Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-10-05 / 40. szám
n ártszervezetelnk az elmúlt na■ pnkban vitatták meg országszerte Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének levelét az alapszervezetekliez. A párt tagsága — amint az a lapjelentésekből kitűnik — egyetért az Elnökség levelével. Meggyőző hangja, nyíltsága, őszintesége egyszersmind bizakodásra ad okot, hogy a jövőben is kitartunk a január utáni politikai vonalvezetés mellett. A megvitatásra bocsátott levél egyúttal azt is deklarálja, hogy a párton belüli demokrácia elmélyítésével kapcsolatosan meghirdetett jelszó nem üres szólam, hanem egyre inkább érvényesül a gyakorlatban is. Levelében a pártelnökség nyíltan ismerteti a kommunistákat a moszkvai tárgyalások eredményeivel s rámutat arra, hogy egyedül a moszkvai jegyzőkönyvben foglaltak alapián képzelhető el belső és természetesen külső viszonyaink gyors rendezése. ■kaszárnyáinkban ünnepi hangu" latban töltik el a hétvégét. E héten megérkezett az újoncok első csoportja is, szombaton és vasárnap viszont a hadsereg napjáról emlékeznek meg. Bár az idei ünnepségek érthető okokból szerényebbek lesznek, Pozsonyban és Prágában elmaradnak az immár hagyományos nagygyűlések, katonai bemutatók, nem kerül sor a tüzérségi díszlövésekre sem, hadseregünk tagjai megemlékeznek a hazánk szabadságáért hősi halált halt katonákról, több helyütt koszorúzási ünnepélyeket tartanak. A hadsereg napját katonáink túlnyomó többsége munkával ünnepli meg. A civil lakossággal összefogásban a pihenés óráit Is felhasználják arra. hogy mielőbb sikerüljön rendes kerékvágásba terelni életünket, s mindent megtesznek annak érdekében, hogy nemzetgazdaságunk néhány szakaszán behozzák a lemaradásokat. Mint az az elmúlt napokban is megmutatkozott, hadseregünk tagjai szilárdan kitartanak pártunk, dolgozó népünk mellett, s tevékenységük a jövőben is arra irányul hogy fokozzák harci felkészültségű két, biztosítsák határaink biztonságát. j-mre) 2 SZAR AH FflT.nMOVES 1966. október 5. Ötnapos munkahét A (ajtó, a rádió, a TV is közölte, hogy szeptember 29-től rátértünk az ötnapos munkahétre. Azok az események, amelyek augusztus 21-e óta hazánkban lejátszódtak, sokakban — joggal — kételyeket ébresztettek olyan szempontból, hugy az ötnapos munkahét bevezetése nem hat-e ki kedvezőtlenül az amúgy is nehéz helyzetben lévő gazdasági állapotunkra. Az aggodalom helyénvaló, mert azt bizonyítja, hogy mindenki, aki ebben az országban dolgozik, felelősséget érez mindazért, ami itt történik. Sok és komoly belpolitikai kérdést kell az ország vezetőinek — a dolgozókkal egyetemben — . megoldaniuk, hogy a januári vívmányok a közélet s a gazdasági élet területén realizálódhassanak. S az csak természetes, hogy mindenki ezek megoldását tartja a legfőbb feladatnak. Az ötnapos munkahét bevezetése — a korábbi tervekkel összhangban — azonban szerves része ennek a programnak. Annak a programnak, amely szerint nemzetgazdaságunkat szándékoztunk — s amely szerint ma is dolgozunk — átszervezni. A megváltozott körülmények között azonban az ötnapos munkahétre való áttérés komoly közgazdasági kérdések megoldását is jelenti. S ez esetben nem csupán az utóbbi másfél hónap belpolitikai eseményei szerepelnek. A havi négy szabad szombat bevezetése ezen túl is eléggé bonyolulttá teszi a helyzetet, s elsősorban ott jelent nehézséget, ahol a munka két, esetleg három műszakban folyik. Az illetékes szervek lényegében már korábban