Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-09-28 / 39. szám
Répakampány körüli gondok Gondterhelten köszöntött ránk a borongás ősz. A jó gazda számítását idén keresztülhúzta, Igyekezetét pediR gúzsbakötötte a természet. Az időjárás megfékezte a cukorrépa rendes fnjlödését, s munkája eredményét, jóhiszemű várakozásával szemben csak megkésve takaríthatja be. Ez a tény megzavarta a cukorgyárak munkatervének teljesítését is. Felkerestem az Egyesült Cukorgyárak nagyszombati nemzeti vállalatának Major István nevét viselő diószegi üzemét, hogy annak igazgatójától, Magnus Ottó elvtárstól megtudjam, milyen a helyzet termelői körzetükben és a répakampányra történő felkészülés a gyárban. — Hogyan alakul mezőgazdasági üzemeinkben a helyzet a cukorrépa betakarítással kapcsolatban? — érdeklődöm. — Idén nemcsak most ősszel, de tavasztól kezdve nehezehb a helyzet a cukorrépa termesztésében, mint tavaly volt. Tavasszal két nagy szél az elvetett magot kifújta. Ezért öszszesen 3300 hektárnyi répavetést kellett kiszántani és a területet ismét bevetni. Körzetünkben 145 mezőgazdasági üzem 5560 hektárnyi területen termeszt cukorrépát, ami azt jelenti, hogy a területnek több mint a felén kellett a répát kiszántani és újravetni. Volt olyan terület is, ahol háromszor vetettek. A gondok már tavasszal kezdődtek, mire jött a nagy szárazság, ezt pedig a kártevők pusztítása követte. Szeptember huszonhatodikára volt tervbevéve a gyár megindítása, hogy miként alakul a helyzet az agronómusaink helyzetjelentéseitől függ. Tizennyolc átvevőhelyünkre megbeszélésre hívtuk öszsze a termelőüzemek képviselőit és a teljes kép' kialakulása alapján döntünk. Más éveken a gyár körüli falvakból beszállított répával szoktuk a kampányt kezdeni, de idén az említett újravetések legtöbbje éppen ezt a területet sújtotta. Egyébként az egész Csallóköz is körzetünkbe tartozik Nemesócsáig. — A gyárban milyen módon oldják meg a kellemetlen helyzetet? — Igyekszünk öt napra való tartalékot teremteni, anélkül nem kezdhetünk. Eredetileg szeptember húszadikára, a szárazságot követően október ötödikére tolódott a kampány tervezett kezdete. Az aratás utáni esőzés tervünket szeptember huszonhatodikára helyesbítette. A répa megnőtt, és most már átlag hatszáz grammos gyökere van, cukortartalma pedig 14,4 °/o, s így nem kell új kezdési határidőt szabni. Agronómusaink most azokat a területeket írják össze, amelyeken nem kellett kiszántani az első vetést, mert itt a répa már érett és ezzel kezdhetnénk a munkát. Komáromtól Pozsonyig most olyan bonyolult lesz a beszállítás szervezése, amilyen még nem volt. — Mivel szállítják a répa zömét és mennyit fizetnek a termelőnek, ha saját járművével hozza be a termést? — Az összes répát gépkocsikkal szállítjuk be, leginkább az állami teherautókkal, mert a fuvarozási vállalattal minden évben szállítási szerződést kötünk. Ha a termelő saját kocsiján hozza be a répát, annyit fizetünk. mint az állami vállalatnak. — Milyen kocsikra kötik a szerződést és milyen szállítási díjátalányban egyeznek meg? — Tíztonnás kocsikat rendelünk és az elszámolás is e tarifa szerint történik. — Arra nincs mód, ha a szövetkezetek három vagy öttonnás szállítóeszközzel hozzák be a répát a gyárba, hogy eszerint valamivel többet fizessenek fuvardíjként? — Megvannak a saját pénzügyi terveink és ha többet fizetnénk, túllépnénk az önköltségeket. Azon kívül a termelőknek is vannak Tatra 111-es kocsiaik, vagy Skoda 706-osuk pótkocsival. — Kampány elején azonban a gyárnak is érdeke, hogy ne húzódjon el a