Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1968-01-27 / 4. szám

Kölcsönös bizalom Ha tárgyilagos akarok lenni, már a* elején meg kell mondanom, hogy Csallöközaranyos tulajdonképpen sem­miben sem különbözik az ország más, hozzá hasonló nagyközségétől. A falut jól Ismerem. Sokszor jártam ott. Nem Is a faluval akartam Ismer­kedni, hivatalos utam vitt arra. Tud­tam, hogy az állomás közelében füs­tös, kis cigányputrík húzódtak meg. Másfél esztendeje jártam ott utol­jára, láttam az árvízkatasztrófa nyo­mén rombadőlt falut. Tudom, hogy a tragédia nyomait már kiheverték — felépült a kétszázhatvanhét tönkre­ment ház — sőt, ennél többet építet­tek. Eltüntették a cigányputrikat is — a régi rendszer jelenkori marad­ványait, s harminchat cigánycsalád­nak emberhez méltó lakást Juttattak. Valamire mégis csak Jó volt az árvíz, mert ezáltal a helyi nemzeti bizottság funkcionáriusai megoldották a cigány­­kérdést a faluban. Tudom, itt is számtalan új létesít­mény és korszerűsítés küzd a múlttal. De a községben még sok minden nem tart lépést az igényekkel. Persze, nem szabad megfeledkezni az erős föld­művesszövetkezetről sem, amely a megélhetést biztosítja a falu túlnyomó többségének. Másfél év alatt nemcsak a falu épült újjá. Elismerést érdemelnek a rendezett, tiszta utcák... mert az aranyosiak sokat adnak a külsőre Is. A fiatalok segítségével két hónap alatt elkészült öt kilométer hosszan a por­mentes gyalogjárda, kilencszázötven méter hosszú betonutat Is építettek. — A fiatalok segítségével sok min­dent el tudunk érni — mondja a he­lyi nemzeti bizottság titkára, Csóka Antal. — Helyet kapnak a helyt nem­zeti bizottság tanácsában is. A har­mincegy plénumtag közül négy fiatal. Olyanok, akik jól ismerik a helyi vi­szonyokat, hisz az állami gazdaság­ban és a szövetkezetben dolgoznak. Rájuk mindig számíthatunk, és segít­ségükkel mozgósítani tudjuk a falu­ban élő közel négyszázötven fiatalt. Még soha sem fordult elő, hogy a rá­juk bízott feladatokat ne teljesítették volna. Természetesen, az ő igényeik­nek Is igyekszünk eleget tenni, — amennyiben saját erőnkből jelen pil­lanatban telik. Legnagyobb problé­mánk, hogy tíz éve húzódott a műve­lődési otthon építése. Ennek követ­keztében sok bírálat hangzott el, fő­leg a fiatalok részéről. Idén a válasz­tások idejére sikerül befejeznünk a több mint egymillió korona költség­­vetéssel épülő, emeletes művelődési otthont. A községben nemcsak a művelődési otthon hiánya okozott gondot a fiata­loknak és a HNB funkcionáriusoknak. Nem volt elegendő munkahely a fia­talok számára. Sokan közülük Komá­romban, vagy a környéken keresnek munkát maguknak. A közeljövőben úgy ahogy megoldódik ez a probléma is. A községben új üzem épül, ahol 180—200 embert tudnak alkalmazni. A „Banskő stavby* által létesülő üzemben (közel ötven nő is munká­hoz jut) a prágai metró számára ké­szítenek majd előregyártott betonele­meket. Lassan megváltozik a falu arculata. Felépült a szolgáltatások háza, ahol borbély-fodrász, tv-javító műhely és ruhatisztító kapott helyet. Oj központi áruházzal is gazdagodnak a közel­jövőben. Az utak, amelyek szerte ágaznak e csallóközi nagyközségből még sok mindent maguk mögött hagynak, de már a kibontakozás új jeleit is ma­gukban hordják. Mert a faluban nagy a tennlakarés, a fejlődés a jövő épí­tése terén. És amit a HNB vezetői elmondottak, azt bizonyítja, hogy mi­közben terveznek, van idejük arra is, hogy az új generációval, a jövő nem­zedékével Is