Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-10-05 / 40. szám

Hármas haszon lelkaztk Incernamag-termesztéssel. Felkerestem C * fl­it y 1 Gyulát, as EFSZ agronómusát, hogy fontos tevé­kenységük felél érdeklődjek és megtudjam mit jelent es pénzügyi, agrobíolögiai valamint egyéb szempontból gazdaságuk részére. Iyen a helyzet ezzel kapcsolatban? — Ez a szalma Idén nem a legjobb minőségű, mert egyrésze megázott. Itt- kívánkozik megemlíteni, hogy di­cséretet érdemelnek dolgozóink, kü­lönösen kombájnosaink, mert szüksé­ges volt szombaton és vasárnap Is csépelni és ők megértve a helyzetet nem ellenkeztek. Ez meg is látszik ha összehasonlítjuk a környező álla­mi gazdaságok és szövetkezetek ered­ményeit, amelyek nem használták ki a legkedvezőbb időjárást és hektá­ronként csak egy mázsányi magot fogtak, pedig hasonlóan jő magluqer­­náik voltak mint nekünk. Egyébként 25 hektárnyi lucernát Régiónéval per­meteztünk le, s ezt közvetlenül, vagy­is a kaszálással égyidőben csépelhet­tük. Ez nagyon jól bevált, mert a mag­veszteség kisebb volt és 15—20 %-os munkamegtakarítást értünk el. — A Régióné tulajdonképpen a maglucerna egyenletes, gyors mfiel­­fonnyasztását idézi elő. Hogyan hasz­nálható a vele kezelt lucernaszéna? — A szakirodalom szerint a perme­tezést követő két hónap elteltével lehetne csak etetni a szénét, azt is csak hlzómarhákkal, de ahogyan az angolok nyilatkoznak, akik rizsát, napraforgót és hasonlókat kezelnek vele, nincsen káros hatása. Mi azért biztonság kedvéért betartjuk a két hónapos tilalmi időt és hízóbikákkal etetjük majd ezt a szénát. A Régió­néval kezelt lucerna két-három, ha nagyon gyomos, esetleg öt nap alatt úgy szárad meg, hogy nem pereg ki a magja. A növénygyökerekre utóha­tása nincs, mert mindenütt szépen ki­hajtott a növény. — Mik a terveik, növelik a lucerna összterületét? — Jövőre ezt a 200 hektárnyi mag­lucerna területet 50—60 hektárral növelni szeretnénk. Ebben az évben összesen 496 hektárnyi lucernánk volt. Ebből telepenként 50—50 hek­tárnyit zöldetetésre, 150 hektárnyit pedig szénaszáritásra hagytunk. A lu­cerna összterületét 650 hektárra sze­retnénk növelni, ami szántóterüle­tünk 25 °/o-át jelentené a jelenlegi 21 % helyett. — Minek a rovására bővítik a lu­cernatermesztést? — Főleg a zöldségtermesztés rová­sára, mert az nagyon munkaigényes és a munkaerőket a gyümölcsösbe és a szőlőbe csoportosítjuk át. — Milyen volt a takarmányra ter­mesztett lucerna szénahozama? — Tavaly 70 mázsás volt a hektár­hozam, idén csak 55 mázsa körüli lesz a termés. A magtermesztő terü­leteken elértünk az első kaszálásból 25—28 mázsa szénát, plusz 15—18 mázsa lucernaszalmát a magfogáskor, de az utolsó kaszálás is ad még 12— 15 mázsa szénát. A szalma minőségi­leg gyengébb takarmány, de most, hogy 250 hlzőbikával áttértünk a szintetikus etetési módra, valamint 10 tehénnel a félszintetikus módra, mint alaptakarmányt használjuk fel a lucernaszalmát, melynek fehérje­­tartalma kisebb. — A magtisztítást hogyan végzik? — Részben mi végezzük Clipper jelzésű magtisztító gépünkön, de saj­nos mágneses tisztítógépünk nincs, így az arankamag mentesítést Topol­­csanyban a magnemesítő vállalatnál végezzük. A közeljövőben egy mág­neses tisztítógépet is szándékozunk venni, mert így a fuvardíjat megta­karítjuk és a tisztítási díjat jelentő­sen csökkentjük, továbbá akkor vé­gezhetjük a munkát, amikor ez ne­künk a legalkalmasabb lesz. — A lucernatermesztésnek biológiai haszna is van. — Eléggé sok nitrogént és szerves­anyagot ad a talajnak, lazítja azt. Nyugodtan állíthatom, hogy a búza terméshozama nálunk megkétszere­ződött. — A gépesítés fokozása terén mi­lyenek a terveik? — Jövőben a lucerna körüli par­cellákat igyekszünk gabonaneműek­­kel bevetni és a porozást az egész területen repülőgéppel elvégezni. Ha géppel porozzuk, az sok lucernát le­gyúr, a kézi porozás pedig drága és nem tökéletes. Van nyolc kombájnunk és nemrégiben kipróbáltuk egy par-1 cellán az udvardi EFSZ újítását. | Eszerint a cséplődob sínéit recésről j simára kell cserélni, a dobkosár alatt j egy szitát elhelyezni és a rostákat j átalakítani. Az ő állításuk szerint j 20—25 %-os magmegtakarítást értek el ezzel a módszerrel. Mi is kipró­báltuk és bár még pontos adataink nincsenek, mert a tisztítás nem tör­tént meg, de anélkül is 10—15 %-os magmegtakarítást tapasztaltunk. A lucernamag termesztésnek hár­mas, sőt ennél is többszörös haszna van. Mindenekelőtt a termelő gazda­ság jól értékesítheti az elismert vető­magot, lucernaszénája és szalmája marad, a kérdéses területen talajja­vító hatást ér el és ezen felül jelen­leg még takarmánykeverék juttatás­ban is részesül. A hasznossági sor­rendet tovább lehetne sorolni és szól­­lani a lucernamag termesztésének társadalmi, zootechnikai és más je­lentőségéről is, de a felsorolt néhány érv is felkeltheti további EFSZ-ek ér­deklődését az exportcikként is kere­sett lucernamag termesztése iránt. KUCSERA SZILÁRD Állattenyésztésünk mennyiségi és minőségi színvonala csak úgy fej­leszthető, ha elegendő jó minőségű takarmány áll rendelkezésünkre. Jól ismerik ezt a megállapítást az EFSZ- ek vezetői is. Éppen ezért már must fokozott gondot kell fordítani a jövő évi szálastakarmány előállítására. Ezekben a napokban elérkezett a nyárvégi lucernatelepítés ideje. Miért éppen a lucernát igyekeznek nagy területen telepíteni a jól gazdálkodó szövetkezetek? A lucerna a gzálastakarmányok kö­zött a legértékesebb növényünk. Mint évelő pillangósvirágú takarmány fe­hérjében gazdag, nagytömegű zöld, illetve szénának szárítva értékes ta­és magjainak heérése érdekéhen hea* gerezziink. A leforgatott tarló „be­­érése“ után 20—25 cm mélyen végez­zük el a mélyszántást, amit azonnal fngasoljunk el. MILYEN IDŐSZAKBAN TELEPÍTSÜK A LUCERNÁT? A lucerna nyárvégi vetésének leg­kedvezőbb időpontja szeptember élső fele, de később is végezhető. A nyár­végi lucernavetés egyik nagy előnye, hogy a következő évben a lucerna már csaknem teljes termést ad. A In­­cernamagnt takarónövény nélkül ves­sük gabcinasortávolságra, egy két cm mélységben. Az egyenletes, sekély ve­Miért előnyösebb a nyárvégén telepített lucerna karmányt ad. Szántóföldi termesztés­ben jól sikerült vetés és beállás ese­tén négy-hat évig, sőt még tovább is kaszálható. Jól sarjad, amellett fej­lődése igen gyors, évente 3—4, öntö­zés esetén 5—8 kaszálást is ad. A többi szálastakarmányokhoz viszonyít­va a kiváló emészthetőség és étrendi hatáson kívül értékét elsősorban nagy fehérjetartalma adja. Ezért tejelő és növendékállatok számára szinte nél­külözhetetlen takarmány. Száz kiló jó minőségű lucernaszénában 10—12 kg emészthető fehérjét kap az állat, tehát jóval többet, mintha korpát etet­nénk. HOGYAN FOGJUNK HOZZÁ A NYÁRVÉGI LUCERNA TELEPÍTÉSÉHEZ? Talaj