rossz idők beálltáig a beszállítás, ezért a terveket már úgy kellene összeállítani, hogy hivatalosan megállapított fuvardíjat fizessenek. Egyébként mennyi répa kerül naponta beszállításra? — Naponta legalább 220 vagon répát kell beszállítanunk, mert 193 vagon répa a napi feldolgozási normánk. Amíg a cukorgyár tiszta, amit úgy értek, hogy a bepárolgók és a főzőgépek nincsenek beinkrusztálva, meg az egész vonal, amelyen a cukorlevek végighaladnak, nagyobb azelpárolgás, úgyhogy hamarább sűrűsödik a lé és akkor természetesen többet is tudunk vágni. Első napokban kétszáz vagonig vágunk. Azért kell valamivel többet beszállítani, mert tíz százalék földdel, levéllel és egyéb hulladékkal is számolni kell. — A gépjavítás a megszokott ütemben haladt? — Nagyon jő gépjavítóink vannak, úgyhogy ezzel nincsen probléma. Éppen január 27-én ünnepeltük cukorgyárunk alapításának 100. évfordulóját, amikor érdemrendet is kaptunk. Akkor készítettünk egy áttekin-4 SZABAD FÖLDMŰVES 1968. szeptember 28. tést, hogy milyen a gyár munkaerőinek stabilizálódása. Erre azért volt szükségünk, mert eszerint osztottuk ki a jutalmakat. Nyilvánvaló lett, hogy kb. 155 olyan alkalmazottunk van, aki húsz éven felül dolgozik a gyárban, 160 aki 15—20 évig dolgozik nálunk, 145 aki 10—15 évig dolgozik itt, a többi tíz éven aluli időt töltött üzemünkben. Százötven nyugdíjas is részt vett az ünnepségen. A cukor- és a konzervgyárban évi átlagban 760 dolgozónk van, mezőgazdasági üzemeinkben pedig 620-an dolgoznak. Kampány idején módunkban áll munkaerő árcsoportosításokat végezni, anélkül, hogy túl nagy lenne az idénymunkások száma. Gépkarbantartóink között sokan közel húsz éve dolgoznak ugyanazon a munkaszakaszon, így a javítás körül nincsen baj. A legutóbbi napokban a még szükséges röppentyű malmokat szerelték be ezek a szakemberek, amelyekben a levekből kiválasztódik a cukor. Tizenkilenc-huszadikán került sor az úgynevezett melegpróbákra, ami — ha rendben lezajlik — indulhat a kampány. — Milyen cukrot készít zömében a gyár? — Kampány idején nagyobbrészt kristálycukrot termelünk 1600—1700 vagon mennyiségben, majd 300 vagonnál nagyobb mennyiségű kockacukrot és év közben a kristálycukorból pocukrot is őriünk. Tervünk eredetileg 2000 vagon mennyiségű cukor gyártása lenne, mivel azonban egyes gyárak körzetében nincsen elég répa, így a 80—85 napos kampány idején csak 1700 vagon cukrot készítünk, a felmaradó répát pedig át kell adnunk más gyáraknak. — Az agronómusok milyen mennyiségűre becsük körzetük répatermését összesen és hektáronként? — Becslésük szerint 19 000 vagon mennyiségű répára számíthatunk, az időjárás szerint, esetleg többre is. A hektárátlag 350 mázsa körüli lesz, ami kielégítő. — Jövőre indul a dunaszerdahelyi cukorgyár próbaüzemelése, azután hogyan alakul körzetük sorsa? — Körzetünk nagy részét főleg a Csallóközt a szerdahelyi cukorgyár veszi át. Ezt sajnáljuk, bár nem mondhatom, hogy a csallóközi répa a legjobb, mert ami cukortartalmát illeti, körzetünkben itt terem a leggyengébb répa. A cukortartalom átlaga itt 1,5—2 százalékkal alacsonyabb, mint például Tapolcsány környékén, ahol tavaly 16 százalékot is elérték, de az előző években már 18—19 százalékot is kimutattak. — Ez persze a répafajtától is függ. — Az igaz. A cukorrépát már anynyira kinemesítették, hogy sok répa terem egy hektáron, de átlagos mázsánkénti cukortartalma alacsony. Mi a Dobrovicei V (vynosná) nagyhozamú fajtát kaptuk elosztásra. További fajta Dobrovicei N [normál), amelynél közepes a cukorrépahozam és a cukortartalom is. A