Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-08-10 / 32. szám

- A levéltrágyázás hasznossága

Az Intenzív mezőgazdasági termetúrák megfelelő mértékű tápanyagellátása. A tápanyag egy része a növény természetes környezetében szükséges mértékben rendelkezésre áll, másik részét azonban pótolni kell. Ezt általában a talaj közvetítésével biztosítottuk. A talaj biológiai, fizikai, kémiai tulajdonságai aránylag jó közvetítői a növényi tápanyagoiknak. Mindaddig elegendőnek bizonyultak, amíg a korszerű mezőgazdaság fokozott igényei nem jelentkeztek. Egy új ótat kellett keresni, amellyel azt a fokozott igényt kielégíthetjük.

A magasabb termésátlagokért folytatott küzdelemben mindjobban előtérbe került a talaj trágyázása és a növény trágyázása közötti különbség, mely körülmény a közvetlenebb tápanyagutánpótlási módok kutatásához vezethet. Ez a kutatás oda irányult, hogy felfedje egyes kultúrák különböző fejlődési szakaszain azok tápanyagigényeit. Ezek nemcsak a globális tápanyagmennyiségben, hanem egyes tápanyagelemekben Is lényeges különbséget mutattak. A kívánt magasabb termést csak úgy tudjuk elérni, ha kellő időben, kellő mennyiségben a szükséges tápanyag rendelkezésre áll. A többlet Is, valamint a hiány is terméscsökkenéshez vezet. Ezt az igényt az eddig ismeietes alaptrágyázási rendszerünkkel nem tudjuk kielégíteni. Ezt a követelményt teljesitik az utolsó évtizedben megindult kísérletek által kidolgozott tápanyagutánpótlási rendszerek, amelyeket a magyarok permetező trágyázásnak, lomb, ill. levéltrágyázásnak, a Szovjetunióban gyökérenkivüli fejtrágyázásnak, az angolok extraradíkális, a németek nedves fejtrágyázásnak neveznek. Ezek a kifejezések mind azonos tápanyagutánpótlási rendszert, azonos fogalmat takarnak.

Ezeket a rendszereket nagyon sokáig mintegy kuriózumként emlegették a szakemberek. Azonban a mezőgazdasági termelés technikai emelkedésével a gazdaságossági, termésbiztonsági, minőségjavítási szempontok mindinkább előtérbe hozták és a gyakorlati termelés szolgálatába állították.

A permetező trágyázás nem egészen új keletű. A múlt század derekán Gris, francia kutató leírta, hogyha a meszes talajon klorotikus növényeket vasszulfát oldattal permetezte, a klorőzis megszűnt. Ezzel bizonyítást nyert, hogy a levelek nemcsak gázokat O2, CO2 és vizet, hanem szervetlen sőoldatokat is képesek felvenni. Mayer a borsó, uborka, búza, Hiltner a fehérmustár, szója, burgonya esetében bizonyította be a permetező trágyázás gyakorlati jelentőségét. Korpely a dohányon végzett Ilyenirányú kísérletei 1912-ben ugyan eredményeseik voltak, azonban az akkori kezdetleges gépi berendezések következtében az eljárást nem tartotta gazdaságosnak, egyelőre az csak tudományos jellegű volt.

A probléma a harmincas évek elején vetődött fel újra. Prajanyisznyikov, Mackov szovjet kutatók két Irányban fejlesztették a kutatásaikat. Egyrészt a mikroelemek, másrészt a foszfor utánpótlás irányában. Ez a koncepció főleg a cukorrépánál és a gyapotnál került nagymértékben

alkalmazásra. Míg a Szovjetunióban a szántóföldi növényeiknél, addig Amerikában a gyümölcsösök körülményes trágyázást rendszere, nagy lombfelülete tette Indokolttá ennek az eljárásnak, főleg nitrogénnel, nyomelemekkel (Fe, Zn, Mn, Cu) való utánpótlás alkalmazását. Magyarországon az utolsó két évtizedben kezdett elterjedni az Agrártudományi Egyetem kutatásai nyomán a gyakorlatban a permetezőtrágyázás a gabonaneműeknél, maglucernánál, burgonyánál, cukorrépánál, lucernaszénánál, szőlőnél.