tekintetében legjobb a mély­­rétegű, tápláló anyagokban gazdag, mészben nem szegény, közömbös vagy gyengén lúgos k'émhatású talaj. Azokon a talajokon, ahol magasan V8n a talajvíz, lucernát ne telepít­sünk, mert nem bírja a „lábvizet“. Igyekezzünk istállótrágyázott elöve­­temény után vetni. Legjobb elövete­­ményei: az őszi keveréktakarmányok, a tavaszi keveréktakarmányok, a ko­rai érésű burgonya stb. Műtrágyát még ilyen növények után is szórjunk ki. Különösen pedig akkor, ha gabona után szándékozunk lucernát telepí­teni. Ilyenkor már a talajelőkészítés során 80—110 kg salétromtrágyát, 200—300 kg szuperfoszfátot és ká­liumban szegény talajon 110—180 kg 40 százalékos kálisót is adagoljunk. Csak az aprómorzsás és a kellően tömődött magágy biztosítja, hogy a talaj tartósan nyirkos marad. Ez pe­dig azért fontos, hogy a sekélyen el­vetett mag a csírázáshoz, a kelő nö­vény pedig a kezdeti fejlődéshez — a talaj legfelső rétegében — elegen­dő vizet kapjon. Nyárvégi telepítés­kor, az elővetemény betakarítása után gyorsan végezzük el a tarlóhántást. Helyes, ha már a tarlóhántás előtt kiszórjuk a műtrágyákat. Tarlóhántás után a gynmmagvak gyors kikelése tés érdekében ajánlatos vetés előtt a területet simahengerrel lehengarezni. Külföldi tapasztalatok szerint a In­­cérna hosszába-keresztbe vetve hass­­nálja ki legjobban a tenyészterületet. A szükséges magmennyiség folyómó­­terenkéent 150 csíra, ami hektáron­ként mintegy 20—25 kg magnak felel meg. Vetés után, ha a feltalaj száras, ajánlatos hengerezni. Cserepesedésre hajlamos talajon a henger után tövis­boronát használjunk. Kelés után pe­dig — amikor a lucerna már 4—8 le­vélben van — fogasoljuk meg. Csak a túl laza talajon maradjon el a fo­gasolás. Fontos növényápolási munka a fiatal lucernából a kikelt gyomok­nak kézzel való eltávolítása. Ez a munka sokszorosan megtérül a na­gyobb termésben, ezért feltétlenül végezzük el. Az így megerősödött lucerna már jól bírja a téli hideget és a következő években nagy tömeget adva liláiéi ja meg fáradozásunkat. LÁSZLÓ LÁSZLÓ, tudományos munkatárs A BORJAK ELLÁTÁSA Nem káros, ha a tehén lenyalja az újszülött borját, de azt sóval, egyéb anyagokkal behinteni nem szabad. Az újszülött borjút azonnal meg kell itatni, nem célszerű az itatással 12— 20 órát várni. A borjú az első héten csak az anyja tejét kapja, első na­pon 1 litert, második napon 2,. har­madik napon 3 litert stb. Az itatott tejmennyiséget az első napokban 3—5 itatásra kell elosztani. Egy hét után már elég napjában kétszer itatni. A második hét átmeneti időszakként szolgál és 14 nap után a borjú adag­ja csaknem teljesen fölözött tejből állhat. A fölözött tej hiányzó ener­giatartalmát a borjú igen hamar pó­tolhatja korai abrakfogyasztással és egyéb, a fölözött tejhez adott kiegé­szítő anyagokkal, amelyekkel vita­minszükséglete is biztosítható. (Tlernöhrung'I — Hány hektáron termesztenek lu­cernát magra és hogyan sikerült az idei év ilyen szempontból? — tettem fel a szövetkezet agronómusának a kérdést. — Kétszáz hektárnyi lucernát hagy­tunk meg ez évben magra. Olyan jó eredményt mint idén ezidáig még nem tudtunk elérni. Különböző idő­szakban pórbáltunk magot fogni. Az első kaszálásból hét hektár negyven ár nagyságú területet hagytunk mag­ra két parcellában. Ebből a négy hek­táros parcellán teljes virágzáskor kétszer poroztunk Meripaxszal, s min­dig 