Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-01-27 / 4. szám
Ahol leleményes a vezetőség KÖZEL MILLIÓ KORONA AZ ÜZEMBIZTOSlTÄSI ALAPON Valóság, hogy a középtúriak eredményének az a titka, hogy soha nem elégedtek meg az elért szívonallal. Esztendőről esztendőre többre, merészebb célok kitűzésére törekedtek, öt évvel ezelőtt, 1963-ban például hektáronként 7294, tavaly pedig már 12 700 korona nyers jövedelemmel zárták az évet. S még egy lényeges pénzügyi adat: a szövetkezet jő színvonala mellett szól az is, hogy az üzembiztosítási alapon közel egy millió koronával rendelkeznek. A vezetőségnek hozzáértően, a tagságnak becsületesen kellett dolgoznia. Jól fizetett például a búza, melyből 39 q/ha volt az üzemi átlag, pedig a szántónak csak egyik részecskéjén termelték a magas hozamot nyújtó szovjet búzafajtákat, de mivel náluk is jól beváltak, őszön már kizárólagosan Bezosztáját és Mironovszkáját vetettek, s hogy biztos legyen a hozam a búza vetésterületének hektárjára 215 kg tiszta hatóanyagot tartalmazó műtrágyát adtak. A vezetőség tagjaival, Kecskés Károly elnökkel, Szarka Sándor őkonómussal, Matyó József agronőmussal és Bazsó József zootechnikussal való beszélgetés alkalmával kitűnt, hogy a múlt évben a gazdaság növénytermesztése az üzemi nyersbevétel 61, állattenyésztése pedig 39 százalékát nyújtotta. Mindjárt tájékoztattak a növénytermesztés magas részesedésének okáról, hiszen tény, hogy a fordított arány kedvezőbb lenne. A középtúri szövetkezet nagyban foglalkozik ipari és más nagy bevételt hozó növények, zöldségfélék, fűszerpaprika, cukorrépa, dohány, lucernamag stb. termesztésével. A dohány hektáronként nem kevesebb, mint 47 600, a kertészet a fűszerpaprikával együtt pedig 42 800 korona nyersjövedelmet eredményezett. A lucernamagért több mint 350 ezer koronát kaptak, de emellett a szövetkezet szempontjából kedvező áron — manapság a legtermelékenyebb 40 mázsa Dvorán fajta tavaszi vetőmagárpát — is beszereztek, ami a szövetkezet vezetőinek leleményességéről és jó üzletérzékéről tanúskodik. Kedvező a helyzet a zöldségfélék értékesítése terén is. Szerződést kötöttek a Zeleninával, s a Selmecbányái elárusítóhelyeket nyaranta mindennap friss zöldséggel ellátják. Persze azt már kevesen tudják, hogy a szövetkezet kertésze s az irányítása alatt dolgozók, valamint a tehergépkocsi vezetője a zöldségszüret idején igazán keveset pihenhet. A vezetőséget a kongresszusi vitaanyag is sarkallja. Szeretnék még tökéletesebbé, hasznosabbá tenni a növénytermesztést. Ezt a célt szolgálja az is, hogy idén a szántó 24 százalékára adnak istállótrágyát, s a mezőgazdasági földterület hektárja megkapja a 175, a szántó hektárja pedig a 210 kg tiszta hatóanyagot tartalmazó Ipari trágyát. Intézkedést tettek az állattenyésztés jobb ellátása, s összetételének megjavítására is. A tejtermelés növelése céljából tett intézkedés egyike, hogy a szántó 22 százalékán évelő takarmánynövényeket termelnek, és mindenféle takarmányból huzamosabb ideje önellátók. Sor kerül a szőrfűvel benőtt, takarmányozási szempontból eddig jelentéktelen legelőterületek feljavítására, vagyis három évenkénti megszántására, valamint szerves trágyázására, és nemes fűfélékkel való bevetésére. Továbbá 15 hektár szőlő telepítésére. Az állattenyésztésben a fordított arányú, vagyis a nagyobb részesedés elérése érdekében is megtették a lépéseket. Itt van például a tejtermelés, ahol 1964-ben csupán 1907 liter volt az átlagos tejelékenység, tavaly pedig már 2770 liter tejet fejtek tehenenként, s az 1968-as esztendőre