Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1968-01-27 / 4. szám

PRÁGÁBAN TALÁLKOZUNK Már csak néhány nap választ el az EFSZ-ek VII. kongresszusának megnyitásától. A jö­vő héten elindulnak a különböző jármüvek, s viszik a szövetkezetek küldötteit a nagy tanácskozásra. Az alábbiakban néhányat bemutatunk, akik odaadó munkájukkal kiérde­melték, hogy részt vegyenek a kongresszuson. HOLLÁ MÁRIA, fejőnő A dunaszerdahelyl járásból mind­össze egy nő vesz részt az országos kongresszuson. Hogy miért éppen Hollá Máriára esett a választás? Azért, mert évek óta kiváló fejőnő s amellett, hogy három gyermeket ne­vel, a társadalmi munkából is nagy részt vállal. A járás egyik legjobb fejőnője 1960 óta tevékenykedik Pódafán. Majdnem ezóta van a legjobbak között, s az általa fejt tehe­nek évi átlaga az utóbbi évek­ben 3000 literen felül volt. A szövetkezetben általánosan el­ismert tény, hogy a megfele­lő takarmányo­zás mellett az elért eredményekhez és ahhoz, hogy az elmúlt hetekben Is 10,5 liter tej volt a napi fejőst átlag tehenenként, ő Is nagyban hozzájárult. A fiatalasszony pontosan és szak­szerűen végzi munkáját. Télen két­szer, nyáron háromszor fej pontos Időben. A vezetőség ragaszkodik nyá­ron a harmadikhoz, mivel ez is je­lent néhány liter tejet. Ezt Mária is elismeri, csak éppen valami megne­hezíti a munkáját, amiről a közös ve­zetősége is tehetne. Nyáron ugyanis fél négykor kel, s jóformán csak este kerül haza, mert a kapálásból ugyan­úgy ki kell vennie a részét, mint a többi tagnak. Így aztán sokszor húsz kilométert is kell kerékpároznia a nyári hőségben, hogy ott legyen a fejősnél, elvégezze a kapálást a távoli földeken, és ha van rá mód, a csalá­dot is ellássa. Az ezernyi tennivaló mellett Hollá­­né még funkciót is vállal, és becsü­lettel elvégzi azt. Mint a Nőszövetség elnöknője évek óta szervezi, irányítja a szövetkezetben dolgozó asszonyok iskolázását. Az elmúlt év novemberé­ben a Nők Szocialista Iskolázása cí­men kezdtek meg egy előadássoroza­tot, amelyen az állattenyésztésből 22-en vesznek részt. Ez a ciklus ki­lenc előadásból áll. A pődafai asszo­nyok örömmel járnak az előadásokra, mert ott jól felkészült szakemberek ismertetik a leghaladóbb módszere­ket. Holláék rangos házat építettek az elmúlt években. Kb. 100 ezerbe került a kényelmes családi fészek. Bizony, amíg elkészült nagyon kellettek a BARTAL FERENC, a nagybúcsi EFSZ elnöke Az elnök elégedett arccal figyeli az adminisztratív dolgozók igyekezetét, akik a zárszámadást végzik. Azt hi­szem, nemcsak az elnök elégedett, hanem a tagság is, hiszen a tavalyi év volt a szövetkezet életében a leg­gyümölcsözőbb, mivel az 1750 hektá­ros EFSZ-ben közel 5 millió koronát fizettek ki a ledolgozott munkaegy­ségekért. A tervezett munkaegység értéke 25 korona volt. Ebből 15-öt fizettek elő­legként. A tagság örömére az elmúlt napokban újból 15 koronát kaptak osztalék és szabadságpénz címén. Volt olyan tag is, mint Pálfi Kálmán, aki közel 21 ezer koronát vitt haza a csa­ládjának. De Nagy Györgynek, aki most nősült, szintén van mivel kez­deni az új életet. A fiatal feleségével