Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1968-01-27 / 4. szám

Ahol leleményes a vezetőség KÖZEL MILLIÓ KORONA AZ ÜZEMBIZTOSlTÄSI ALAPON Valóság, hogy a középtúriak ered­ményének az a tit­ka, hogy soha nem elégedtek meg az elért szívonallal. Esztendőről esztendőre többre, meré­szebb célok kitűzésére törekedtek, öt évvel ezelőtt, 1963-ban például hektáronként 7294, tavaly pedig már 12 700 korona nyers jövedelemmel zárták az évet. S még egy lényeges pénzügyi adat: a szövetkezet jő szín­vonala mellett szól az is, hogy az üzembiztosítási alapon közel egy mil­lió koronával rendelkeznek. A vezetőségnek hozzáértően, a tag­ságnak becsületesen kellett dolgoznia. Jól fizetett például a búza, melyből 39 q/ha volt az üzemi átlag, pedig a szántónak csak egyik részecskéjén termelték a magas hozamot nyújtó szovjet búzafajtákat, de mivel náluk is jól beváltak, őszön már kizáróla­gosan Bezosztáját és Mironovszkáját vetettek, s hogy biztos legyen a ho­zam a búza vetésterületének hektár­jára 215 kg tiszta hatóanyagot tartal­mazó műtrágyát adtak. A vezetőség tagjaival, Kecskés Ká­roly elnökkel, Szarka Sándor őkonó­­mussal, Matyó József agronőmussal és Bazsó József zootechnikussal való beszélgetés alkalmával kitűnt, hogy a múlt évben a gazdaság növényter­mesztése az üzemi nyersbevétel 61, állattenyésztése pedig 39 százalékát nyújtotta. Mindjárt tájékoztattak a növénytermesztés magas részesedésé­nek okáról, hiszen tény, hogy a fordí­tott arány kedvezőbb lenne. A középtúri szövetkezet nagyban foglalkozik ipari és más nagy bevé­telt hozó növények, zöldségfélék, fű­szerpaprika, cukorrépa, dohány, lu­cernamag stb. termesztésével. A do­hány hektáronként nem kevesebb, mint 47 600, a kertészet a fűszerpapri­kával együtt pedig 42 800 korona nyersjövedelmet eredményezett. A lu­cernamagért több mint 350 ezer ko­ronát kaptak, de emellett a szövetke­zet szempontjából kedvező áron — manapság a legtermelékenyebb 40 má­zsa Dvorán fajta tavaszi vetőmagárpát — is beszereztek, ami a szövetkezet vezetőinek leleményességéről és jó üzletérzékéről tanúskodik. Kedvező a helyzet a zöldségfélék értékesítése terén is. Szerződést kö­töttek a Zeleninával, s a Selmecbányái elárusítóhelyeket nyaranta mindennap friss zöldséggel ellátják. Persze azt már kevesen tudják, hogy a szövetke­zet kertésze s az irányítása alatt dol­gozók, valamint a tehergépkocsi veze­tője a zöldségszüret idején igazán ke­veset pihenhet. A vezetőséget a kongresszusi vita­anyag is sarkallja. Szeretnék még tö­kéletesebbé, hasznosabbá tenni a nö­vénytermesztést. Ezt a célt szolgálja az is, hogy idén a szántó 24 száza­lékára adnak istállótrágyát, s a me­zőgazdasági földterület hektárja meg­kapja a 175, a szántó hektárja pedig a 210 kg tiszta hatóanyagot tartal­mazó Ipari trágyát. Intézkedést tettek az állattenyész­tés jobb ellátása, s összetételének megjavítására is. A tejtermelés növe­lése céljából tett intézkedés egyike, hogy a szántó 22 százalékán évelő takarmánynövényeket termelnek, és mindenféle takarmányból huzamosabb ideje önellátók. Sor kerül a szőrfűvel benőtt, takar­mányozási szempontból eddig jelen­téktelen legelőterületek feljavítására, vagyis három évenkénti megszántásá­­ra, valamint szerves trágyázására, és nemes fűfélékkel való bevetésére. To­vábbá 15 hektár szőlő telepítésére. Az állattenyésztésben a fordított arányú, vagyis a nagyobb részesedés elérése érdekében is megtették a lé­péseket. Itt van például a tejtermelés, ahol 1964-ben csupán 1907 liter volt az átlagos tejelékenység, tavaly pedig már 2770 liter tejet fejtek tehenen­ként, s az 1968-as esztendőre