Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-08-17 / 33. szám
Lépújítás a téli készletek kiegészítése alkalmával MIÉRT MOZDÍTJA ELŐ A TÉLI ÉLELEM KÉSŐI KIEGÉSZÍTÉSE A GYOMORVÉSZ ELHATALMASODÁSÁT? Minden lelkiismeretes méhész arra törekszik, hogy évemként legalábbis három műlépet építtessen családonként s ezzel végzi a költőtér felújítását. Egészségi szempontból ez igen fontos teendő. Hiszen a lépeken számtalan károkozó mikroorganizmus van, úgy hogy a méhek állandóan érintkezésben vannak veliilk s a sejtek tisztogatása alkalmával a méh szervezetébe jutnak. Itt azután kifejtik káros hatásukat. A pempőbe is eljutnak s ezzel az álcák szervezetébe is. Minél rövidebb ideig használjuk a kiépített lé pékét a fészekben, annál kisebb a fertőzés lehetősége. Ezenkívül a lépújításnak még sok más fontos kihatása van a méhcsalád életére és állapotára. Az idei mostoha hordási viszonyok sok helyütt csaknem lehetetlenné tették a méhcsaládokban több műlép kiépítését. Ezt a hiányt — legalább is némileg — még a téli készletek kiegészítése alkalmával is lehet pótolni. A cukoroldat bőséges etetésével működésbe lépnek a viasztermő mirigyek. Akár van az építésre alkalom, akár nincs, a cukorszörp bőséges felvételele alkalmával viaszpikkelyek képződnek a viasztükrön. Ha a családnak nincs építési alkalma, ezek a pikkelyek a kaptár aljára hullanak, kárba vesznek. Ez azt jelenti, hogy kellő etetés mellett augusztusban is építhetünk. Amikor a fészek szűkítését végezzük, utolsó keretként tegyünk egy műlépet. A fészket azután válaszdeszkával zárjuk le. Ezután hozzáfogunk a téli készletek kiegészítéséhez. A cukorszörpöt nagy adagokban etetjük. Minden „B“ típusú, a fészekben telelésre meghagyott keretre [a beaikasztott műlépes keretet is beleszámítva) másfél kg készlettel számoljunk. Nagyobb méretű kereteknél aránylag nagyobb mennyiséget adunk. A méhek a szörpöt felszívják, mirigyeik váladékával hígítják, azután besűrítik s raktározzák. Elsősorban a fészek üres sejtjeit telítik. Csakhamar azonban nincs a fészekben elegendő ütés sejt az édesség elraktározására, de közben már, különösen a 10 napnál idősebb méheknél a viaszmirigyek működésbe lépnek s termelik a viaszt. Azonnal hozzáfognak az utolsó keret műlépjének kiépítéséhez. Az így keletkezett sejtekben csakhamar csillámlani kezd az elraktározott édesség, mely további sűrítés mellett s vegyi változás által cukormézzé válik. (A cukorból keletkezett „mézet“ nem nevezhetem „méznek“.) Ugyanis szabványaink értelmében csak oly anyagot nevezhetünk méznek, melyet a méhek növényeken gyűjtöttek s mirigyeik váladékával és besűrítéssel mézzé változtattak. Ha a készletek kiegészítését időben végezzük, amíg meleg időjárás uralkodik, a méhek a kiépített műlépbe raktározott cukormézet is befedeleziik. Tavasszal azonban ezt az utolsó keretet nem foglalják le a méhek, sőt esetleg több keret is feleslegessé válik. Ezeket a feleslegessé vált kereteket tavaszszal minél előbb ki kell venni a fészekből, elsősorban a kiépített műlépes keretet. Ha a fészket annak növekedése miatt későbben megint bővíteni kell, elsőként használjuk a kiépített, mézzel telt műiépes keretet. Beakasztása előtt meleg helyiségben felmelegítjük, míg a sejteket lefedezzük. A fészekbe akasztott lépből a méhek az élelmet más lépekre a fiasítás közelébe raktározzák. Ekkor a család összes méhei bőségesen részt vesznek az édesség fogyasztásában s az anyát is bőségesen táplálják. Ez intenzívebb petézést idéz elő, s az anya az újonnan bekerült lépet is bepetézi. A szakirodalomban számtalanszor olvashatjuk, hogy a téli élelem késői adagolása egyéb károk mellett a gyomorvész elhatalmasodását is maga után vonhatják Ennek okát nézzük meg közelebbről. ^ Először tudnunk kell, hogy a cukorszörp feldolgozásához szükséges a garatmirigyekben termelő váladék (ú. n. invertáze enzim) képződése s ehhez fehérjeanyagokra van szükség. Ezeket a méh a virágporban találja. De azt is tudnunk kell, hogy a méh szervezete a virágpor fehérjét csak oly fokú hőmérséklet mellett emésztheti és használhatja fel, amely mellett a fiasítás is normálisan fejlődhet. Ez 33 és 36 C° között van. Alacsonyabb hőmérséklet mellett, amint ezt számos kísérlet megállapítja, a méh szervezete képtelen fehérjét emészteni s felhasználni. Ha tehát a téli élelmet cukorszörppel augusztus végén, szeptember elején egészítjük ki, amikor a családoknál fiasítás található és az említett hőmérséklet uralkodik, a méhek sikeresen fedezhetik a váladék termeléséhez szükséges fehérjéket a virágpor fogyasztásával. Ezenkívül, miután a fiasítás terjedelme állandóan csökken, a megemésztett fehérjének tetemes része mint felesleg a fiatal méhek szervezetében zsír test formájában rakódik le az emésztőcsa.orna körül a méh potrohájában. Ezen készletek segítségével keltetik majd a fiatal méhek a következő év első fiasítását. Ezenkívül megeiillítendő, hogy a gyomorvészt okozó noszéma élősdijének a hámsejtben történő szaporodása és élősködése folytán tönkremennek s kiválnak a vastagbél falából. Ha a méh szervezete bő fehérjekészletekkel rendelkezik, a zsírtestben a tönkrement hámsejtek helyébe új hámsejtek fejlődhetnek. Ily esetekben nem is észlelhetjük a gyomorvész kórokozói által szenvedett károkat, mert a méh szervezete képes — hála a bő mennyiségű fehérjeanyagnak — a tönkrement hámsejteket állandóan pótolni. Mi történhet ha a téli élelmet későn (október-november) pótoljuk? Ekkor a családoknál már nincs fiasítás. Ez esetben a család csökkenti a hőmérsékletet, kb. 25 C°-ra. Ily hőmérséklet mellett a méh szervezete képtelen a virágporfehérjét megemészteni s értékesíteni. Ekkor a méhész nagy adag szörpöt ad a méheknek s még öröme telik abban, hogy az ártatlan bogarak mily szépen elhordják az élelmet. Tudatlanságában nem veszi tekintetbe a következőket: A cukoroldat feldolgozásához a garatmirigyek váladékára van szükség. De ennek a termelése fehérjéiket igényel. Mivel a méh szervezete a szükséges fehérjét képtelen virágporfogyasztása által fedezni, a zsírtestben leépítődnek a felhalmozott fehérjekészletek. A méh szervezetének nitrogéntartalma tetemesen csökken. Azonkívül a minden családban jelenlévő élősdiek, a gyomorvész kórokozói sorban tönkre teszik a hámsejteket. Tehát új hámsejtek képződésére volna szükség, hogy az emésztés a vastagbélben továbbra is zavartalanul megtörténhessen. Amíg a fehérjekészletek a zsírtestben jelen vannak, ez meg is történik. Azonban a cukorszörp feldolgozásánál szükséges garatmirigyváladék képződésére a fehérjekészletek a fiatal méh szervezetében igen megcsappannak s így új hámsejtek képződésére szükséges fehérjekészletek csakhamar elfogynak. A tönkrement hámsejtek pótlása hanyatlik s a gyomorvész káros következményei csakhamar szemmellátható módon szemlélhetök. A fent említetteknél még nem foglalkoztunk azzal a ténnyel, hogy a nitrogéntartalomtól ilyképpen megfosztott méhek nem képesek a fiasítás táplálkozásához szükséges pempő termelésére, minek következtében a fiasítás hanyatlása is bekövetkezhet. Az elmondottak a téli élelem késői kiegészítésének következményei. Ne csodálkozzunk tehát, hogy az ilyen családok tavasszal csak tengődnek s a legjobb esetben csak nyár folya-r mán jutnak előre. Időben végezzük tehát a méhek készletének kiegészítését SVANCER L; Ötletes méhitató, mely önműködően adagolja a vizet a rácsos padlózató alapra. Képünk Bankó László szőgyéni méhész méhesében készült Fotó: -spóin:i*-T4 5
