Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-10-12 / 41. szám

A vas meseországában

— Vagy nyolcéves lehettem — emlékezik vissza a mester —, amikor édesapám lakatosműhelyében a pad alá kuporodva a hulladékvassal Játszottam, azt próbáltam formálgatni, összeilleszteni. Apám műlakatos volt, szép díszes vaskerítéseket, rácsos kapukat készített. Sokan most talán azt gondolják, hogy az alma nem esett messze fájától, s hogy én is folytattam édesapám szakmáját. Nem úgy lett. Villanyszerelőnek tanultam ki. Később is inkább csak a rajzolgatás, festészet vonzott. A vas megmunkálása csak jóval később kezdett érdekelni. Az itt látható munkák legnagyobb része — mutatott Reicher János a szobájában levő vastárgyakra — csak most, "néhány éve, az árvíz óta készültek. Az első komoly munkám, mely talán döntő fordulatot jejentett további tevékenykedésemben, egy díszes vaskazetta volt, mely a nyitrai szakszervezeti kiállításon első díjat nyert.

A nyitrai kiállítást rövidesen több is követte. Gútán, Komáromban és Pozsonyban is láthatták Reicher János néhány munkáját. Sőt az idén Pozsonyban önálló kiállítása is lett volna, ha nem jönnek közbe az augusztusi események.

Reicher János olyan típusú ember, aki az egyik munkáját jóformán még be sem fejezi, máris a következőn töri a fejét. Alig várja, hogy felépüljön az új háza, ahol korszerű műhelyében jobb körülmények között alkothat.

— Ha felépülünk — mondja — egy szobát csak kovácsolt vassal fogok berendezni. A fém asztalon, székeken, csilláron, gyertyatartókon és a kovácsolt vassal bevont nagy tükrön kívül egy kandallót is készítek. Alig várom már, hogy munkához láthassak.

E nem mindennapos s manapság annyira divatos művészi ágon igen kevés az igazi mesterember. Reicher János azonban utánpótlásról is gondoskodott. Fial örökölték édesapjuk tehetségét, és már most apjuk nyomdokaiban haladnak. Letilt, hogy évek múlva róluk is hallunk majd.

Ordódy Vilmos

Az ősz mosolyt csalt az emberek arcára. Szüretre indult az ipolykeszi Kanyfi család. (Bállá felv.J

v *j* *** «j* *** *j» *** *j* *** *** *j* »** *** *** *** »** «$► *j> *** *** *** *2* *2* »2» *** •**

Rekordtermés vöröshagymából

A peredi kertészetben Bozsányi Dezső és a kertészeti csoport dolgozói példás munkát végeznek. Fáradozásukat az idén siker koronázta, mert kitűnő eredményeket értek el a zöldségtermesztésben. Vöröshagyma termesztéssel például hat hektáron foglalkoztak, ahol rekordtermést értek el, hektáronként 300 mázsát, örülnek a gazdag termésnek. A múlt években legfeljebb 170—200 mázsát sikerült betakarítani hektáronként.

— A betakarítás kezdetén úgy látszott, hogy problémáink lesznek az értékesítéssel — mondja Szabó Flórián, a szövetkezet agronómusa. — Minden jó, ha a vége jő, így tartja a közmondás. Reméljük,' a mi hagymatermésünk sorsa is jól végződik. Az udvardi szárítóüzemmel sikerült szerződést kötni nagymennyiségű hagyma felvásárlására. Ók csak kiváló minőségű és tiszta árut vesznek át. Elég sok munkát vesz igénybe ez esetben a hagyma speciális tisztítása, amely a szárítóüzem részéről kívánatos. A fáradságot azonban megéri, mert 3,20 koronát kapunk kilójáért. Szinte jóleső érzés kimondani, hogy egy teherautó hagymarakomány tíz ezer korona jövedelmet jelent a szöReicher János munka közben

Nem csalódtak

A kisölvedi szövetkezet egyszerű székháza körül még őszidőben is virágtenger színpompázik. Az irodában dolgozók szeretik a szépet, nem sajnálják a fáradságot, hogy meghitté tegyék a környezetet.