kidolgozták a megfelelő terveket, s szervezésileg biztosították a munka folyamatosságát. Ellenben még nincs teljes egészében eldöntve, hogy a közületek munkája, valamint a közlekedés mi módon változik meg. Nyilvánvaló, hogy mindezeknek a megváltozott igényekhez kell igazodniuk, ha teljes egészében rátérünk az ötnapos munkahétre. Nyilvánvaló, hogy az ötnapos munkahétre való áttérés nem lesz zökkenőmentes. S az is valószínű, hogy mindenhol máról-holnapra meg sem lehet valósítani. Közbejöhetnek eddig nem látott akadályok is. A termelésben azonban ennek nem szabadna megmutatkozni. A mi jelenlegi viszonyaink között ez megengedhetetlen volna. Mindannyiunk közös érdeke, hogy az ötnapos munkahétre való áttérés után is fokozódjon mind minőségi, mind mennyiségi szempontból a termelés és a termelékenység. (g) Föderáció - egyenjogúság A Csehszlovák Köztársaság föderatív átrendezésének gondolata lényegében nem újkeletű. Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulásától kezdődően sikraszállt Szlovákia és az itt élő nemzetiségek egyenjogúságáért, s felvette a harcot mindennemű nemzeti elnyomás ellen. A második pártkongresszus, 1924-ben, a proletár nemzetköziség szellemében állást foglalt a nemzetek önrendelkezési joga mellett, egészen az elszakadásig. A föderáció gondolata azonban még ennél is régebbi időkbe nyúlik vissza, felvetődött már a Csehszlovák Köztársaság megalakulása előtt is, többek között 1915-ben, a Clevelandi Egyezményben. Az egoista cseh burzsoázia ellenállása és az egyre fokozódó barna veszély azonban nem tette lehetővé, hogy a föderáció problematikáját részletesebben kidolgoz zák. A német fasizmus egyre inkább fenyegette a fiatal Országot, a kom munista párt mindenekelőtt a szilárd népi egység megteremtésén fáradozott. Csehszlovákia felszabadulása után, a Februári Győzelmet követően szintén nem került sor a szlovák és a cseh országrészek közötti államjogi viszony elvi rendezésére. A centra lista-bürokratikus államirányítás, a lenini politika alapvető normáinak megsértése, a szocialista demokrácia elveinek deformációja következtében Szlovákia és természetesen a szlovák nemzeti szervek mindinkább háttérbe szorultak, s lényegesen bekövetkezett ngkörük „megnyirbálása“. A két or 'ágrész közötti viszonv ilyen irányú ejlödése, még a szocialista társadalomépités keretein belül is elmérgesítette a viszonyt a cseh és a szlovák nép, valamint az itt élő nemzetiségek között is. Éppen ezért pártunk, levonva e drágán megfizetett tapasztalatokból a következtetéseket, a január utáni politikai vonalvezetés egyik legfőbb célkitűzéseként állapította meg a nemzeteink és nemzetiségeink közötti viszony leninista rendezését. A csehszlovák föderáció gondolata a cseh és a szlovák nép immár történelmi ténnyé vált közös államiságában gyökerezik, kifejezi a két szuverén nemzet óhaját, hogy közös hazában éljen. A föderatív államjogi rendezés tehát mindkét nemzet számára biztosítja az önrendelkezési jogot, s kezességet nyújt arányos fejlődésünk érdekében. A föderáció - s ez másként elképzelhetetlen — a szocialista demokrácia elvein alapszik, illetve ezek szigorú betartása következtében válhat csak igazán egyenjogú nemzetek és nemzetiségek közös hazájává. Ugyanakkor tekintetbe kell venni, és respektálni természetesen, Csehszlovákia specifikus helyzetét és feltételeit. A föderatív átrendezés persze korántsem lenne teljes, ha ezzel egyidőben nem módosítanánk, illetve nem fektetnénk új