foglalkozzanak. Mi tagadás, nagyon örültem annak, amit Csallóközaranyoson láttam, hal­lottam. Ügy érzem mindenki számára örömet jelent az, ha az emberek meg­értik, s kölcsönösen segítik egymást. —ta— SZITÁS JÖZSEF az alsólánci egységes földmtt­­vesszövetkezet főkönyvelője és a helyi nemzeti bizottság elnö­ke, hosszabb betegeskedés után életének 52. évében elhfinyt. A gondos családapát, odaadó funkcionáriust, két kiskorú gyermeke, felesége, 81 éves apja, a rokonság és az egész község gyászolja. A gyászoló család köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik résztvettek a gyászszertartáson és elkísér­ték halottjukat utolsó útjára. + Enyicke községben (kassai já­rás) összesen 51-en ajándékoztak vért. A sikeres akciót Pásztor Mária, a Vö­röskereszt helyi csoportjának elnöke szervezte. Délután az évzáró gyűlésen a véradókat jelvénnyel és oklevéllel tüntették ki.-f- Iránban 18 embert téptek szét az éhező farkasok. + A litoméficei járásban Skallce községben mintegy 600 ezer tonna föld mozdult meg. A földcsuszamlás egye­lőre öt családi házat veszélyeztet. Sikeres választási előkészületek # Négy új járás alakul # B ratislava újra tőváros lesz $ Az eredmények melett szólju nk a problémákról is # Közelebb a választókhoz O Több segítséget a családi házak építőinek O A nemzeti bizottságok ügyköré­vel foglalkozó bizottság több napi­rendi ponttal foglalkozott. Anton Taiky megbízott, a bizottság elnö­ke többek között a választások előkészületeiről beszélt. Megemlí­tette, hogy a választási bizottságo­kat már kijelölték, és most a ká­derkérdésekre fordítják a legna­gyobb figyelmet, a képviselők ki­választására. A nemzeti bizottsá­gok számában is változás áll be. Szinte minden kerületben egyesí­tettek községeket és így kevesebb nemzeti bizottság lesz. A nyugat­szlovákiai kerületben például 18 községet 7-be egyesítettek. A ter­vek és a kívánságok szerint folyik a munka az új járások létesítésével kapcsolatban. A választások után 4 új járás, Vranov, Svidnfk, Staré Lubovúa és Nagykürtös kezdi meg működését. A nagykürtösi járás elnevezésével kapcsolatban még viták folynak, mert figyelembe kell venniük Kékkő történelmi tra­dícióját. Anton Taiky elvtárs megállapí­totta, hogy a választási előkészü­letek eddig sikeresek, azonban hoz­záfűzte, hogy az eredmények fel­sorolása mellett a képviselőknek többet kell beszélni a problémák megoldásáról. A választások után Bratislavában nem lesz járási nem­zeti bizottság, hanem Bratislava város nemzeti bizottsága. A ' kerü­leti nemzeti bizottságok és járási nemzeti bizottság jogával lesz fel­ruházva. A jövőben, mivel Brati­slava Szlovákia politikai, kulturá­lis, tudományos és nemzeti köz­pontja, jobban ki lesz hangsúlyoz­va fővárosi jellege. Bratislava te­hát Szlovákia fővárosa lesz. Dr. M. Jakéi, a belügyminiszter helyettese felszólalásában hangsú­lyozta, hogy a választási kampány­ba be kell vonni a dolgozók szé­les tömegeit, és többet kell foglal­kozni olyan problémákkal, amelyek a mindennapi élettel összefüggnek. A nemzeti bizottságoknak például nagyobb súlyt kell fektetni a la­kásproblémák megoldására, vala­mint hogy az építkezők elegendő építőanyaghoz jussanak. Ország­szerte nagy az érdeklődés a csa­ládi házak építkezése iránt, azon­ban a szükséges építkezési anya­got csak sok utánjárással lehet megszerezni. Anton Taiky elvtárs kihangsú­lyozta, hogy a sikeres választás érdekében közelebb kell kerülni a választókhoz és tárgyilagosan kell foglalkozni