együtt ők is 20 ezren felül kaptak a zárszámadáskor. Bartal elvtárs az első lépésektől funkcionárius a szövetkezetben és már tizenhárom év óta elnökösködik. Tizenhárom nehéz, küzdelmes év. Bi­zony sokszor nem volt olyan öröm­teljes a zárszámadás, mint az idén. A tagok többsége a felét sem kereste a mostaninak, s Így érthető volt az elégedetlenség. Akkoriban olyan hek­tárhozamokról, mint tavaly (46 q bú­zából) csak álmodoztak. Azóta az ál­latok súlygyarapodása is majdnem megduplázódott, s tojásból tyúkon­ként 200 darabot adtak el az elmúlt évben. Az elnök elégedetten mosolygott, de azért nincs mindennel megeléged­ve s szerinte még sok tényező akadá­lyozza a fejlődést. A még gazdaságo­sabb termelés előfeltétele a jó minő­ségű univerzális gépek gyártása len­ne. Van ugyan sokfajta gép a mező­­gazdaságban, amelynek a gyártása azonban sokszor nem volt eléggé át­gondolt Emellett a gondosabb mun­kaszervezéssel is jóval olcsóbbá le­hetne tenni a termelést. A nagylúcsi szövetkezet elnöke sokat vár a mező­­gazdasági társulástól is, amely jelen­tősen segíthet­né az adás-vé­teli kapcsolatok megjavítását. Azt is szeretné, ha az állatorvo­si szolgálat tag­ja lenne a tár­sulásnak. Sze­rinte az garan­tálhatná a leg­jobban, hogy gondosabb, gyorsabb lesz az állategészségügyi szolgálat. Az elnök tudja, hogy az általa meg­említettekről szó esik majd a kong­­reszsuson. Abban is bízik, hogy sok olyan javaslatot dolgoznak ki az EFSZ-ek legmagasabb fórumán, ame­lyek még jobban elősegítik, meggyor­sítják a mezőgazdaság fejlődését. TÓTH DEZSŐ koronák. Persze, most is szükséges a pénz, de azért a több pihenés is elkelne. Nagyon jó lenne, ha hetente legalább egyszer lehetne szabad, ami­kor több idő juthatna a családnak és olvashatna. Esténként lefekvés előtt előveszi ugyan a Nő című folyóiratot, Űj Ifjúságot, Szabad Földművest, avagy az Oj Szót, de az hamar kihull a kezéből. Nem csoda, hisz naponta kora hajnaltól van talpon a fejőnő, családanya és a Nőszövetség irányí­tója. Ezért a kongresszustól azt várja, hogy a felszólalók közül többen szól­nának a nők nehéz helyzetéről, és ha még manapság nehezen oldható meg a kétváltásos műszak, a kongresszus olyan álláspontot foglaljon el, hogy legalább egy szabad napjuk legyen az állattenyésztésben dolgozó asszo­nyoknak. —tt.— SZLADKI BÉLA, a keszegfalusi szö­vetkezet elnöke — Szövetke­zetünk nagy mértékben fog­lalkozik a ba­romfitenyésztés­sel. Évente száz­­húszezer kacsát és százhuszon­ötezer csirkét adunk a közel­látásnak, ami ötmillió korona bevételt jelent. De még ennél is több lehetne, ha nem lennénk megrö­vidítve azokkal szemben, akik nem kacsatenyésztéssel foglalkoznak. Addig amíg mások a baromfi felvásárlása után egy bizonyos mennyiségű takar­mányt adnak, mi a kacsák után nem kapunk semmit. Arról nem beszélve, hogy az a takarmány amit a kacsák felhfzlalására jelenleg vásárolunk, tá­volról sem üti meg a követelményt. A konferencián bizonyára szóba kerül ez is, sőt a felvásárlási ár megváltoz­tatását is várom. Annál is inkább mert a téli ár — 17,50 Kés, a nyári 14,50-el szemben — ami azt jelenti, hogy október 