35—40 kg-os hektáronkénti ada­got alkalmaztunk. A kisebb parcellán pedig egyszer teljes virágzáskor, majd ismételten akkor poroztunk, amikor a lucerna már 80—90 %-ban elvirágzott. Az eredmény a második parcellán hektárátlagban 250 kg volt tisztított állapotban, ami heremagból kimagasló eredmény. A többi terü­­ten a második kaszálásból fogtunk magot és nagyrészt itt is elértük a hektáronkénti 240—250 kg lucerna­mag termést. Meg kell jegyeznem, hogy volt egy közel hetven hektáros területünk, amelyet kiszántásra szán­tunk, de mégis meghagytunk, s itt a hozam 140—150 kg lucernamag volt hektáronként, ami az összátlagot ter­mészetesen csökkentette, de még ez is Jó eredménynek számít. A második kaszálásból voltak olyan területeink is, amelyeken 350—400 kg lucernama­got értünk el, ami rendkívül kiváló eredmény. Az egész magtermesztő te­rületet fertőtlenítettük, mégpedig hektáronként 80-r90 kg Lidrallal, amit kétszer boronáltunk a talajba. A po­rozást éjjel végeztük, s hajnalban, mielőtt a napfény gyengítette volna a vegyszer gamma hatását, bedolgoz­tuk a talajba. — Milyen áron adják el a lucerna­magot és mekkora lesz a bevétel hektáronként? — Lucernamagunk elismert M 4-es vetőmag, amelyet szerződés alapján termesztünk, így tisztítás után a 88 koronás alapár helyett elérjük a 98 koronás kilónkénti árat. Azonkívül egy mázs'a magért hat mázsa takar­mánykeveréket kapunk jutányos áron, takarmány ellenszolgáltatás nélkül. Így azt mondhatjuk, hogy 11000 ko­rona értéket kapunk a magért má­zsánként. Összesen 480—500 mázsa lucernamaggal számolunk, ami átla­gosan hektáronként hozzávetőleg 27 ezer korona értéket jelent. — Tehát ez azt mutatja, hogy lu­cernamagot nagyon is érdemes ter­meszteni, annál inkább, mert azon­felül, hogy pénzt kapnak a magért, még megmarad a lucernaszalma. Mi-A búzatermesztés nemzetgazdasági jelentőségét nem szük­­j séges részletesen elemezni, hiszen mindannyiunk mindennapi kenyeréről van szó. Ezért termesztésére, a hoza­mok fokozására nagy gondot fordítanak a mezőgazdasági üze­mekben. Tavaly az őszi búza vetésterülete 859 985 hektár, az országos átlagos hektárhozam 27,3 mázsa volt. A tavaszi bú­zából 67 312 hektáron átlagosan 25,6 mázsa termett hektáron­ként. Az idei aszályos időjárás ellenére az 1968-as esztendő ga­bonabetakarítása sokáig emlékezetes marad. Nem várt bősé­ges gabonatermést takarítottak be földműveseink. A jövőben akartuk, de már az idén sikerült a búzatermesztés igényes feladatát teljesíteni — Szlovákia kenyérgabonából önellátó lett. Szlovákia átlagos hektárhozama búzából 32 mázsa, ami 4,5 mázsás termésemelkedést jelent hektáronként a tavalyihoz viszonyítva. Földműveseink összesen 2,5 millió tonna gabonát takarítottak be, ami 350 ezer tonnával több a tavalyinál. Szlovákia mezőgazdaságának történetében először sikerült túlszárnyalni Csehországot a búzatermesztésben. Az eredmé­nyek biztatóak és további munkára serkentenek. Alapos, szak­szerű munkával az új tudományos ismeretek széleskörű alkal­mazásával a hozamokat tovább növelhetjük. Az alábbi elemző írásban a galántai járás két legjobb búza­termesztő szövetkezetének eredményeivel, a termelés hogyan­jával és a búzatermesztés fokozásának lehetőségeivel, tarta­lékaival óhajtunk foglalkozni. A galántai járás búzatermesztésének görbéje felfelé ível. Míg 1963-ban a járási átlag 18 mázsa volt, idén már 34,22 má­zsát