Ma már a lomb — permetezőtrágyázás fiziológiai, biolőgial, biokémiai és külső tényezői ismeretesek. A módszer alkalmazásánál makro, vagy mikro elemeket juttatunk a növény leveleire. Tehát fejtrágyázást végzünk. A cél az, hogy minél több hatóanyag jusson a lombra. Ennek a célnak azonban gátat vet az a tény, hogy a növényeik levelei különböző módon reagálnak a felületükre vitt anyagokra és egy bizonyos határon túl károsodás, perzselés éri őket. Ez e károsodás több tényezőtől függ. Az idősebb levelek károsodása kisebb mérvű. Nagy jelentőségű a permetanyag koncentrációja, mennyisége, valamint annak pH értéke, habár ettől néha el is tekinthetünk. Lényeges momentum, milyen nagy cseppekben jut az oldat a levelekre. Ugyanis minél jobban porlaszt a permetezőgép, tehát minél kisebbek a cseppek, a sárosodás annál inkább csökkent.

Az eddigi tapasztalatok szerint a növények három nagy kategóriáját különböztethetjük meg.

Nagyon érzékenyek: bab, uborka, paradicsom, kukorica, alma, körte, cseresznye (gyümölcsfák általában).

Közepesen érzékenyek: Burgonya, káposzta, saláta, répafélék, herefélék.

Kevésbé érzékenyek: Gabonafélék, fűfélék.

A fenti felosztás nem azt jelenti, hogy e módszer alkalmazása az érzékeny fajoknál kizárt. Figyelembe kell venni azt a körülményt, hogy a tevétek felületén kialakult viszonyok sok faktortól függnek. Elsősorban nagy szerep jut a permetezőgépnek. Továbbá fajonként kell megállapítani a permet trágya koncentrációját és bizonyos biztonsági hányados figyelembevételével alkalmazni.

A permetezőtrágyázás új módszert jelent a tápanyag utánpótlás terén. Kérdés, milyen célt szolgál, valamint milyen esetekben célszerű alkalmazása. Rengeteg kísérteti, valamint nagyüzemi adat áll rendelkezésünkre, mégis a használat mértékét illetően a szakemberek véleménye eltérő, lés egyik fontos alapfeltétele a kul- Egyet te kell szögeznünk: a permetező trágyázás sohasem tehet fő trágyázás! mód. Általában a vélemények megegyeznek, hogy csakis mint kiegészítő trágyázást alkalmazzuk és összhangba kell tennie a fő trágyázási módszerrel.

Magyarországi és nyugati kutatók véleménye szerint, bár sokkal kisebb mennyiséget juttatunk a növényre, mint a talajtrágyázással, azonban ennek hasznosulása sokkal nagyobb. Tehát a permetező trágyázás nemcsak

rendkívüli esetekben használható kisegítő módszer, hanem helyesen alkalmazva rendszeres fejtrágyázást módszer, amellyel a talajon fejtrágyázás legnagyobb nehézségeit ki lehet küszöbölni.

E módszer alapvető sajátossága, hogy a tápanyag oldott állapotban jut közvetlenül a lombfelületre, sőt a szór, ill. a fásrészekre hullott oldatból gyorsan, pár óra alatt felszívódik a tápanyag.

A talajba juttatott tápanyagok felszívódásához elsősorban oldódás szükséges, miközben a tápanyagok fizikai és kémiai változásokon mennek keresztül. Nem tekinthetünk el a talajbaktériumok szereplésétől sem, valamint a talaj fizikai és kémiai tulajdonságától, amely körülmény a tápanyag felvétel közvetlen függvénye. Ezeket a körülményeket a permetezőtrágyázásnál figyelmen kívül hagyhatjuk.

Maga a technikai kivitelezés a mai nagyteljesítményű permetezőgépeiknél, mint a P—900, RS—09, repülő permetezés alkalmazásánál ez nem jelent problémát. Nehézséget a vízhordás jelentheti, azonban ügyes szervezéssel ez a probléma is megoldható. További nagy előnye, hogy a tápanyagokat a védekező anyagokkal egyidőben Juttathatjuk a növényekre és így a permetezéssel külön agrotechnikai probléma nem merül fel.