alapokra gazdaságpolitikánkat. Mindannyian jól tudjuk, hogy pont .ezen a téren került sor leggyakrabban és a legszélesebb rétegek között súrlódásokra. Szlovákia és Csehország gazdasági kiegyenlítődését tehát természetszerűleg garantálnia kell a föderációnak. Ennek egyik előfeltétele az egész államapparátus racionális átszervezése, ami annyit jelent, hogy nemcsak a legfelső szintű cseh és szlovák nemzeti szervek jogköre módosul, hanem a helyi nemzeti bizottságoktól kezdődően az államirányítás összes szervére új feladatok, felelősségteljesehb munka vár. Ugyanakkor ügyelnünk kell arra is, hogy az apparátus átszervezése, a területi rendezés következtében ne növekedjen meg aránytalanul az Irányító szervek száma, sőt, levetkőzve az eddigi bürokratikus irányítási módszereket gazdaságosabban járjunk el ez esetben is. Csehszlovákia gazdaságpolitikája a föderatív államrendezés után is a következetes szocialista tervgazdálkodás talaján áll majd. A gazdaságfejlesztési terveknek ebből eredően fel kell ölelnie mindmegannyi országrész ökonomikáját, s resepktálnia kell azok helyzeti potenciáját s egyéb adottságait. Persze ez nem jelentheti azt, hogy gazdaságpolitikánk mintegy darabokra hulljon, hanem éppen ellenkezőleg szilárdnak s egységesnek kell lennie. A nemzetgazdasági fejlesztési terveket tehát egyidőben dolgozzák kl a föderativ és a nemzeti szervek, saját kormányaik irányelveinek megfelelően. A távlati gazdaságfejlesztési tervedet mind a föderatív kormánynak, mind a nemzeti kormányoknak törvényerőre kell emelnie. Hasonlóan alakul majd a helyzet a költségvetések és a pénzgazdálkodás terén is. A nemzeti kormányok önállóan gazdálkodnak anyagi eszközeikkel, összhangban költségvetésükkel és gazdasági terveikkel. A föderáció költségvetését, illetve ennek viszonyát a nemzeti költségvetésekhez úgyszintén külön törvény határozza meg. Az egységes gazdaságpolitika feladata továbbá, hogy a bérpolitikát, a szociális biztosítást illetően, azonos feltételeket biztosítson az egész köztársaság területén. Ennek megfelelően a föderatív kormány határozza meg a bérpolitikával, nyugdijakkal, betegsegélyezővel, munkajogi kérdésekkel kapcsolatos irányelveket is. A végrehajtás azonban ezeket a kérdéseket illetően Is a nemzeti kormányok hatáskörébe tartozik, s ezen kívül gondot kell viselniük a munkafeltételek, munkaviszony, munkabiztonság stb. helyes kialakítására is. Rövid ismertetésünkben mindenekelőtt a csehszlovák föderáció egységes politikai és gazdasági irányításának néhány fontosabb problémáját érintettük. Nyilvánvaló, hogy ezek az intézkedések sok új vonással gazdagítják majd társadalmunkat, s megteremtik az előfeltételeket népeink, nemzeteink és nemzetiségeink jobb megértéséhez, megszilárdítják köztársaságunk egységét. A föderatív és a nemzeti kormányok közötti államjogi viszony szigorú és következetes betartása, s nem utolsó sorban a föderatív szervek összetétele, az a demokratikus elv, amely szerint bármilyen majorizáció, a többség akaratának mechanikus érvényesítése lehetetlenné válik, új, frissebb vérkeringést teremt államunk életében. A föderatív államrendezés alapelvei, amelyek pártunk Akcióprogramjának szerves részét alkotják lehetővé teszik, hogy eltávolítsuk mindazokat az ellentéteket, súrlódási felületeket, melyek félévszázadon keresztül akadályokat gördítettek népeink testvériségének, baráti együttélése kibontakozásának útjába. Kommunista pártunk, egész dolgozó népünk kitartásán, akaratán, testvéri