Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-10-12 / 41. szám
2w GYUMŰ iCS ZlLDSÍG VIIAB I iu ii 11 iirnrnmammmmmmmmtm njmmaL'utsmxKj^w■ mmmwin—i ■— i ■ — Bratislava, 1968. október 12. Ára L— KCs XIX. évfolyam, 41. szám. Itt valamit tenni kell! A bratislavai Centrál-tér nyüzsgését a prágai látogatók nagy Irigységgel nézik és otthon nyilvánosan, az újságok hasábjain Is kommentálják. — Ilyen friss zöldséget kínáló piac vagy vásárcsarnok kellene nekünk Is — Írják. Valóban. A pultok egész éven át roskadoznak a tisztára mosott petrezselyem- és sárgarépa-csomóktól, friss salátától, káposzta- és kelkáposzta-fejektől. Messze pirosuk a hónaposretek, paradicsom, és édességre vágyó darazsak röpködnek a gyümölcshalmok körül. A „Zelovoc“ bódéi csupán a külföldről behozott paradicsommal, paprikával, őszibarackkal vagy szőlővel csalogatják magukhoz a vevőket; a leveszöldséget — aki teheti — a termelőktől vásárolja. Ki venné meg a Zelovoc ronggyá fonnyadt salátáját, a puhára fonnyadt karalábét vagy használhatatlan zöldü, sáros petrezselymet? Póréhagymát, kaprot pedig egyáltalán nem látni a Zelovocban, mintha nem is tartozna a zöldségfélék családjába! — A termelőknek kellene átadni a zöldségellátás gondjátl Ezt a gondolatot egyre gyakrabban vetik fel azok, akik a piactól messze lakva a Zelovocra szorulnak. — Mentse meg ettől a fogyasztókat az égi — mondják mások. — Ha a Zelovocból átmenetileg eltűnik valamilyen zöldségfajta, a piacon áruló termelők azt sem tudják, mit kérjenek értei Azonnal felsrófolják az árátl Két ellentétes vélemény és mind a kettő, habár egyoldalúan, az adott helyzetből indul ki. Egyet azonban tudatosítanunk kell. Az országnak sok olyan területe van, ahol a zöldség és a gyümölcs aránylag későn fejlődik ki fogyasztásra alkalmassá, vagy pedig a mostoha éghajlati feltételek miatt egyáltalán nem termeszthető. Ezeken a területeken a lakosság zöldség- és gyümölcsellátását nem lehet a termelők kénye-kedvére bízni. Ezenkívül egyes, nálunk hiánycikket jelentő zöldség- és gyümölcsfajtákat külföldön kell beszereznünk és a fogyasztókhoz eljuttatnunk. Ezt sem bízhatjuk a termelőkre. Ugyanakkor mind a termelőknek, mind az állami üzleteknek „jőt tesz“ a konkurrencia, — egyik sem akar lemaradni a másik mögött. Éppen ennek a konkurenciának kellene lobban kifejlődnie. Sajnos, a termelők még igen kevés saját zöldségboltot létesítettek, s így a konkurrencia még csak a piaci árusítás formájában érezhető. Ám már ennek is van bizonyos hatása. Ennek köszönhető, hogy például Braíislavában a Zelenina Centrál-térl, Kő-téri és Száraz-vámi boltjaiba például a őuftovól és rovlnkai szövetkezet közvetlenül, friss állapotban szállítja termékeit, s így a zöldség és gyümölcs aránylag frissen kerül a vevőkhöz. Ez azonban a városban eladott zöldségnek csupán a 20 °/o-át képezi. Verőik Rudolf, aki a Zelenina bratislavai vállalatának kereskedelmi osztályát vezeti, a hibák gyökerét abban látja, hogy a Zelenina vállalatot 1955 óta már hatodszor szervezték át. A vállalat minden esetben más szinten (országos, szlovákiai, kerületi, járási] kapott vezetőket, s minden vezető-garnitúrának mások voltak az elképzelései és anyagi lehetőségei. De nem is volt idejük az elképzeléseik megvalósítására, mivel rövid időn belül átszervezték