Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-08-17 / 33. szám

WV «k Öröm és bosszúság A kombájnok már elnémultak, az ígrotechntkus az utolsó számításokat végzi. Lapozgatja a nyilvántartási Iveket, ahol minden parcella pontos •zámot kapott és utána Írták a vég­eredményt. Többször Is felragyog az arca, elégedetten mosolyog, hisz ]6 munkát végeztek. A Lontői Állami Gazdaság dolgozói 215 vagon gabonát takarítottak be a múlt évi 190 vagon­nal szemben. Idén érték el a legna­gyobb átlagos hektárhozamot, amely pár kiló híján 30 mázsa. Emellett olyan hektárhozamok is születtek, amelyek csúcshozamnak számítanak. Ibolyáspusztán 39,45 mázsa volt a búza hektárhozama, az ágotai részle­gen a Mironovszkája búza 45,43 má­zsát adott, a béli részlegen pedig a Bezosztája 41 mázsát. Az árpa is remekelt egyes gazdaságokon. Á Ion­tól részlegen a csiklósi parcellán 40,77 mázsa volt a Dvoran árpa hek­tárhozama. már Július 24-én befejezték az ara­tást. Igaz, nagyszerű kombájnosalk voltak. Hogy csak néhányat említ­sünk: Magyar Aladár, Tóth Károly, Fábián Géza és Kristóf Kálmán, akik a kedvezőtlen terepen is elérték vagy túllépték a 100 hektáros teljesítményt. Bocskai Dezső pedig a legtöbb magot hordta a raktáraikba. Búzás Isvtán szalmapréselőjével Járt az élen. Azon­ban ezen a szakaszon sok bosszúsá­got okozott az alkatrészhiány. A leg­nagyobb munkaidőben a K—42-es szalmapréseikhez nem kaptak fejten­gelyt és tűtengelyt. Ezért a szalma­prések, két-három napig, — sőt né­mely esetben két hétig is — álltak. Az aratás tehát, helyesebben a mag begyűjtése gyorsan ment, azonban a szalmával még dolgozniuk kell. Emiatt Bárány Lajos, a Lontói Állami Gazdaság agrotechnikusa a Jó termés­­eredmények mellett is bosszankodik. —b— A termelők megemberelték magukat Jozef Bálái, a szlovákiai területi felvásárló vállalat igazgatója cikket közölt az idei termelési eredmények­ről. Számítása szerint összesen 1 mil­lió 898 ezer tonna gabonát csépeltünk el, ami a múlt évhez viszonyítva 70 ezer tonnával több. A gabona átlagos hektárhozama 24 mázsa, ebből a bú­záé 27 mázsa. Az árpa általában ala­csony hektárhozamot adott. A búza minősége kitűnő, az árpáé viszont gyengébb s egyes helyeken rossz. A jó termés ellenére a terebesi, rima­­szombati, losonci, komáromi, nyitrai és más járásokban vannak olyan szö­vetkezetek és állami gazdaságok, ahol a hektárhozamok igen alacsonyak voltak és takarmánykisegítésre szo­rulnak. A jó termés ellenére eddig még csak a michalovcei és trencséni járás teljesítette szerződéses eladását. A többi járások még várakozó állás­pontra helyezkedtek. Amikor arra terelődik a szó, hogy ml a Jó termés titka, az agrotech­­niikus röviden válaszol: „A Jó talaj­erő“. A gazdaság ma már olyan Jól működik, hogy a múlt évben például már a legtávolabb eső földekre hord­ták az istállótrágyát, mintegy 380 hektárt trágyáztak meg hektáronként 500 mázsa istállótrágyával. De a mű­trágyát sem sajnálták, hisz ahol a növények megkívánták, 285 kg-ot ad­tak hektáronként itszta tápértékben. Idén általában kedvezett az Idő­járás az aratóknak, de a Lontói Ál­lami Gazdaság dolgozói ugyancsak megdolgoztak az új kenyérért. A ga­bonaparcellák főleg dombos-lejtős dűlőkben húzódtak meg, és bizony Itt embertől, géptől nagy erőfeszítést követelt * begyűjtés. Ennek ellenére Váratlan terméseredmények a lévai járásban Gazdag aratás Nagybalogon Vidáman ünnepelt augusztus 7- én a nagybalogl EFSZ tagsága. E napon fejezték be a gabonater­més betakarítását — a szövetkezet fennállása óta a leggazdagabb termés begyűjtését. Átlagban 42,37 mázsa gabonát betakarítani egy­­egy hektárról — ez bizony elegen­dő ok a vígságna. Egy hónap alatt nem kevesebb mint 198 vagon sze­met csépeltek ki Nagybalogon, ahol összesen 487 hektár területen termeltek kalászosokat. — Ha Július közepén kicsit várt volna az esőzés, két héttel előbb végezhettünk volna az aratással — panaszkodott Vitárius Gyula, a szövetkezet agronómusa. A késésen kívül jelentős anyagi veszteséget is okozott az aratásikor Jött eső. Legalább 10 vagonnal több szemet vihettünk volna nélküle a magtár­ba. Vitárius Lajos mérnök, a nagy­­balogi EFSZ elnöke a korszerű tér. melési mód alkalmazásában látja a jó termés fő feltételét. — Országos méretben is az el­sők közt alkalmaztuk a gabona­félék fajta szerinti trágyázását. Átlagban mintegy 290 kg műtrá­gyát használtunk hektáronként. A korszerű talajelőkészltés és növényápolás mellett feltétlenül fontos szerepet Játszott a jó ter­més elérésében és a betakarítás sikerében a Jó munkaszervezés és a szövetkezeti dolgozók odaadása Is. Külön dicséretet érdemelnék a szövetkezet kombájnosai, Kiszlin­­ger Árpád, Vitko Gyula és Nagy Béla, akik gépeikkel naponta átlag 410—420 q gabonát csépeltek ki. — A szárazság ellenére a gabo­­naneműek mellett jó termésünk volt á szálastakarmányokból is. Már az első kaszálásból túlteljesí­tettük az egész évi tervet s most van eladó takarmányunk is. Lu­cernából egy 160 hektárnyi parcel­láról a tervezett 50 q helyett 54 mázsát takarítottunk be hektáron­ként. A léhere hektárhozama 105 hektáron 48 q/ha volt. A 110 hek­tárnyi rétről is 35,70 q szénát taka. rítottunk be hektáronként. Tavaly a növénytermesztésből 490 ezer korona tiszta haSfcna volt a nagybalogi EFSZ-nek. Idén ez a szám legalább 2 millióra emelke­dik. Hisz csupán a gabonaneműek­­ből 80 vagonnal többet takarítottak be a tervezettnél. Kovács Zoltán Az IPOLYFÖDÉMESI szövetkezet ebben az évben érte el a legmagasabb terméshozamot. Jusztin János agro­­nómussal az aratási-bál közben be­szélgettem. Elmondta, hogy 167 hek­tárról 37,88 vagon gabonát takarítot­tak be. Tavaly csak 30 vagonnal ter­mett. Az átlag hektárhozam 22,58 má­zsa. A Mironovszkája 27,60 mázsát adott, a búzából 25,40 mázsa termett, az árpa és a zab gyengébb volt. Nehéz körülmények közt gazdálkod­nak. Törlesztették a tavalyi két va­gon adósságukat is. Összesen 10 va­gon gabonát adtak be, de még 1—2 vagonnal szállítanak a takarmány­keverőkbe is. Mivel dimbes-dombos a határ, ezért csak 34 hektárról tud­ták a gabonát betakarítani kombájn­nal, a többit önkötözőgépekkel végez­ték. A szalmával és pelyvával jól gaz­dálkodtak, hiszen csak 19 vagon ta­karmány termett és ez csak 34 szá­zalékát teszi ki az össztakarmány szükségletnek. Október 1-től rátérnek a szintetikus takarmányozásra s erre már kellőképpen fel is készültek. A 147 db szarvasmarhaállományt nem csökkentik. A 800 db juhállományt az év végéig 1000-re szeretnék emelni, jövőre 1500-ra. Jusztin János agronó­­mus örömmel újságolta, hogy Kovács János elnök egy év alatt bebizonyí­totta, hogy nehéz körülmények között is megélhetnek a szövetkezeti tagok. , ☆ PALÁSTON 570 ha-ról szintén ter­ven felüli termést várnak. Három kombájn és önkötöző vágta a gabo­nát, de 4—5 napra segítségükre sie­tett a pereszlényi szövetkezet is. 150 vagon gabona helyett 