problémáikkal. —b— VjaßM&PVEBli I t I ÜRES HÁZTELKET AKAR SZEREZNI? Merre húz a mérleg serpenyője Zsélyen? Zsély, a losonci járás egyik legkor­szerűbb községei közé tartozik. Egy időben nem hiába hangzottak el olyan kijelentések, hogy talán városi rang­ra is lehetne emelni vagy járási szék­hellyé kellene előléptetni. A falu a történelem során sok megpróbáltatást ért meg. Először Sósáron épült né­hány ház. 1865-ben mindössze 20 ház képezte a községet, de később ezek Is leégtek. A falu lakói azonban min­dig talpra álltak, fejlesztették közsé­güket és ma már 460 házszámot szám­lálhatunk, a lélek­­szám pedig 1600 körül mozog. Így nagyközségnek szá­mít, annál is in­kább, mivel a lo­sonci járásban job­bára csak 400—500 lakosú községek vannak. A falu ar­ca szép, különösen tetszetősek új ház­sorokkal szegélye­zett sugárútjai. Elég körültekin­teni és máris látja az ember, hogy az Kissimon János, elmúlt választási a HNB elnoke időszakban nagy munkát végzett itt a helyi nemzeti bizottság. Ennek elle­nére, amikor Kissimon Jánossal, a he­lyi nemzeti bizottság elnökével a mér­leg két serpenyőjébe rakosgatjuk az eredményeket és a hiányosságokat, az elnök Inkább a problémákról beszél. Tény, hogy Zsélyben van még elég tennivaló, azonban az eredményeket sem hallgathatjuk el. összesen 250 új házat építettek a felszabadulás óta és a választási időszakban 1 millió 600 ezer koronát fordítottak az utak rendezésére. Az utak jó részét por­­talanították, de mintegy 6 kilométert kellene aszfaltozni. A lakosság együtt­működésével 1600 méter járdát kelle­ne építeni. Aránytalanul sok az út a faluban, mert valamikor a tervezők széthúzták a falut, ennek ellenére nincs egy valamirevaló főtér. A helyi nemzeti bizottság a lakosság közre­működésével nagy munkát végzett a faluszépítésben, parkosításban s ezért 1966-ban járási méretben a verseny­ben a harmadik helyre kerültek, de más években is az első öt között sze­repeltek. Az elnök, amikor visszatekint az el­múlt választási időszakra, annyit mond, hogy elég sokat tettek a sár elleni harcban. A mérleg serpenyője tehát ezen a szakaszon Inkább az eredmények felé húz. Azonban, ami­kor a helyi gazdálkodásról beszélge-2 SZABAD FÖLDMŰVES tünk, a mérleg mutatója hol jobbra, hol balra billen. Az elnök egy cseppet sincs elragad­tatva a helyi gazdálkodástól. Szerinte náluk ezen a téren jelentéktelen a forgalom. Amikor azonban összeadjuk az egyes szakaszok bevételeit, kiderül, hogy a múlt évi elvégzett munkák értéke megközelíti a 400 ezer koronát és mintegy 60 ezer korona tiszta ha­szon kerülhetett a helyi nemzeti bi­zottság pótköltségvetésébe. A serpe­nyő csak akkor billen újra a hiány felé, amikor szóba kerülnek a lehető­ségek. Milyen lehetőségek Is vannak Zsé­­lyen a helyi gazdálkodás fejlesztésé­re? Elsősorban üzembe kellene helyezni a téglagyárat, amit pár évvel ezelőtt lebontottak. Még maga Zichy gróf is itt égettette a téglát. Az utóbbi Idő­ben állítólag 100 ezer tégla került ki innen évente. Azonban érthetetlenül éppen akkor bontották le a téglagyá­rat, amikor a járásban szinte minden tégláért napokat kell utazgatni az építkezőknek, mégslncs belőle elég. Az elnök szerint a téglagyár üzembe helyezése most 600 ezer koronát Igé­nyelne. Jelentős bevétel származhatna a sősárl fürdőből is, ha korszerűsíte­nék és esetleg helyi autóbusz hordaná a vendégeket a főúttól a fürdőhelyre. Továbbá több apróbb szolgáltatási ágat, köztük televíziójavítást és kő­művescsoportot lehetne létesíteni. A