Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-07-08 / 27. szám

Szak­melléklet. Bratislava, 1988. Július 8. Ara 1,— KCs XIX. évfolyam, 27. szám. GONDOLATOK A SZLOVÁKIAI EGYSÉGES PARASZTSZÖVETSÉG ALAKULÁSA ELŐTT Tulajdonképpen mi a föderáció lényege? Az, hogy a politikai és a gazdasági éllamjogi elrendezés hazánk­ban nemzeti alapokon történjen meg és a szlovák nemzetnek joga legyen saját ügyeit önállóan rendeznie. Ezt a jogkövetelést csakis helyeselni lehet, föltéve ha a szlovák nemzet a természetes emberi jogokat egy fokozattal lejjebb, a nemzetiségekkel szemben is elismeri, s többek között módot nyújt a szövetkezetekbe tö­mörült magyar parasztságnak is, hogy sajátos problémáit önigazgatással oldja meg. ( AZ ELSŐ PÉLDA Hazánk történetében az első föde­ratív szervezetet újságírók létesítet­ték, ezért nem árt, ha ezt az első példát szemügyre vesszük, hátha ta­lálunk benne valamilyen elfogadható megoldást a szövetkezeti parasztság szövetségére vonatkozóan is. Nem­régiben alakult meg a Cseh Ojság­­író Szövetség és a Szlovák Újságíró Szövetség nemzeti alapon, valamint a Csehszlovák Újságírók Központja, föderatív, országos szervként. A szlo­vákiai szövetségen belül Magyar ŰJ- shágíró Szervezet működik majd, — mégpedig az elfogadott alapszabály­zat XIV. cikkelyébe foglaltak értel­mében, miszerint a nemzeti szövet­ségek feladatát a nemzetiségek eseté­ben ezek szervezetei teljesítik. A ma­gyar nemzetiségi szervezet saját vá­lasztót szervei a tagságon kívül fele­lőséggel tartoznak a Szlovák Újság­író Szövetség negyven tagú bizottsá­gának, amelyben magyar küldöttek is helyet foglalnak. A Magyar Újságíró Szervezet, mint a SZUSZ nemzetiségi tagozata az or­szágos konferencián jóváhagyott alap­­szabályzat értelmében a következő szervekkel működhet: közgyűlés, tag­gyűlés, bizottság, elnökség és ellen­őrző bizottság. A bizottság saját so­raiból elnököt, elnökhelyetteseket, tit­kárt és elnökségi tagokat választ és havonta legalább egyszer ülésezik, — közben rugalmasan irányítja az esz­mei, valamint szervezeti tevékenysé­gét. A szervezet tevékenységét saját akciókból és gazdasági vállalkozásból származó jövedelemből, vagy a nem­zeti szövetség költségvetéséből fedezi. A szervezet gazdálkodása a nemzeti szövetség ellenőrzési hatáskörébe tar­tozik. LÉTESÍTSENEK MAGYAR SZERVEZETET Elképzelhető, hogy a kialakulóban lévő Szlovákiai Egységes Parasztsző­­vetség keretein beiül magyar szerve­zet, mint a SZÉP nemzetiségi szek­ciója, vagyis tagozata működjön, mégpedig az újságírók szövetségéhez hasonlóan. A SZÉP keretein belül működő magyar nemzetiségi szerve­zet küldetése, amit a magyar szövet­kezeti parasztság körében betölt, összhangban lenne a SZÉP feladatai­val. Ahhoz, hogy a magyar szervezet zavartalan munkát végezhessen, a SZÉP Bizottságában is meg kell te­remteni az előfeltételeket azáltal, hogy e bizottság tagjainak soraiban a magyar nemzetiségű szövetkezeti tagok — létszámuk arányában — he­lyet foglalnak. Ha járási szinten a szlovák és a magyar szervezeti egységek közős problémáinak megbeszéléséről lenne szó, úgy a tanácskozást az egyes szervezetek kétkamarás rendszerrel külön tartanák és az eredményt a kö­zős járási vezetőségen belül egyez­tetnék. A szlovák és a magyar szer­vezeti egységek szükség esetén, fő­leg gazdasági kérdések tárgyalásakor közös gyűléseket is rendezhetnének, amelyeken feltétlenül jogos lenne az anyanyelven történő felszólalás min­den tag részéről, miközben a vezető­ségnek biztosítania kellene az el­mondott szöveg teljes fordítását. Nyelvi nehézségek miatt ezentúl nem szabad elsikkadásra kárhoztatni sem az építő jellegű javaslatokat, sem pedig a jó szervezési képességekkel rendelkező személyeket. MI LESZ NYITRÁN? Ez év július 9.