Náluk jobban csak a vincellér érzi magát otthon a szőlő birodalmában.

Mint általában mindenütt, Kisölveden sem ment egyszerűen a telepítés. Annak dacára is voltak akadékoskodók, hogy a kitűnő fekvésű Felsöhegyen már ősapáik is termelték a nemes gyümölcsöt. Hiába, ahol néhány évig csak befektetni kell ott nagyon elgondolkoznak a szövetkezeti tagok.

Ebben az esztendőben azonban, amikor a 20 hektár korszerű telepítésből 7 termőre fordult, a legpesszimistábbak is meggyőződtek, hogy érdemes volt.

Suba Lajos érti a mesterségét és igyekszik, hogy a legjobb legyen a tápanyagellátás. De a szőlő megmunkálását és permetezését is a legnagyobb gonddal végzik. Az eredmény nem maradt el, és a Lévai Borfeldolgozó Üzemben a vevők, eladók örömmel könyvelték el, hogy a Müller Thurgau 22, a Leányka és az Olaszrizling pedig 21 Maligan cukorfokos volt.

Az első termés tehát, amely nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg Is kitűnő volt, fényesen igazolta a lelkes szőlészeti szakembert. — tt—

■ gén mozgalmas, amellett ereá" ményes háromnegyed évet hagytak maguk mögött a perbetel szövetkezet dolgos tagjai. Ezt támasztják alá Nagy Ferenc mérnöknek, a közös gazdaság szakavatott, magabiztos elnökének derűlátó szavai Is: „Kellemetlen meglepetések

már az év végéig nem igen érhetnek bennünket!“

Mindjárt elöljáróban: attól függetlenül, hogy az évszázad legcsapadékszegényebb tavaszát élték át — no meg az őszi magágykészítés is nagy nehézségekkel járt —, gabonáik mégis bőséges terméssel fizettek. Az előirányzottnál nyolcvannégy vagonnal több szemest takarítottak be. Minek a javára írható ez? Kétségkívül közrejátszott az agrotechnikai követelmények betartása, a nagyhozamú gabonafajták, a kombájnosok, gépkezelők lelkiismeretes munkája, s nem utolsó sorban a betakarítás következetes, minőségi ellenőrzése.

Mindenképpen dicséret Illeti azon Igyekezetüket, hogy a járásban elsőként teljesítették gabonaeladási kötelezettségüket, holott ők is — a többi közös gazdasághoz hasonlóan — takarmányalap-kiegészítési gondokkal küszködtek...

... Ám nem estek kétségbei Elsőrendű feladatként napirenden szerepelt az állatállomány zökkenőmén tes, jó átteleltetése feltételeinek megteremtése Kapcsolatba léptek a cseh országi cukorgyárakkal, valamint ál lami gazdaságokkal, ami a takarmányvásárlást illeti. A többi között 200 vagon répaszelet vételével is számolnak.

Határozottan eredménynek számit, hogy az első félévben harmincegy kis tejhozamú tehén helyett negyvenegy darabot selejteztek ki, s ugyanakkor bőven tejelő tehenek vásárlására 613 000 koronát fordítottak. Ilyképpen járulnak hozzá a szarvasmarhatenyésztés szintjének emeléséhez, a hiányosságok mellőzéséhez. Sokat nyom a latban az is, hogy a tej termelési költsége — hozzávetőleges számítások szerint — literenként

Csupán a szövetkezet leleményességén múlott, hogy a megtermelt áru mégis vevőkre talált, s háromnegyed millió korona jövedelemmel gyarapodott a bevétel.