már 3000 literes tejátlaggal számolnak. A célkitűzés Indokolt, mert a tehénállományt fiatal egyedekből válogatták össze, s a tejtermelés ezután már szakszerű takarmányozás kérdése, hiszen az első laktációs tehenek tavaly megadták átlagban a 2200 litert. Idén a tehénállománynál is bevezették az első, vagyis a magasabb fokú törzskönyvezést. Vérfelfrissítás céljából 11 tenyészüszőt vásároltak. A szövetkezet sertéstenyésztése magas színvonalat ért el. A törzskönyvezett szlovák fehér-nemes kocaállománytól tavaly átlagosan 20 malacot választottak el. A tenyészállatvásárokon összesen 74 kocát értékesítettek. A malacok hátralévő mennyiségét meghizlalták. Nagyon kedvező volt a súlygyarapodás is. A választási súlytól számítva 110 kg-ig átlagosan 59 dkg volt a napi súlygyarapodás. A tenyészet Jó színvonala mellett szól az is, hogy az illetékesek a gazdaságot idén már arra is feljogosították, hogy a tenyészkocák mellett apaállatokkal is jelentkezzenek az aukciós vásárokon, ami ökonómiai szempontból nagyon előnyös. Az állattenyésztésnek az üzemi nyersjövedelemben való nagyobb részesedését kívánják megoldani azzal is, hogy tavaly 200 merinó juhot vásároltak, s az állomány létszámát a jövőben tovább növelik. A fentebb említett legelők fűállományának Javításával a gyapjú mennyiségének és minőségének növelését kívánják elérni. Végül a felsőbb szervek felé egy megjegyzés. A középtúri szövetkezet még nagyobb termelési eredmény elérésére is képes lenne, ha a Korponapatak évente el nem öntené 100 hektárnyi területét. Igaz, az Állami Biztosító fizet. Évek során a kártérítésért kifizetett összeg sok százezer koronára tehető, s hasonló a helyzet a patak mentén gazdálkodó többi szövetkezetekben is. Eszerint a Korpona-patak szabályozása népgazdasági szempontból fontos követelmény lenne. S végeredményben Középtúron és a vele szomszédos szövetkezetekben lehetővé válna nagykiterjedésű öntöző rendszerek építése s ezzel együtt a termelékenység hatékonyabb növelése. Hoksza István A 600-as csehszlovák rendszerű telep egyik istállója, baloldalt a központi szecskázó sarka látható és fönt a cső, amelyen keresztül a takarmányt á.U fújják az előkészítő helyiségbe. Kassa-környéki vélemények Számtalan elképzelés látott napvilágot az EFSZ-ek VII. kongresszusét megelőző viták során a mezőgazdasági termelés fokozásának jegyében, amelyek közül ismét kiragadunk néhányat. Köteles János mérnök, az Ojbódva-Tornaújfalusi egyesített EFSZ elnöke úgy vélekedik, hogy ha náluk az eddigi ütemben végzik a vízlevezetést, vagyis évente 50 hektárnyi használhatatlan terület lecsapolását valósítják meg, akkor 1972-ig a vizenyős területek kérdése megoldódik. A hat és fél millió koronás beruházási költséget részben az állam, részben pedig a szövetkezet fedezi. A jelenlegi 26 mázsás gabona hektárhozam a talajjavítás következtében előreláthatólag 35 mázsás átlaghozamra fokozódik, s így az EFSZ takarmány szempontjából önellátóvá válik. A szakosítást 1970-ig valósítják meg, miközben megszüntetik a szarvasmarhahizlalást, viszont fejlesztik a fejősállományt és a pecsenyeesirke tenyésztést. A szakosítás megvalósítása után évente 240 000 pecsenyecsirkét állítanak majd elő, a tejtermelést pedig a 250 fejőstehenet számláló állomány 500—600 létszámúra történő növelésével oldják meg, miközben kiváló tejelékenységű egyedeket szereznek be. A juhállomány számbeli növelését és az állatok termelőképességének fokozását ugyancsak előnyösnek, hasznosnak tartják. V a j á n i László, a buzitai EFSZ elnöke igen előnyösnek tartja, hogy 