Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-09-28 / 39. szám
Méhek a mezőgazdaság ingyenes napszámosai A modern technika világában is nagy jelentősége van a méhészetnek. Annál is inkább, mert azt a munkát, amelyet a méhek végeznek, a legtökéletesebb gép sem tudja elvégezni. A méhek jelentősége többszörös azokban a mezőgazdasági üzemekben, amelyek magtermesztéssel vagy intenzív kultúrnövények termesztésével foglalkoznak. Ma már számos mezőgazdasági üzemben másodrendű kérdésnek tekintik a méztermelést. Az elsődleges feladat a növények megtermékenyítése, a virágaik porzása. A Zselízi Állami Gazdaság igazgatóságának hatáskörébe közel nyolc ezer hektár mezőgazdasági földterület tartozik. E nagykiterjedésű földterületet kisebb üzemegységekre osztották, melyek élén szakképzett vezetők állnak. A gazdasági egységek száma meghaladja a kétjegyű számot Is. Ezek többsége foglalkozik magtermesztéssel, s ez törvényszerűen megköveteli a méhek jelenlétét. Gregor Mátyás igazgató jó hírnevű szakember. A gazdaságok éleiében és a termelés szakaszán jelentős reformokat hajtott végre. E reformok egyike, hogy náluk régi keletű a méhészkedés. A méhek a zselízi üzemrészlegen kaplak elhelyezést. Jelenleg 140 családjuk van, de volt időszak, amikor a méhcsaládok száma a 200-at is elérte. A közelmúltban alkalmam nyílott egy kis eszmecserére a méhészet vezetőjével: Paulisz Gyula elvtárssal, aki kilenc esztendeje gondoskodik a népes családokról. Kőműves mesterséget tanult, de szabad idejében saját méheivel foglalkozott. A méhek iránti vonzalma több évtizedes. Amikor az állami gazdaság méhészete iránt érdeklődöm, kissé elborul arca. Szinte érzem a ki nem mondott szavak értelmét. A vegyszeres gyomirtással és a növények kártevői elleni védekezéssel van összefüggésben. Általános panasz ez. Belőle is a keserűség csalja ki a szavakat. — A méhészkedés szép foglalkozás, de fáj az ember lelke, amikor pusztulni látja a méheket. S ez annak tudható be, hogy a porzóanyagok összetétele a méhek számára is mérgezőek, minek következtében sok az elhullás. A hiányosságon úgy lehetne segíteni, hogy a növények permetezését a virágzás előtt végeznék el, amikor a méhek még nem járják a virágokat. Sajnos, a gazdaságok vezetői nincsenek tekintettel erre és akkor végeztetik a védőporzást, amikor a növények már virágzásban vannak. Paulisz Gyula, a Zselízi Állami Cazdaság méhésze a zártsoros fiasításos Jepeket szemléli. Fotó: Andriskin J. miét végzett Léván. Elárulta azt is, hogy a legtöbbet a Szenckirályfai iskola nyújtotta számára. Bár az év nem kedvezett a Paulisz Gyulától azt is megtudom, hogy többségben Szlovák B és C kaptárakkal dolgozik. Előnyüket főleg a vándorlási időszakban érzékeli. Ugyanis az egyes növényfajták virágzásának idején a gazdaság területén 20— 30 családdal vándorol. Az ún. szakaszos vándorlással bejárja a rozinai, karolinai, nagypusztai, vadalmási és további részlegeket. A méztermelésre családonként csupán 12 kg méz kitermelését irányozták elő. A hangsúly a növények megtermékenyítésén van. Bizony ez az esztendő nem igen kedvezett, mert azt, amit a repce virágzásakor begyűjtötték a méhek, azt akácvirágzás idején fölemésztették. A méhész a kedvezőtlen körülmények ellenére is pozitív eredményeket mutat ki. Ezt annak köszönheti, hogy pempőtermeléssel és méhméreg szedéssel foglalkozik. Az előbbi tevékenységet 20 családdal végzi. Látogatásomig 