Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-09-21 / 38. szám

Felvásárló szervezetet parasztszövetség irányításával

Az utóbbi hónapókban szinte divattá vált különféle szövetségek alakítása, de mindjárt elöljáróban le •kell szögeznem, hogy kivételt képez az Egységes Parasztszövetség és az Állami Gazdaságok Szövetsége. Ezekre tényleg szükség van, nagy tömeg áll mögöttük, s valóban a népgazdaság szoros tartozékai.

Az említett szövetségek megszervezése előtt a mezőgazdasági termelő üzemeket úgy tekintették, mint arra hivatottakat, melyeknek kötelességük a nép élelmezése, s s feldolgozó üzemeknek nyersanyagokkal történő ellátása, anélkül, hogy az őket érintő dolgokba beleszólhattak volna. Természetes, hogy ma is ugyanez a küldetésük, azzal a különbséggel, hogy a feladatokkal összhangban jogokra is igényt tarthatnak. Éppen ezért indokolt az Egységes Parasztszövetség és az Állami Gazdaságok Szövetségének megalakítása. De vajon mivel Indokolható más szövetségek, vagy az állami szolgáltató üzemeknek szövetkezeti vállalatokká történő átszervezése.

Legutóbb egyesek nagy igyekezetei tanúsítottak a terményfelvásárló és ellátó vállalatoknak, szövetkezeti üzemekké történő átalakítására. Szorgalmazták, hogy a mezőgazdasági termelő üzemek legyenek tagjai a megalakuló-félben lévő szövetkezetesített felvásárló- és ellátó szervezetnek. Az elgondolás a terményfelvásárló szempontjából nem is olyan rossz, de, hogy mit adna a termelőknek ez a koncepció, már valóban kérdés. De van más megoldás is. Például az, ha a terményfelvásárló és ellátó vállalat, mint szolgáltató, illetve nem termelő szervezet éppen azt tenné, amire hivatott, a legmesszebbmenőkig szolgálná a mezőgazdasági üzemeket, hiszen Szlovákiában és az egész országban azok többségben vannak, így miért legyenek az őket szolgálni hivatott felvásárlók alárendeltjei?!

Hogy ez elő ne forduljon, lenne itt egy megoldás, mégpedig az, hogy a terményfelvásárló és ellátó szervezet az Egységes Parasztszövetség befolyása és ellenőrzése elá kerüljön.

Köztudott, hogy évekkel ezelőtt a felvásárló és ellátó szervezetet szövetkezeti alapon indították el. Ezért indokolt, hogy ebbe a formába — az Egységes Parasztszövetség befolyása alá — kerüljön, az új helyzetnek megfelelően, mert a termelők érdekei még akkor is ezt kívánják, ha esetleg egyeseknek nem tetszene. Tény, elöbb-utóbb úgyis bekövetkezik, hogy a terményfelvásárló és ellátó vállalatok az Egységes Parasztszövetség ellenőrzése alá kerülnek. Több gazdaság, mely benyújtotta jelentkezését a járási terményfelvásárló és ellátó vállalat új szervezeti formájába, az úgynevezett gazdasági szövetkezetbe (hospodárske druzstvo), máris visszavonta belépését.

A napokban a fenti kérdés megvitatása céljából ellátogattam néhány mezőgazdasági üzembe. A kérdezett vezetők mindannyian elmondták véleményüket.

HALÁSZ [ÁNOS elvtárs, a nemesócsai szövetkezet elnöke a Nemzetgyűlés képviselője az alábbiakban nyilatkozott:

A Ha őszinte akarok lenni, azt kell mondanom, hogy jelenleg a gabonafelvásárlást nálunk úgy oldották meg, hogy az átvett terményből 280 vagonnyit magunk raktározunk. Rendben van, megfizetnek a raktárterületért. de mire jő ez, miért szükséges ehhez terményfelvásárló és ellátó vállalat, amikor magunk is le tudnánk bonyolítani az adásvételi ügyletet. Mondhatom, számunkra nagyon sok az érthetetlen. Egy példa: vajon kinek és miért jó, hogy jelenleg az ógyallal sörgyárnak a sörárpát a terményfelvásárló és ellátó üzemen kérésztől kell eladnunk mintha ezt magunk nem tehetnénk közvetítő nélkül Másik példa: a búzát ugyancsak a felvásárlók veszik át, de mi a malomiparral magunk is kapcsolalot tarthatnánk, kereskedhetnénk. Hasonló a helyzet a cukorrépával és más mezőgazdasági termékekkel is. Véleményem szerint szükség van az állami takarmánykeverő üzemekre, s a magtermeltető és nemesítő vállalatokra, különféle kísérleti intézetekre, de semmi másra. A kereskedelmi ügyletet körzetenként maguk a mezőgazdasági nagyüzemek vagy pedig a kisgazdaságokból létrehozott üzemközi vállalatok lebonyolíthatnák. Vajon ki tudna magyarázatot adni arra. miért fontos, hogy amikor egy külföldi üzletfél hízómarhát kíván vásárolni valamelyik szövetkezetien, a felvásárló és ellátó vállalat elküldi vele együtt saját képviselőjét. A termelő a külföldi ügyféllel leköti az üzletet, s a felvásárló anélkül, hogy valamit is tett volna, a felvásárlási árból leveszi a maga részét. Mi persze nem léptünk be a felvásárlók által szervezett úgynevezett gazdasági szövetkezetbe, mert szükségtelennek tartjuk, de észrevettük, hogy idén a korai burgonya felvásárlásánál megkülönböztettek bennünket. Ügy látszik, nyomást akarnak gyakorolni ránk. Másik példa: a közelmúltban agronómusunkkal együtt Bratislavába, a Dimitrov vegyiüzembe és Sellyére, a Dusloba utaztunk, hogy adják ki szövetkezetünknek a negyedik negyedévi műtrágyajárandóságot. A gyárakba^ hajlandók voltak erre. csupán arra kértek bennünket, hogy járásunk felvásárló és ellátó szervezetétől kérjünk pársoros igazolást, vigyük el hozzájuk, s arra kiadják a műtrágyát. Siettünk a járásra, kértük az igazolást, de nem kaptuk meg. mert állítólag a felvásárló és ellátó üzemek kerületi szervezete még nem adott engedélyt a negyedik negyedévi műtrágya mennyiség kiadására. Tessék, ott jqbban tudják, hogy nekünk szükséges-e a műtrágya. Ebből is látható, nem szolgálnak, hanem akadályoznak bennünket a termelésben. Uralkodni akarnak felettünk. Mi már 250 kg tiszta hatóanyagot tartalmazó ipari trágyát adunk hektáronként a talajnak, hogy bőven teremjen. Idén búzából 350 hektáron 47,15, árpából pedig 300 hektáron 36 mázsás hektárhozamot értünk el. Ehhez természetesen tápanyag kellett. S a jövőben is kellő mennyiségű ipari trágyát akarunk adni a főidnek. Természetes, jövőre is hasonló eredményeket szeretnénk elérni, de amint elmondottam, a szolgáltató akadályozott bennünket a műtrágya vásárlásban. Ebből pedig az következik, hogy a felvásárló szervezet sem a jelenlegi, sem pedig az általuk javasolt szövetkezeti formában nem felel meg a termelők érdekeinek.

ZATYKÖ ISTVÁN elvtárs, a bátorkoszi szövetkezet elnöke így vélekedett:

A Mi elégedettek vagyunk a felvásárló szervezettel. Kisebb hiányosságok — mint például a műtrágya rendszertelen szállítása — kivételé-ezoJijenáu Ts§>d^j9q p tpjjipje sí itu vei nem akadt köztünk nézeteltérés. Ezért, amikor a felvásárlók meglátogattak bennünket, s bejelentették, hogy szövetkezetesítik a vállalatot, tot. őszintén megvallva, azt az előnyt látom a felvásárló szervezet szövetkezetesítésében, hogy nyereség esetén részesedést kaphatunk. Véleményem szerint a felvásárló szövetkezet a taggazdaságok vezetőiből fölébe helyezett szövetkezeti tanács irányítása és felügyelete mellett jó és hasznos munkát végezhetne.