Tarthatatlan állapot, hogy még ma is a termelőüzem „húzza a rövidebbet“, s a termést, nem akarják elkótyavetyélni termékeiket. Jogos a mezőgazdasági üzemeknek olyirányú követelése, hogy a felvásárló üzemek ne élősködjenek a nyakukon .. .1 Az

PERBETEI DISPUTA

1,80 korona, s 2,40 koronáért értékesítik. Pénzforrásukat gazdagítja továbbá, hogy sertéshúsból előreláthatólag terven felül 15 vagonnal adnak a közellátás részére.

Bár jól gazdálkodnak, eredményeikkel elégedettek, mégis keresik a termelési veszteségek elkerülésének módjait. így például nemcsak a betakarítást szorgalmazták, hanem a termények tárolására is megkülönböztetett gondot fordítanak. Jól tudják: a falületes munka nagyon megbosszulja magát. Bumerángként viszszaüt, mert a tetemes kár érzékenyen kihat a közös pénzgazdálkodására, amellett a tagok évi Jövedelmének apasztásához is hozzájárul, ami semmiképpen sem kívánatos.

Az idén is sok borsot tört a közös tagjainak orra alá a felvásárló üzem, amellyel meggyűlt a bajuk a korai burgonya átvételével kapcsolatosan.

Egységes Parasztszövetségben a bizodalmuk, amely remélhetőleg módot keres — és talál — arra, hogy a mezőgazdasági üzemeket képviselve beleszóljon az árak alakításába, s az értékesítés bürokratikus formája végre felszámolódjék.

S még egy dolog; nagyon érzékenyen érintette a szövetkezetei a tojópavilon befejezési határidejének elodázása, amelyért főleg az Ögyallai Gépállomást okolják. Erélyes szavak hangzottak el a közgyűlésen: „Minden nemű kapcsolatot beszüntetünk a gépállomásán“ Az ezirányú határozat, illetve az ügy jogi hátterét nem vitatjuk. Kettőjük dolga. Csupán tanulságként annyit: a szocialista üzemek egymásközti viszonyában a ‘ bizalom és a szavatartás édestestvérek.

A veszteségek forrásának eltöméséhez lényegesen hozzájárult az ellenőrző bizottság, amely héttagú, Liker Mátyás elnökkel az élen. Többhelyütt a formaságok hínárjában vergődik a közös gazdaságoknak ez az ellenőrző szerve. De nem így Perbetén! Valóban tevékeny munkát fejt ki. Ami említésre érdemes, a bizottság nem bízza munkáját a véletlenre. Terv szerint működik. Ha valamire felhívja a figyelmet, a szövetkezet vezetősége megvitatja. Vajon miben leledzik tevékenységük eredményességének titka? Elsősorban abban, hogy nem fejbólintójánosok, hanem a közös vagyon szemfüles, igazságos védelmezői.

De hadd valljon erről maga a bizottság elnöke:

— Iparkodom mindig a helyszínen meggyőzni a közös vagyon károsítóit. Nyíltan megmondom, vagy becsületesen dolgozol, ellenkező esetben javaslom a kizárásodat...

— Mihez tartsa magát az ellenőrző bizottság valamennyi tagja? Mutasson Jó példát a munkahelyén, legyen makulátlan, haladjon az igaz, egyenes úton. Megalkuvás nélkül teljesítse a rábízott feladatot! Ha másképp cselekszik, egyhamar visszaélnek vele az élet könnyebb oldalát keresők.

— Nehéz poszt. Megfizethetetlen. Rámutatni az igazságra úgy, hogy az illető meg ne sértődjék és hasson rá — nagyon nehéz. Ha mindjárt, mele gében nem mutatunk rá a kisebb hl bákra, nagyok lesznek belőlük. S végül: járjon az EB-tag mindig nyitott szemmel, akkor idejében felismeri a közös hamiskártyásait, avagy zavarosban halászóitl

N. KOVÁCS ISTVÁN

vetkezetnek. A gazdag hagymatermés nagyobbik részét a Zelenina vásárolja fel. Ők 1,90 koronát fizetnek 1 kg hagymáért. Az előzetes számítások alapján legkevesebb 60 ezer korona jövedelmet érünk el hektáronként, de úgy látszik, hogy ezt jóval túllépjük.