A permetező trágyázás ideje a nyár, kivéve az üvegházi kultúrákat. A mi j csapadéikszegény viszonyaink között a klasszikus fejtrágyázási módok sikere a talaj nedvesség tartalmától is függ. Magyarországi viszonyok között [ nyolchetes száraz periódus alatt a permetező trágyázás nagyon hatásos volt — bár a növények egyéb nedvességhez nem jutottak a gyenge j harmaton kívül. Ilyen száraz időjárás I esetén a talajból történő tápanyag- I felvétel szünetel. Tehát egyedüli mőd j marad a fejtrágyázásra a permetező- ] trágyázás, amellyel a növények táplálkozását segíthetjük. Feltűnő különbséget mutatott a kezeletlen tábla erősen megvsielt lombfelületével szemben a kezelt tábla üde zöld egészséges lombozata.

Nem közömbös kérdés, hogy miként j alakul a permetezőtrágyázáskor a műtrágyák hatékonysága. A talajba történő trágyázással szemben sokkal magasabb a hatékonysága, sőt a gyökereken keresztül a tápanyag felvétel Intenzívebbé válik, vagyis serkentő ha tású.

A nagyüzemi, valamint a kísérteti | parcellákon végzett kísérleteik mind amellett szólnak, hogy ezt a módszert nálunk is szélesebb keretek között alkalmazhatnánk. Egyrészt a terméstijbblet, másrészt — ami egyáltalán nem elhanyagolható körülmény [ — minőségi változások, emellett a trágyázási módszer mellett szólnak.

A permetező trágyázás összehasonlítva 0 régi fejtrágyázási módokkal azt mutatja, hogy a viszonylag kevés tápanyag a megfelelő módon, megfelelő összetételben és időpontban alkalmazva, nagyon jó hatásfokkal hasznosul és a közvetlen tápanyag utánpótlás mellett stimuláló hatású és ezáltal hatékonysága fokozódik.

(Könözsi)

Nincs igazibb üröm, mint a sajátkezű leg ültetett fáink első termését megtztelni.

Őszi virág-kiállítás

.BRATISLAVA 68‘ jelige alelt

Még fel sem ocsúdtunk azokból a derűs benyomásokból, amelyeket a bratislavai virágkiállítás tavaszi rendezvénye keltett bennünk, és máris az őszi virágok szemléjének küszöbén állunk. A „Bratislava 88“ jelige alatt készülő őszi kiállítás szeptember 20-án kezdődik a bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjában és október 2-án ér véget. Amíg tavasszal csaknem kizárólag virágokban gyönyörködhettünk, addig az őszi kiállításon főleg a növényi végtermékek, a gyümölcs- és zöldségfélék tárulnak szemünk elé. Külön helyet foglalnak el természetesen a pompás őszi virágok, amelyekkel ősszel, sőt még télen is házunk táját és lakásunkat díszíthetjük.

A gyUmölcsosztályon élelmiszeriparunk azokat a készítményeket is kiállítja, amelyeknek alapvető nyersanyaga a gyümölcs, vagyis a gyiimölcs-konzerveket, a befőtteket, gyümölcsízeket, szörpöket stb.

A zöldség-részlegen az állami gazdaságok, az egységes földművesszövetkezetek és egyéb termesztők által ápolt, szabadon termesztett és hajtatott zöldségfélék kerülnek bemutatásra.

A virágkiállítás láttán a látogató méltán elgondolkozik azon, vajon másokhoz hasonlóan ne szerezzen-e be ő is megfelelő mennyiségű virágdíszt lakása, munkahelye vagy lakótelepe számára, amely főleg télvíz idején felvidítja a környezetet, „tavaszt“ varázsol a vigasztalan télbe. A virágkiállítás a városi kertészet rózsa- és krizantém-termesztési, illetve nemesítő készséget hivatott népszerűsíteni.

Ojdonságnak számít továbbá a gyógynövények kiállítása. Köztudomású, hogy gyógyszeriparunk körülbelül hatszázféle, jól bevált gyógyszert állít elő, amelyek a gyógynövények 185 fajtájából készülnek. Egye# gyógynövények természetvédelem

alatt állanak, mások szabadon burjánzanak vagy nagyüzemileg termesztik őket. Valamennyi fajtájukkal megismerkedhet a kiállítás látogatója.

A virág-, gyümölcs- és zöldségtermesztőknek bemutatják a növényvédelem céljait szolgáló vegyszereket és a legújabb permetező aernsnlkészítményeket.

Élelmiszeriparunk ugyancsak külön részlegen mutatja be az egyes élelmiszerek összetételét, az ésszerű, egészséges és helyes táplálkozás módszereit, az élelmiszerek minőségét, választékát, táperejét és színvonalas csomagolását.

