Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-10-12 / 41. szám

Egyre feljebb a termelés fokán... A mezőgazdasági üzemek vezetői évről-évre igénye­sebb feladatokat tűznek maguk elé. Ezt maga az élet diktálja, amely gyors ütemben száguld előre. Az ember sem akar lemaradni e nagy versenyben, s hogy a fejlő­déssel lépést tudjon tartani, anyagi javakra van szük­sége. Hogy előteremtse az élethez szükséges javakat, minden eszközzel oda kell hatnia, hogy olcsóbban, töb­bet és jobbat állítson elő. Ez pedig csak akkor lehet­séges, ha a termelést ésszerű alapokon fejleszti tovább. Ma már ez nem okoz különösebb gondot, mivel kor­szerű mezőgazdasági gépek állnak rendelkezésre. A gé­pek megkönnyítik a fizikai erőt kiváltó munkát, s meg­gyorsul a munka folyamata is, amely törvényszerűen olcsóbbá teszi a termelést. A sorsdöntő napok előtt Libádon jártam az érsekúj­vári járásban, ahol elbeszélgettem az egyesült szövet­kezetek központi zootechnikusávaL Németh Márton arról tájékoztatott, hogy közös szövetkezetükben az utóbbi Időben több olyan gyakorlati intézkedés történt, mely­nek elsődleges célja a termelés fokozása. Ezen intézke­dések közé tartozik többek között a tejtermelés növe­lése, melyet üzembeli szakosítással oldanak meg. A te­heneket a libádi és a bélai részlegen helyezték el, mi­vel itt a követelményeknek megfelelő istállókkal ren­delkeznek. A teheneknek e két részlegre történő csopor­tosítása mellett szólt az a körülmény, hogy az itteni dolgozók az elmúlt évek során is jó eredményeket értek el és az állatokat jól kezelték. Ezt tényekkel is igazol­ták. Mielőtt végleg állást foglaltak volna a kérdésben a gyivai szövetkezetből áthelyeztek a libádi szövetke­zetbe néhány gyenge tejelékenységű tehenet. Cselekede­tüket az a szándék vezérelte, hogy meggyőződjenek arról, vajon a dolgozók munkájának eredménye meg­nyilvánul-e a tejtermelés növekedésében. Nem kellett sokáig várni, mert néhány hét leforgása alatt az át­szállított tehenek fejésl átlaga növekedett és ezek ma már a legjobb fejőstehenek közé tartoznak. a gépesítés előnye Ä szövetkezetnek jelenleg 520 darab szlovák-tarka tehene van nyilvántartásban. A törzskönyvezett állomány lehetővé teszi számukra az utódok kedvező értékelését. Éppen ezért fokozott figyelmet szentelnek az állatok elhelyezésére. A libádi részlegen a közelmúltban fejez­ték be egy korszerű istálló építését, amelyet teljesen gépesítettek. A gépesítés révén a tehenészet dolgozói mentesülnek a nehéz, fizikai munkától. 2A jelzésű 106 férőhelyes, kétsoros istállóról van szó, melyben a fejést gépierővel végzik. A fejögépeket* az istálló fejőcső hálózatára kapcsolták és a tej cirkulá­­lása, mely az istálló végén beépített hűtőberendezésbe gyűlik össze, szabad szemmel látható. Hogy elejét ve­gyék az esetleges szennyeződésnek, a tejet szűrőkön keresztül engedik a hűtőtartályokba, ahol az a szüksé­ges hőmérsékleten várja elszállítását. Közvetlenül a hű­tőből szívatják át a tejet a tartálykocsiba. A tej minő­sége kifogástalan, melyet egyébként is állandóan ellen­őriznek. Az állatgondozók: Kaplóczky Anna, Czakó Ágnes, Molnár Mária, Pauko Anna, Kaplóczky János, Czakó Imre és Molnár Vince munkáját a korszerű be­rendezés lényegesen megkönnyíti. A fejésnél csupán az elő- és utócsöpögtetést végzik kézierővel. A beszélgetés során azt is megtudtam, hogy amíg az öreg istállókban az egy tehénre jutó napi