termett a búza hektáronként. A leggazdagabb termést Zsigárdon és Pereden takarították be. A jó talajelőkészítés eredménye Zsigárdon Pápay József agronóinus tájékoztatott az eredmé­nyekről, a siker titkáról — Idén 213 hektáron termesztettünk búzát, ebből 113 hek­tárnyi a Bezosztája, 100 hektárnyi pedig a Mironovszkája. E fajtából 48,42 mázsás átlagos hozamot értünk el. Ezzel az eredménnyel elsők lettünk a járásban. A Bezosztája mintegy 4,5 mázsával adott többet hektáronként, mint a Mironovszkája. Azt tapasztaltam, hogy nálunk jobban bevált a Bezosztája. ezért a jövőben a vetésterület 55—60 százalékán fogjuk ter­meszteni. Hat év alatt megháromszorozódott a búza hektár­hozama. Ügy érzem, ez nem kis dolog, hiszen 1963-ban 15,5 mázsa; 1964-ben 23:4: 1965-ben 29,4; 1966-ban 29,9; 1967-ben 43,3 mázsa, 1968-ban pedig már 48 42 mázsa búza termett hek­táronként. Ez nem á véletlen műve. A búzatermesztés agro technikájának szakszerű alkalmazásában látom a siker titkát. Nagyon fontos a termőtalaj összetételének alapos Ismerete, mert csak ilymódon lehetséges a vetésforgó helyes alkalma zása. Az egyes parcellák termőerejének elemzése a termelési feltételek Ismerete, záloga a jó termésnek. Az elővetemény helyes megválasztása szintén befolyásolja a növény fejlődését és a termést. Véleményem szerint legnagyobb jelentősége az agrotechnikai határidőn belül szakszerűen elvégzett talajelő­készítésnek van. Ezért az előveteménytől függően igyekeztünk idejében elvégezni a nyári mélyszántást. Hengereléssel, válta­kozó felületi porhanyítással, gyomtalan biológiailag érett, ap­rómorzsás szerkezetű vetőágy létesítése a célunk. Gyakran három-négyszer is átdolgozzuk, porhanyítjuk a talajt, amíg sikerül elérni a talaj megfelelő fizikai állapotát, a keléshez szükséges megfelelő vízmennyiséget, ami nagyban elősegíti a gyors csírázást és az egyenletes kelést. Hogyan fokozhatjuk a búzatermést Az idei gazdag terméseredmények történelmi je­lentőségűek Szlovákia búzatermesztésében. Önellá­tók lettünk kenyérgabonából. A búza agrotechniká­jának szakszerű alkalmazása, a bőséges tápanyag­ellátás és a nagyhozamű fajták termesztése az alapja a hozamok további növelésének. Jó termést csak tápanyagokban gazdag talajtól várhatunk. A talajelőkészítéssel nitrogénből 75 kg, foszforból 85 kg, ká­liumból 100 kg tiszta tápanyagot juttatunk a talajba. További 90 kg nitrogént a megosztott tápanyagellátás elvei szerint adagolunk. A jól előkészített vetömagágyba hektáronként a Bezosztájából 300—350 kg-ot, a Mironovszkájából 280 kg-ot vetünk. A tavaszi növényápolást, a vegyszeres gyomirtást igyekszünk időben elvégezni. A jövőben szeretnénk még nagyobb hozamokat elérni. Véle­ményem szerint ez a bőtermő fajták alkalmazásával, jó talaj­előkészítéssel és bőséges tápanyagellátással érhető el. Második a járásban Pereden 423 hektárról 46,62 mázsás hektárhozamot értek el. Ezzel az eredménnyel a galántai járás második legjobb búza­termesztői lettek. Szabó Flórián agronómussal elemeztük sző vetkezetük búzatermesztését, a hozamok emelésének lehetősé­geit. A beszélgetésből kiderült, hogy Pereden nagy súlyt fek­tetnek a búzatermesztésre. A búza vetésterületét 530 hektárra növelik. Ebből 350 hektárnyi Bezosztája, 150 Mironovszkája, 10 francia búza, 20 hektárnyi pedig a Diószegen nemesített K-988'5 fajta. A peredi agronómus szerint is a gazdag termés alapja a