Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-09-14 / 37. szám
MEGALAKULT AZ ÁLLAMI GAZDASAGOK SZÖVETSÉGE Nem uralni, szolgálni akarják a gazdaságot Az emlékezetes gottwa-ldovi és a későbben megtartott zilinai konferencia után sor került a brnól konferenciára is, ahová egybehívták az állami gazdaságok vezetőit, s megválasztották az Állami Gazdaságok Szövetségének cseh és szlovák nemzeti központi szenveit. Ludevít Nágel mérnök, a Komáromi Állami Gazdaság igazgatója megnyitó beszédében hangsúlyozta: a gazdaságok vezetői megegyeztek abban, hogy összhangban az ország államjogi rendezésével két önálló jogkörű nemzeti központi szervet választanak. FRANTISEK BARÁCEK, a Hrusovany Állami Gazdaság igazgatója, az országos előkészítő bizottság elnöke minden fontos kérdésre kitérő főbeszámolójában többek közt hangsúlyozta, hogy az Állami Gazdaságok Szövetségét demokratikus úton választják. Tény, hogy a szövetség megalakítása előtt az előkészítő bizottság tagjai számos alkalommal tárgyaltaik. A szövetség megalakításának demokratikus voltát tanúsítja továbbá, hogy senkit sem kényszerítettek a belépésre. A csehországi 266 állami gazdaságból például 254, a szlovákiai 95 gazdaságból pedig 94 kérte felvételét. Baráöek elvtárs beszédének további részében leszögezte, hogy az Állami Gazdaságok Szövetségét nem a közelmúltban Nyítrán megalakult Egységes Parasztszövetség ellensúlyozására, hanem ellenkezőleg: egymás támogatására alakították. Tehát az a cél, hogy a két szövetség minden tekintetben támogassa egymást, vagyis, hogy az alapvető kérdésekben egységes állásponttal lépjen fel. Az a szándék vezérli a szövetség vezetőit, hogy szoros kapcsolatot teremtsenek a Földművelés- és Élelmezésügyi Minisztériummal. Örvendetes, hogy Borüvka elvtárs javaslatára — aki ugyancsak részt vett az alakuló ről, de valljuk be, hogy ebben a kérdésben a puszta hangoztatáson kívül vajmi kevés konkrét intézkedés történt. Most itt az alkalom a gazdaságok termelésének korszerűsítésére. Persze ez nem megy máról holnapra. Idő, pénz és akarat kell hozzá. Egyelőre csak az akarat van meg, de a szövetség majd a szükséges pénzt is előteremti, hiszen népgazdasági érdekekről van szó. Az a tény, hogy a szövetség gazdasági bázison épül, ez egyben magasabb igényességet követel a vezetőkkel szemben, de ugyanékor nagyobb lehetőség is nyílik az egyént kezdeményezésre is. S ha már az egyéni kezdeményezésnél tartunk, hadd említsük meg, hogy ezen a téren manapság szinte korlátlan lehetőségek kínálkoznak. Az üzleti készség és a kereskedelmi képesség s a szemfülesség dolga lesz, hogy ki-ki maga is keresse a kereskedelmi kapcsolat lehetőségét. Ezt méltányolni kell, hiszen ha a termelő ügyes, rendelkezik mindazzal, ami a kereskedelem lebonyolítására szükséges, könnyen nélkülözheti a közvetítő szervet. GREGOR MÁTYÁS mérnök, a Zselízi Állami Gazdaság igazgatója megjegyezte: szerinte elképzelhetetlen, hogy az Egységes Parasztszövetség és az Állami Gazdaságok Szövetsége kerüljék, nélkülözzék egymást. Ellenkezőleg: együtt kell dolgozniuk, mert mindkét szervezet célkitűzése hasonló, hiszen mindkét szövetség taggazdaságai termelni akarnak, s a kitermelt javakat kedvező áron kívánják értékesíteni, úgyhogy a termelő és a fogyasztó egyaránt elégedett legyen. Akik ismerik a vidéket, jól tudják, hogy számos esetben ugyanabban a községben szövetkezet és állami gazdaság is van. Manapság, amikor specializálásról és kooperálásról van szó, szinte elkerülhetetlen, hogy az állami és a szövetkezeti mezőgazdasági üzemek egymásra utaltságával ne