fejési átlag 7,39 liter tej, az új istállóban 8,46 litert fejnek. Az évi tervük tehenenként naponta 6,89 liter tejjel számol. Az előirányzott mennyiséget nemcsak teljesítik, hanem túlszárnyalják. Visszatérve a tehénistállóra, szükségesnek tartom megemlíteni, hogy egy elmés szerkezet oldja meg az állatok takarmányozását. Az eddig kézierővel adagolt takarmányt most egy körforgás lapátos szerkezet viszi •z állatok elé. Az Istálló alőrészéban a takarmánykeve­rőben előkészítik a szükséges mennyiségű takarmányt és amikor elérkezik az etetés ideje, egy kapcsolóval be­állítják a szerkezetet, mely lassan halad. A takarmányo­­soknak elegendő Idejük jut arra, hogy minden lapát­közbe egy állat számára szükséges takarmányt tegyenek. Mindkét oldalon egyszerre végzik az etetést. Amikor az utolsó kanál is elhagyta a takarmánykeverő helyisége­ket, a szerkezetet kikapcsolják és az állatok vígan maj­szolhatnak. további könnyítés a trágya eltávolítása. Ez is egyike volt a fizikai erőt igénylő munkáknak. Most ettől is mentesek a gondozók, mert a trágyát az állatok mögött levő szalagra húzzák, melyet ugyancsak villanykapcsoló segítségével hoznak mozgásba. A kb. 40 cm széles szalag lassan halad és az elülső részében előkészített nagy térfogatú pótkocsiba szórja a trágyát, amit cstipán el kell igazítani. Amikor megtelik, traktorvontatással rendeltetési helyére szál­lítják. Arra kell csak ügyelni, hogy a szalag alatt állan­dóan ott legyen a kocsi. Takarmánytárolásra a padlásteret használják ki, ahol 600—800 métermázsa szénát vagy lucernát tudnak el­helyezni. Ugyanilyen típusú tehénistállót építenek a bélai rész­legen is. Á bélai tehénistálló építésekor azonban néhány kisebb módosításra kerül sor, mivel a libádi istálló üze­meltetése során néhány fogyatékosságot állapítottak meg. A szövetkezet tehénállománya törzskönyvezett, ez arra kötelezi őket, hogy a borjak nevelését nagy gonddal végezzék. Ezt a feladatot négy munkásnő látja el a bélai részlegen, ahol 150 borját nevelnek. A borjakat szopta­­tásos módszerrel nevelik. E célra egy gépet vásároltak a nagyszombati gépállomástól. A gépi szoptatás nagy­szerűen bevált, mert mindkét oldaláról üzemeltethető, csupán egy hibája volt, hogy PVC csapágyakat építettek bele, melyek nehezen mozogtak. A PVC csapágyakat kicserélték és ezzel meggyorsították a gép működését. A borjúgondozók becsületes munkájára jellemző, hogy a borjak napi súlygyarapodása eléri a 80 dkg-ot. A borjakat részben az EFSZ saját céljára, részben pe­dig eladásra neveli. Évente átlag 50 darabbal töltik föl a tehénállományt. A borjakat a nevelési időszak lejárta után átszállítják a gyivai, illetve a sárkányi részlegre. Továbbnevelésre az üszőborjak részben a gyivai részleg­re kerülnek, a többi pedig a sárkányi hizlaldába. Ugyan­csak idekerülnek azok a tehenek is, amelyeknek tejelé­­kenysége nem éri el az évi 2500 litert. — Milyen jelentőséget tulajdonít a társulásnak az állattenyésztés szempontjából? — érdeklődtem. — A társulás nemcsak az állattenyésztés szempont­jából előnyös, hanem az egész mezőgazdasági termelési komplexum szempontjából is. A megnagyobbodott föld­terület lehetővé teszi a termesztési és termelési folya­matok, eredmények ingadozásainak kiegyenlítődését. Más szóval: ha az egyik részlegen nem válik be valamilyen termény, pótolni tudjuk a másik részlegen termesztettel. Gondolok itt elsősorban a takarmányokra. De