búzg agrotechnikájának helyes alkalmazása. A jó magágy ké­szítés szempontjából nagyon fontos az elővetemény és annak időbeni leszántása. A búza előveteményének 30—35 százaléka évelő takarmány, 45—50 százaléka kapásnövény, a többi pedig gabonaféle. Hogy mennyire fontos a megfelelő elővetemény, arról tanúskodik az alábbi példa: A 39,1 hektáros B Il-es par­cellán vöröshere után 56,7 mázsát, az A IV. parcellán 35,4 hek­táron árpa után csak 43,6 mázsát termett a Bezosztája hektá­ronként. Az árpa után az ún. vetőszántást augusztus 16-án, a vetést — hektáronként 362 kg-ot — szeptember 25 és 26-án végezték el. A vörösheretarlót szeptember 5-én szántották le és szeptember 29—30-án 360 kg magot vetettek el hektáron­ként. Szántással tiszta tápanyagban 25 kg nitrogént, 60 kg foszfort és 90 kg káliumot juttattak a talajba. A fejtrágyázásra hektáronként 25 kg nitrogént és 15 kg foszfort használtak fel, amit a biológiai ellenőrzés alapján a vegetációs csúcs fejlő­dése második és harmadik szakasza közötti időben szórtak el kora tavasszal. Tavaly a búza vetésterületének 80 százalékán alkalmazták az öntözést. Öntözéskor a talaj nedvességtartalmából indulnak ki. Főleg azon parcellákat öntözik, amelyek talajának nedves­ségtartalma nem teszi lehetővé a gyors és egyenletes kelést. Természetesen az öntözővíz adagolása a légköri csapadék mennyiségétől függ. Céljuk a búzakelés legoptimálisabb felté­teleinek megteremtése. A gyors és egyenletes kelés után egyenletes a növekedés, a nedvességben gazdag aprómorzsás szerkezetű talaj elősegíti a gyökérzet és a növény erőteljes fejlődését a téli időszak beálltáig. Az ilyen megerősödött nö­vényzet jobban áttelel, kisebb a fagykár, ami biztosítja a szük­séges növényegyedek számát. Ahol megvan a szükséges nö­vénytakaró, bő termés várható. Ahhoz, hogy a hozamok tovább növekedjenek szükséges, a szakismeretek és a termelési tapasztalatok gyarapítása. Szem előtt tartja ezt az agronómus, mert jónéhány éve foglalkoznak búzatermesztési kisparcellás kísérletekkel. A C III. Baláta nevű parcellán 17,5 hektáron kísérleteznek az egyes búzafaj­tákkal. Az elővetemény füves herekeverék volt. A vetőszán­tást augusztus 26-án végezték el. A mag október 2-án került a jól előkészített talajba. Legjobb termést a Bezosztája adott, 5 hektáron 54,6 mázsát, a Mironovszkája és a Fertődi pedig 4—4 hektáron 54,25, illetve 46,8 mázsát termett hektáronként. Az október 6-án elvetett K 988/5-ös fajta három hektáron 46,89 és a francia fajta, amelyből csupán 200 kg-ot tudtak elvetni egy 0,8 hektáros parcellán, ahol 44,25 mázsát termett hektár­átlagban. Mindkét búzafajtának nagy jövőt jósol az agronómus. A francia fajta különösen takarmányozási célokra hasznosít­ható. A kísérleteket tovább folytatják szovjet, francia és olasz búzafajtákkal. Nagyon fontos, a bőtermő búzafajták termesztési igényeinek továbbá a helyi adottságokhoz való alkalmazkodóképességé­nek ismerete, mert csak így termelhetünk többet az állandóan növekvő műtrágyaadagok felhasználásával. KAJTOR PÁL mérnök A lncernamag hiánya országos méretekben érezted nyomasztó hatását, mert ez a tény egyik fehérjében leg­gazdagabb takarmányfélénk termesztését szorítja szűk korlátok közé. Ezért nem csupáa saját helyzetén, de számtalan mezőgazdasági üzem takarmánymérlegén se­gít a tardoskeddi EFSZ, amikor nagy méretekben fog-

Next

/
Thumbnails
Contents