30-tól március elsejéig már nincs, vagy még nincs olyan áilo­­mányonk amit értékesíteni tudnánk. Számunkra legjobban megfelelne a középár, amit szeretnék remélni, hogy a közeljövőben sorra is kerül... föl volna ha az országos kongresszus bi­zonyos mértékben megváltoztatná a szövetkezet mintaalapszabályzatát, és­pedig olyan értelemben, hogy a veze­tőségnek, az elnöknek nagyobb jog­kört adna. Ne kelljen bizonyos dolgok végrehajtásához a taggyűlés jóváha­gyására várni. Egy kérdés, sok gond, probléma. Dgy érzem ezek nemcsak a bátorkeszi ökonómus és a keszegfalusi szövetke­zet elnökének óhaját foglalják ma­gukban. Talán ugyanezt elmondta vol­na szövetkezeteink bármelyik veze­tője. (czita) HENZSEL MIHÁLY, elnök vezetése alatt erőssé, egysé­gessé kovácso­­lódott az alsó­­szecsei szövet­kezet. Beszélge­tésünk közben sok szó esett a fejlődés formái­ról, mozzanatairól, állomásairól, ter­mészetesen a kongresszusi vitaanyag egyes pontjairól. Az utóbbi esztendőkben aránylag sokat vitatkoztunk a mezőgazdasági termelés néhány ágazatának ipari színvonalra való emeléséről. Aztán jöttek a kételyek, s ki-ki a maga el­képzelése szerint értelmezte ezt a kérdést. Henzsel elvtárs az ipari színvonalra való törekvést kezdettől fogva a termelés hatékonyságának növelésében látta, s tudta, hogy eh­hez a lehető legnagyobb mértékben igénybe kell venni a korszerű mód­szereket. Ennek megfelelően fejlesztették a gabonatermesztést, de előzőleg egész sor ezzel kapcsolatos alapvető fon­tosságú kérdést meg kellett oldaniuk. Ezek közé tartozott például a talaj telítettségének megállapítása, a nö­vény fajtánként! tápanyagigényének kielégítése, a legmegfelelőbb vető­magfajták megválasztása stb. Szükség volt erre, mert a szomszédok — akik hasonló feltételek mellett termelnek — kezdetben jobb átlagos eredményt értek el. A múlt esztendei betakarítás aztán igazolta a céltudatos munka helyes­ségét, mert amíg 1963-ban búzából 27, tavaly már 44,5 mázsát, árpából 1963- ban ugyancsak 27, tavaly pedig 42, szemeskukoricáből 1963-ban 30, ta­valy pedig 43 mázsát takarítottak be hektáronként. Hasonló a helyzet az állattenyész­tésben is, ahol az elnök főleg a tej- és tojástermelésben látott nagy tar­talékokat. A múlt esztendei eredmény valóban figyelemreméltó. Az átlagos tejhasznosság 3417 liter volt, vagyis 1206 literrel magasabb, mint öt évvel ezelőtt. Tavaly átlagosan 216 tojást termeltek, vagyis 65 darabbal többet, mint 1963-ban. Ezzel párhuzamosan lényeges növekedés tapasztalható a hústermelésben is. A termelés hatékonyságával össz­hangban a tagok egyéni jövedelme is arányosan növekedett. Három példa a sok közül. Mind a három szövetke­zeti tag feleségével együtt a tehené­szetben dolgozik. Vegyük talán Gu­lyás Istvánt és feleségét, akik 4713, Marföldi András feleségével 5755, Szudicky János és felesége pedig 4559 koronát kapott havonta becsületes munkájáért. Az adatok feltétlenül a színvonalas termelésről tanúskodnak. A tejtermelés céltudatos fejlesztésé­ről tanúskodik a tehénutánpótlás ne­velése Is. Az első laktációs teheneket külön takarmányozzák s a laktácíó lezárásáig