számolnánk. Ezt a tényt természetesen felsőbb fokon is tudomásul kell venni. A két termelőágazat irányításának különválása persze nem jelenti az alapvető érdekek különválasztását, csupán a specifikus érdekek elválasztásáról van sző, hiszen ismert, hogy a szövetkezetekben és az állami gazdaságokban más és más a tulajdonviszony. A két gazdálkodási formában éppen itt van a különbség, ami-azonban semmi esetre sem zárja ki a kölcsönös együttműködés lehetőségét és szükségességét. Különváltan talán nagyobb versengési kedv bontakozhat ki a két mezőgazdasági vállalati forma közt, és ha elérjük, hogy mindkét szövetségen belül a gazdaságok vezetői és a dolgozók becsületbeli feladatuknak tekintik a termelés lehető legmesszebbmenő kibontakoztatását, már egyedül ezért is érdemes volt a két szövetség megalakítása. Azok, akik az állami gazdaság szövetségének élére kerültek, mindenképpen oda valók. Bizalommal választották meg őket. így Ludevít Nágel mérnököt, az Állami Gazdaságok Szlovákiai Szövetségének és Igazgatósági Tanácsának elnökévé, 0. Rohoű és J. Vít'az mérnököket helyetteseivé, az ellenőrző bizottság elnökévé dr. A. Dubcákot, A. Torma és M. Uhliar mérnököket pedig helyettesekké, továbbá R. Bucko mérnököt, a Poprádi Állami Gazdaság igazgatóját a fizetett apparátus igazgatójává választották. Milyen munkát fejt majd ki az Állami Gazdaságok Szövetsége? A kezdésnél nehéz lenne jóslásba bocsátkozni. Tény, hogy megkapták a lehetőséget, s a jövő majd igazol. Reméljük, nem csalódunk bennük. Hoksza István közgyűlésen — megalakítják az Egységes Parasztszövetség koordinációs bizottságát. Megnyugtató továbbá, hogy a miniszter tanácsadó szerv létesítését is szorgalmazza, melyet egyes szövetségek képviselőiből kíván összehozni. Bíztató, hogy a miniszter az alapvető kérdésekben a termelők képviselőivel kíván tárgyalni. Dicséretre méltó, hogy az állami gazdaságok nemzeti szerveinek központi fizetett apparátusát a lehető legalacsonyabb létszámmal szervezik. Legfeljebb 50—60 személy alkalmazásáról van szó, olyan egyénekről, akik minden tekintetben megfelelőek a rájuk háruló tudományos, műszaki, ökonómiai feladatok kifogástalan teljesítésében. Nem sokat beszélő és keveset mondó, hanem a köz érdekében eddig is tevékeny egyéneiket akarnak. Többen hangsúlyozták, hogy a szövetség végrehajtó szerveit nem vezérigazgatóságokká akarják kiépíteni, hanem olyan szervezetté, melynek hivatása lesz, hogy szolgálja, ne pedig uralja a tagüzemeket. Az új szervezeti formában a taggazdaságok mindegyike külön-külön ökonómiai egységet alkot; teljesen önálló feladat- és jogkörrel. A szövetséghez mindegyikük olyan mértékben tartozik, amilyen mértékben az alapszabályzat erre kötelezi. Emellett az Állami Gazdaságok Szövetsége nem zárja ki lehetőségét annak, hogy tagjai más szervezetekben is tömörüljenek. A főbeszámolóban elhangzottak után a vitázók majdnem mindegyike hangsúlyozta annak fontosságát, hogy népgazdaságunkban az állami gazdaságok megkapják az őket megillető helyet. A szövetség és a gazdaságok a kölcsönös egyenlőség alapján minden törvényesen létrehozott szervezettel együtt akarnak dolgozni. Követelmény, hogy a demokratizációs folyamat ne szorítkozzon csupán a szócsatára. Itt az ideje, hogy ki-ki munkájával bizonyítson és példát mutasson. Sokszor úgy adódik, hogy bizonyos meghatározott kérdésekben teljesen eltérőek, különbözőek a vélemények. Örömmel nyugtázhattam, hogy az Állami Gazdaságok Nemzeti Szövetségeinek alakuló közgyűlésén nem így történt. Mégpedig azért nem, mert a vitás kérdéseket — nagyon okosan — már az előkészítő bizottságokban tisztázták. Tehát nem a véletlen műve, hogy mindazok, akikkel beszéltem, megközelítőleg hasonló véleményt nyilvánítottak. jOZEF MAÍASOVSKY elvtárs, a Bajcsi Állami Gazdaság igazgatója például előjáróban leszögezte: nehogy valaki azt higgye, hogy itt utasításokat osztogató központi szerv megalakításáról van szó. Ellenkezőleg: olyasvalamiről, ami a taggazdaságoknak hasznára lesz. A gazdasági szövetség mindent elkövet majd azért, hogy tagjai — az állami gazdaságok — az új technológia munkahelyei legyenek. Országszerte sok szó esett a világszínvonal elérésének szükségességé-A TERMELŐKNEK BIZTONSÁGÉRZETRE VAN SZÜKSÉGÜK! VÉLEMÉNYEK: „A parasztság ellen?“ című cikkünkhöz. A Szabad Földműves augusztus 3-i számában „A parasztság ellen?“ cím alatt Pathó Károly főszerkesztő cikkét közöltük. Tartalmából kiderül, hogy a felvásárlóik központi szerve meg akarta torpedózni parasztságunk kormányunk által 1970-ig törvényesen szavatolt sajátos jogait. A cikk tartalmával mezőgazdasági üzemeinkben megismerkedtek, elolvasása után fejcsóválással adták kifejezésre helytelenítésüket. Ellátogattunk néhány gazdaságba, hogy a Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat Központi Igazgatósága által a cikkben idézett 213/68-34 szám alatt kiadott rendelkezéshez a legilletékesebbek megtegyék megjegyzéseiket. Ezek az alábbiakban nyilatkoztak: Szikora István mérnök, a palásti szövetkezet elnöke: 0 Bár a cikk megemlíti, hogy a rendelkezést a minisztérium tudtán kívül adták ki, mégis fölmerül a kérdés, hogyan történhetett ez, hiszen a felvásárló szerv a Földművelés- és Élelmezési Minisztérium alárendeltje. Véleményem szerint ez semmi esetre sem mentesítheti a minisztériumot, mert ott valaki vagy valakik felelősek a felvásárló szerv tevékenységéért. Annyit azonban mondhatok, hogy a felvásárló szerv rendeletének érvényre juttatása szövetkezetünkre nézve nagyon hátrányos lenne, mert a rendelkezés esetleges bevezetése után gazdaságunk 400 ezer, a műtrágya árának 15'százalékos emelése után pedig további 140 ezer koronával károsodna. Végeredményben ez tagságunk életszínvonalának csökkenését idézné elő, amit nem köszönnénk meg senkinek. Bogyó Géza, a tardoskeddi szövetkezet elnöke: • A rendelkezés félreértés nélkül ellenünk szól. Ha bevezetnék, szövetkezetünk legkevesebb félmillió koronával károsodna. Addig-addig spekulálnak, míg a fiatalok hátat fordítanak a mezőgazdaságnak. Talán azt akarják elérni, hogy visszatérjünk oda, ahonnan elindultunk? Kezdetben, a szövetkezet megalapításakor a tagság hónapokig nem kapott fizetést. Kíváncsi vagyok, hogy a szóbanforgó rendelkezés szerzői meddig dolgoznának fizetés nélkül. Kovács János, a födémesi szövetkezet elnöke: 0 Nem értem, hogy a felvásárló vállalatok felsőbb szerve mi jogon adta ki a 213/68-34. számú rendelkezést, hiszen nem ők, hanem az állam adja az ökonómiai kiegyenlítő eszközöket. Tény, hogy az utóbbi idő sok meglepetést hozott parasztságunknak. Ezek közül egyik az abrak szabad árának mázsánkénti + 190 koronával történő emelése. A kölcsön abrakért, melyet az új termésből vissza kellett térítenünk, mázsánként 30 korona felárat vettek el tőlünk, csaik azért, mert a kölcsönt egy papírra bejegyeztek. Az abrakot természetesen mi magunk hoztuk ki a raktárból, a kölcsönt ugyancsak magunk szállítottuk vissza. A magam részéről ezt az ügyletet a lehető legfeketébb kereskedelemnek tartom. Érdekes az is, hogy év közben anélkül emeltek a szerződésre juttatott takarmánykeverékek vételárát, hogy a gazdaságokat előzőleg értesítették