170-et várnak. A palástiak vetőmagra vannak szako­sítva. rszágszerte megkezdték munká­v jukat a rehabilitációs bizottsá­gok, amelyek az ötvenes évek defor­mációival, az elkövetett túlkapások Jóvátételével, rehabilitásával foglal­koznak. A nemzetgyűlés már Jó né­hány héttel ezelőtt Jóváhagyta az öt­venes évek törvénysértései által súj­tott polgárok rehabilitálásáról szóló törvényt és a törvénytárban augusztus elsején lépett hatályba. A törvény hangsúlyozza, hogy nem rehabilitál­hatjuk az olyan eseteket, amikor az egyént a szocialista forradalom tör­ténelmileg indokolt osztályjellegű tör­vényhozásából eredő forradalmi vál­tozások következményei sújtották. Azonban erkölcsileg orvosoljuk és anyagilag kártalanítjuk az olyan egyéneket, akiknek polgári szabadság­­jogait durván megsértették vagy sze­mélyi tulajdonát indokolatlanul elvet­ték. Ide sorolhatjuk a 88/1950 számú közigazgatási büntetőtörvénykönyv alapján végrehajtott vagyonelkobzáso­kat a földművesek vagy családtagjaik kitiltását községükből, a beadási kö­telezettség nem teljesítésének tör­vénytelen megtorlását, valamint kü­lönféle járadékok jogtalan megvoná­sát. A járási rehabilitációs bizottsá­gok különösen sok panaszlevelet kap­nak az 50/1955 számú kormányrende­lettel kapcsolatban, amely kimondja, hogy lakóházat csak sürgős, indokolt esetekben lehet használatra átadni más tulajdonába. Ezzel szemben a vagyonelkobzás mellett sok esetben a családi házakat is elkobozták. A felvásárolt «épekért mindenki megkaphatja pénzét A járási rehabilitációs bizottságok­ra beérkezett kérvények 80 százaléka mezőgazdasági jellegű és többnyire a családi házak visszaadását, a felvásá­rolt gépek árának kifizetését, a föld­­rendezések fölülvizsgálását, valamint a beadások nem teljesítése következ­tében alkalmazott megtorlások jóvá­tételét kérik. Ismeretes, hogy amikor a szövet­kezetek alakultak, az illetékes szer­vek kisebb és nagyobb gazdáktól, ipa-GYERKEN a határban még a múlt héten nagy volt a sürgés-forgás. Sebő agrármérnök egy kicsit nyugtalanko­dott az esős időjárás miatt, de a hek­­tárhozamok mindent helyreigazítottak. 230 ha-ról átlagosan 36 mázsa gabo­nát takarítottak be. Egy saját és há­rom korponai kombájn kezdte meg az aratást. Két nap múlva egyik sem volt üzemképes, ezért még egy kom­bájnt kellett hozni a korponai Gép- és Traktorállomásról. Az utolsó 25 hektár gabonatáblán segítettek a de­­méndi szövetkezet kombájnosai is. Tíz nap helyett tehát 25 napig tartott a gabonabetakarítás. Belányi János Termelőszövetkezeteket alapítanak Nemzeti bizottságaink arra törek­szenek, hogy a lakosság egyre több szolgáltatáshoz jusson. Szlovákiai mé­retben megközelítőleg 15 új termelő­­szövetkezet alakul. A nyugat-szlová­kiai kerületben például már megkez­dődtek az előkészületek irodagép ja­vító szövetkezet alakítására, de terv­be vették olyan termelőszövetkezet­alakítását is, amelyet kereskedelmi pénztárakat, emléktárgyakat gyárta­nának, vagy ppdig kiadó ténykedéssel foglalkoznának. A zólyomi és losonci Járásban építőszövetkezetet szervez­nek, Árvába festőszövetkezetet, a prie­­vidzet Járásban pedig géplakatos szö­vetkezetét. Eperjesen a tervezők és építészek tömörülnek kisipari szövet­kezetbe, Svidníken pedig ipari tevé­kenységet fejtenének ki a termelő­­szövetkezeteik. rosoktól egyaránt felvásárolták a gé­peiket. Azonban az ellenérték kifize­tése száz és száz esetben a mai napig késett.' Három járás