figyelik, hogyan reagálnak a takarmányra, s csak az alapos elem­zés után, valamint megfelelő hasz­nossági színvonalat elérő egyedeket sorolnak a törzsállományba. így el­érik a lehető legmagasabb tejelékeny­­séget. Az elemzés mindenképpen a magasabb hasznosság növekedésének fontos tartozéka. Henzsel elvtárs a szövetkezet és a népgazdaság szempontjából is hasz­nos elképzelés megvalósítását indít­ványozta: egy tojástermelő üzemközi vállalat, valamint takarmányszárító üzem építését. A vállalatban a teljes beruházási összeg 10 százalékával, vagyis 2 millió koronával társultak be. Ezzel már a kongresszus előtti időszakban komoly lépéseket tettek olyan kérdésekben, melyek valóra­­váltásáról tárgyalni fognak a kong­resszuson. HOKSZA ISTVÄN FÜRI ANTAL, mérnök négy esztendő­vel ezelőtt vég­zett a nyitrai főiskolán az ökonómiai sza­kon. Azóta a bá­torkeszi földmű­vesszövetkezet­ben dolgozik. Egyike azoknak a fiatal szakem­bereknek, akik a VII. Országos Kong­resszuson képviselik majd a komáro­mi járás szövetkezeti dolgozóinak né­pes táborát. Mint fiatal szakember vajon mit vár az országos értekezlettől? Erre az üzemgazdász szavaival válaszolok: — Kívánságomat — ha lehet így nevezni, három pontban foglalnám össze. )ó lenne ha megváltoznának a kapcsolatok a szövetkezet és a többi szocialista üzem között. Elsősorban is ide sorolnám az ipari üzemeket. Annál is inkább, mert az ő részükről eddig ránk „csak ferde szemmel“ néztek. Azt várom a konferenciától, hogy a felsőbb szervek segítségével sikerül talán megoldani azt, hogy az ipari üzemek egyenrangú partnerként kezeljenek bennünket ha bevásárolni, vagy eladni akarunk valamit. Máso­dik égető problémánk a mezőgazda­­sági gépek gyenge vagy egyáltalán el sem fogadható minősége. A jövőben azt szeretném, ha a gépgyártó üze­mek figyelembe vennék a mezőgazda­­sági üzemek igényeit mind minőségi mind mennyiségi szempontból. Minő­ségileg azért, hogy a jelenlegi köve­telményeknek megfelelő gépet gyárt­sanak, a pillanatnyi áraknak megfe­lelően. Mennyiségi szempontból pedig azért, hogy csak annyi gép kerüljön piacra amennyire szükség van, s en­nek megállapítására jó lenne ha a jövőben bennünket szövetkezeti veze­tőket is megkérdeznének. Harmadik­nak hagytam az árpolitikát. Valahogy úgy érzem mintha megfeledkeztek volna rólunk. Addig amíg az ipari cikkek árát maga a gyártó vállalat szabja meg követelményeiknek meg­felelően, mi kénytelenek vagyunk az előre megállapított áron eladni ter­ményeinket. Miért nem lehetséges ez a mi esetünkben is? (—ez—) FELHÍVÁS A Moldavai Mezőgazdasági Mű­szaki Középiskola igazgatósága közli, hogy az 1968/69 tanévre a mezőgazdasági gépészeti (mecha­­nizációs) szak magyar tagozatára jelentkezhetnek mindazok a tanu­lók, akik az általános iskola (ZDS) IX. évfolyamát sikeresen elvégez­ték. A tanulmányi idő 4 év és érettségivel végződik. A következő szaktantárgyak keretén belül bő­víthetik tudásukat elméleti és mű­helygyakorlaton keresztül: trakto­rok, autók, mezőgazdasági gépek javítása, üzemszervezés; valamint a gépjármüvek vezetése, amely a gépjárművezetői igazolvány meg­szerzésére