lehetőségek számoszlopait addig ra­kosgatjuk a serpenyő jobboldalába, míg az egymillió koronára kerekedik ki. Tehát Zsélyen a helyi gazdálkodás kifejlesztésére nagy lehetőségek van­nak. A mérleg azonban ijesztően a hiá nyok oldalára billen, amikor a köz­épületekről beszélgetünk. A korszerű falunak nincs egy valamirevaló kul­­túrháza, az óvodát is csak most javít­ják, a vendéglő a falu szégyene, nem is beszélve az élelmiszerüzletről. Ha valaki csínytevésböl elmozdítaná a faltámasztó oszlopokat, a falak szét­nyílnának, és padlásról nézne be az ég. Szinte hihetetlen, hogy a losonci járási fogyasztási szövetkezet nem gondol új üzlet építésére. Bizony, aki ezt az élelmiszerüzletet látja, akarat­lanul is Pató Pál szállóigéje jut az eszébe: „Hej, ráérünk arra még!“ A Zsélyi Helyi Nemzeti Bizottság tehát nagy munkát végzett a válasz­tási időszak alatt, azonban még sok probléma megoldásra vár. De amint látjuk nemcsak a helyi nemzeti bi­zottság igyekezetén múlik, hogy a falu égető problémái megoldódjanak. Kissimon János elvtárs reméli, hogy az új évben megváltozik a helyzet. Közelebb kerül a járás és talán az Illetékesek Is többet látogatnak majd a faluba. Közös erővel a közeljövő­ben sikerül majd az üzlethálózat kor­szerűsítése is és pár éven belül meg­felelő üzleteket, vendéglőt kap a falu. Jó hogy ilyenkor a helyi nemzeti bi­zottság elnöke inkább a problémák­ról beszél, mert a választás előtti idő­szakban a nemzeti bizottságok kép­viselői Zsélyen is majd a megoldás­ról beszélnek, mert nem elég csak az eredmények felsorolása. A helyi nemzeti bizottság a lakossággal együtt a faluszépítésben élen jár, a választás előtti beszélgetések valószínű hozzá­járulnak ahhoz, hogy a falu minden téren élvonalba kerüljön. Bállá József 1968. január 27. A düledezó élelmiszerbolt Kinek ne szottyanna kedve családi házat építeni, hogy „sajátjában“ lakhasson? Az építkezni szándékozók azonban nemcsak építőanyag-hiánnyal találják magukat szembe, hanem egyéb nehézségekkel, félreértésekkel és fölösleges kellemetlenségekkel is meg kell küzdeniük. Az utóbbiak közé tartozik a be nem épített háztelek megszerzésének kérdése is. Egyes polgártársaink bizony nem tudják, ml a teendő, hogy üres építő­telek birtokába jussanak. Előfordul, hogy már ki is szemelték a nekik megfelelő telket, sőt meg is vásárolták és adásvételi szerződést kötöttek az ingatlan tulajdonosával. Az ilyen szerződést azonban az állami jegyző­­ségnek kellett volna jóváhagynia. Ha ezt elmulasztották a felek, gyakran későn döbbennek rá, hogy megállapodásuk érvénytelen, semmis, mert be nem épített háztelket egyik polgár a másiknak nem adhat el. Az üres telek tulajdonosa csak az államnak vagy valamilyen szocialista szervezetnek adhatja el a házhelyet. A rokoni kötelékek keretében azonban ajándékozási szerződéssel mégis lehetséges be nem épített háztelek tulajdonába jutni, ha nem haladja meg a 800 m2 kiterjedést és a területi terv szerint is beénítésre szánták. Üres építőtelket állami vagy társadalmi szervezettől is lehet szerezni. Kellékei: kérvény benyújtása, vagy a helyi nemzeti bizottság vonatkozó in­dítványa és a járási nemzeti bizottság jóváhagyása. A JNB kedvező véle­ményezése után a be nem épített háztelket a kérvényező személyes hasz­nálatára bocsátják. Az ügyletről írásbeli egyezséget kell kötni, amelyben a telek személyes használatáért járó illeték összegének is szerenelnie kell. Az illetéket többnyire egyszerre, egy összegben szokták