250 gr pempőt gyűjtött össze. A méregszedés 65 családtól történt. Ezt nem szívesen csinálja, mert sok az elhullás. Az év folyamán 101 gr mérget termelt. Az anyákat két, esetleg három évenként cserélik. A végrehajtott cserét föl jegyzi, de az anyát nem jelöli meg. A fiatal anyák munkáját két ízben ellenőrzi. Ha azt tapasztalja, hogy az anya Hasításra nem alkalmas, másikkal helyettesíti. Eddig már 65 kaptárban hajtott végre anyacserét. A méhek etetését az adott körülmények szerint végzi. Föletetés céljára elegendőnek bizonyul az államilag kiutalt cukormennyiség. Ügyel azonban arra, hogy a családok telelésre elég erősek legyenek és elegendő mennyiségű eleséggel rendelkezzenek. Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy amikor Paulisz Gyula átvette a Zselízi Állami Gazdaság méhészetének irányítását, nem elégedett meg addigi szakismereteivel és több ízben gyarapította tudását. így pl. három hetes méhészeti iskolán volt Privigyén. Kétszer hathónapos iskolán Szenckirályfán §s ugyancsak egy éves akadé-JÓL JÖVEDELMEZETT A PEMPO! NEM VOLT MÉZHORDÁS! Tény, hogy ez az esztendő mézhordás tekintetében sem a nagyüzemi sem pedig az egyéni méhészeknek nem kedvezett. Egyes helyeken azonban mégsem könyvelik el a méhészkedést a ráfizetéses ágazatok közé, mert nagyon jó lucernamag termésre van kilátás, ami azt bizonyítja, hogy a szorgos méhecskék mézhordástalan esztendőben is felbecsülhetetlen értékű hasznot hoznak mezőgazdaságunk számára. De az ügyes, szemfüles méhész még az idei hordástalan esztendőben is megtalálta számítását, hiszen éppen e méhészkedésben helytelen, ha csupán az egyoldalú mézhordásból származó jövedelemmel számol a méhészkedő. Kelemen Ferenc pinci méhészmester nem tartozik azok közé, akik kizárólagosan a mézből várják a hasznot. Igaz, idén nem pergetett, de az is igaz, hogy jó előre biztosította magát. Szerződést kötött a Slovakofarma nemzeti vállalattal 40 dkg méhpempő értékesítésére. A tulajdonában lévő 25 méhcsaládból 15-öt állított be pempőtermelésre, és szakszerű gondoskodással elérte, hogy az eredetileg tervezett 40 dkg helyett 60 dkg-ot értékesített, melynek kiváló minőségéért és tisztaságáért a tekintélyes összeg mellé a Slovakofarmától dicséretet is kapott. A szerződött méhpempő grammjáért 21, a szerződésen felüliért pedig 18 koronát fizettek ki számára. Emellett két dkg méhmérget is értékesített. Ha a dolgok pénzügyi oldalát nézzük, elmondhatjuk, hogy a szemfüles méhésznek a pempő és a méhméreg búsás hasznot hozott. Nem kevesebb mint 12 600 koronát kapott a Slovakofarmától. Ebből is látható, hogy akt előre tekint, s nem a pillanatnyi egyoldali hasznot lesi, az nagyon is jól jár. Persze méhpempő termeléssel és méhméreg szedéssel nem mindegyik méhész foglalkozhat, mégpedig azért nem, mert nem mindenki érti a módját. Dehát akarattal ezt is el lehet sajátítani, hiszen egy-egy alapszervezetben több méhészmester is dolgozik, akik rendszerint kiváló szakemberek s szíves felvilágosítást adnak az érdeklődőknek. Ezek közé soroljuk Kelemen Ferencet Is, aki a téli nyugalmi időszakban minden bizonnyal készségesen tájékoztatja mindazokat a méhészeket, akik tanulni akarnak. —hal — Kelemen Ferenc, a fiatal, sokoldalú képességgel rendelkező méhészmester figyeli méhei „viselkedését“. mézhozamra, a méhek teljesítették a reájuk háruló feladatot, a növények megtermékenyítését. Andriskin József