1968-ban az eddig ráfizetéssel járó növények termesztését kizárják. Áttérnek az évelőtakarmányok fokozott termesztésére, mégpedig a szántóterület 26 %-án, valamint a nagyobb arányú búzatermesztésre a szántóterület 35 %-án. Ez a két terménycsoport játsza majd a főszerepet. A zöldségtermesztés eddigi 5 hektáros területét 20 hektárra bővítik. Azzal számolnak, hogy belépnek az üzemközi zöldségértékesítő társulásba. Az állattenyésztés területén figyelmüket a tejtermelésre és a szarvasmarha hizlalásra irányítják, ezért sürgősen felszámolták a gümőkórt. Szarvasmarha állományukat ez évben 50 Dániából behozott tehénnel kívánják feltölteni. Feladataik végrehajtása közben három fő szempontot tartanak szem előtt: a talajerő fokozását, a gépesítés fejlesztését, valamint a tagok anyagi érdekeltségének elmélyítését. A felsőbb szervek segítségére van szükségük ahhoz, hogy 170 hektárnyi területen a vízlevezető csatornák mélyítése megtörténjen, mert különben ez a terület nem használható. Olyan műtrágyaellátási rendszert kell bevezetni, hogy ne az EFSZ-nek kelljen tárolnia ősztől tavaszig a műtrágyát. Helyteleníti Vajánl elvtárs azt a gyakorlatot, hogy jóformán minden évben új mezőgazdasági géptípusok egész sorát kezdik gyártani. Véleménye szerint inkább a bevált gépek anyagának minőségéi és alkalmazhatóságát kellene javítani, ami nélkül a gépek árának növelése indokolatlan. Az anyagi érdekeltség terén összhangba igyekeznek hozni az EFSZ tagjainak egyéni érdekeit a szövetkezet közös érdekeivel. A múlt év júliusától már a literben, kilóban, hektárban, mázsában kifejezett munkamenynyiség szolgál mércéül, illetve alapul a kereset összegének megállapításakor. Ez évben a zöldségtermesztés, az állattenyésztés valamint a gépes! tés területén az önelszámolási rendszerre térnek át. A szombati munkaszünet bevezetése bár gondot okoz, de megvalósítják. KUCSERA SZILÁRD II. A 600-as csehszlovák típusú telep JÖ, CSAK DRÁGA Mezőgazdasági szakemberek külföldről és belföldről százával keresik fel a kísérleti gazdaság új telepeit. Tény, hogy van mit nézni a gazdasági farmokon és lehet miről vitatkozni. A legtöbb eszmecsere a harvestore rendszerű telep körül van. Sokaknak az a véleménye, hogy nem megfelelő a mi éghajlati viszonyaink között. Ugyanis a vaskontrukciós szigetelés nélküli szabadistállókban a hőmérséklet 4—1 fokkal melegebb a kintinél. Már pedig a nagy hideg árt a hozzá nem szokott teheneknek. Azt hiszem rövidesen elválik kinek van igaza, mivel az elmúlt hetekben nagyon alacsonyra süllyedt a hőmérő higanyszála. A 600-as az időjárás és más szempontokból is minden bizonnyal beválik. Ott főleg a munkatermelékenységet kellene fokozni és olcsóbbá tenni az építkezést. Tény, hogy egy próbaépítkezés mindig többe kerül, de az is bizonyos, hogy a jelenlegi ár mellett nem lenne jelentősebben olcsóbb, ha több ilyen rendszerű telepet építenének is. Természetesen ami Nyitrán van, egyelőre csak kísérlet. Ilyen rövid idő nem adhat választ minden kérdésre. A harvestore rendszerű telepen a hőmérséklet huzatosság mellett azt is megállapítani, mily«— fa; fák tar tása a leggazdaságosabb. Jelenleg dán-vörös, szlováktarka és még más fajta is található a telepen. Attól függetlenül, hogy még csak rövid múltra tekintenek vissza a koncentrált szarvas marha-telepek, a szakemberek véleménye, hogy az ott látottak a világszínvonalra való törekvést igazolják. Azt hiszem a két telep útmutatás lehetne az állattenyésztés specializálásával is kapcsolatban. Ü- zemközi vállalko zásokon belül hasonló telepeken le