ugyanez vonatkozhat egyéb terményekre is. Amikor a libádi részleg megtekintése után elbúcsúz­tam Németh Márton zootechnikustól, arra gondoltam, hogy nagyon sok ilyen széleslátókörű mezőgazdasági szakemberre lenne szükségünk. Meggyőződésem, hogy érti és szereti szakmáját. Mert csak az tud így lelke­sedni, aki munkájával él. Márpedig Németh Márton tel­jesen munkájának él és ebből az odadó tevékenységből, a dolgozókhoz való közvetlen kapcsolatból születnek az évről évre növekvő eredmények. így jutnak egyre fel­jebb a termelés létrafokán. Andriskin József Szálkán a szövetkezet elnöke és Michlián Ernő mérnök, aki az idén kapott mérnöki diplomát a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán, ismertette szövetkezetük takarmányellátásának helyzetét. — Az évelő takarmányok első ka­szálásból jő termést adtak, így külö­nösebb gondot nem okoz a széna. Egyébként szintetikus takarmányo­zási módot alkalmazunk. Az ehhez szükséges melaszt egy évre előre tartalékoljuk. Harminc vagon silóku­koricát már elvermeltünk. Ezen kívül 84 hektár jó minőségű silókukorica vár betakarításra, amit hamarosan szeretnénk lesilózni. A 290 hektár réten a jövőben intenzív takarmány­termesztést akarunk folytatni. Ez nagyméretű szénatermést jelentene, ami kedvezően befolyásolná az állat­­tenyésztés színvonalának emelkedé­sét... Néhány bemutatott szövetkezet bi­zonyítja, hogy a takarmányalap meg­teremtése nagyon igényes feladat. A hiány pótlása, a felmerülő nehézsé­gek megoldása sok gondot és fejtö­rést okoz, különösen a zootechniku­­soknak. Minden takarmányforrást a legcélszerűbben kell kihasználni. Ese­tenként szükséges keresni a leggaz­daságosabb megoldást. Ezért már a jövő évre is kell gondolni. Ügy tűnik, hasznos lenne az adott viszonyoknak megfelelően az őszikeverékek vetés­­területének kibővítése. Például a rozs tiszta kultúrában 20—30 %-kal több vetőmag elvetésével már kora ta­vasszal sűrű növésű fehérjében gaz­dag zöldtakarmányt jelentene az ál­latállománynak. A fehérjedús zöld­takarmány eléréséhez elegendő nitro­géntartalmú műtrágyát szükséges be­dolgozni a talajba, a magágy készí­tésnél. Tavasszal pedig a salétrom formában felhasznált nitrogén meny­­nyiségétől függ a gyors növekedés és a zöldtakarmány fehérjetartalma. Idejében tegyünk célszerű intézke­déseket, mert az állattenyésztés kulcs­kérdése a takarmányalap megterem­tése, nem tűr halasztást. Kajtof Pál Az SOP-300.1 jelzésű csillagkerekes függesztett rendsodró gyűjtéskor a traktor 12 kilométeres óránkénti sebesség, forgatáskor pedig 15 kilomé­teres men-tgyorsaság esetén működik a legmegfelelőbben. A gép hektár­teljesítménye ilyen gyorsaság esetén forgatáskor 4 ha óránként, győj'és­­knr pedig 3 ha óránként. A gép munkaszélessége 4,25 méter, hét kereke a terepviszonyoknak ás a munkakövetelménynek megfelelően állítható. Gyártja a prostéjovi Agrostroj. -ksx-J"SÁBON Pajer József ökonómus szerint a szükséglet 60 száza­léka termett meg szálastakarmányok­ból, Ezért figyelemmel kísérték az árpaszalma betakarítást, mert télen a jó minőségű szalmának nagy hasz­nát vehetik. Szilázsból nem lesz hiány, mert a 30 hektár silókukorica bőséges termést ígér. Százdon sem rózsásabb a helyzet. Pénz Antal főkönyvelőtől tudtam meg, hogy a 76 vagon szükséglet helyett csak 53 vagon van szénából kazaloz­­va. A hiányzó 23 vagont nem könnyű dolog pótolni. Talán majd a silókukp­­rica segít, mert