volna. Csodálkoztunk, amikor kézbe kaptuk a számlákat. A tehenek keveréke például lj.5-ről 160 koronára emelkedett, és így sorolhatnám a többit is. Érdekes, hogy ezt a rendelkezést a minisztériumban Václavu elvtárs aláírásával adták ki. Mi más lenne ez, mint a parasztság megrövidítése. Az az érzésem, hogy a 213/68-34-es rendelet is hasonlóan látott napvilágot. Borsiéin Oszkár mérnök, az ipolynyéki szövetkezet gépesítője: 0 Hogyan lehetséges, hogy egy alárendelt vállalat, mint pl. a felvásárló szerv, ilyen rendelkezést adhatott ki. Ez óvatosságra int mindanynyiunkat. Szükséges, hogy az Egységes Parasztszövetség Központi Szerte fokozott éberséggel figyelje a fejleményeket, s védje érdekeinket. Nekünk, termelőknek biztonságra van szükségünk, hogy termékeinket bizonyos mértekben szavatolt áron értékesíthessük, hiszen terveket készítünk, előre egy esztendőre, s az árak évközben! módosítása zavart okozhatna. * # * Valóban biztonságérzetre van szükség mind a szövetkezetekben, mind pedig az állami gazdaságokban, mert semmi esetre sem vezethet jóra, ha a parasztság dolgaiban nélküle döntenek. Olyan ez, mint a zavarosban halászás. A parasztszövetségnek tehát valóban ébernek kell lennie. (hj A pinci szövetkezet már huzamosabb ideje foglalkozik dinnyetermesztéssel. Kelemen Imre bácsi, a közös elnöke azt tartja, hogy érdemes vein foglalkozni, mert aránylag kis területen a dinnye tekintélyes bevételt eredményez. Túlnőttük a járási kereteket Beszélgetés LUDEVÍT NÁGEL mérnökkel, az Állami Gazdaságok Szlovákiai Szövetségének elnökével Őszintén szólva egész nap, de leginkább a szünetekben kerestem az alkalmat, hogy az elnökségi asztaltól időnként eltávozó Nágel mérnökkel néhány alapvető kérdés erejéig szót váltsak. Már-már úgy nézett ki, hogy szándékomról le kell mondanom, de végül a választások után sikerült megszólítanom. Nágel mérnök a feltett kérdésekre az alábbiakban válaszolt: ■ Hogyan gondolná az Egységes Parasztszövetséggel való együttműködést? — Tény, hogy mindkét szervnek szüksége van a kölcsönös egyenlőségen alapuló szoros együttműködésre. Hogy csak a lényegesebb kérdéseket említsem, ide sorolhatjuk például az üzemközi vállalatok kiépítését, a termelés és értékesítés minden vonatkozását, az árak kialakítását az ökonómiai serkentő eszközök igazságos elosztását stb. Ezekben a kérdésekben véleményem szerint mindkét szövetség egymásra van utalva. Az együttműködés máris folyamatban van, hiszen a közelmúltban a mezőgazdasági termékek jövő esztendei árának megszabásánál az Egységes Parasztszövetség képviselőivel együtt határoztunk, egységes álláspontot foglaltunk el, s megvédtük Igazunkat. így a mezőgazdasági termékek árai alapjában véve maradtak úgy, mint idén. Jó jel, hogy ebben a kérdésben, már bennünket is megkérdeznek, s ami a leglényegesebb, figyelembe veszik érveléseinket, javaslatainkat, örvendetes, hogy már a termelők képviselőt is beleszólhatnak az őket érintő dolgokba. ■ Mint a szövetség törvényesen megválasztott elnöke, hogyan értékeli az állami gazdaságok csatlakozási készségét? — Ügy gondolom, a tények magukért beszélnek, hiszen az Állami Gazdaságok Szövetségének megalakítását nem felülről, hanem maguk a termelők szorgalmazták, mégpedig azért, mert egyes kerületekben és járásokban az utóbbi időben az állami gazdaságokkal vajmi keveset törődtek. Amikor szükség volt valamire, csak akkor találták meg őket, segítséget azonban keveset kaptak. Tehát ne gondolja senki, hogy a szövetség központi szerve vállalaton felüli nagylétszámú vezérigazgatósággá alakul. Erről szó