megtéríteni, de a szervezettel kötött megállapodás szerint részletfizetési kedvezmény is en­gedélyezhető. Az üres építőtelkek megszerzésével kapcsolatban egy további kérdést is fel kell vetnünk, amely ugyancsak nem egészen világos számos telektulaj­donos előtt: az építőtelek kisajátításáról (expropriáció) van szó. A helyi nemzeti bizottságok ugyanis a mezőgazdasági földalap védelméről szóló előírásoknak megfelelően építőtelek-tartaléknkat tartoznak létesíteni azok számára, akik majd családi házat akarnak építeni a községben. Ezen cél érdekében elsősorban megvásárolni igyekeznek a háztelkeket azok tulaj­donosaitól. Ha azonban nem tndnak nevezettekkel megegyezni, a kisajátí­tás útját választják. (lk) A VILLANYÁRAM-SZOLGÁLTATÁS ÜJ DÍJSZABÁSAI Köztudomású, hogy köztársaságunkban 1953-ban úljárendezték a háztar­tások áramfogyasztásának díjszabását. Ez akkor történt, amikor ez a díj­szabás összhangban állott az akkori súlyos energetikai helyzet érdekeivel és szükségleteivel. Áremeléssel és különböző kikötésekkel korlátozták az áramfogyasztást. Az új díjszabás megszünteti a korlátozó Intézkedéseket. Akinek például elismerik az úgynevezett „B“ szerinti előnyös díjszabást, havi 15 korona alapllletéket és 30—30 fillért fizet minden leolvasott kilowattóra áram­­fogyasztásért. Az „N“ díjszabás alá eső fogyasztók viszont havi 10 korona alapilletéket és 14—14 fillért fizetnek minden egves éjjel, tehát esti 22 órától reggel 8-lg fogyasztott kilowattóráért. A „B“ díjszabás azok szá­mára előnyös, akik a féléves fakturációs időtartam alatt 210 kilowattóránál, vagy havi 35 kilowattóránál több áramot fogyasztanak. 31 kilowattóra áramfogyasztásért a régi díjszabás szerint 25,70, az új szerint 25,50 koro­nát kell fizetni. Lényegében valamennyi áramfogyasztónak igénye van az előnyös díj­szabásra. Kivételt képeznek elvétett esetekben azok a fogyasztók, akik túlméretezett villanykészülékeket használnak, amikor az előnyös díjszabás kedvezménye a helyi energetikai hálózat elegendő termelőképességtől függ. Ezekben az esetekben a döntést az illetékes áramelosztó üzem mondja ki. Onkénytelenül felmerül a kérdés, vajon ebből a lényegtelennek látszó árleszállításból kinek származik előnye, illetve hátránya? A Nyugat-Szlo­vákiai Villanyerőművek például feltételezik, hogy az árcsökkenés kb. 150 ezer fogyasztót érint. Háztartásukban a szokásos villanykészülékeket (tele­víziókészüléket, hűtőszekrényt, rádiót, villanyvasalót és porszívót) hasz­nálnak, áramfogyasztásuk egyenként 80 és 80 kilowattóra között mozog. Havonként tehát 10—18 koronát takarítanak meg. A villanyerőművek szá­mára ez viszont több millió koronás veszteséget jelent évente, másfelől azonban a lakosság „bátrabban“ fogyaszthat több áramot, további villany­­készülékeket vásárolhat, korszerűsítheti háztartását s ezáltal magasabb színvonalra emelheti, kellemesebbé varázsolhatja környezetűt és családi tűzhelyét. Előzetes számítások szerint 1988 első félévének befejeztével áttérnek az új díjszabások életbe léptetésére. A kedvezményes díjszabás elismeré­sére vonatkozó igényt csak az első félévi áramfogyasztás leolvasása után lehet érvényesíteni. Ezért az első félévi áramfogyasztásért járó illetéket csak a második félévben szándékoznak számlázni. így tehát fölösleges elébe vágni az eseményeknek. Minden egyes áramfogyasztó idejében meg­kapja a kérvényezéshez szükséges űrlapot a szükséges útmutatással együtt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents