Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-10-12 / 41. szám

Konzervipar nélkül fejlődést nem várhatunk

A gyümölcs- és zöldségtermesztés Dél-Szlovákiában csak akkor fejleszthető céltudatos biztonsággal, ha mód van a termény eladására olyankor Is, amikor friss állapotban történő fogyasztásra árút a piac felvenni már nem képes. Ezért fontos a meglévő kevés konzervgyár fenntartása és fejlesztése, valamint továbbiak építése ezen a vidéken. Ilyen gondolatoktól vezérelten kerestem fel Magnus Ottót, a diószegi cukorgyár és annak üzemeként működő konzervgyár igazgatóját, hogy a gyümölcs- és zöldségfeldolgozással kapcsolatban érdeklődjem.

A paprika töltését és a töltöttpaprika üvegberakását ügyes asszonykezek végzik. Az előkészítő asztalról a futószalagon érkező üvegek lezárását viszont gépre bízzák.

4 Konzervgyáruk milyen kapacitású, s vajon képes-e feldolgozni a közeli környéken megtermő és friss állapotban étkezésre el nem fogyasztott gyümölcsöt, zöldséget? — érdeklődtem.

— Ez ä gyár régi típusú, hiszen jövőre ünnepeljük üzembeállításának negyvenéves évfordulóját. Építése 1927-től 1929-ig tartott. Olyan gépek Is vannak a konzervgyárban, amelyek azóta is működnek. A termelést természetesen bővítettük úgyhogy jelenleg évi négyszázhetven vagon mennyiségű készítményt állítunk elő. Konzerválunk zöldséget, uborkát, paradicsomot, zöldborsót, zöldbabot, előállítunk kompótot, készételeket és lecsót. Azonkívül készítünk dzsemmeket, például eper-, barack-, meggy- és cseresznyedzsemmet, valamint lekvárféléket. Mivel a magántermelők és a mezőgazdasági üzemek egyaránt felhasználják a gépesítés adta lehetőségeket, ugyanolyan számú munkaerővel több zöldséget és gyümölcsöt képesek előállítani. Már több-VecsÓkészítéshez a paradicsommal félig t.ltött üveg futószalagon a lassan forgó fém asztallap alá érkezik, pontosan a kivágott nyíláshoz, amelyen keresztül a körülálló asszonyok szeletelt paprikával töltik meg "íz üveget és kész a lecsó. Tetefének lezárása után hőkezelésen megy át a konzervált lecsó.

(£A szerző felvételei)'

8 SllSEES

szőr fordultak hozzánk a mezőgazdasági társulások vezetői azzal, hogy nem vehetnénk-e át több terményt feldolgozásra.

^ Milyen a helyzet az üzembővítéssel kapcsolatban?

— Már 1965-ben tervbe volt véve gyárunk kapacitásának bővítése, azonban a terv végrehajtására pénzfedezet híján nem került sor. Jelenleg az a helyzet, hogy talán 1970-ben elkészíthetjük az átépítési terveket és négy-öt éven belül rekonstruálhatjuk az üzemet. E?t követően a gyártás a mai kétszeresére emelkedhetne és elérhetné a 800 vagonos évi termelést. A gyártott negyvennyolcféle áru választékát megkívánjuk hagyni, sőt szeretnénk rátérni a szirupok készítésére és egyebekre is.

^ Tésztafélék, húsfélék konzerválásával nem foglalkoznak?

„— Tésztafélékkel nem foglalkozunk, húsfélékkel pedig csak úgy, hogy gyártunk készételeket, például marhahúst vadasán, szegedi gulyást, töltött káposztát és lecsót kolbásszal. A Galántal Járási Mezőgazdasági Társulás elnöke Gáspár mérnök tárgyalt velünk abban az ügyben, hogy a mezőgazdasági üzemek által előállított húst, amelyet szerződésen felül, de még szerződésre sem hajlandó vagy képes az állami felvásárló szervezet átvenni, saját szövetkezeti vágóhídon előkészítenék és itt a konzervgyárban feldolgoznák, például pástétomot készítenének, vagy füstölthúst babbal konzerválnának. Ezt a megoldást szerintem érdemes lenne gyakorlatilag is megvalósítani.

^ Hiánycikkek is előfordulnak?

— Például meggy nincsen jóformán az egész környékén, kivéve Dunatőkést és saját ültetvényünket. A zöldringló ugyancsak hiánycikk.