Dobrovicei A fajta cukortartalomra legkiválóbb, 18— 20 %-ot ad, azonban répahozama alacsony. Be kell látnunk, hogy a kukorica silózásához nagyon fontos a répaszelet és a répafej, ezért a mezőgazdaság szempontjait követve a Dobrovicei V cukorrépa a legelőnyösebb, hiszen sok tömegtakarmány előállítását teszi lehetővé. — Mennyi répaszeletet kapnak vissza a mezőgazdasági üzemek? — Az átvett és kifizetett cukorrépa mennyiség 57 %-át adjuk vissza a termelőnek répaszeletben. — A mázsánkénti huszonöt koronás árat a mezőgazdaság alacsonynak tartja, különösen, ha összehasonlítást tesz a környező államokban kialakult árakkal. Magyarországon például ötven forint körüli árat fizetnek a cukorrépáért mázsánként. Szó van valamilyen árrendezésről a közeljövőben? — Szó van olyan árrendezésről, hogy/ a huszonötkoronás mázsánkénti alapár bizonyos százalékú cukortartalomnál megmaradna, például 15 °/onál, az ennél kisebb cukortartalom esetén árlevonásra, nagyobb átlag esetén pedig áremelésre kerülne sor. — A nemrégen megalakult parasztszövetség bizonyára nem enged életbeléptetni olyan árakat, amelyek a mezőgazdasági üzemek érdekeivel ellentétben állnak. Az áralakításnál figyelembe kell venni a cukorrépa önköltségi árán kívül a cukor világpiaci árát, és csakis ilyen alapon lehet az árakat megváltoztatni, ami azonban nem jelentené a mezőgazdák megkárosítását. Bizonyára harc alakul ki a gyáripar és a parasztszövetség között az árakat illetően. De szóljunk valamit a melaszról is. Mennyi melaszt kap a mezőgazdaság a répa ellenében az ipartól? — Eddig fél százalékot adtunk ki, de ezen a téren is változás várható. Szerintem többet kellene visszatéríteni, mert egyre inkább rátérnek a mezőgazdasági üzemek az úgynevezett szintetikus etetésre, ahol a melasz nagy szerepet játszik. Ezt onnan is tudom, mivel nekünk is van kétésfélezer hektárnyi szántóterületünk és közel ezerhatszáz szarvasmarhánk, amelyeknél mi is alkalmazni kezdtük ezt az új etetési módszert. Meg kell említenem, hogy amíg Magyarországon a szelet kiszállítását számlázzák, nálunk ezt díjmentesen tesszük. — Milyen eredményeket értek el a szintetikus takarmányozási módszer hatására gazdaságaikban? — Elsőként negyven 150 kilós növendékmarhánál vezettük be ezt a módszert az alsóréti gazdaságban, ahol a tervezett 60 dekás napi súlygyarapodás helyett 69 dekát értünk el. A napi takarmányadag 3 kg kukoricacsutkából, 10—35 dkg szintetikus kiegészítő takarmányból (amely 32 százalék hugyanyt tartalmaz), 1,5 kg árpadarából és 1—2 kg melaszból áll. Az első húsz nap a szoktatási idő, amikor vigyázni kell. A szintétikus kiegészítőből három napig 10 dkg-ot adagoltunk naponta, a negyedik napon 15- dkg-ot, az ötödiken 20 dkg-ot, azután a hetedikig 30 dkg-ot és a tizenkettedik napig 35 dkg-ot adagoltunk. Semmilyen bonyodalom nem fordult elő, így ezt az adagot továbbra is betartjuk. Míg öt gazdaságunkban a hízómarhák egykilós súlygyarapodásakor a takarmány átlag 13,50 koronába kerül, a szintetikus takarmánykiegészítő próbaalkalmazásakor megállapítottuk, hogy ez a költség mindössze 5,90 korona. Ehhez persze mindkét esetben még 5,40 korona átlagos üzemköltség járul, beleértve az alkalmazottak fizetési hányadát is. Az új módszer további előnye, hogy nem fejlődik feleslegesen nagyra az állatok bendője és eladáskor a 7 %-os levonás helyett csak 1—2 °/o-ot vonnak le a felvásárlók. — Mit tegyen a termelő, hogy meglegyen a gyárral való jő együttműködés? — Szerintem szükséges a végleges szerződésbe foglalt egyezségeket betartani, főleg azt, hogy