összefogásán múlik, hogy mielőbb felvirágoztassuk a Csehszlovák Föderatív Szocialista Köztársaságot, nemzeteink és nemzetiségeink közös hazáját. (BJ tartozó lakásszervezetek gazdálkodásában. Sok esetben a szerződéses kapcsolatok legalapvetőbb szabályait sem tartják be a lakásszervezetek. A számlaellenőrzésben mutatkozik a legjellemzőbb hiányosság ezen a téren. A nemzeti bizottságok több esetben olyan munkákért is kifizették az előterjesztett számlákat, amelyeket nem végzett el senki. A Központi Népi Ellenőrző Bizottság elnöke továbbá tájékoztatta az újságírókat a bizottság legújabb ellenőrzési akcióiról is. Mindannyian jól tudjuk, hogy szocialista köztársaságunkban milyen nagy szerepet szántunk és szánunk a népi ellenőrző bizottságok munkájának. Őrködniük kell a rend, a szocialista törvényesség betartása felett. Ennek a feladatuknak azonban csak akkor tehetnek maradéktalanul eleget, ha az ellenőrző bizottságok valamennyi tagja tudatosítja a reá háruló felelősséget. Bízunk abban, hogy a jövőben ennek a szervnek a munkájában is komoly előrehaladást érünk el. Mezőgazdaságunk helytállt Az előttünk álló időszakbán a Központi Népi Ellenőrző Bizottságra is fontos feladatok hárulnak. Elsősorban a népgazdaság normalizálása terén van még sok tennivaló — jelentette ki Prágában az újságírók előtt Stefan Gasparík, a Központi Népi Ellenőrző Bizottság elnöke. Az elkövetkező időszakban az ellenőrző tevékenységet elsősorban a közlekedés, a tüzelőanyag- és építőipar, valamint az energiatermelés területén kell fokozni. Amíg ezeken a területeken komoly kiesések, hiányosságok észlelhetők, a mezőgazdaságról elmondható — hangsúlyozta Gasparík elvtárs —, hogy az augusztusi események ellenére is teljesítette kötelezettségét a társadalommal szemben, anélkül, hogy ebben az ágazatban a tervteljesítés érdekében valamiféle spekulatív eszközökhöz nyúltak volna. A Központi Népi Ellenőrző Bizottság azonban komoly fogyatékosságokat észlelt a nemzeti bizottságokhoz A héten ülésezett Szlovákia Kom| munista Pártja Központi Ellenőrző és í Revíziós Bizottsága. Az ülést a blzott- 1 ság elnöke Ján Koscelansky elvtárs vezette. A tanácskozáson értékelték a Szlovákia Kommunista Pártja rendkívüli kongresszusa óta eltelt időszak belpolitikai helyzetét. Főleg a moszval jegyzőkönyvben elfogadott kötelezettségek teljesítését boncolgatták mélyrehatóan. Az élénk vitában a bizottság tagjai teljes egyetértésüket fejezték ki Szlovákia Kommunista Pártja és Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága politikájával, s leszögezték, hogy a Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság teljes erejével támogatja a jövőben is pártunk politikáját. A bizottság ezután a párt ellenőrző és revíziós bizottságai tevékenységét szabályozó alapelvek tervezetét vitatta meg. A bizottság tagjai teljes egyetértésüket fejezték ki a tervezettel a vita során. Különösen azzal a kitétellel értettek egyet, hogy az ellenőrző bizottság tagjait a párt tagsági gyűlésein, konferenciáin és kongresszusain kell megválasztani, hogy ezek a szervek választott szervek, tevékenységükért választóiknak felelnek, s ellenőrző tevékenységüket is természetesen ezek nevében végzik. Többek között a bizottság azt is megvitatta, hogy tevékenységével miként szolgálhatná legjobban Csehszlovákia politikai és gazdasági konszolidációját. Arra a végkövetkeztetésre jutottak, hogy a januárban megkezdett politikai irányvonalat és tevékenységet a