Bőséges hagymatermést nem mindig sikerül elérni. Az odaadó és hozzáértő munka ez évben is gyümölcsöző a peredi kertészetben. A siker az egész munkaközösség érdeme, amiért dicséretet érdemelnek. K. P.

HIRDETÉS

A Safárikovói (Tornaijai) Mezőgazdasági Műszaki Középiskola igazgatósága pályázatot hirdet középiskolai tanári állás betöltésére.

Jelentkezhetnek ökonómiai végzettséggel rendelkező, tehát a bratislavai Közgazdasági Főiskolát (Vysoká Sknla ekonomická) vagy a nyitrai Mezőgazdasági Főiskola ökonómiai tagozatát végzett pedagógusok. Belépés azonnal. Bővebb felvilágosítást nyújt az iskola igazgatósága.

Pályázati felhívás

A Szlovák Nemzeti Tanács Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Megbízotti Hivatala (Bratislava, Suvorovova 16) versenypályázatot ír ki a szervezési és irányítási osztály alant felsorolt munkahelyeinek betöltésére:

1. Vezető szakelőadó döntési és kutatási tevékenységre a vállalatigazdasági hatáskör szervezése és irányítása terén (a vállalatok keletkezése, változásai, megszűnése és tömörülése) a mezőgazdaság és az élelmezés szakaszán, — képesítés: ökonómiai főiskola vagy mezőgazdasági főiskola, valamint 10 éves gyakorlat vállalati vagy irányító szervekben, fizetés 2100— 3300 korona.

2. Vezető szakelőadó normaalkotó és kutató tevékenység végzésére a vállalati-gazdasági hatáskör szervezésében és irányításában, a gazdasági-jogi kapcsolatok és a szövetkezeti jog szakaszán a mezőgazdaság és az élelmezés területén.

Feltételek: Jogi képesítés 10 éves jogászi gyakorlat a fent említett szakaszon, fizetés 2100—3300 korona.

3. önálló szakelőadó a szervezés és az irányítás racionalizálásával kapcsolatos tevékenységre a mezőgazdaság és az élelmezési ipar szakaszán.

Feltételek: képesítés az ökonómiai főiskola mezőgazdasági vagy élelmezési szakán, 8 éves gyakorlat az említett szakaszon, lizetés 1900—2900 korona.

4. Adminisztratív női munkaerő gépírás, helyesírás és a szokásos adminisztratív munkákban való gyakorlattal, előnyben részesülnek a gyorsírásban jártasak.

Feltételek: középiskolai végzett ség érettségivel, fizetés 1000—1450 korona.

Ajánlatokat és kérvényeket a Megbízotti Hivatal tervezési szak osztály címére 1968. október 20-ig kérjük beküldeni.

Belépés valószínűleg azonnal, vagy november 1-én.

SZABAD FÖLDMŰVES

1968. október 12.

szágban éreztem magam. A vaskirály meseországában. A falon, az asztalon, a mennyezeten, a földön, mindenütt akad csodálnivaló. Az ember hlrtelenében nem Is tudja, mit nézzen előbb. Hatalmas és miniatűr gyertyatartók, stílusos lucernák, hamutartók, csillárok, vadász- és halászcsárdába való elragadó kovácsolt vasmunkák. S mindez igen precíz, finom kivitelben. Nem sorozatban, tucatszámra gyártott holmik. A szebb munkákból csak egyetlenegy darab létezik.

Hogy a munka, a kidolgozás nem hétköznapi, azt bizonyítja az is, hogy a Montreali Világkiállítás látogatói is megcsodálhatták Reicher János néhány művét. Az ŰEUV-nak sorozatban gyártott gyertyatartók és más dísztárgyak sem lebecsülendők, hiszen a cég vagy húsz országba, köztük Kanadába és Japánba is exportál. Reicher János már Milánóból is kapott egy megrendelést egy fém rózsacsokorra. A gútai mester néhány alkotása különben DubCek elvtárs lakását is díszíti, aki személyesen járt nála. Amikor Gútát várossá avatták, Smrkovskjí is részt vett az ünnepségen és a helyi vezetőség őt is mesterük munkájával ajándékozta meg.