KOVÁCS FERENC mezőgazdasági mérnök a köbölkúti szövetkezet ökonómusa a következő magyarázatot adta:

A Ügy tudom, a terményfelvásárló és ellátó vállalat a múlt esztendőt 14 millió koronás haszonnal zárta. Nyilvánvaló, hogy ez a haszon honnan származik. Ezért meggondolandó, hogy a szövetkezetesített felvásárló szervezetbe csatlakozzunk, hiszen a haszon a jövőben a taggazdaságok közt lesz felosztva Van azonban egy bökkenő. A felvásárlók úgy képzelik el, hogy a szervezet élére kerülő szövetkezeti tanács tagjainak kétharmad részét a mezőgazdasági üzemek vezetőiből, egyharmad részét pedig a felvásárló üzem jelenlegi alkalmazottaiból válasszák meg. járásunkban a felvásárló és ellátó szervezet tudomásom szerint 6000 vagonnyi rakterűiét hiányával küzd. Tehát épületek dolgában elég rosszul áll. Ez azt jelenti, hogy a raktár kiépítése nagyon megterhelné a taggazdaságokat, s a kilátásba helyezett részesedést csak elméletben kapnánk meg, a nyereséget fel kellene használni raktárak építésére. Tény. hogy a szövetkezetesftett felvásárló szervezet a mi felügyeletünk mellett jobban működhetne, mint a jelenlegi formájában. betekinthetnénk a belsőügyeibe, de félő. hogy a beruházások jó ideig fölemésztenék a hasznot.

KELEMEN IMRE, a pinci szövetkezet elnöke ezeket mondotta:

A Utólag tudtam meg, hogy a felvásárló és ellátó vállalat szövetkezetesítését a járási termelési igazgatóság tudta nélkül kezdték szervezni. Az egyik napon a felvásárlók 15 mezőgazdasági üzem képviselőjét egybehívták, ismertették az általuk előre elkészített alapszabályzatot, mely szerint a szövetkezeti és állami termelő üzemek az egyénileg gazdálkodók és a felvásárló üzem jelenlegi dolgozói az alakuló félben lévő felvásárló szövetkezet tagjaivá válhatnak. Nekünk, akik az összejövetelen jelen voltunk, nem tetszett, hogy a mezőgazdasági nagyüzemeknek is csak annyi joguk lehetne a felvásárló szövetkezet alapszabályzata értelmében, akárcsak a jelenlegi felvásárló üzem bármelyik belépő alkalmazottjának. Kifogásunkra ez értekezleten jelenlevő kerületi igazgató azzal érvelt, hogy az alapszabályzatnak ezt a pontját a nagyüzemek kívánsága alapján módosítani lehet. így a belépés mellett döntöttünk. Megalakítottuk az előkészítő bizottságot, melynek egyik alelnökéül engem választottak. Abból indultam ki, hogy tenni kell valamit, mert a mostani módszerek akadályozói a felvásárlásnak, hiszen a felvásárlásban jelenleg több esetben kettősség uralkodik. Pl. a hús értékesítésénél az egyik oldalon a felvásárló vállalat, a másikon pedig a húsipar képviselőjével kell vitatkoznunk. Ez természetesen felörli idegeinket, s végül ki más fizethetne rá, mint a termelő.

SZIKSZAI VILMOSNAK, az ipolyságt szövetkezet elnökének véleménye:

