Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-10-12 / 41. szám
GYllMflLESZÖÜlSífi VIRÁG ív. Évfolyam • A SZABAD FÖLDMŰVES HAVI MELLÉKLETE • 1968 oktúber Fotó: —s— Őszi krizantémok Gyümölcsfák telepítése TALAJIG&NY Gyümölcsösök telepítése hosszabb időre nagyobb földterületet, pénzbefektetést Igényel. Ezért kivitelezése komoly megfontolás és körültekintés tárgya. A rossz talajválasztás, telepítéskor elkövetett hibák, másodrendű fajták ültetése és más negatívumok csak a későbbi évek folyamán derülhetnek ki, helyrehozhatatlan károkkal járhat. Helytelen az elképzelés, hogy a talaj, amelyen más gazdasági növény nem terem meg, alkalmas gyümölcskertészkedésre. Ha a fákat nem csak „dísznek“, de elsősorban terméshozamuk miatt akarjuk felnevelni, úgy csak termékeny mély rétegű talajokról lehet szó. A sikeres termesztés biztosításához állandóan gondolnunk kell a talaj javítására, s - már a telepítés előtti években helyesen választott előveteményekkel, trágya, komposzt adagolásával, megfelelő talajműveléssel készítjük elő a kiszemelt területet. Már tervezés előtt figyelembe vesszük azokat a követelményeket, amelyeket a kiválasztott fajták támasztanak a talaj, az éghajlat iránt, de ugyanúgy fontos a termesztéssel összefüggő technikai megoldások számbavétele: öntözési lehetőségek, kémiai védekezés, szüret, szállítás és értékesítés. Az almafajták termékeny, nedvességtartó, közepes hőmérsékletű, átlagosan évi 700 mm csapadékkal ellátott helyeken díszlenek. A téli almafélék párás környezetet igényelnek. Száraz földben apró, rossz minőségű, kevésbé zamatos gyümölcsöt nyújtanak. A mesterséges öntözés lehetősége nálunk fontos. Jól érzik magukat a hegyaljai altalajok, árterek, mérsékelten savanyú kémhatású földjein. A körték szintén mély, termékeny, de már kissé melegebb és szárazabb talajt kívánnak. A déli oldalak védett fekvése kívánatos, mellőzzük a fagyos, kavicsos-köves altalajú fekvéseket. Védjük az ültetvényt leginkább az északiészaknyugati szelektől. A kései fajták hideg, rossz át nem eresztő talajokon nem érnek be, gyakori a termés satnyulása, a kövecsesedés és varasodás. A cseresznyék is viszonylag mély gyökérzetűek, azért a talaj mély legyen. Agyagos, meszes, levegős talajok a legjobbak. A nehéz, nedves, levegőtlen talajok mézgásodást okoznak. A meggy igénytelenebb, jól fejlődik napos, szárazabb fekvésekben Is. Fagyállóbbak és későbbi virágzatúak, mint a cseresznye. Ködös vidékeken gyakori a meggy moníliás megbetegedése. Tápdús, humuszos, megfelelő nedvességű, jó vízáteresztő talajokon szépen fejlődnek a szilvák. A közepes és alacsonyabb fekvések fája. A ringlófélék melegebb talajt kívánnak. A kajszi igényessége elsősorban alanyától függ. Általában ez sem fejlődik jól a nehéz, sovány és savanyú talajon. Az őszibarackkal együtt legtöbb hőt igénylő gyümölcsnövényünk. Az utóbbi termékeny, laza szerkezetű talajt kíván, a magasszíntű talajvíz árt neki. Miden csontmagvú gyümölcsfajtánk szereti a meszes talajokat. Diófákat, erős tavaszi fagyoktól védett, meleg, tápanyagokban gazdag fekvésekbe ültetjük. Fagytűrő képessége még a baracknál is gyengébb. 25 fokon túl már teljes fagykárt szenvedhet. A bogyósgyiimölcsűek talajigénye közepes, de kedvelik a humózis, gyommentes talajokat, főként a szamóca fajtái. AZ ÜLTETÉSI RENDSZER MEGVÁLASZTÁSA Gyümölcsfajtáink talajigényének megállapítását az ültetési rendszer helyes megválasztása követi. Olyan telepftési-termeiési módot kell alkalmaznunk, amely a kijelölt területen a leggyorsabban és leghosszabb ideig biztosítja az A TARTALOMBÓL + Kifizetődn e a fekete ribizke termesztése? A Csehszlovák Gyiimölcsészek és Kertészkedők Szövetségének hírei -4- Lemaradtunk a gyógynövénybegyűjtésben 4 Szőlőerdő a Balaton partján + Tudományos és gyakorlati gombaismeret + Korszerű permetezőket kap a mezőgazdaság + Tanácsadó 4- Konzervipar nélkül fejlődést nem várhatunk ideális terméseket, lehetővé teszi a gazdaságos tápanyagvisszapótlást és kevesebb kézi (emberi munkát) igényel. Azonkívül lehetővé teszi a maximális gépesítést (talajművelést, permetezést, szállítást stb.). E célok eléréséhez kell megválasztanunk a legmegfelelőbb faalakokat, a tő- és sortávolságot. Leggyorsabban fordulnak termőre a törpe- -és féltörpealanyú alacsony faalakok (főleg a körte és alma esetében), a vadalanyok viszont hosszabb életűek. Az ültetési távolságok választásánál vegyük figyelembe a gyökérhálózat és a fakorona fejlődését, valamint a gépi művelés formáit is. Tudjuk, hogy mind az erős, mind a gyenge fejlődésfi alanyokon az egyes gyümölcsfajták különböző alakú és fejlődési erősségű koronát nevelnek. Például az almánál ügyeljünk arra, hogy zártabb koronát nevel a Straking, Batul, Ananász, ranet stb., viszont szétterülőbbek a Golden Delicius, Jonathán, James Grieve. .. A KÖLCSÖNÖS MEGPORZAS követelménye A nagyüzemi termelésben az egységes fajtájú gyümölcsösök létesítése tör utat. A felületes és tervszerűtlen telepítés kö(Folytatás a 2. oldalon.)