sem lehet. A gazdaságok továbbá is önálló ökonómiai egységek maradnak, teljesen önálló kereskedelmet folytatnak egymással, vagy a szövetkezeteikkel, esetleg más gazdasági szervezetekkel. A mi feladatunk lesz a kereskedelem bővítése, közvetítése és biztonságossá tétele. Az lesz a szövetség központi szervéneik feladata, hogy a legmesszebbmenőkig segítse és szolgálja a taggazdaságokat, s ha kell, védelmezze érdekeit. Ezt várják tőlünk tagjaink. B Elképzelései a sajátos feladatkör betöltésére? — Talán mondanom sem kell, hogy nagy dolognak tartom a szövetség megalakítását, hiszen eddig legfeljebb csak járási értekezleteken hallathatuk szavunkat. Egyesek meghallgattak bennünket, másutt viszont javaslataink fölött elslklottak. Már van saját-szervünk, s részt vállalhatunk a nagyobb horderejű, országos természetű feladatok megoldásában, s ezt szívesen tesszük, hiszen vannak nagyon tehetséges gazdaságvezetőink, akik már rég kinőttek a járási keretekből, tudnak újat mondani, értékes javaslatokat adni, és ami a legfontosabb, tudnak termelni, a népgazdaság érdekeit szolgálni. Tudomásul kell venni, hogy felnőttünk, s többre vagyunk képesek, mint valaha. A feladatokból és ennek arányában a Jogokból is nagyobb részt akapunk. Úgy gondolom, ez mindenki számára világos. B Mik a terveik a fizetett apparátussal és a külkereskedelemmel kapcsolatosan? — Úgy tervezzük, hogy a központi apparátus mellett létesítünk egy kereskedelmi osztályt, mely elképzeléseink szerint fölveszi a kapcsolatot az Agroexporta külkereskedelmi szövetkezeti vállalattal. Persze a fizetett apparátus megszervezését nem sietjük el. Eltökélt szándékunk, hogy ebbe a legkiválóbb szakembereket szerezzük meg. Inkább jobban megfizetjük az embereket, mert véleményem szerint ez a helyes, hiszen egyetlen kiváló szakember számunkra többet ér, mint egy sereg „úgynevezett“ szakember. Mi nemcsak a menynyiségre, hanem a minőségre is törekszünk, s igyekszünk olyan embereket szerezni, akik felsőbb fokon is megállják a helyüket. (hai) Tudnivalók a felvásárlási árakról A Földművelés- és Élelmezési Minisztérium az illetékes központi szervekkel közös egyetértésben a burgonya és a borszőlő felvásárlási árával kapcsolatosan az alábbi árakat hagyta jóvá: Az 1968-as termésű étkezési válogatott kiflikrumpli mázsánkénti felvásárlási ára 110, a minőségi burgonya felvásárlási ára 86, az I. osztályú burgonyáét / 76, a II. osztályúét 66, a III. osztályúét 50, s a IV. osztályúét pedig 40 koronában határozta meg. Az ipari burgonya mázsánkénti fel vásárlási ára 15 százalékos keményítő tartalommal 40 korona, s minden 0,1 százalékos 15 százalékon felüli keményítőtartalom után az átvevő szervezet mázsánként 0,30 Kés felárat fizet. A felvásárlási árat minden esetben 100 kg tiszta súlyban a mezőgazdasági üzem gyűjtőhelyétől értelmezik. Egyébként a Földművelés- és Élelme1- zésügyi Minisztérium ezzel kapcsolatos 9/1968-as számú árjegyzéke 1968. május 10-én a minisztérium törvénygyűjteményében jelent meg. * # # A minisztérium az európai alanyon termelt I. A osztályzatú, fajtaazonos borszőlő mázsánkénti felvásrlási árát 920, a kevert borszőlő felvásárlási árát 850, a minőségi I. B osztályú fajtaazonos borszőlő felvásárlási árát 780, az I. B osztályú kevert borszőlő felvásárlási árát 700, a II. osztályú minőségi borszőlő felvásárlási árát 600, a III. osztályú minőségi borszőlő felvásárlási árát pedig mázsánkén' 500 koronában szabta meg, 20 sz' lékos cukortartalom mellett, borszőlő nem éri el a 20 - cukortartalmat, az átveárjegyzék értelmében hét. SZABAD F 19.