már 3000 literes tejátlaggal számolnak. A célkitűzés Indokolt, mert a tehénállo­mányt fiatal egyedekből válogatták össze, s a tejtermelés ezután már szakszerű takarmányozás kérdése, hi­szen az első laktációs tehenek tavaly megadták átlagban a 2200 litert. Idén a tehénállománynál is bevezet­ték az első, vagyis a magasabb fokú törzskönyvezést. Vérfelfrissítás céljá­ból 11 tenyészüszőt vásároltak. A szövetkezet sertéstenyésztése ma­gas színvonalat ért el. A törzskönyve­zett szlovák fehér-nemes kocaállo­mánytól tavaly átlagosan 20 malacot választottak el. A tenyészállatvásáro­kon összesen 74 kocát értékesítettek. A malacok hátralévő mennyiségét meghizlalták. Nagyon kedvező volt a súlygyarapodás is. A választási súly­tól számítva 110 kg-ig átlagosan 59 dkg volt a napi súlygyarapodás. A te­nyészet Jó színvonala mellett szól az is, hogy az illetékesek a gazdaságot idén már arra is feljogosították, hogy a tenyészkocák mellett apaállatokkal is jelentkezzenek az aukciós vásáro­kon, ami ökonómiai szempontból na­gyon előnyös. Az állattenyésztésnek az üzemi nyersjövedelemben való nagyobb ré­szesedését kívánják megoldani azzal is, hogy tavaly 200 merinó juhot vá­sároltak, s az állomány létszámát a jövőben tovább növelik. A fentebb említett legelők fűállományának Javí­tásával a gyapjú mennyiségének és minőségének növelését kívánják elér­ni. Végül a felsőbb szervek felé egy megjegyzés. A középtúri szövetkezet még nagyobb termelési eredmény elé­résére is képes lenne, ha a Korpona­­patak évente el nem öntené 100 hek­tárnyi területét. Igaz, az Állami Biz­tosító fizet. Évek során a kártérítésért kifizetett összeg sok százezer koroná­ra tehető, s hasonló a helyzet a patak mentén gazdálkodó többi szövetkeze­tekben is. Eszerint a Korpona-patak szabályozása népgazdasági szempont­ból fontos követelmény lenne. S vég­eredményben Középtúron és a vele szomszédos szövetkezetekben lehető­vé válna nagykiterjedésű öntöző rend­szerek építése s ezzel együtt a terme­lékenység hatékonyabb növelése. Hoksza István A 600-as csehszlovák rendszerű telep egyik istállója, baloldalt a központi szecskázó sarka látható és fönt a cső, amelyen keresztül a takarmányt á.U fújják az előkészítő helyiségbe. Kassa-környéki vélemények Számtalan elképzelés látott napvilágot az EFSZ-ek VII. kongresszusét megelőző viták során a mezőgazdasági termelés fokozásának jegyében, amelyek közül ismét kiragadunk néhányat. Köteles János mérnök, az Ojbódva-Tornaújfalusi egyesített EFSZ el­nöke úgy vélekedik, hogy ha náluk az eddigi ütemben végzik a vízleveze­tést, vagyis évente 50 hektárnyi használhatatlan terület lecsapolását való­sítják meg, akkor 1972-ig a vizenyős területek kérdése megoldódik. A hat és fél millió koronás beruházási költséget részben az állam, részben pedig a szövetkezet fedezi. A jelenlegi 26 mázsás gabona hektárhozam a talaj­­javítás következtében előreláthatólag 35 mázsás átlaghozamra fokozódik, s így az EFSZ takarmány szempontjából önellátóvá válik. A szakosítást 1970-ig valósítják meg, miközben megszüntetik a szarvas­marhahizlalást, viszont fejlesztik a fejősállományt és a pecsenyeesirke tenyésztést. A szakosítás megvalósítása után évente 240 000 pecsenyecsirkét állítanak majd elő, a tejtermelést pedig a 250 fejőstehenet számláló állo­mány 500—600 létszámúra történő növelésével oldják meg, miközben kiváló tejelékenységű egyedeket szereznek be. A juhállomány számbeli növelését és az állatok termelőképességének fokozását ugyancsak előnyösnek, hasz­nosnak tartják. V a j á n i László, a buzitai EFSZ elnöke igen előnyösnek tartja, hogy 1968-ban