A Mint a hajdani raktárszövetkezet (RSD) egyik volt dolgozója, jól ismerem azokat az előnyöket, melyek a felvásárló szervezet szövetkezetesítésével járnak. Tény, hogy a mezőgazdasági üzemeknek szükségük van saját üzemközi. körzeti nem feltétlenül járási felvásárló szervezetre, mely az általuk kitermelt javakat értékesítené, s egyben ellátná bizonyos szükségletekkel a gazdaságokat. Természetesen beleértve a külkereskedelem lebonyolítását is. Úgy vélem, helyes lenne, ha például a felvásárló szövetkezet a közellátás számára saját vágőhídján feldolgozott nyershúst, saját üzemében feldolgozott tejet, stb. szállítana, így a hús és a tej melléktermékeit viszaszármaztathatná a termelőknek. A szervezeti felépítésnél gondolom helyes lenne egy választott szövetkezeti tanács elnökkel és alelnökökkel az élen, más oldalon pedig kis létszámú fizetett végrehajtó apparátus igazgatóval és helyettesekkel. Természetesen a végrehajtó szerv dolgozóit alaposan meg kellene válogatni, mert oda nem bürokratákra, hanem teljes mértékben a mezőgazdasági üzemek érdekeit szolgáló egyénekre van szükség.

Alapjában véve az illetékesek részéről elhangzottak is azt igazolják, amit elöljáróban lényegében fejtegettem. Felvásárló szervezetett de olyant, mely megfelel a mezőgazdasági termelőüzemek érdekeinek. Ilyen felvásárló szervezetet pedig csakis az Egységes Parasztszövetség befolyása és felügyelete alatt ajánlatos s érdemes összehozni, mert egyedül így oldódhatnának meg az eddig vitás kérdések, s esetleg a felmerülő beruházási problémák.

Hoksza István

A* Egységes Parasztsznvetség szeptember 4-én megtartott vezetőségi gyűlésén Pavel jonái mérnök, a szövetség elnöke, valamint Mráz mérnök, a szövetség főtitkára tájékoztatták az elnökség tagjait a két ülés közti időszakban végzett tevékenységről, a szövetség járási szerveinek megalakítása irányában tett intézkedésekről, továbbá a Földművelés- és Élelmezési Minisztérium, valamint az Egységes Parasztszövetség kölcsönbe együttműködésének lehetőségeiről.

A gyűlésen Pastierik mérnök tájékoztatta az elnökséget a különféle változatokról és javaslatokról, hogy a szövetség befolyása alatt miként oldhatnák meg a kereskedelmi és az ellátó tevékenységet. Végül az elnökség a szóbakerült tárgykörrel kapcsolatosan az alábbi határozatot fogadta

el:

1. jóváhagyta a titkárság eddigi munkáját. JonáS elvtárs köszönetét mondott a titkárság hazafias állásfoglalásáért.

2. Az elnökség azonosítja magát a szövetség járási szerveinek megalakítására vonatkozó beterjesztett anyaggal, s Mráz elvtársnak, a főtitkárnak feladatául adja:

a) dolgozza ki az Egységes Parasztszövetség alapszabályzatát magyarázó tájékoztató anyagot:

b) az alapszabályzattal kapcsolatos javaslatot úgy készítse el, hogy ezt az 1989-ei esztendő első negyedében az Egységes Parasztszövetség kongresszusán jóváhagyhassák;

c) sürgősen készítse el kiadásra a szövetség alapszabályzat tervezetét és küldje el minden egyes alapszervezet címére.

3. Az elnökség ideiglenesen egyetért az Egységes Parasztszövetség jelenlegi gazdasági koncepciójával, valamint a felvásárló és ellátó szervezettel, amint a 4-es változatban javasolt módozat említi azzal a feltétellel, hogy az Egységes Parasztszövetség az Állami Gazdaságok Szövetsége és a Földművelés és Élelmezési Megbízotti Hivatal továbbra is a sajátos gazdasági formák kialakításán dolgozzanak.

4. Az elnökség a földművelés és élelmezési megbízott kollégiumával együttműködve készítsen közös nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy az Egységes Parasztszövetség megalakítása után milyen szerepük lehet a járási mezőgazdasági társulásoknak és termelési igazgatóságoknak, s ezt a határozatot küldje el az érdekelt járási szerveknek.

5. Az elnökség P. Jónás és Mráz mérnököknek feladatul adja, hogy határozatot dolgozzanak ki az eddig előfordult valamennyi problémával kapcsolatos állásfoglalásról a gazdasági szféra építésére vonatkozóan. Ezt a határozatot a sajtóban ismertessék a mezőgazdasági nyilvánossággal.