mintegy 30 hektáron a tavalyinál 30 °/o-kal jobb termést várnak. így a szilázs minősége is jobb lehet. Gondok Ipolyfödémesen a szövetkezet elnö­ke, Kovács János tájékoztatott a ta­ka rmányproblémáról. — A tavalyi termésnek alig egyhar­­madát értük el az idén. Sajnos a je­lenlegi állapot radikális intézkedése­ket követel. Az 54 darabból álló te­hénállományt ^likvidáljuk. Helyette a 40 darab hízómarha számát 120-ra növeljük. A hízók tákarmányozását főleg szintetikus etetéssel kívánjuk megoldani. A nagyszombati gépállomás NAT-12 jelzésű gépi borjúitató berendezése egyidűben tizenkét kisborjn itatását teszi lehetővé. Ez a szerkezet jól be­vált a bélai részlegen, ahol százötven borjút nevelnek szoptatásos mód­szerrel. A saját kerekein gördülő felszerelés ára 10 200 korona. (Kucsera Szilárd felvétele^ A mezőgazdaság céljainak megvaló­sítása nehéz feladat elé állította idén a gazdaságok vezetőit és dolgozóit. A kései tavaszodás, a hosszan tartó száraz időjárás nagy próbára tették a mezőgazdaságban dolgozók hozzá­értését, leleményességét. Vajon ho­gyan állták meg a helyüket a kedve­zőtlen időjárás, az elemi kártételek nehézségei következtében előállított helyzetben? A rendelkezésre álló ada­tok azt mutatják, hogy a mezőgazda­ság országosan megoldotta feladatát. A kedvező őszi időjárás nemcsak a már meglévő takarmánykészletek­kel való takarékoskodást teszi lehe­tővé, hanem módot ad a készletek növelésére is. Abrak takarítható meg a tarlók legeltetésével. A kukorica-, burgo­nya-, de még a répatarlón is elegen­dő takarmányt találnak az üresen álló és a vemhesség első harmadában levő kocák. A növendék tenyészmar­­hák és a juhok is jól hasznosítják a répatarlókat, illetve a szárbetakarítás utáni kukoricatarlókat. Régen a csö­ves kukorica válogatás nélküli priz­­más tárolása 5—10 százalékos, helyen­ként még ennél is nagyobb arányú veszteséget okozott és okoz. Minden erővel arra kell törtkedni, hogy góré­­ba kerüljön a kukorica. A legegysze­rűbb górék, tehát az oszlopokra erő­sített dróthálókból készített tároló­helyek is jobbak, mint a prizmázás, ami csak kényszermegoldás lehet. Górézás előtt a kukoricát át kell vá­logatni. A válogatást sok helyen el­hanyagolják, pedig kifizetődő ez a többletmunka, mert ezzel megakadá­lyozható a későbbi romlás. A be nem érett kukoricát csövesen ledarálva hízómarhákkal, fejőstehenekkel, üres­kocákkal és 80 kg feletti súlyú ser­tésekkel eredményesen fel lehet etet-­­ni. A lucerna harmadik, negyedik ka­szálásából és a sarjából jó minőségű szénát lehetett készíteni. A jó minő­ségű pillangósnövények szénájából készített darát kiválóan fel lehet használni a szarvasmarhák, a serté­sek és a baromfi abrakpótlására. A szarvasmarhák abrakadagjának 25 százalékát, a sertések 10—15 száza­lékát, a baromfi 2—5 százalékát le­het szénaliszttel pótolni. A sertések takarmányozasakor pépe­­sített répával, az abrak 5—8 százalé­kának megfelelő mennyiségű melasz adogolásával is pótolható az abrak. Az érdem szerinti takarmányozás kö­vetelményeinek betartása szintéri se­gít a takarmánygondok megoldásá­ban. A hosszan tartó ősz lehetővé teszi a legeltetési Idő megnyújtását. Időt kell azonban adni a füveknek arra, hogy „felkészülhessenek“ a télre, ne­hogy a hosszabb ideig való legeltetés a tavaszi kihajtást késleltesse, vagy a fűállomány megritkulásához vezes­sen. Ezért az éjjeli fagyok beálltával tanácsos a