az eddig ráfizetéssel járó növények termesztését kizárják. Áttér­nek az évelőtakarmányok fokozott termesztésére, mégpedig a szántóterület 26 %-án, valamint a nagyobb arányú búzatermesztésre a szántóterület 35 %-án. Ez a két terménycsoport játsza majd a főszerepet. A zöldségtermesz­tés eddigi 5 hektáros területét 20 hektárra bővítik. Azzal számolnak, hogy belépnek az üzemközi zöldségértékesítő társulásba. Az állattenyésztés területén figyelmüket a tejtermelésre és a szarvasmar­ha hizlalásra irányítják, ezért sürgősen felszámolták a gümőkórt. Szarvas­­marha állományukat ez évben 50 Dániából behozott tehénnel kívánják fel­tölteni. Feladataik végrehajtása közben három fő szempontot tartanak szem előtt: a talajerő fokozását, a gépesítés fejlesztését, valamint a tagok anyagi érdekeltségének elmélyítését. A felsőbb szervek segítségére van szükségük ahhoz, hogy 170 hektárnyi területen a vízlevezető csatornák mélyítése megtörténjen, mert különben ez a terület nem használható. Olyan műtrágyaellátási rendszert kell be­vezetni, hogy ne az EFSZ-nek kelljen tárolnia ősztől tavaszig a műtrágyát. Helyteleníti Vajánl elvtárs azt a gyakorlatot, hogy jóformán minden év­ben új mezőgazdasági géptípusok egész sorát kezdik gyártani. Véleménye szerint inkább a bevált gépek anyagának minőségéi és alkalmazhatóságát kellene javítani, ami nélkül a gépek árának növelése indokolatlan. Az anyagi érdekeltség terén összhangba igyekeznek hozni az EFSZ tag­jainak egyéni érdekeit a szövetkezet közös érdekeivel. A múlt év júliusá­tól már a literben, kilóban, hektárban, mázsában kifejezett munkameny­­nyiség szolgál mércéül, illetve alapul a kereset összegének megállapítá­sakor. Ez évben a zöldségtermesztés, az állattenyésztés valamint a gépes! tés területén az önelszámolási rendszerre térnek át. A szombati munkaszü­net bevezetése bár gondot okoz, de megvalósítják. KUCSERA SZILÁRD II. A 600-as csehszlovák típusú telep JÖ, CSAK DRÁGA Mezőgazdasági szakemberek kül­földről és belföldről százával keresik fel a kísérleti gazdaság új telepeit. Tény, hogy van mit nézni a gazdasági farmokon és lehet miről vitatkozni. A legtöbb eszmecsere a harvestore rendszerű telep körül van. Sokaknak az a véleménye, hogy nem megfelelő a mi éghajlati viszonyaink között. Ugyanis a vaskontrukciós szigetelés nélküli szabadistállókban a hőmér­séklet 4—1 fokkal melegebb a kinti­nél. Már pedig a nagy hideg árt a hozzá nem szokott teheneknek. Azt hiszem rövidesen elválik kinek van igaza, mivel az elmúlt hetekben na­gyon alacsonyra süllyedt a hőmérő higanyszála. A 600-as az időjárás és más szem­pontokból is minden bizonnyal bevá­lik. Ott főleg a munkatermelékenysé­get kellene fokozni és olcsóbbá tenni az építkezést. Tény, hogy egy próba­építkezés mindig többe kerül, de az is bizonyos, hogy a jelenlegi ár mel­lett nem lenne jelentősebben olcsóbb, ha több ilyen rendszerű telepet épí­tenének is. Természetesen ami Nyitrán van, egyelőre csak kísérlet. Ilyen rövid idő nem adhat választ minden kér­désre. A harvestore rendszerű telepen a hőmérséklet huzatosság mellett azt is megállapítani, mily«— fa; fák tar tása a leggazdasá­gosabb. Jelenleg dán-vörös, szlovák­tarka és még más fajta is található a telepen. Attól függetlenül, hogy még csak rö­vid múltra tekinte­nek vissza a kon­centrált szarvas marha-telepek, a szakemberek véle­ménye, hogy az ott látottak a világ­­színvonalra való törekvést igazol­ják. Azt hiszem a két telep útmuta­tás lehetne az ál­lattenyésztés spe­­cializálásával is kapcsolatban. Ü- zemközi vállalko zásokon belül ha­sonló telepeken le hetne a szarvas­­marha