mikor mennyi répát ad át harmonogramm szerint a mezőgazdasági üzem a gyárnak. Ha ez így lesz, nem kell majd sorban állni és az átvételre várakozni. Eddigi körzetünkben nagyon jól kijöttünk, megegyeztünk a termelőkkel és a termelési igazgatóságok vezetőivel és dolgozóival is. Bárcsak így lenne új körzetünkben is a jövő évtől. Az öntözés folytán állandóan növekedik a Csallóközben a cukorrépa termelés. Például a nagymegyeri hizlalda 500 mázsa körüli tejrmést ér el az öntözött területen. Ez tette szükségessé a dunaszerdahelyi cukorgyár felépítését, amelynek teljesítménye kétszer akkora lesz, mint a mi üzemünké. A körzetek megosztására, elrendezésére ezért kerül sor. ☆ Mi marad más hátra, mint megköszönni a tájékoztatást. Kívánom, hogy a termelők együttműködése az Egyesült Cukorgyárak nagyszombati nemzeti vállalata tíz üzemével, valamint a Tőketerebesi Cukorgyár nemzeti vállalattal legalább olyan jó legyen, mint Diószegen. KUCSERA SZILARD Traktorvezetők és a villámcsapás Az AEG elektromos kutatóintézet kísérleteket végzett annak megállapítására, hogy a balesetvédelmi célt szolgáló szilárd építésű vezetőfülke mennyiben véd meg a villámcsapástól. A 400 kísérlet — melyet 2 millió voltos feszültséggel végeztek — kimutatta, hogy az ilyen vezetőfülke, mint védőháló működik, a villámcsapást levezeti a földbe és a vezetőnek viszonylag biztonságot nyújt. Ugyanakkor veszélyes a vezetőfülkében több személynek zsúfolódnia, mert így közel kerülnek a fülke áramvezető alkatrészeihez, és az áram átüthet. Takarmánysilózás idején kitűnő szolgálatot tesz a 2 OCN jelzésű répafejvágó gép. -ksz-A jó termés egyik feltétele az istállótrágyázás Növényeinktől csak akkor várhatunk nagy termést, ha időben gondoskodunk az elegendő és megfelelő tápanyag visszapótlásról. Nagyon sok EFSZ-ben ma már jól kezelik az istállótrágyát, tudjak hogyan kell szarvasban tárolni, innen széjjel hordani és rögtön alászántani. Könnyen elvégzik az istállótrágyázást azokban a gazdaságokban, ahol a télen és a tavasszal termelt istállótrágyát már a trágyázásra kerülő tábla szélére szarvasba kihordták, ahonnan kevés fogat és kézierő felhasználásával elvégezhető a nyárvégi istállótrágyázás. Azokban a gazdaságokban pedig, ahol elmulasztoták a trágyának szarvasokba való kihordását, ott nagyobb számú gépi és fogatos erő felhasználásával pótolhatják a mulasztást. Miért a nyárvégi istállótrágyázás a legelőnyösebb? Az istállótrágyát a vetés előtt anynyival korábban kell lekeverni a talajba, amennyi idő szükséges ahhoz, hogy a talajban lévő baktériumok az istállótrágya szerves anyagának nagy részét humusszá dolgozzák fel. Legkorábban azok alá a növények alá trágyázunk, — repce, őszi takarmánykeverékek —amelyeket nyár végén vagy ősszel vetünk. Kora tavaszi vetésű növényeink pl. a répafélék alá is a nyárvégi trágyázás a legjobb. Viszonyaink között leghelyesebb a nyárvégi istállótrágyázást augusztus végén és szeptember első felében elvégezni, mert ilyenkor a legélénkebb a „talajélet“. A hűvösebb időjárás beálltáig még sok idő áll a talajbaktériumok rendelkezésére, hogy a szervesanyag feldolgozásával elegendő tápláló anyagot tárjanak fel a növények számára. A nyárvégi istállótrágyázáson kívül nálunk télen és tavasszal is végzünk istállótrágya alászántást. Mindkét esetben azonban nagy veszteségekkel kell számolnunk. A téli trágyázás hátránya az, hogy a korán beálló fagyok megakadályozhatják a trágya alászántását. Ilyenkor a trágyában lévő tápanyagokat kifújja a szél, a téli csapadék és a hóié kilúgozza, s tavasszal, amikor alászántásra kerülne a sor, már csak szalmát tudunk a talajba juttatni A tavaszi trágyázás pedig — éppen a szántás miatt — sok csapadékveszteséget jelent, amit a fejlődő növény megérez vegetációja folyamán. A tavaszi trágyázás csak egyes laza, szélhordta talajokon engedhető meg. Ha valami ok miatt a nyárvégi ístállótrágyázást nem tudtuk elvégezni, legkésőbb az őszi mélyszántással szántsuk alá a trágyát. Tavasszal, lehetőleg késői vetésű trágyaigényes növényt vessünk a talajba, hogy a trágyának elegendő ideje legyen a feltáródáshoz. A trágyázás legfontosabb szabálya, hogy a széthordás és a teregetés után azonnal következzék a trágya leszántása. Ha a szétteregetett trágyát napokig alászántatlanul hagyjuk, elveszti értékes tápanyagának — a nitrogénnek — jelentős részét. Ilyen trágyának már nem lesz termésfokozó hatása. Azt a táblát, amelyet délelőtt trágyáztak meg, ott a traktorok délután és este végezzék el a szántást, amelyik táblán pedig délután végezték el a trágyázást, ott másnap délelőtt okvetlenül fejezzék be a szántást. A rakodók az üres kocsikat is rakni tudják, így nem kell várni, hanem csak a megrakott kocsikat elvontatni, azáltal jobb lesz a fogatolt kihasználása és meggyorsul a munka. Milyen mélységben szántsuk alá az istállótrágyát? Általában középmélyen (16—18 cm) szoktuk az istállötrágyát alászántani. Célunk az legyen, hogy a trágya bomlásához elegendő levegőt és nedvességet biztosítsunk, s a trágyát a kiszáradástól megvédjük. Éppen ezért kötöttebb talajokon sekélyebben (16— 18 cm), homokos, lazább talajokon pedig mélyebben (18—20 cm) kel! a szántást elvégezni. A nyáron alászántott istállótrágyát sima hengerrel hengerezzük le, mert így biztosíthatjuk a gyorsabb bomlást. A talajnedvesség elpárolgásának megakadályozására a henger után tövisboronát járassunk, mely a talaj felső rétegét porhanyósítja, megakadályozza az alsóbb rétegek nedvességének elpárolgását. Ha gondosan és időbén végezzük el a trágyázást és az alászántást, számíthatunk a talajban élő baktériumok millióinak támogatására. Segítségükkel meggyorsul az istállótrágya elbomlása és fáradozásunk gyümölcse a jövő évi magasabb termésátlagokban mutatkozik meg. László László tudományos munkatárs A VILÁG SZŐLŐTERMELÉSE A világ termő szőlőterülete as utóbbi 4—5 évben állandósult, a következő években azonban újabb növekedéssel számolhatunk. Az 1965. évi termőterület kerekítve 10 millió hektár. A világ bortermelése az utolsó tfs évben körülbelül 18 százalékkal nőtt. 1965-ben 278 millió hl-t tett ki. A* átlaghozam ugyanakkor 23,8 hl/ha-ról 28,2 hl/ha-ra nőtt. A borfogyasztás fejátlaga az utolsó tíz évben évi 2,7 százalékkal növekedett. Legnagyobb a fogyasztás Franciaországban, ahot-^p átlag meghaladja a 120 litert. A csemegeszőlő-termelés növekedése átlagosan évi 6 százalék. Az 1965 évi termelés 58 millió mázsa volt. 1975-re mintegy 75 millió mázsás terméssel számolnak. ULTRAIBOLYA SUGÁRZÁS AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN Az állatok tartós istállózása kifutó és természetes napfény nélkül hipovitaminőzishoz és megbetegedéshez vezet. Az ultraibolya sugárzás nemcsak aktivizálja a D-vitamin képződését, hanem az állatok egészségére közvetlenül is hat. Kedvező hatása van a szőrre, tolira és a tojás meszes héjára is. Ezenkívül ionizálja a levegőt és ózont termel. A besugárzás alatt tartott malacok csoportjában 50—80 százalékkal kevesebb volt az elhullás, mint az ellenőrző csoportban. A tojók 10 százalékkal több tojást tojtak. A besugárzott tojások kelést aránya szintén javult.