A kiállításon a burkedvelők is megtalálják számításukat. Megismerkednek a szőlőtermesztés népgazdasági jelentőségével, a szocialista szőlészet fejlődésével, a borászat csínjával-hínjával, sőt a végén a borkóstolóba is „benevezhetnek“.

A nagyözemi kertgazdálkodás szakértői felvonultatják a gépesítés legújabb vívmányait, a belterjes gazdálkodás mibenlétét, az önköltség csökkentés és a termelés fokozásának lehetőségeit, valamint a kertészet munkatermelékenységét. A kiállítás tájékoztatási központján készségesen szolgálnak felvilágosítással egyéni kérdésekre éppúgy, mint a szerződéses gépeladás feltételeire vonatkozólag.

A Földművelés- és Közélelmezésügyt Megbízotti Hivatal a „Bratislava 88“ kiállítási bizottságával együtt felkéri a mezőgazdasági üzemeket, hogy mielőbb küldjék be a nekik kézbesített jelentkezési íveket, amivel megkönynyítik az előkészítő munkálatokat és hozzájárulnak a közérdekű kiállítás sikeréhez.

J. PROKES, mérnök

A szél pusztító, a talajfelszínt átalakító munkáját defláció vagy letárolás néven ismeri a geológia. Ha a nem túl nedves, finomabb pusztulástermékeket elhordja a felszínről, vagy a kőzetet megtámadja a szél, a környezet homokját használja fel „vésőeszközül“. Ilyenkor a homokszemeikkel egyetemben szélmarásokat, kivájásokat, vagy félbarlangokat létesít a kőzetben. Miután a puhább kőzetrészeket könnyen kifújta, a keményebbekből ún. kőgombák keletkeznek. Különöse» a talajon fekvő kavicsot súrolja erősen a fölötte végigpásztázó homokkal, amiből háromlapos sarkos kavics (németül: Dreikanter, vagyis „háromélű“) jön létre. A kőzetek elhordott, kifinomodott homokjából tesz a futóhomok. Futóhomoik-terü: tetőket Magyarországon a Duna—Tisza közén, de helyenként köztársaságunkban is, például Ogyalla környékén találhatunk. Valódi helyük azonban a tengerpart, ahol dűnának vagy fövényzátonynak nevezik. A homokszemek a szél irányában állandó mozgásban vannak, tehát maguk a dűnák is vándorolnak. Idővel a szél a fövényzátony valamelyik hajlatában erősebben „támad“ és kettészeli a homokbuckát. Az így keletkezett árok neve szélbarázda, a mögötte felhalmozódó homoktömeg pedig a garmada. Barkhánnak nevezzük viszont a homoktömegef, amikor bizonyos vándorlás után végleges alakot ölt. Ennek szélárnyékos oldalán karéj alakú kivágás támad. Ebben az alakban a barkhán el is vándorolhat. Méreteit megváltoztathatja, de alakját nem A levegő és a homoktömeg súrlódása folytán hnmokfodrok (angolul: ripplemark-ok) képződnek annak felületén. A futóhomok és a fövenyzátonyok által keletkézett károk felmérhetetlenek.

KORSZERŰ ELLENINTÉZKEDÉSEK

Egy angliai cég nemrégen gumiból gyártott, leheletvékony réteggel vonta be kísérletképpen egy tengerparti sziget égisz feriiletét, hngy lerögzítse a homokot. Az eredmény egyelőre még l^neretlen. — De a szintetikus olaj-, illetve gumitakarónak ennél is fontosabb rendeltetése lesz a közeljövőben. Izraelben ai'terniéketlenségérő) ismert Negev-sivatag egy részét levegőéi vízáteresztő réteggel vonják be, hogy megakadályozzák a téli esővíz maradéktalan elpárolgását a tjiző napsugarak hatására. Annyit máris megállapítottak, hogy a vékony hah- Eumi-takaró nem gátolja az alatta tevő növényzet fejlődését,

* V

sőt a gabonacsfrák át is törnek a takaró „pórusain“, amelyeket szükség esetén akár tágítani Is lehet.

MI A HELYZET ÉSZAK-AMERIKÁBAN?