—11. közötti időben Nyitrán megtartásra kerülő szövetke­zeti parasztszövetség alakuló közgyű­lésének programjában főleg a nem­zeti szövetségek és a csehszlovák központi szövetség megalakításáról lesz szó. Szlovákiában járási szinten csak a következő évtől kezdődően számol az előkészítő bizottság válto­zásokkal, addig az ideig megmarad a társulások mai formája. Cseh rész­ről jelenleg kizárólag társadalmi ér­dekvédelmi jellegű szövetség meg­alakításáról van szó, s a gazdasági problémákat a következő fejlődési szakaszban kívánják megoldani. Szlo­vák részről kezdetben a gazdasági szervezeti forma dominált, újabban viszont az elképzelések fejlődése fo­lyamán a társadalmi és gazdasági ér­dekvédelmi jelleg domborodik ki, miközben az egyes kérdéskörök meg­oldását nem választják határozottan külön. A szlovákiai bizottságban ösz­­szesen 40 taggal számolnak, ami­ből hozzávetőleg tíz lenne magyar. A jelenlegi elképzelések szerint egyik alelnök is magyar nemzetiségű lesz. Újabban azért került az alakuló szövetség társadalmi és politikai sze­repe előtérbe, mivel nyilvánvaló, hogy az EFSZ-ek, az új ökonómiai felfo­gás értelmében mint önálló vállala­tok területi korlátozás nélkül, szaba­don léphetnek bármilyen integrációs vagy kooperációs kapcsolatra. A szö­vetkezeti parasztok szövetségének képviselői a Nemzeti Front első kate­góriájában, a politikai és tömegszer­vezetek képviselői között és a nem­zetgyűlésben foglalnak majd helyet. ORSZÁGOS PROBLÉMA A nemzetiségek ügye kétségtelenül országos probléma. Ezért a magyar szövetkezeti parasztok szervezetének létjogosultságát és küldetését a Cseh­szlovák Egységes Parasztszövetség alapszabályaiban kellene rögzíteni és a szlovák nemzeti szövetség alapsza­bályzatában részletezni. Főleg a nem­zetiségi szervezet kialakítását, a ta­gok nemzetiség szerinti nyilvántartá­sát és ennek alapján a részarányos mandátumos képviselet jogerőre eme­lését lenne fontos hangsúlyozni. A ma­gyar szövetkezeti parasztok szerveze­tének kialakítása a szlovákiai szövet­ségen belül azért indokolt, mivel vagy ötszáz dél-szlovákiai községben szám­beli többségben, sok községben pedig kisebbségben élő magyar mezőgazda­­sági dolgozók több mint kilenczáz­­ezer hektárnyi területen gazdálkod­nak, ami a 2,7 millió szlovákiai me­zőgazdasági összterületnek több mint egy harmada. Ez a tény, valamint a magyar nemzetiségű szövetkezeti pa­rasztok példás eredményei feljogosí­tanak arra, hogy a CSKP Akcióprog­ramjával összhangban, amely kimond­ja, „hogy a nemzetiségek jogában áll önállóan és önigazgatással dönteni az őket érintő ügyekben“, időszerűvé teszi az említett nemzetiségi szer­vezet megalakítását. Fontos, hogy a nyitrai értekezletre megválasztott küldöttek ne kizárólag a föntről kapott utasítások alapján és a közvéleménytől elszigetelten ké­szüljenek a felszólalásra, de vidé­kük szövetkezeteselnek igazi kíván­ságait tolmácsolják. KUCSERA SZILARD Szikora János bácsi (Palást, lévai JárásJ már megnaiaata a 72 évet és 6 volt a legidősebb fellépő a gombaszögt dal- és táncünnepélyen, őst hangszerrel, a dudával szerepelt sikeresen. Mit várnak az érdekvédelmi szövetségtől? A jövő héten Nyitrán megbeszélést tartanak az ország szövetkezeteinek küldöttei. Arról folyik majd e szó, hogy milyen formát öltsön a parasztszövetség, mely a jövőben hivatott lesz a szövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó földművesek érdekeinek megvédésére. Lássuk csak, hogyan vélekednek a legilletékesebbek a konferencia előtt. NÉMETH ISTVÁN, mezőgazdasági mérnök, az ipoly­­szakállasi szövetkezet elnöke olyan érdekvédelmi gaz­dasági szervezet megalakitását tartja szükségesnek, mely védelmet nyújtana a taggazdaságok kereskedelmi part­nereivel szemben is. Ilyen szerv létrehozását