őket. A legutolsó — tavalyi — átszervezés után a Zelenina egy-egy vállalati igazgatósága alá körülbelül egy volt kerület (pl. bratislavai, nyitrai stb. kerület) területe tartozik. Az eddiginél Jobb helyzetben vannak, mivel már raktárak építésére is gondolhatnak. A volt bratislavai kerület területén jelenleg 16 hőszabályozó berendezéssel ellátott raktárát létesítettek, ez évben további négy raktár építését fejezik be és jövőre 12 hőszabályozó berendezéssel ellátott raktárt építenek. Ezek elsősorban a gyümölcs téli tárolására létesülnek, és megoldják a gyümölcsellátás folyamatosságát. Persze a gyümölcsellátás is fontos. Azonban a zöldségellátás még ennél is fontosabb, mert zöldség nélkül az étrendet el sem képzelhetjük. A legtöbb bírálat a Zeleninát is a zöldség miatt éri. Miért olyan fonnyadt és piszkos a zöldség az üzletekben, s miért lehet friss és tiszta a piacon? Verőik elvtárs szerint ez is pénzügyi kérdés. Egyrészt a Zelenina üzleteinek 70 %-ában egyáltalán nincsen víz vezetek, másrészt az áru előkészítését a nagy megterhelés miatt nem is lehet az elárusítókra bízni. Nem tehetek róla, de az átszervezésekkel én mégsem tudok minden hiányosságot kielégítően megmagyarázni. Miért nem kerül a zöldség már az üzletekbe tisztán és minőség szerint szigorúan osztályozva? És miért nem vásárolhat a vevő minőségi osztályok szerint kínált és az osztályoknak megfelelő áron árusított zöldséget? A felvásárlási és a kiskereskedelmi árak között elég nagy a különbség ahhoz, hogy ebből pénzügyileg fedezni tudják a gyümölcs és zöldség minőségi osztályozását, tisztítását és eladásra való előkészítését. A mezőgazdasági üzemeket is nagyobb mértékben lehetne bekapcsolni az áru piacra való előkészítésébe, amiért például a paradicsom esetében kilónként 20 fillér felárat fizetnek. Ha a Zelenina valóban törődne ezzel, akkor igyekezne a szövetkezetek számára göngyöleget és ládákat szerezni és a termelőket betanítani az áru megfelelő csomagolására. Beszélgetésünk alapján olyan benyomást szereztem, hogy az említett kérdéseket nem tartják fontosnak, s ezért nincsenek erre vonatkozó terveik, elképzeléseik sem. A vészharangot azonban másért kellene megkongatni. Ugyanis a Zelenina nemcsak csökkentett értékű zöldséget árul, hanem rengeteg zöldséget teljesen hasz nálhatatlanná is tesz. Például tavaly csupán a volt Bratislavai kerület területén (amely a bratislavai igazgatóság alá tartozik), 1 millió 750 ezer 780 korona értékű fogyasztásra már teljesen alkalmatlan zöldséget vontak vissza a Zelenina üzleteiből. Elképzelhető, hogy a zöldség filléres árai mellett milyen hatalmas mennyiségű áruról van szó! Ezt az árut pedig a termőtalaj egy részén ki kellett termelni, tehát kárba veszett nemcsak az emberek munkája, hanem az a terület is, amelyen más, népgazdaságunk számára oly fontos mezőgazdasági terméket termelhetnénk. Ez pedig egy ilyen országban, mint Csehszlovákia, ahol egy polgárra csupán 36 árnyl termőterület jut, nagy pazarlásnak számít. Ciderné G. Irén A világ szeme Mexikóra irányul, ahol ma kerül sor a XIX. olimpiai játékok ünnepélyes megnyitójára. Az olimpiai eszme nemcsak a nemes vetélkedést, de a népek barátságát is hivatott szolgálni. Sajnos, a mexikói olimpia ideje alatt sem szűnik meg sok helyen a fegyverropogás. Távol- és