legelők használatát be­szüntetni. Nagy mennyiségű szilázs készítésé­vel is könnyíteni lehet a téli takar­mánygondokon. A jó minőségű szilázs és széna etetése lehetővé^ teszi a fejős­tehenek alaptakarmányának 8—10 li­ter tej termelésére való emelését, és ezzel az abrakmegtakarítást. Módjá­ban áll minden gazdaságnak szükség­letén felül is jó minőségű szilázst készíteni kukoricaszárból, leveles ré­pafejből, cukorgyári nedvekszeletből. Idén a kukoricaszemek beérésekor a szár, a levélzet és a csuhélevelek nagy része jóformán teljesen zöld. Az idei kukoricaszár többet ér, mint a gyenge minőségű széna, ezért érde­mes betakarítására nagy gondot for­dítani. Egy hektár kukoricaszár ter­mésének keményítőértéke 9—11, — emészthető fehérjetartalma pedig 5— 6 mázsa szemes kukoricáéval egyen­lő. Ezek a számok azt mutatják: min­den gazdaság érdeke, hogy a szemek beérésekor végzett csőtöréssel egy időben betakarítsa a kukoricaszárat. A gyors betakarítás alapvető követel­mény akkor is, ha téli, kora tavaszt páckészítésre használják, vagy csak levelesen etetik. A gondosan tárolt kukoricaszár táplálóértéke a tárolás alatt ugyanúgy nem csökken, mint a Jól kazlazotf szénáé. Ezekben a napokban, hetekben nagy területen szedik fel cukorrépát. A leveles répafej zölden etetve vagy silózva értékes takarmány. Zölden, vagy a belőle készült szilázs pépesít­­ve — alacsony rosttartalma folytán — a sertések takarmányozásában is felhasználható abrakpótlásra. Egy hek­táron nyerhető leveles cukorrépafej­jel 10—11 mázsa jó minőségű széna takarítható meg. Lászlti' László tudományos munkatárs A gyümölcs korszerű tárolása és szállítása A tartályládákat egyre inkább hasz­nálják a gyümölcs szedésétől a külön­böző szállításokig. Fontos lenne, hogy a gyümölcs és zöldség érési folya­matát lassító gázkoncentrációt fenn­tartsák. A probléma megoldására ér­dekes kísérleteket folytattak. A tar­tályládákat gázokat át nem eresztő plasztik fóliával bélelték ki és ebbe perforált plasztik fóliába burkolt Ca [OH)2-betéteket helyeztek el az alma között. A friss, száraz kalciumhidro­­xid a gyümölcs gáztárolása alatt jól elnyeli a C02-t. ljjy fenn lehet tartani a CO2 és O2 nem mérgező koncentrá­cióját a tárolás és szállítás alatt egy­aránt. Fogyasztók részére készített plasz­tik zacskóba is helyeztek ilyen beté­teket. A gázkoncentráció ugyancsak megfelelően szabályozható volt. Ez a módszer alkalmas a hosszútávú va­súti és teherautó szállítások lehonyo­­lítására az olyan kényes árunál is, mint pl. a paradicsom. Négyféle kísérletet végeztek a sza­bályozott légtérü tartályládákkal: 1. a hfitőházban tárolták az almát 1 C fokon, 2. az árut tropikus szállítási körülményeknek megfelelő feltételek között vizsgálták, 3. almát szállítot­tak hűtés nélkül Halafix-ból (Nova Scotia) Trinidad-ba (West Indies). 4. közvetlen szedés után körtét kezeltek minimális CO2 és 0« koncentrációval 0, 7, 12 és 15 C fokon. A tartályládák kapacitása 176 kg volt, belméretük 91,4X71X66 cm. A ládákat polietilén tereftálát fóliával bélelték. A módszer alkalmazása előtt még további vizsgálatok szükségesek a gázcsere és diffúzió dinamikájára vo­natkozólag. Mindenesetre ez a mód­szer látszik a tárolás és szállítás kér­désében a könnyen romló gyümölcs­ös zöldségfélék esetében lehetséges megoldásnak. (J. Hort. Sei., Eaves, C. A.) A takarmánykészletek növelésének lehetőségei

Next

/
Thumbnails
Contents