kell szor­galmazni járásonként és a legfőbb szinten. Itt ván például a korai burgonyával kapcsolatos fel­vásárlói tehetetlenség. Az ipolyszakállasi szövetkezet kb. 50 ezer ko/onával károsodott, mert amikor a bur­gonyának jó felvásárlási ára volt, a kereskedelmi part­ner leállította az ásatást. S ebben a legrosszabb az, hogy az égvilágon senki nem intézkedett érdemlegesen. A felvásárlók arra hivatkoztak, hogy viszonteladói piac híján nem tudták a burgonyát hová szállítani. Ezt azok hangoztatják, akiknek a piackutatás a feladatuk. így a termelők a kereskedelmi partnerok kiszolgáltatottjai lettek. Előre láthatólag a szárazság következtében a gazdaságok nagy károkat szenvednek majd, s nagy baj, hogy azt az árut, melyet időre kitermeltek, nem érté­kesíthetik kedvező áron. GREGOR MÁTYÁS, mezőgazdasági mérnök, a Zselízi Állami Gazdaság igazgatója, jogosnak és helyénvalónak tartja az állami gazdaságok gottwaldovi konferenciájá­nak döntését. Megjegyezte, hogy ha a múltban a szö­vetkezetek érdekeivel keveset törődtek is, az állami gazdaságokéval még kevesebbet. Hangsúlyozta, hogy szó sincs a teljes elszakadásról, inkább arról van szó, hogy a szövetkezetek és az állami gazdaságok még szoro­sabbra fűzzék kapcsolatait, mert valójában csak így lesznek képesek a torzsalkodásmentes együttműködésre s egymás támogatására. A két szervezet közös érdeke, hogy ha majd felsőbb szinten a mezőgazdaságot érintő alapvető kérdésekről tárgyalnak és döntenek, kölcsö­nösen támogassák egymást. Ugyanakkor mind a két mezőgazdasági termelői szek­tor és érdekvédelmi gazdasági szervezet egészséges versenyre léphet egymással. Egyik is, másik is bizonyít­hatja életképességét. FERENC PÁL elvtárs, a kéméndi szövetkezet elnöke, úgy véli, hogy az új szervezetnek, mint a Nemzeti Front erős tagjának oda kell hatnia, hogy közreműködjön a mezőgazdasági üzemekkel, szembeállított felvásárló mo­nopólium egyeduralmának megszüntetésénél. Szükséges­nek tartaná, hogy az érdekvédelmi gazdasági szerveze­ten belül alakuljon meg a Dél-szlovákiai Magyar Föld­művesek Tagozata, saját magyar nyelvű sajtóorgánum­mal. Szívesen venné, ha a Szabad Földműves kapná ezt a szerepet. KARA MARTON elvtárs, a kőhídgyarmati szövetkezet elnöke helyesli az érdekvédelmi gazdasági szervezet megalapítását, egyben megjegyezte, hogy már eddig is voltak jó elképzelések, de valahogy nem sikerültek. Az élre állított személyek a legtöbb esetben nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Kara elvtárs is a szö­vetkezetét ért sérelmeket fájlalja. Kitermelik a húst, mégsem képesek átadni a felvásárlóknak, mert a CSD nagy könyörgés után sem ad vagont. Takarmányszűki­­ben vannak, mégis tovább kell tartani és etetni az álla­tokat, s ez már évek óta így van. Hasonló a helyzet a korai burgonyával is. Állandóan arról beszélünk, hogy a földműves minél többet termeljen, hogy árubőség legyen a piacokon, és most, amikor van mit piacra szállítani, nincs aki átve­gye. Vajon miféle kereskedelmi közvetítő szerv az, mely nyakra-főre azon siránkozik, hogy nincs piaca. Tény, hogy a kapitalista rendszerben hamarosan bezárhatná a boltot, mert ott csak az életképes, és a rugalmas szervezetek tarthatják fenn magukat. Remélhető, hogy a földművesek érdekvédelmi gazda­sági szövetsége rávezeti tagjait arra is, hogy a termény­felvásárlás és értékesítés terén saját körzeti Uzemközi szervezeteket is alakítsanak, hogy fölvegyék a versenyt a monopolizált felvásárló szervezettel. -hai-A deáki táncos-lányok Bányák István, a Csallóközi A borzomi szövetkezeti tagok A Kéméndi Lakodalmas menyasszonya és vőlegénye. Az Népiegyüttes kiváló prímása a Juhász-tánccal szerepeltek együttest Pepes Sándor jónevü iegányzenekara kísérte.

Next

/
Thumbnails
Contents