rehabilitációs bi­zottságának vezetőjével beszélgettem, és azt a felvilágosítást kaptam, hogy a gépek ellenértékét most minden nagyobb huza-vona nélkül ki lehet fizetni. A beérkezett kérvényeket to­vábbítják és a bank az illetékes pana­szos címére 2—3 héten belül megkül­di a kérdéses összeget. Azonban még Bagin Zoltán két csinos brigádos társaságában Mini-interjú a paprikaföldeken A 603-as gyorsan nyeli a kilométereket. A riportereiket azonban a sebesség nem foszthatja meg attól, hogy árgus szemekkel figyeljék a határt. Ha valami érdekeset vélnek felfedezni, máris csikorog a fék, és „terepszemle“ van műsoron. A komáromi járásban is többször megálltunk. Hazafelé, Virt község közelében egy szorgosan kapáló női brigád láttára parancsoltunk álljt a fekete masinának. A lányok és asszonyok természetes női kíváncsiság­gal oda-odasandítottak a káposztaföldeken bukdácsoló váratlan jövevé­nyeikre, de közben megállás nélkül tovább végezték munkájukat. Csak amikor kollégám már közelebbről is „célba vette“ őket Flexaretjével, hagy­ták abba néhányan egy pillanatra a munkát és készségesen helyezkedtek a kért pózba. Közben a csapat egyetlen férfitagja, Bagin Zoltán brigádvezető is oda­sietett üdvözlésünkre. Míg készülteik a felvételek a cseresznyepapríkát kapáló asszonyokról, meg is született a rövid beszélgetés. — Kertészetünk a virti szövetkezethez tartozik — mondotta bevezetőül a brigádvezető. — Hatvankét hektáron gazdálkodunk; 30 hektáron ter­mesztünk dohányt, a többin paprikát, káposztát, karalábét, karfiolt, para­dicsomot, pfefferonit és őszi káposztát. Évi jövedelmünk meghaladja a két millió ötszáz ezer koronát. A pfefferoni, amit jelenleg a lányok kapálnak, már másodvetés. — Bizonyára önöknek is sok gondot okozott az idei nagy szárazság? — Hát bizony nekünk is volt gondunk, bajunk éppen elég. Nem is annyira a szárazsággal, hisz az egész kertészetet öntözzük. Inkább a jégeső okozott károkkal, mely kétszer is meglátogatott bennünket. Jelenleg már minden rendben van. A lányok munkaerkölcse kifogástalan, s így nem panasz­kodhatok. — Ha már a munkaerkölcsöt említi, kit lehetne külön kiemelni? — Talán Vörös Idát, Vizsgyak Ilonát, Ondrusko Erszébetet, Kovács Jucit, Vass Lajosnét, Petrik Annát és Polgár Dénesnét említeném, de hozzá kell fűznöm, hogy a brigád valamennyi tagja dicséretet érdemel. Ordódy Vilmos ralékba a beadással. Üldözés, bosszú­­állás következtében olyan helyen kap­ta meg a-földjét, ahol nehéz körűimé, nyék között dolgozhatott és alacsony termelési eredményeket érhetett el. Erre .példa a kürti Danczi Boldizsár középparaszt, akinek májusban mér­ték ki földjét távoleső rossz minőségű parcellán. Annak idején megállapítot­tuk, hogy legjobb akarata mellett sem teljesíthette eladási kötelezettségét, és ennek ellenére mégis elkobozták TÖR1ESZTJÜK ADÓSSÁGUNKAT Működnek a rehabilitációs bizottságok mindig vita folyik arról, hogy mi legyen azokkal, akik nem értenek egyet a megállapított árakkal és töb­bet követelnek. A probléma még min­dig nem tisztázódott és nem tudják, hogy a felvásárlók vagy pedig a meg­károsítottak javára dől-e el. Azok viszont, akik egyetértenek a felbecsült árral, rövid időn belül pénzükhöz jut­hatnak. Az érsekújvári járásban húsz ilyen eset van és a mezőgazdasági rehabilitációs bizottság vezetője sze­rint az ügy rendezése kedvezően ha­lad. Visszaadják a családi házakat A kérvények között igen sok az elkobzott családi házak