Közel-Keleten tovább tart a feszültség, sőt magában Mexikóban is hetek óta tartanak a zavargások, folynak a diáktüntetések. A Mexikói Ifjúsági Szövetség a játékok idejére „olimpiai békét“ javasolt, s ezt a gondolatot a diákok nagy százaléka megértéssel fogadta. Képünkön a világ egyik legkorszerűbb stadionja, a 100 ezer nézőt befogadó Azték Stadion. A hipermodern létesítmény mindössze 6 km-nyire fekszik az olimpiai falutól. A stadion mellett csaknem 700 gépjármű parkolhat egyszerre. Ezen a csodálatos pályán dől el néhány nap múlva, melyik ország együttese végez az első helyen az egyik legnépszerűbb sportágban, a labdarúgásban. Végén csattan az ostor ŐSZI SZEMLE 26 ezer tonnával több húst adtak el a mezőgazdasági üzemek • 3000—4500 tonnával több szőlő # 160 mázsás átlagos burgonya hektárhozam • Répahiány miatt két cukorgyár leállt # 200 teherautóra lenne szükség. A gazdag gyümölcsöt adó ősz az örömök mellett nagyon sok problémát is hoz. A földművesek egyrészt örülnek a gazdag termésnek és annak, hogy szerződéses eladási tervüket’ túlteljesíthetik, másrészt meg kell birkózni a betakarítással, ami bizony sokkal több munkát ad, mint az aratás. Eddigi őszi híreinkben és beszámolóinkban kizárólag csak a növénytermesztés eredményeivel foglalkoztunk, de meg kell emlékeznünk az állattenyésztési tervek teljesítéséről is. A Földművelés- és Közélelmezésügyi Megbízotti Hivatal mezőgazdasági bizottságának ülésén megtudtuk azt is, hogy az állattenyésztés is jeleskedik A mezőgazdasági üzemek a húsfélék eladásának tervét jóval túlteljesítették, 26 349 tonnával adtak el többet, mint a múlt év szeptember végéig. Tejből a többlet a múlt év hasonló Időszakához viszonyítva 55 millió liter. Örvendetes, hogy az említett múlt évi időszakhoz képest 41246 malaccal választottunk el többet. Erre igen nagy szükség van, mert az utóbi Időben háttérbe szorítottuk a sertéstenyésztést és emiatt a húsüzletpkben sokszor nem lehet kapni sertéshúst. Kell tehát az utánpótlás ahhoz, hogy a jövőben megfelelő sertésállománnyal elegendő sertéshúst adhassanak a földművesek a közellátásnak. A mezőgazdasági bizottság becslése szerint szőlőből 10—15 száza lékkai magasabb a termés, mint a múlt évben és a borüzemek 3000— 4500 tonna szőlőt vásárolnak fel terven felül. A burgonya is szépen fizet és a múlt évi átlagos 130 mázsás hektárhozammal szemben idén 160 mázsát ad a burgonya minden hektárja. A Tátra alatt a poprádi járásban 250—300 mázsás hektárhozamről is beszélnek. Bár a gabonát nem ősszel takarítjuk be, mégsem árt megemlíteni, hogy az átlagos hektárhozam 3—5 mázsával magasabb lett, mint a múlt évben, de a közép-szlovákiai kerületben a hektárhozam-emelkedés több mint 7 mázsa. A végleges eredmény még nincs értékelve, de már most elmondhatjuk, hogy olyan termést értünk el, amit eddig még egyetlen évben sem; Az őszi betakarítási munkák közül az egyik legigényesebb a cukorrépa begyűjtése. A kampány elején úgy nézett ki a helyzet, hogy a cukorrépa szállítása körül nem lesz komolyabb baj. Egyébként erről a prob léméről beszélgettem három járás mezőgazdasági társulása Igazgatóival és főagronómusaival. Mindannyian elégedettek a terméssel. Janeőka Milán, a komáromi járás főagronómusa elmondotta, hogy átlagosan 340 mázsás hektárhozamra számítanak Pavel