6. Az elnökség megbízta a központi titkárságot vizsgálja meg hol tart az Agroexporta részvénytársaság a szervezési munkákkal, s a legközelebbi elnökségi ülésen adjon tájékoztatást az elnökségnek.

7. Az elnökség egyetért a parasztszövetség kassai munkahelyének megszervezésével.

8. Az elnökség megbízta Németh Jenő mérnököt, a szövetség szlovákiai központi szervének alelnökét, hogy a társadalom politikai bizottság mellett szervezze meg azt az albizottságot, melynek közreműködésével kidolgozzák és a legközelebbi ülésre beterjesztik a nemzetiségi kérdésnek a parasztszövetségen belüli megoldásra vonatkozó javaslatot.

ALAKUL AZ AGROEXPORTA

A szövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó földművesek nyitrai konferenciáján, mint ismeretes, megválasztották az Egységes Parasztszövetség Szlovákiai Központi Bizottságát. Többek közt határozat született egy teljesen önálló szlovákiai jelleggel bíró mezőgazdasági külkereskedelmi szervezet, az Agroexporta megszervezésére is, melyet a Bratislavai járási Értékesítő Társulás bázisán javasoltak fölépíteni. Ezúton is értesítjük mezőgazdasági üzemeinket, hogy

Tudnivalók a jövő esztendei abrakjuttatásról

A Földművelés és Élelmezési Minisztérium a közelmúltban irányelvet adott ki a takarmányok és az abrakkeverékek jövő esztendei juttatásáról. Az eddigi gyakorlathoz viszonyítva több módosítás várható. Az ezzel kapcsolatos kérdésekre a minisztérium illetékes dolgozója V. Rousla adta meg a választ.

A Mezőgazdasági üzemeinkben azzal számolnak, hogy a jövő esztendőben szabadon vásárolhatják majd az abrakkeveréket. Valóban így lesz?

— Sajnos, a hiányos készlet erre még nem ad módot, mert számos mezőgazdasági üzemet, melyet idén elemi csapós ért, majdnem teljesen el kell látnunk takarmánnyal. Mindamellett reméljük, hogy az 1970-es évtől kezdve mód nyílik az abrakkeverékek szabadon vagy esetleg részben szabadon történő árusítására. A jövő évet tehát átmeneti esztendőnek kell tekintenünk.

A Mi marad az eddigi értékesítési gyakorlat szerint?

— Marad a régiben a tejért, a tejfölért, a gomolyáért és a vajért juttatott takarmány eddigi módszere. Minden 100 liter hivatalosan értékesített tejért 4 kg abrakot vásárolhat majd a termelő. A vásárlás joga persze azokra az egyéni termelőkre is vonatkozik, akik a tejfeldolgozó üzemmel előre szerződést kötöttek, s feladatukat teljesítik. A termelők továbbra is vásárolhatnak abraktakarmányt az állami alapokba hivatalos áron eladott here- és fűfélék magjainak arányában. Marad a régiben továbbá a zöld cikóriáért vásárolható keverék mennyisége, vagyis 100 kg értékesített cikória arányában 10 kg abrakkeveréket kaphat a szállító. Nem változik az abrak juttatásának módja a tenyészállattartók és az erdei fuvarosok esetében sem.

A Tehát milyen változások várhatók?

— Bevezetik a takarmányjuttatást az értékesített, valamint a kikelt naposcsibéknél. Ez természetesen mind a nagy, mind pedig a kistermelőkre vonatkozik, akár vásárlók, akár 6aját elismert tenyészetükben maguk keltetik a csibéket. Minden ilyen esetben a felvásárló üzem tenyészegyedenként 1 kg csibetápot ad el.

A Mennyiben módosul a vásárlás lehetősége, s mit szüntetnek meg?