Az utóbbi években megrendítő híreik érkeznek a porfergetegek borzalmas pusztításáról. Egyszer Coloradóban, vagy Kansasban, máskor New Mexlcóban, Texasban, vagy Oklahomában kerekedett porvihar. Utoljára DIE TAT című svájci lap döbbenetes szemléletességgel számolt be Ilyen porvihar végzetes következményeiről: több tízezer négyzetkilométer földterületen vastag homokréteg borította a percekkel azelőtt még hullámzó búzatáblákat. A portengerből csak elvétve látszott

Ahol a porfergetegek születnek

ki egy-egy megfojtott növény kókadt kalásza. Vasútvonalak, országutak váltak járhatatlanokká, hóekéket keltett bevetni a homoktorlaszok eltávolítására. A kocsivezetők nappal is kénytelenek voltak fényszórókkal pásztázni a terepet. Olyan sűrű sötétség borúit a vidékre, hogy a Nap derengő fénye csak elvétve szűrődött át a porfüggönyön.

MI OKOZZA AZ ELEMI CSAPÁSOKAT?

Tévedés azt hinni, hogy az USA a porfergetegek hazája volt. Százötven évvel ezelőtt csak hírből-hallásból Ismerték ott a homokviharokat. De a keletről nyugat felé irányuló gazdálkodás egyre több „felhagyott“ mezőgazdasági földterületet eredményezett. Ha kimerült a talaj, a farmerek egyszerűen „odébbáLltak“. így a helyenként kilenctized részben letarolt erdők nyomán a védtelenné vált föld képtelen volt ellenállni a víz és a szél rombolásának. Beállott az erózió. A tar talajfelületen elfolyó víz már kis lejtés esetén is magával sodorta a televényföldet, megkezdődött a kopárosodás, a karsztosodás. A szél azután felkapta a porrá száradt talajfelszínt, felhőkké tömörítette és másutt — lehetőleg virágzó réteken és gabonatáblákon — „lerakta“, ahol homoktengerbe fulladt a gyönyörű termés.

A FARMEREK TEHETETLENEK.

Az áldatlan állagotok hallatára önkéntelenül felmerül a kérdés: talán nem ismerik Amerikában a vízszabályozást, a füves vetésforgó meghonosítását, erdősávok ültetését, az öntözés és a talajjavítás különféle módszereit? — Nagyon is jól ismerik, csakhogy... Az amerikai farmerek nem hanyagolják el szándékosan a megelőző intézkedéseket, de egyszerűen nem győzik pénzzel! Egyik farmer sem egyezik bele, hogy pont az ő földbirtokából hasítsanak ki területeiket erdősávok létesítésére, hiszen termőföldje csökkenne, termése, és azzal együtt keresete sínylené meg „nagylelkűségét“. Az Egyesült Államok a háború utáni években megszokta, hogy hatalmas gabonamennyiségeket szállítson külföldre. A kormány számára közömbös, hogyan sajtolják ki a földből a termést a földbirtokosok és bérlők. Az erózió megelőzését célzó állami beruházások elégtelenek. A termőtalaj tetemes részének pusztulása tehát folytatódik, a homokfergetegek réme továbbra is kísért.

HOGYAN VÉDEKEZTEK A DUNA—TISZA KÖZÉN.

Magyarországon már régebben meghonosították az ún. Westsik-féle homokjavítási rendszert, ahol futóhomok veszélyeztette a terméshozamot. Dúsított komposzttal és istállótrágyával alulról felfelé javították a homokot, amit aljtrágyázásnak neveznek. Az első szervesanyag-réteg kb. 50 cm mélységben szőnyegszerűen nyugszik a homok testében. 2—3 év múlva az alsó réteg fölé — mintegy 18—22 centi méternyire — újabb szervesréteg kerül. Az utóbbit még egy vagy két réteg követi a megfelelő trágyavisszapótlás időszakában. A növényzet kezdetben fejlődik satnyábban ugyan mint a humuszos feltalajú homokban. Alig éri el az aljtrágyaréteget, szinte rohamos terebélyesedésnek indul, egyúttal terméshozama is megnövekszik. A szervesanyag-szőnyeg gyökeresen megváltoztatta a homok vízgazdálkodását is. Azelőtt két méter mélységben teljesen száraz volt a laza homok, most a nagy nyári melegben sem szárad ki. A szervesanyagot átszövő gyökérrendszer így öndúsftó folyamatot eredményez.

Feldolgozta: K. E.