Bukoven, lévai főagronómus feljebb tolta a mércét és 410—420 mászás átlagos hektárhozamra számít JánoSík elvtárs, a Lo soncl Járási Mezőgazdasági Társulás igazgatója elmondotta, hogy a múli évben cukorrépából 260 mázsás hek tárhozamot értek el, idén viszont 350 mázsára számítanak. Ez igen szép eredmény a losonci járásban, ahol sok a rossz minőségű föld. Meglepő, hogy mind a három járásban elégedettek a cukorrépa gyűjtésének ütemével, azonban ennek ellenére szlovákiai méretben az időterv által feltételezett cukorrépa mennyiségnek csak a felét vásároltuk fel, és ezért, a nagysurányi és a diószegi cukorgyárnak is le kellett állni. Ezzel a problémával a mezőgazdasági bizottság is foglalkozott és az a véleménye, hogy a cukorrépakampány sikeréhez 200 katonai teherautóra lenne szükség, azonban kevés kilátás van a hadsereg segítségére. Viszont a szállítási problémák, amint látjuk, komoly gondot okoznak a cukorgyárnak, és végső fokon a népgazdaságnak is. Ezen a téren tehát tenni kéne valamit. Jobb munkaszervezéssel be kellene tartani az időterveket, mert ha ezek továbbra is csak papíron maradnak, esetleg túlságosan elhúzódhat a cukorrépakampány és ez bosszúságot okozhat a cukorgyáraknak és a termelőknek egyaránt. Az ősz egyik problémája a mfltrágyahiány. Akármerre jár az ember, erre panaszkodnak az agronómusok A mezőgazdasági bizottság ülésén hallottunk egy kedvező hírt, hogy Olaszországból, Nyugat-Németországból és Ausztriából sikerült jelentős mennyiségű műtrágyát behozni, és a közeli napokban újabb szállítmányra számíthatunk. Ezzel ugyan nem oldódik meg véglegesen a műtrágya hiány, de mégis enyhít valamit a bajokon. Az őszi begyűjtés tehát menet köz ben sok problémát hozott és bizony szükség lesz most minden épkézláb emberre, gépre, a vezetők jó munka szervezésére, hogy sikerrel gyűjthessük be a rendkívül gazdag termést ás ideiében földbe szórhassuk a jövő kenyerét jelentő magot is. BÁLLÁ JÓZSEF Szlovákia-szerte megkezdődött a „fehér arany“, a cukorrépa betakarítása. Az aszályos esztendő ellenére jó átlagtermés mutatkozik, amit a legkisebb veszteséggel szeretnének mezőgazdasági üzemeink betakarítani. Pereden Szabó Flórián agronómustól érdeklődtem a cukorrépa betakarítás eredményeiről. — Agronómus elvtárs, hány hektár a cukorrépa vetésterülete? — Az idén 123 hektáron termesztettünk cukorrépát. — Milyen termésátlag mutatkozik? — Hektáronként jóval 500 mázsán felüli termésre számítunk. A cukorgyári agronómus véleménye szerint talán még ennél többet is elérünk, de ezt nem szeretném előre elkiabálni. — Valóban szép termés mutatkozik. Mi a siker titka? — Nincs ennek titka kérem. Csak megadtuk a földnek, ami jár. Hektáronként 400 mázsa istállőtrágyát szántottunk le. A műtrágyával sem fukarkodtunk, több mint 10 mázsa került hektáronként a talajba, ami serkentette a répa növekedését. Szomjazni sem hagytuk a földet. A szárazság idején mind a 123 hektár cukorrépavetést öntöztük. Idén a cukorrépa különösen nagyon meghálálta az öntözést. A gyomtalanításról és a talaj porhanyításáról sem feledkeztünk meg. Traktorral háromszor saraboltunk, az egyelés után pedig még kétszer megkapálták a répát a szorgos kezű peredi asszonyok. — Ha tavasszal... — sóhajtozik az agronómus. — Mi történt tavasszal? — kérdezem kíváncsian. — Sajnos, szél- és