Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-08-17 / 33. szám
A hétvégi méhészkedés - tapasztalatai A méhanyák mesterséges termékenyítése A méhészetben az anyák mesterséges termékenyítésének eleinte eredménytelen kísérletei 1740-ben kezdődtek. 1927 óta azonban ismeretesek már eredmények is. Bevált az 1949—53-ban szerkesztett Laidlaw-féle készülék. A készülék acélalapzaton áll. Az alapzaton gömbcsuklóra szerelt, minden irányban elmozdítható, mikrométercsavarral állítható satu van. Ebben a műanyagszivaccsal bélelt satuban rögzítik az anyát. A rögzítő-satu alatt foglal helyet az érzéstelenítő kamra, mely. be nyomáscsökkentővel szabályozva áramlik be a kábításra használt CO2 gáz. A kamra két oldalán, csúszósíneken mikrométercsavarral vízszintes és függőleges irányban mozgatható tartószerkezeteken egy-egy pontosan beállítható kampót rögzítettek. Ezek, a végükön 0,77 mm átmérőjű kanalakká kiképzett kampók teszik hozzáférhetővé az anya hüvelynyílását. Az érzéstelenítő kamra felett mikrométercsavarral állíthatóén van rögzítve a sperma befecskendezésére szolgáló fecskendő. A fecskendő rozsdamentes acélból, a hegye pedig fokbeosztású átlátszó plexiüvegből készült, hogy a sperma mennyisége megfigyelhető legyen. A mesterséges termékenyítés műveletét 16-szoros nagyítóval végzik. A kloroformos üvegben elkábított vagy lefejezett here ivarszerve a torra, majd a potroha, a mutatóujjal gyakorolt nyomás következtében kifordul, és a vörösessárga, gyöngyházfényü sperma, nyálka kíséretében, megjelenik. A fecskendőbe először desztillált vizet vagy fertőtlenítő oldatot szívnak fel, majd egy légbuborék közbeiktatásával felszívják a spermát, ügyelve arra, hogy a nyálka a fecskendőbe ne kerüljön. A fecskendő nyílását desztillált vízzel itatott gyapotszonda mellett vezetik be a hüvelybe, majd a szonda eltávolítása után a teljes mennyiségű spermát befecskendezik. A termékenyítést két ízben végzik, 24 órás időközben; a megfelelő spermamennyiség 4—4 mm3. A mesterséges termékenyítésnél nagy gondot kell fordítani a fertőtlenítésre és a művelet gyors és ügyes lebonyolítására. Csak ivarérett anyák és herék használhatók, herék csak akkor, ha már repültek. Az anya ébredése ntán azonnal visszakerül a méhcsaládhoz. Fresnaye, J. Bevezetésül meg kell állapítanom, hogy tapasztalataimat a hétvégi méhészkedés gyakorlati Ismereteiből merítettem. Harminc évvel ezelőtt adtam fe. jemet méhészikedésre lakhelyemtől távol 25 kilométerre és ebből a szempontból kell a dolgokat mérlegelni. Ha azonban a hétvégi méhészkedés taglalására vállalkoztam, azt is be kell vallanom, hogy régebben a hátulról kezelhető kaptárt tekintettem a legtökéletesebbnek. Méhészkedésem első évében — lakhelyemtől távol — ugyanakkor az első fogyatékosságokkal is megismerkedtem. Ez a kaptárfajta nehéz volt, sok helyet vett igénybe s ez sok időt rabolt el tőlem. A fogyatékosságok késztettek arra, hogy a kaptár típusának kérdésével behatóbban foglalkozzam. Közönséges, 15 mm vastag deszkákból betéteket készítettem, amelyeket a hátulról kezelhető kaptárokra helyeztem. Az ekképpen átépített kaptárokban sokkal kényelmesebben dolgozhattam. A kaptár űrtartalma azonban, sajnos, kicsinek bizonyult. A tapasztalatok érlelték meg bennem azt a meggyőződést, hogy a hétvégi vagy a vándorméhészkedés céljaira szánt kaptárnak könnyűnek és tágasnak kell lennie. Ezért egy 12 család befogadására alkalmas méhest készítettem 20 mm vastag deszkából^ hogy a méhcsaládok zavartalanul áttelelhessenek, továbbá a nedvesség ne ártson nekik. A tapasztalatok viszont azt bizonyították, hogy négycsaládos, általam készített kaptárokban nem kell tartani a fentebb említettektől. Védettséget nyújtottak a hőfok ingadozásával szemben és korlátozták az abból eredő kedvezőtlen hatást a méhcsaládokra. A kaptáron belül közepes felmelegedés elegendő arra, hogy bévül tavasszal szárazság honoljon. A fészekből a levegő könnyen távozott. Bent nem csapódott le pára, mert a kaptár falai tartják a meleget. így a külső hőmérséklet változásai rendszerint későbbi időpontban jelentkeztek tekintettel a kaptár belső melegére, amely télen át zárva volt. t Ügy vélem, hogy az említett okok beszédesen szólnak a többcsaládos kaptár mellett. Ez a módszer egyaránt megfelel a méhészkedés biológiai feltételeinek, másrészt elegendő védelmet nyújt a kaptárok megrongálása, sőt eltulajdonítása ellen. Módszeremet ellenőriztettem más méhészekkel is. Hangsúlyoznom kell, hogy a családok az általam készített kaptárokban alaposabb gondozást igényelnek, mint a szokásosakban. Az intenzív méhészkedés fontos beavatkozásokat követel. Ugyanakkor igyekeznünk kell a beavatkozásokat a minimumra csökkenteni. Valamennyi feladatunkat lehetőleg rövid idő alatt végezzük, hogy minél kevesebbet zavarjuk a méheket. A hétvégi méhészkedés céljaira szánt kaptárok elhelyezésére vonatkozó követelményeket és ismérveket a következő pontokban foglaltam össze: 1. a kaptár legyen megfelelő méhészkedésre. Legalább 100 liter űrtartalmának kell lennie, hogy erős családok fejlődhessenek benne; 2. a keret nagysága idomuljon a kaptár szerkezetéhez; 3. a kaptár elkészítéséhez használt anyag legyen könnyű, olcsó és hőálló; 4. a kaptárt és a keretet pontosan, szilárdan kell elkészíteni; 5. a kaptár elrendezése legyen egyszerű, bővítési és szőkítési lehetőségekkel; 6. a kaptár rendelkezzen sokrétű alkalmazhatási lehetőséggel áthelyezés vagy szállítás esetére. Végezetül pedig ne feledjük mellőzni minden fölösleges sallangot a kaptár készítésénél, mert hiszen köztudomású, hogy az egyszerűségben rejlik a tökéletesség. 6. a kaptár rendelkezzen sokrétű alkalmazhatósági lehetőséggel áthelyezés vagy szállítás esetére. Végezetül pedig ne feledjük mellőzni minden fölösleges sallangot a kaptár készítésénél, mert hiszen köztudomású, hogy az egyszerűségben rejlik a tökéletesség. fez A'A 1. előszoba, 2. ajtócskák, 3. homlokzati fal, 4. fenék és keret közti rész, 5. kaptárfenék megtört kaptárnyílással, 6. ládikó ablakkal, 7. hátsó ráakasztásos etetőhely, 8. keretes tető, 9. ládafödő, 10. ablaktorlasz, 11. fenékkeret, 12. 35X27,5 ernes keret, 13. anyarács.