hetne a szarvasmarha tenyésztést koncentrálni és ezáltal jelentősen olcsóbbá tenni a tejtermelést. A Nyitrai Országos Állandó Kiállítási Gazdaság harvestore rendszerű farmjától nem messze épült fel a 600-as csehszlovák rendszerű telep. Ezen a gazdasági telepen 480 a fejőstehén és körülbelül 120 van állandóan az ellátó istállóban. Ez a telep a hazai éghajlatnak megfelelően szilárd, szigetelt épületekből áll és a legkorszerűbb csehszlovák technikával van felszerelve. Az építése és berendezése 12 millió koronába került s az ára 12 év alatt térül meg. Az istállókban a tehenek kötve vannak és rendszeresen almoznak alájuk. Trágyadombot azonban sehol nem látni a telepen, mert a trágya hígított állapotban a központi medencébe kerül, ahonnan öntözőberendezéssel juttatják el a gazdaság környékbeli földjére. A telepen 41 személy dolgozik. Egy-egy tehéngondozó 40 db tehenet fej. Ez természetesen géppel történik és a tej csöveken jut el az istállók mellett lévő hűtőkkel ellátott tejházba. A tejtermelés itt is eléri a 10 literes átlagot tehenenként és a zsírtartalom is hasonló mint a harvestore rendszerű farmon. A munkabér költsége egy liter tej árának 22 százaléka, a takarmányé pedig a 49 százalékát teszi ki. Egy liter tej után egy korona tiszta jövedelmet mutatnak ki. Ezen a telepen szintén 44 óra a munkaidő, amelyet napi 4—4 órás időszakban reggel, este dolgoznak le. Egy-egy gondozó keresete itt is 2000 koronán felül van. A 800-as farmon az egy főre eső munkatermelékenység 170 ezer korona, tehát 100 ezerrel kevesebb, mint a harvestore rendszerű farmé. A 600-as telepen különleges a takarmányozás megoldása is. Az istállók közelében van a központi szecskázó, abol előkészítik a takarmányt és szállító vezetéken keresztül az istállók végén lévő előkészítő helyiségbe fújatják. Az adagolás és a takarmány állatok elé juttatása, szintén gépesített. Az állatok élelme a szalagra szerelt külön-külön elreteszelt vályúkba kerül és ezt etetéskor gépierővel bevontatják az állatok elé. Minden esetben ugyanaz a vályúcska kerül a tehén elé és így lehetővé válik a tejtermelés szerinti automatizált adagolás. Ez úgy történik, hogy amikor a mozgó vályú rész a takarmányadagoló alá ér, (az adagoló tartályba fújják a szecskát a központi takarmányozóból) attól függően, hány takarmánymennyiséget jelző vasrudacska van a vályúcska szélén, annyiszor nyitja az adagolót és méri a meghatározott mennyiséget. A 600-as telepen nagy gondot fordítanak a higiéniára. Az állatok közelébe csak a gondozók és az irányítók kerülhetnek. A látogatók csak az üvegfalon nézhetik meg a teheneket, és a berendezést. A növendéktelepet csak most építik s ebben az évben adják át rendelte tésének. Az előzetes számítások sze rint az 1100 tehén 500 üszőborjújáf nevelik majd ott évente. Ebből 42é kell az utánpótlásra. Ugyanis a for gás gyors lesz a korszerű istállókban A harvestore rendszerű farmon 4—5 a hatszázasban pedig 6—7 évenkén* cserélik ki a teheneket. Természete sen a most készülő farmon hizlalják majd a bikákat is. Az új telepen is teljesen gépesítve lesz a takarmányozás. A növendék istállókban is hazai lesz a berendezés és a silótorony. A Morávia elnevezésű tornyok hasonlóak, mint a nyugat-német gyártmányú Harvestore. A moznó-elető vályúsor. A Mlkov-telepen is veszetnek a számok arról, hogy mennyivel gazdaságosabb a termelés a 600-as telepen, mint hagyománvosnn. SZABAD FÖLDMŰVES 1368. jannár 27. TftTH DE7SÍ5 Az épülő növendéktelepen már a csehszlovák gyártmányú Morávia elnevezés sü silótornyokat állítják föl. 5