mai bonyolult helyzetben is folytatni kell. Nem térhetünk le a januári útról, amelynek népünk példátlan egységben szavazott bizalmat, s amelyhez oly lelkesen csatlakozott. Ehhez azonban mindenekelőtt a kommunisták fegyelmezett és következetes állásfoglalása szükséges. Sok szó esett a továbbiak során arról is, vajon hogyan lehetne kommunista pártunk jelenlegi politikáját a leghatásosabban támogatni, hogy a moszkvai jegyzőkönyvben elfogadott kötelezettségeink teljesítésével mielőbb konszolidálhassuk helyzetünket. Többek között igen nagy gondot Ä konszolidáció érdekében kell fordítani a párton belüli élet konszolidálására is. A párttevékenység lenini normáinak betartása nem kevésbé fontos, ugyanakkor teljes védelmet kell biztosítani a párt tagságának jogai érdekében. Ha ebben a szellemben végzi a bizottság tevékenységét, a jövőben mindinkább megszilárdul kommunista pártunk egysége, fokozódik akcióképessége, s ami valóban nagyon lényeges és fontos, egyre inkább elmélyül a néphez való viszonya. Mindezek a tényezők a párt által kitűzött program megvalósításának legfontosabb előfeltételei. A Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság elvárja a jövőben, hogy az alacsonyabb fokú ellenőrző és revíziós bizottságok és az összes párttag ebben a szellemben tevékenykedik majd, s becsületes munkájával segítséget nyújt a bizottságnak. Ülése folyamán a bizottság fegyelmi kérdésekkel is foglalkozott. Nem kevesebb, mint huszonöt elvtárs problémáját vitatta meg. Elhatározta, hogy tizenegy régi párttag visszatérhet a kommunista párt soraiba. Négy esetben a bizottság a pártbüntetés eltörlését javasolta. A többi esetekben azonban úgy döntött, hogy a párttagság megszüntetésének Revíziója indokolatlan. A jövőben különös intenzitással foglalkozik majd a bizottság a párttagok rehabilitációjának kérdéseivel. Feltétlenül szükség van erre mind a január utáni politika, mind a konszolidációs folyamat teljes kibontakoztatása céljából. Hisz akin jogtalan sérelem esett, azt mindanynytunk közreműködésével ki kell küszöbölni. Ugyanakkor nem fordulhat elő a jövőben, hogy a múlt hibái és deformációi szellemében, lényegében antileninista és antimarxista alapon, essen sérelem pártunk odaadó harcosain. A párton belüli demokrácia elmélyítésének alapfeltétele, hogy mindenütt nyílt, őszinte elvtársias légkör bontakozzék ki, hogy ne vessünk gátat a véleménynyilvánításnak, a jószándékú, alkotó bírálatnak. Dolgozó népünk élcsapata, a csehszlovák kommunisták csak ilyen fegyelmezett, tömör egységben képesek megoldani az előttünk álló komoly feladatokat. Az elmúlt hét belpolitikai eseményeit elsősorban a csehszlovák föderáció előkészületeivel kapcsolatos események jellemzik. A napi sajtóban közölt államtervezet élénk visszhangot váltott ki a lakosság körében. A cseh és a szlovák nemzet viszonyának rendezésével összefüggésben legfelsőbb szerveink — Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizotságának elnöksége, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége — megvitatta és jóváhagyta a nemzetiségek helyzetét meghatározó alkotmánytörvény-javaslatot is. A kommunista párt elnöksége javaslatot tett, hogy az alkotmánytörvény-javaslat alapján lássanak hozzá a Szlovák Nemzeti Tanács nemzetiségi törvényének kidolgozásához, amely meghatározza majd, melyik képviseleti és végrehajtó szervek mellett működjenek különleges nemzetiségi intézmények, melyek biztosítják a nemzetiségek jogainak gyakorlását a