visszakérését sürgető beadvány. Sok esetben már nem is a tulajdonos, hanem valame­lyik leszármazottja, esetleg gyámja kéri a családi házat. Ugyanis abban az esetben, ha a tulajdonos már el­­húnyt, családtagok, hozzátartozók is kérhetik a családi ház visszaadását, főleg olyan esetekben, amikor az el­kobzás hamis vádak alapján vagy a beadást nem teljesítő egyénileg gaz­dálkodó parasztok megtorlása miatt következett be. Számos esetben ugyan­is előfordult, hogy a magángazda nem teljesen saját hibájából volt hát­családi házát. Csak hosszas utánjárás következtében lehetett újra ura csalá­di házának. Száz meg száz hasonló esettel találkozhatunk országszerte. Bíztató, hogy a járási rehabilitációs bizottságok ezeket a kérvényeket ked­vezően intézik. A galántai járásban csak az elmúlt héten három családi házat adtak vissza. A magángazdák is megfelelő helyen kapnak földet A mezőgazdaság kollektivizálásával egyidőben fel kellett számolni a nad­rágszíj parcellákat, és létrehozni meg. felelő nagy táblákat, hogy a gépeket ki tudjuk használni. A földrendezés tehát indokolt volt, azonban ezen a téren is történtek túlkapások. A ma­gángazdák sokszor távol a falutól, rossz minőségű földet kaptak. Ezért csak nehezen teljesíthették beadási kötelezettségüket. A mezőgazdasági rehabilitációs bizottságok ilyen ese­tekkel is foglalkoznak és ha van rá mód, a magángazda lehetőleg olyan minőségű földet kap, mint amilyenen gazdálkodott. Az érsekújvári járásban Bánovon máris megegyezés történt és magángazdák az eddigi vadvizes föld helyett a falu közelében megfelelő minőségű földet (kapnak. A központ közbelépett Az ötvenes években a legtöbb prob­lémát a beadási kötelezettségek nem teljesítése okozta. Természetesen nem teszünk koronát azoknak a fejére, akik szándékosan szabotálták a közellátást és áruikat spekuláns úton a fekete­piacon értékesítették. Ezeket akkor is, ma is el kell ítélni. Azonban vol­tak olyan kirívó esetek, amikor a gaz. dálkodók csak csekélységgel „tartoz­tak“ a felvásárló szerveknek, és mégis súlyos megtorlásban volt részük. Ilyesmiről legtöbbet a volt zsellzi já­rásban hallottunk. Volt eset, amikor beteges öregasszony szívszélhűdésben halt meg, amikor elvezették utolsó tehénkéjét. A csatai Ábrahám András­nak a lánya esett áldozatul. Mind­össze két és fél hektáron gazdálkod­tak és pár mázsa gabonát nem tudtak beadni, azonban nyolc mázsa marha­hússal túlteljesítették a húseladási tervet. Ennek ellenére rájuk rontot­tak és leakarták söpörni a padlásukat. Amikor a feleség és lánya ellenállt, a lányt a nyitrai börtönbe hurcolták, ahol szívinfarktusban meghalt. De ül­dözték, hurcolták a család többi tag­jait is. Az eset végére a központi szer­vek tetteik pontot. Nem engedték a további üldöztetést és néhány járási funkcionáriust le is váltottak. Ábra­­hámékat oknélkül érte bántódás. Hisz ami kévésük volt azt kétkezükkel szerzték. Nem lehették a rendszer ellenségei, mert fiuk a második világ, háborúban részt vett a szovjet csapa­tok oldalán a felszabadítás! harcok­ban is. Tehát erre a családra semmi­képpen sem lehetett ráfogni, hogy osztályellenség. A lévai járási rehabi­­tációs bizottság most ismét foglalko­zik az üggyel és megfelelő kártérítést akar juttatni az Ábrahám családnak. Bállá József (Következik: Mikor fizetik ki a szövetkezetek az átadott lel­tári tárgyak ellenértékét?) SZABAD Fitt DMÜVES J 1968. augusztus 17.

Next

/
Thumbnails
Contents