Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-02-03 / 5. szám
Hasznosítsuk az agrobiológia tapasztalatait a szőlő metszésekor A gyakorlati szőlészek között már régen meghonosodott az a nézet, hogy a szőlő metszése a legnagyob szakismeretet igénylő agrotechnikai intézkedés. A szőlő termését befolyásolő legfontosabb biológiai adottságok egyike, a szemek minősége, amelyek a kifejlődő termővesszőn fokozatosan képződnek. E szemek minőségét a bennük képződő és kifejlődő virágzat színvonala szabja meg. Lásd az 1., 2., 3. és 4. sz. ábrát. A szőlészeti gyakorlatban nagy jelentősége van annak, ha ismerjük a virágkötődés és szervfejlesztés, valamint a szőlő szálvesszőin elhelyezkedő szemekben a virágzat elhelyezkedését is az egyes fajtáknál. Függetlenül attól, hogy a virágzat a mérsékelt övezet körülményei közöt még a kora tavaszi időszakban is differenciálódik, emellett azonban az előző évben kialakult virágzat minősége és mennyisége döntő módon befolyásolja a következő év termését (amennyiben a téli fagyok erősebben nem károsították meg a szemeket). Hogy ezeket a tapasztalatokat szőlőtermesztőink a metszéskor céltudatosan kihasználhassák, a következőkben igyekszem az eddig nyert előzetes eredmények alapján bemutatni az 1968-as évben várható termést. Egyes szakemberek a metszéskor több termőrügy meghagyását ajánlják a termőképesség együtthatója alapján, amely a szőlőtermés súlyának és a vesszők szaporodási súlyának arányát jelenti. Ezek az adatok azonban nem mindig adják meg a következő évben várható termés együtthatóját. A termékenység további használatos együtthatója a fürtök száma és az egy tőkén levő termőhajtások száma közötti arányt veszi alapul, ami a tőke már elért termékenységét jelöli. A termékenységi szám, amelyben megadják a következő években várható termést, az adott rügyben levő virágzat — kedvezmények és a vizsgált szemek számának aránya. Ez jellemzi a legjobban az egyes szemek értékét a veszszőn. Kísérleteink során a Burgundi fehér szőlőfajta egyes tövein szándékosan csökkentettük az áthasonítási felületet. Ennek a mesterséges beavatkozásnak az eredménye ismételten igazolta a szőlő gombás betegségei pl. a peronoszpőra és mások elleni következetes harc fontosságát, mivel ezek erősen károsítják a levelek áthasonlítási felületeit, aminek következménye kizárólag terméscsökkenés lehet. Mindnyájan emlékezünk arra, hogy az 1965-ös év a szőlőtermés minősége szempontjából sem volt a legkedvezőbb. A várt termés ennek megfelelő volt. A nem csökkentett áthasonítási felületű Burgundi fehérnél ebben az évben a legértékesebbnek a 3. szemet tartották, amelynek termékenységi száma 0,93 volt. Az áthasonítási felület csökkentésekor az 1965-ös évre várt termés a legmagasabb 0,47 termékenységi számot szintén a vessző 6. szemén érte el. A Burgundi fehér esetében az áthasonítási felület kissebbedése a vesszőn elhelyezkedő virágzat-kezdeményeknek 12,14 százalékos csökkenésében mutatkozott meg. Ebből látható tehát, hogy a gombás betegségek elleni harc elhanyagolása jelentős károkat okoz nemcsak a betegség fellépésének évében elpusztult termés értékével, hanem a jövő évi virágkezdeménynek számának csökkenésével is. Az összes megfigyelt évfolyamban a Rajnai rizling szemei a többi fajtákhoz képest nagyobb termékenységi számot mutat fel. Az egyes fajták termékenységének abszolút elbírálásakor vegyük figyelembe az egyes fajták fürtjeinek nagyságét, súlyát és necsak a virágzatkezdemények számát. A Rajnai rizling esetében a legnagyobb várható érték a 9. szemen mutatkozik, ahol a termékenységi szám 1,51. Az áthasonítási felület csökkentése esetében a legnagyobb értéket a 8. szem mutatja fel 1,34 termékenységi számmal. Ennél a fajtánál az áthasonítási felület csökkentésekor a virágzatkezdemények 19,17 %-os csökkenését figyelhettük meg a vessző összes szemein. Igen fontos az egyéves, kétéves és a régebbi tőkék kellő elhelyezése is. Erre a szőlő metszésénél is ügyelni kell, ami által megteremthetjük az egyenletes termések előfeltételét és nem fordul elő a tőkék deformálódása. A kutatás legújabb eredményei szerint nem ajánlatos, hogy a karok életkora meghaladja a 7—9 évet, ami a két rügyes tartalékok kialakítása esetén könnyen elérhető. A szőlőtőke rendszeres termésének fenntartása érdekében az egyes szemek értékének meghatározása mellett fontos szerepet tölt be a metszés hoszsza és az ehhez alkalmazott tápanyagellátás, amit összhangba kell hozni a tőke korával és a fajta érzékenységével. Helyes tápanyagellátás mellett nagyobb termés érhető el a tőke gyöngítése valamint a minőség csökkenése nélkül. Alexander Zembery mérnök, a bratislavai Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet biológiai osztályának vezetője. A .éli szem keresztmetszetén két tengely alapját látjuk, ahol a főtengely növekedési csúcsa jelentősen kidomborodik, de a szervíejlődés folyamata még nem kezdődött meg. A főtengely növekedési csúcsán már észrevehetően két domborulat mutatkozik. Ezek egyike (keskenyebb) tovább növekszik és differenciálódik. A vastagabb domborulat a virágzat alapját képezi a növekedési csúcs mellett. A virágzat-kezdemény a növekedési csúcs további fejlődésének hatása alatt a főtengely oldalára kerül. Ez a virágzat képződésének kezdete, amelynek során kezdetben a virágzat főtengelyének meghosszabbodására irányuló igyekezetét figyelhetünk meg. Megkezdődik a virágzat-képződmény differenciálódása. A virágzat szervfejlesztése folyamán szembetűnőbben alakul az elsőrendű főtengely és több másodrendű-ötödrendű kisebb oldaltengelyek fejlődnek, amelyek tavasszal további elágazás után virágokban végződnek Ez igazolja azt, hogy a Vitis vinifera (bortermő szőlő) termelési ciklusa a mérsékelt övezet feltételei között kétéves. (A szerző felvételei)