— A jövő esztendőben már a sertéshús termelése és értékesítése után nem juttatnak abrakot, ugyanúgy nem kapnak takarmányt a ludak és a toll értékesítői sem. A mezőgazdasági termelő üzemek nem számíthatnak rendkívüli abrak kiutalással sem, csak abban az esetben, ha a járási szerv maga teremt erre alapot, 6 esetleg mázsánként 100 koronás felárral adja el az érdeklődőknek.

A Milyen segítséget kapnak az elemi csapással sújtott gazdaságok?

— Ha az idén elemi csapást szenvedett egyes gazdaságok nem érték el a tervezett hozam 40 százalékát, úgy jövőre az állami alapokból 90 százalék erejéig kiegészítik szükségletüket, aszerint, hogy 1968-ban milyen színvonalon van állattenyésztésük. Különben erre vonatkozóan külön elvek érvényesek, melyeiket a járási mezőgazdasági társulások jól ismernek.

A Az eddigihez viszonyítva javulást várhatunk a takarmánycseréhen?

— Igen, javulást. A jövő esztendőtől kezdve a cserét a valóban felhasznált gabonamennyiség és a belékevert összetevők szerint végzik majd. A takarmánykeverő a cserére bevitt gabonából körülbelül 0,6 százalékot hagyhat meg veszteség címén. (rn)

az elképzelés rövidesen valóra válik az Agroexporta részvénytársaság megalakulásával. Az érdeklődök személyesen vagy telefonon vehetik fel vele a kapcsolatot, székhelye Bratislavában, a Tolstoj utca 5 szám alatt lesz, telefonhívásra a 489-46 és a 489-68 szám alatt jelentkezik.

Az előzetes tájékoztatások arról adnak számot, hogy az Agroexporta R. T. tagjai számára egy-egy részvény összegét 50 ezer koronában határozták meg. Természetesen az illető mezőgazdasági üzem a befizetett összeg arányában részesül majd a javakból. A részvénytársaság rendes tagjaként eddig több szövetkezet jelentkezett. Közülük egyesek, mint például a Dőlné Kräkanyi szövetkezet, mely a Bratislavai Járási Értékesítő Társulás közreműködésével gyöngytyúkokat szállított külföldre, 10 részvényt, a rozhanovcei szövetkezet a kassai járásból 4 részvényt, a púchovi Május 9 elnevezésű szövetkezet két részvényt, a Lipt. Ondrej-i szövetkezet pedig 10 részvényt vásárol. Úgy beszélik, hogy az egyes részvényesek befektetett pénzösszegének legalább 5 százaléka lesz az évi tiszta osztalék, ezenkívül persze az áruért kapott deviza is nagy érték lesz, amelyért olyan szükségleteket vásárolhatnak külföldön, amelyekre itthon, a termelés növelése, korszerűsítése tekintetében éppen szükség van. Vásárolhatnak idehaza be nem szerezhető gépeket, összeszerelhető gépsorokat, s ha a hazai vegyipar nem képes elegendő s kellő választékú tápanyag szállítására, akkor a devizáért műtrágyát is vásárolhatnak külföldön.

Jó jel, hogy a kiviteli-behozatali szervezet máris megkezdte a tevékenységet. A mezőgazdasági üzemek által külföldre szállított termékek deviza értéke ellenében több hegyi Rapid 101-es jelű motoros fűkaszálót hozott be. Az 500 fűkaszáló közül jó-« néhány máris az igénylő gazdaságokban van.

Tény, hogy az Agroexporta R. T. irányában máris nagy az érdeklődés. A közelmúltban a nyárasdi szövetkezet vezetői Dömény János elnök és Varga Gyula ökonómus fölkeresték irodájában Miroslav Král mérnököt, hogy kellőképpen tájékozódjanak mind a kivitel, mind a behozatal módjáról. Az elmondottakat nagyon kedvezően fogadták. Megállapították, hogy lehetőség nyílik a külkeres* kedelemre. Csupán azt sajnálják, hogy nem hamarabb érdeklődtek, nem előbb kezdték, mert a kereskedelemben a napok, sokszor az órák Is számítanak. , —hai-SZ ARAD Fiit DVIÜVFS S

1968. szeptember 21.