Aki először jár Reicher János lakásán, sokáig nem tud betelni a sok látnivalóval, mely tulajdonképpen egy nem mindennapos hobbynak köszönheti létezését. Hobby? Nem, ez már jóval több, mint holmi vesszőparipa. Ez már megszállottság, művészet. Reicher János a vas megszállottja.

— Ügy is lehetne mondani — szól közbe a mester, — hogy betegség. Mégpedig olyan betegség, amiből egyhamar nem lehet kigyógyulni. A képzelet, s az újabb elgondolások állandóan visznek előre. Ha születik egy ötletem, — máris munkához látok, s olyankor minden más meghal számomra. Megvan a saját stílusom, nem utánzók senkit, és az ötvösmunkákkal foglalkozó kiállításokra sem járok. A szakirodalomba is csak néha-néha lapozok bele. Azt akarom, hogy ami bennem van, — az mind forrjon ki.

— Néha — szól közbe a feleség is — ha eszébe jut valami új ötlet, háromszor is otthagyja az ebédet, és a műhelybe siet. Már az is előfordult, hogy éjjel háromkor kelt fel és kiszaladt felvázolni elképzeléseit.

Hogy is kezdődött ez a nagy szerelem, az ember és a vas szerelme? Minek köszönhető, hogy Reicher János életre tudja kelteni a hideg, merev vasat? Néhány állatszobrában annyi az élet, hogy szinte lenyűgözi az embert.

Azonkívül, hogy díszkovács, nem tudtam róla semmit. Csak a nevét és azt, hogy Gútán lakik. De ez is elegendő volt. Mindjárt az első kérdezett útbaigazított. (Pedig Gúta már nem falu.) Reicher János? Igen kérem, hogyne lsmernéml A szállodánál tessék balra fordulni, ott már megtalálja. Hogy otthon van-e? Azt nem tudom. Néz?e meg, nincs messze. Dehogy kérem, a mester nem nyugdíjas. Még messze van attól a korhatártól.

Ha valaki riportot készül csinálni olyasvalakiről, akit még nem ismer, mindig próbálja maga elé képzelni a riportalanyt. Én jelen esetben — megmondom őszintén — egy idős, hajlott hátú, őszbajuszú mestert képzeltem magam elé, akit János bácsinak szólítok majd. Azért egy kicsit meglepett a felelet, hogy Reicher János nem nyugdíjas. Sőt, aggódással töltött el, mert nem nagyon hittem, hogy Ilyenkor, munkaidőben, otthon találom. A kalapács és a vas találkozásának jellegzetes csengése azonban már a kapu előtt eloszlatta kételyeimet. Reicher János műhelyében szorgoskodott. Éppen egy, az ŰEUV által megrendelt hatágú gyertyatartón dolgozott. A többi elkészített mű már katonás rendben sorakozott.

A kölcsönös bemutatkozás után a mester körülvezetett műhelyében. A kész és félig kész munkák közül egy nagyobb, impozáns vasmű ragadta meg a figyelmemet. -A mester egyik legújabb munkája. A mű címe Hirosima, és az atomháború borzalmait jelképezi. A műhelyben azonban nemcsak vas- és fémmunkák tanúsítják a gútai ötvösművész rendkívüli tehetségét. A falon néhány skic és ceruzarajz is látható és nem is akármilyen.

A rajzok többnyire falusi környezetből merítik tematikájukat. A képek mellett egy elismerő oklevél is függ. Kifakult színe elárulja, hogy már régen készítették. A dátum 1938-at mutat, azt az időt, mikor Reicher János lakatosinas volt.

A műhely „kincseinek“, megtekintése után Reicher János a lakásába vezetett, ahol valóságos kis meseor-3