A Mindez összefügg a helytelen árpolitikával. Például a ringlót, amely azelőtt egy nagyon megbecsült gyümölcs volt, jó felvásárlási árral, besorolták az aprószemű mirabella szilva és a besztercei szilva alacsony árcsoportjába. A termelők a fák kiöregedése után újakat nem ültetnek és a ringló jóformán kiveszett. Ezt csakis úgy lehetne rendezni, ha a Csehszlovák

Gyümölcsészek és Kertészkedők Szövetsége intézkedne az új árbesorolás kérdésében. Árrendezés szükséges a meggy és a cseresznye esetében is, akkor lenne belőle elég. Számtalan községet lehetne felsorolni, ahol egész cseresznyefa ültetvényeket irtottak ki az alacsony felvásárlási ár miatt. Tavaly ugyan valamelyest javították a cseresznye árát, de ez már nem mentette meg a halomravágott cseresznyefákat. A kertészeti szövetségnek érdekvédelmi tevékenységet kellene kifejtenie és olyan tekintélyre kellene szert tennie, hugy nélküle semmilyen gyümölcs-árakat nem lehetne jóváhagyni. Sajnos azonban ez idáig a szövetség nélkül döntöttek a felvásárlási árak nagyságáról.

— így azután a hazai üzletekben hiába keres a vevő meggyet, vagy ringlót, azt a külföldre szerződött mennyiségek teljesítése után már nincsen módunkban az üzletekbe adni. Nagyobb mennyiségben lenne szükségünk szamócára, vagy ahogy itt nevezik földi eperre, azután őszibarackra és az említett meggyre. Ezek termesztését jó szervezéssel és árpolitikával bővíteni kellene. A szamóca például igen munka igényes növény, amely hektáronként ha csak 80 mázsás termést adna, ez hat koronás felvásárlási áron akkor is 48 ezer koronás nyersbevételt jelentene, tehát ilyen* feltételek mellett érdemes vele foglalkozni.

Á A nemrégiben megalakult parasztszövetségnek meg van a lehetősége, hogy közös feldolgozó üzemeket létesíthet és kereskedelemmel is foglalkozhatna — sőt külkereskedelemmel is —, amely cég már meg is alakult. Ha jóváhagyják ez év végén azt a törvényjavaslatot, amely értelmében az egyes vállalatok az eddigi felső gyámkodás helyett önállóságot kapnának tevékenységükben, lehetségesnek tartaná igazgató elvtárs, hogy a mezőgazdasági üzemekkel gyáruk társulásba lép ne, vagy részvénytársaságot alakítanának ki? Ez ugyanis érdekeltté tenné a részvényeseket a gyár termelésében és az őstermelést is eszerint formálnák, hiszen a gyár jövedelméből ők is részesülnének. Mivel közös lenne az érdekük, sok mindenben könnyebben megegyezhetnének.

— Ha sor kerülne a vállalatok önállósulására, mindezt meg lehetne valósítani. A mi gyárunk működése a mezőgazdasági üzemek tevékenységétől függ, ezért azon leszünk, hogy közös erővel végezzünk bizonyos beruházásokat.

Hazánk ökonómiájában sok a közvetítő szerv, amelyek működése az árak rovására történik. Például az állami felvásárló szervezetet nem kellene terhelni olyan áru felvásárlásával, ami a gyárba kerül, mert ezt közvetlenül is meg lehetne tenni, minden esetre a nagyság és minőség szerinti osztályozás elveit továbbra is be kell tartani.

— Ilyen alapon egyszerűbb és gyorsabb lenne a felvásárlás.

^ A gyár termékeiből menynyi megy exportra?

— A négyszázhetvenhárom vagon mennyiségű áruból negyven vagon megy exportra, főleg kompótokból, például barackkompótból 115 tonna, szilvakompótból 70 tonna, szamócából 45 tonna, továbbá a paradicsom, az uborka, az őszibarack stb. következik.

A Vállalati önállóság esetén gyáruk az exportáru eladási árából valuta-részesedést kapna az AGROEXPORTÄ tói, míg jelenleg a Koospol a valutát saját céljaira használja fel. Így a termelőknek is módja lenne indokolt esetben valutához jutni, amit például gépek vásárlására használhatna fel.

— A gyáripar fejlődése további lehetőségeket nyújt a zöldség- és gyümölcstermelőknek és viszont, tehát a kölcsönös egymásrautaltságból egymást segítő, támogató alakulatot kell létrehozni és partnerként befogadni a kertészkedők szövetségének szervezeteit is.

KUCSERA SZILÁRD