törvényes keretek között. Tény, hogy mindezek az intézkedések mélyrehatóan hozzájárulnak viszonyaink mielőbbi és alapos konszolidációjához. A nemzetiségi kérdés igezságos és következetes rendezése biztosítéka annak, hogy tovább szilárdul népeink barátsága, egysége. ☆ Tizenhét milliárd koronát köl■ tünk ebben az évben nyugdíjakra. Sok vagy kevés? Nos, ha figyelembe vesszük az átlagos életkor állandó növekedését, országos viszonylatban a lakosság 18 százaléka hatvan éven felüli állampolgár, akkor ismét új intézkedéseket kell foganatosítani, hogy pihenőre tért dolgozóink életszínvonala a kívánt szinten maradjon. Ebben az esztendőben nem kevesbb mint 364 millió koronával emelkedik a nyugdijakra szánt költségvetés, s ennek az összegnek az 57 százalékát osztják szét Szlovákiában. Mindenekelőtt az alacsony nyugdijak emeléséről van szó, s ez esetben is azok a nyugdíjasok kerülnek előtérbe, akik egyedül, támasz nélkül élnek. A cél az, hogy a nyugdíjasoknak ez a rétege semmiképpen se kapjon 400 koronánál kevesebb nyugdijait Ugyanakkor intézkedéseket tesznek, hogy a jövőben, tehát 1969. január 1-től se kerüljön 400 koronánál alacsonyabb nyugdíjak odaítélésére sor, házaspároknál az alsó határ legalább 600 korona. Az akció befejezéséig tehát kb. 20 000 nyugdíjat kell felemelni, természetesen ebben az esztendőben. ■jür Sok sikert! Október 2-án már 17-edszer nyitotta meg kapuit a Nyitrai Mezögazdasági Főiskola. Megkezdődött a tanítás, folytatódik a szakemberképzés, amely a mezőgazdasági termelés további fellendítése szempontjából nélkülözhetetlen. Az 1968—69-es tanévben az agronómiái fakultáson 1782 hallgató részére kezdődött meg az oktatás, ebből 331 tévúton tanul. Az agronóműs szakmát 708-an, a zootechnlkus szakmát pedig 612-en tanulják. A meliorációs szaknak 131 hallgatója van. Az ökonómiai fakultáson 1392 diák tanul tovább, ebből a távtanulók száma 242. Az új iskolaévben a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán 2601 állandó hallgató és 573 távtanuló folytatja tanulmányait. 728-an először találkoznak az előadókkal, a korszerűen berendezett előadótermekkel, laboratóriumokkal. Legtöbben az agronóműs szakmát választották, 203-an, zootechnlkus 180 diák szeretne lenni. A melioráció szakon 25-en tanulnak majd. 161 diák ökonómus, 159 pedig gépesítő szeretne lenni. A főiskola eddigi tevékenységéről csak elismerően szólhatunk. Évrőlévre színvonalasabb az oktatás. A korszerű laboratóriumokban a hallgatók alapos ismereteket szerezhetnek a mezőgazdasági termelésről. Az előírt szakirodalom áttanulmányozása, az igényes vizsgák elvégzése után az életre jól felkészült mezőgazdasági mérnökök hagyják el a főiskolát. A tanuláshoz megadnak minden lehetőséget. Amíg 1960-ban hat tanár, 17 docens, 112 szaktanár, 50 tanársegéd és 7 oktató, összesen 192 pedagógus végezte a szakemberképzést, az új Iskolaévben a 41 tanszéken 11 tanár, 56 docens, 252 szaktanár, 16 tanársegéd és 15 oktató, összesen 350 pedagógus tanítja a jövő mezőgazdászait. A korszerű előadótermek, laboratóriumok és a színvonalas oktatás biztosítéka annak, hogy Nyitráról kitűnő szakemberek kerülnek a mezőgazdasági üzemekbe. Az elmúlt 16 esztendő alatt összesen 4499-en szereztek mérnöki diplomát, és az egykori hallgatók közül azóta sokan szövetkezeti elnökök, agronómusok, tudományos dolgozók, egyetemi előadók lettek. A 17. iskolaév kezdetén mind a diákoknak, mind a pedagógusoknak sok sikert kívánunk további munkájukhoz. K. P.