fagykárt szenvedett a cukorrépavetés. Ezért mintegy 80 hektárt másodszor kellett vetni. Ha ez nem történik, akkor 600 mázsán felüli hektárhozamról beszélhetnénk. — Jelenleg a legfontosabb teendőnk a gazdag termést minimális veszteséggel betakarítani. A bűcsi szövetkezetben szintén gazdag a cukorrépatermés. Retkes Lajos szövetkezeti elnök arcán mosoly ül, amikor a terméseredményekről beszél. — összesen 65 hektáron termesztettünk cukorrépát és az aszályos időjárás ellenére gazdag terméssel számolunk — újságolja Retkes elvtárs. — Mennyi mutatkozik hektáronként? — Az eddigi mérések alapján a 35 hektáros Lapos táblán a 25 ár nagyságú parcellák 150—160 mázsa cukorrépát adtak, de akadt olyan parcella is, amely 184 mázsa termést hozott. — Ezek szerint a Lapos táblán több mint 600 mázsa cukorrépa termett hektáronként. — Igen, de sajnos, a másik 30 hektáros táblán már kisebb termésre van kilátás. Mindent egybevetve 65 hektáron az átlagos hektárhozam előreláthatólag meghaladja majd a 430 mázsát. A rendkívüli száraz időjárás ellenére ez elfogadható terméseredmény, hiszen öntözés nélkül értük el. Napjaink legfontosabb feladata a cukorrépa betakarítás meggyorsítása, mert Szlovákiában valamennyi cukorgyár megkezdte a cukorrépa feldolgozását. A cukorgyárak felhívták a mezőgazdasági üzemeket a betakarítás meggyorsítására. A mezőgazdasági üzemekkel kötött megállapodás szerint október 4-ig mintegy 20 ezer vagon cukorrépát kellett volna felvásárolni, " valóságban azonban csupán 10 ezer vagonnál valamivel többet vásároltak fel. Minden kedvező időt jól használjunk ki a cukorrépa behordására és elszállítására, a felvásárló központokba. A cukorrépatermesztés fáradságos munkájának gyümölcse az átlagos hektárhozam nagysága majd később derül ki, hiszen végén csattan az ostor. p# Ä belügyminisztérium feladatai Ján Pelnáf belügyminiszter kedden találkozott a polgárjogi szervek vezető dolgozóival, valamint a párt és a szakszervezetek funkcionáriusaival A miniszter megtárgyalta velük azn kát a feladatokat, amelyeket a Belügyminisztériumnak biztosítania kell a nemzeti bizottságok, az állami belügyi szervek, a helyi gazdálkodás, valamint a levéltári tevékenység szakaszán. Az aktíván értékelték a Belügyminisztérium eddigi intézkedéseit, amelyeket a köz és a társadalmi élet gyorsított normalizálásának szaka szán tett. Megtárgyalták a további feladatok megvalósításának módjait amelyek hivatva lesznek biztosítani a Nemzeti Bizottságok és azok albi zottságal tevékenységének fejlesztő sét a polgárok jogai és szabadsága érvényesítésének jogi biztosítékait, az államérdekek egyidejű biztosítása mellett az állam belső igazgatásának megjavítását, a polgároknak nyújtott különféle szolgálatok fejlesztését, kiindulva a gazdaságirányítás új rendszerének elmélyítéséből. HELYREIGAZÍTÁS Múlt heti számunk 1. oldalán közölt „Egy dátum, amely figyelmeztet“ című írásba értelemzavaró hiba csúszott be. A 6. bekezdés 8. sorától kezdve a szöveg helyesen így hangzik: A szövetséges, amely a veszély első perceiben kész volt a segítségadásra, később tettekkel bizonyította be, hogy az ígéret nem volt frázis. A háború évei alatt anyagi és emberi áldozatokat nem kímélve szétzúzta a harbár gyilkosok bandáját és megtisztította hazánk földjét a betolakodóktól.