tenyésztést koncentrálni és ez­által jelentősen ol­csóbbá tenni a tej­termelést. A Nyitrai Országos Állandó Kiállí­tási Gazdaság harvestore rendszerű farmjától nem messze épült fel a 600-as csehszlovák rendszerű telep. Ezen a gazdasági telepen 480 a fejős­tehén és körülbelül 120 van állandóan az ellátó istállóban. Ez a telep a ha­zai éghajlatnak megfelelően szilárd, szigetelt épületekből áll és a legkor­szerűbb csehszlovák technikával van felszerelve. Az építése és berendezé­se 12 millió koronába került s az ára 12 év alatt térül meg. Az istállók­ban a tehenek kötve vannak és rend­szeresen almoznak alájuk. Trágya­dombot azonban sehol nem látni a te­lepen, mert a trágya hígított állapot­ban a központi medencébe kerül, ahonnan öntözőberendezéssel juttat­ják el a gazdaság környékbeli föld­jére. A telepen 41 személy dolgozik. Egy-egy tehéngondozó 40 db tehenet fej. Ez természetesen géppel történik és a tej csöveken jut el az istállók mellett lévő hűtőkkel ellátott tejház­ba. A tejtermelés itt is eléri a 10 literes átlagot tehenenként és a zsír­­tartalom is hasonló mint a harvestore rendszerű farmon. A munkabér költ­sége egy liter tej árának 22 százalé­ka, a takarmányé pedig a 49 százalé­kát teszi ki. Egy liter tej után egy korona tiszta jövedelmet mutatnak ki. Ezen a telepen szintén 44 óra a munkaidő, amelyet napi 4—4 órás időszakban reggel, este dolgoznak le. Egy-egy gondozó keresete itt is 2000 koronán felül van. A 800-as farmon az egy főre eső munkatermelékenység 170 ezer korona, tehát 100 ezerrel kevesebb, mint a harvestore rendsze­rű farmé. A 600-as telepen különleges a ta­karmányozás megoldása is. Az istál­lók közelében van a központi szecs­kázó, abol előkészítik a takarmányt és szállító vezetéken keresztül az is­tállók végén lévő előkészítő helyiség­be fújatják. Az adagolás és a takar­mány állatok elé juttatása, szintén gépesített. Az állatok élelme a sza­lagra szerelt külön-külön elreteszelt vályúkba kerül és ezt etetéskor gépi­erővel bevontatják az állatok elé. Minden esetben ugyanaz a vályúcska kerül a tehén elé és így lehetővé vá­lik a tejtermelés szerinti automatizált adagolás. Ez úgy történik, hogy ami­kor a mozgó vályú rész a takarmány­adagoló alá ér, (az adagoló tartályba fújják a szecskát a központi takar­­mányozóból) attól függően, hány ta­karmánymennyiséget jelző vasrudacs­ka van a vályúcska szélén, annyiszor nyitja az adagolót és méri a megha­tározott mennyiséget. A 600-as telepen nagy gondot for­dítanak a higiéniára. Az állatok kö­zelébe csak a gondozók és az irányí­tók kerülhetnek. A látogatók csak az üvegfalon nézhetik meg a teheneket, és a berendezést. A növendéktelepet csak most építik s ebben az évben adják át rendelte tésének. Az előzetes számítások sze rint az 1100 tehén 500 üszőborjújáf nevelik majd ott évente. Ebből 42é kell az utánpótlásra. Ugyanis a for gás gyors lesz a korszerű istállókban A harvestore rendszerű farmon 4—5 a hatszázasban pedig 6—7 évenkén* cserélik ki a teheneket. Természete sen a most készülő farmon hizlalják majd a bikákat is. Az új telepen is teljesen gépesítve lesz a takarmányozás. A növendék istállókban is hazai lesz a berende­zés és a silótorony. A Morávia elne­vezésű tornyok hasonlóak, mint a nyugat-német gyártmányú Harvestore. A moznó-elető vályúsor. A Mlkov-telepen is veszetnek a számok arról, hogy mennyivel gazdaságosabb a termelés a 600-as telepen, mint hagyománvosnn. SZABAD FÖLDMŰVES 1368. jannár 27. TftTH DE7SÍ5 Az épülő növendéktelepen már a cseh­szlovák gyártmányú Morávia elnevezés sü silótornyokat állítják föl. 5

Next

/
Thumbnails
Contents