irányul III. (C) terjede­lemben. További magyar tannyelvű osztá­lyok nyílnak a felnőttek részére, akik az EFSZ-ekben, állami gazda­ságokban vagy más szocialista szektorban, mint gépjavítók, me­­chanlzátorok dolgoznak. A tanul­mányi idő 3 év, szakérettségivel végződik és a munkaviszony meg­szakítása nélkül távtanulóként vé­gezhetik el. Jelentkezzenek mind­azok, akik teljes alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek és leg­alább 3 éves gyakorlatuk van a mezőgazdasági gépesítési munká­ban. Bővebb felvilágosítást az iskola igazgatósága ad. Az érdeklődők kérvényeiket 1988. március 31-ig küldjék az alábbi címre: Riaditefstvo SPTS Moldava nad Bodvou, okres KoSice. Az Iskola igazgatója JÓI jött a segítség Bodzsár István, a kelenyeí szövet­kezet ökonómusa már több mint egy évtizede törődik a könyveléssel és az ő vállára nehezedett az összes admi­nisztrációs tevékenység. Másfél évvel ezelőtt végre felvették a várva-várt segédkönyvelöt Mihalo­­vics Anna személyében. A tornaijai mezőgazdasági műszaki középiskola könyvelői részlegén végzett fiatal lány, az ökonómus örömére jól be­vált és egyre komolyabb segítséget jelent. Mihalovics Anna is megvan elégedve a munkájával és a kereseté­vel is. örül, hogy olyan jő szakember mellé került, mint Bodzsár István, aki a tudása mellett mindig türelmes volt s alaposan megmagyarázta a tenni­valókat. Csáky Károly, Kelenye Már érvényes a búzakódex A kassai termelési igazgatóság nemrégiben értékelte az őszi mező­­gazdasági munkák elvégzését és meg­állapította, kik Jogosultak prémiumra. A búzakódex értelmében rendkívüli jutalmat a munkák magasabb minő­ségi elvégzéséért kapnak, — a rossz munkáért viszont fizetéscsökkentés jár. A prémium és a fizetéslevonás a következő érdekelt funkcionáriu­sokra vonatkozik a szövetkezetben: elnökre, agronómusra, mechanizátorra és a mezei csoport vezetőjére. Az ál­lami gazdaságokban az igazgatóra, főagronómusra, főmechanizátorra, va­lamint a gazdasági részlegek vezetői­re és agronőmusaira. A termelési igazgatóság az elvégzett munkák sze­rint az EFSZ-eket és állami gazdasá­gokat négy csoportba osztotta. Az őszi mezőgazdasági munkáknál kiváló minőséget 52 EFSZ-ben és 4 állami gazdaságban értek el. Ezeknél a me­zőgazdasági üzemeknél az érdekelt funkcionáriusok egy havi fizetésük­nek megfelelő összegben kaptak pré­miumot. Tizenegy E^SZ-ben nem ér­demelték ki a prémiumra való jogo­sultságot. Nyolc EFSZ-ben a feladatok rossz teljesítése miatt a funkcioná­riusok havi fizetésének a 10 százalé­kos levonását helyezték kilátásba. Andreas Sándor APRÓHIRDETÉS # Fejőgulyást és hízómarha gon­dozókat keresünk. Fizetés az állam­birtokra vonatkozó norma szerint 1400 Késtől 2400 Késig. Lakást azon­nal biztosítunk. §M. Malinovec. San­­tovka. Okres: Levice. 9 ELADÖ két gazdasági szekér új kerekekkel, komplett felszereléssel és egy pár teljes lószerszám. Informá­ció: Szabóvá, KoSice, Dukelskych hrdinov, é. 17. A régebbi konyhák falán még sok­helyütt látni a kerámia szebbnél szebb készítményeit. SZABAD FÖLDMŰVES 1988. január 27. 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents