Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-01-27 / 4. szám
Bratislava, 1968. január 27. Ära 1,— KE* XIX. évfolyam, 4. szám. ÜDVÖZÖLJÜK az EFSZ-ek VII. kongresszusát! Közlemény az SZLKP Központi Bizottságának üléséről VASIL BIEAK elvtárs az SZLKP Központi Bizottságának első titkára Vasil Bilak elvtárs 1917. augusztus 11-én született a Bardejov járást Krajná Bystrá községben. Egy kisparaszt soktagú családjából származik, akit a Kelet- Szlovákiában uralkodó nehéz életfeltételek arra kényszerltettek, hogy több ízben az Egyesült Államokban keressen munkát. Bilak elvtárs hároméves korában elvesztette édesapját és tizenegy éves korában édesanyját. Szülei elhunyta után parasztoknál szolgált. Tizennégy éves korában elhagyja szülőföldjét s Hradec Královéba megy dolgozni, ahol kitanulja a szabómesterséget. Itt lehetősége nyílt arra, hogy megismerkedjék a szocializmus és a kommunista párt eszméivel. Hradec Králové-i tartózkodása során belépett a vörös szakszervezetbe. Ezerkilencszázharminchattól fogva főként Bratislavában élt és dolgozott. Aktívan részt vett a Szlovák Nemzeti Felkelésben, amelyben a fasiszta rendszer elleni gyűlölete, a Szovjetunió iránt érzett szeretete és a dolgozók érdekelnek megértése vezette. A harcokban meg is sebesült. Nyomban hazánk felszabadítása után belépett a kommunista pártba. Több pártfunkcióban tevékenykedett és 1950-ben az SZLKP Bratislavai Kerületi Bizottságán kezdett dolgozni. Az 1951—1953. években Prágában elvégezte a pártiskolát, majd az ideológiai osztály vezetőjeként az SZLKP Központi Bizottságán dolgozott. Ezerkilencszázötvenhárom végén a CSKP Központi Bizottsága az SZLKP PreSovi Kerületi Bizottságának segítségére küldte, ahol előbb a kerületi pártbizottság titkárává, majd vezető titkárává választották meg. A CSKP X. kongresszusától kezdve a CSKP Központi Bizottságának tagja, 1955-től pedig az SZLKP Központi Bizottságának tagja. Ezerkilencszázötvenkilencben az iskolai és kulturális ügyek megbízottja lesz, egy esztendővel később pedig miniszter, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának tagja. Ezerkllencszázhatvankettőben megválasztják az SZLKP Központi Bizottsága titkárává és elnökségének tagjává. A CSKP Központi Bizottsága ideológiai bizottságának tagja. Vasil Bilak elvtárs 1954 és 1964 között a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője volt, 1960 és 1963 között pedig alelnöke. Ezerkílencszázhatvantől fogva állandóan a Nemzetgyűlés képviselője, 1964-től fogva pedig elnökségi tagja. Ezerkilencszázhatvannégyben levelező tanulás útján kitüntetéssel végezte el a CSKP politikai főiskoláját és a politikai tudományok doktorává avatták. Vasil Bilak elvtársat áldozatos munkásságáért „Az építésben szerzett érdemekért“, „A népi hatalom 10. esztendeje telién szerzett érdemekért“ kitüntetéssel, „A Szlovák Nemzeti Felkelés emlékérmével“, 1967-ben pedig a „Munkaérdemrenddel“ tüntették ki. Eddigi élete és munkája összeforrott a CSKP harcaival, a munkásosztály küzdelmeivel és azon erőfeszítéssel, hogy helyesen érvényesítsük a haladó irányzatokat a politikai és közéletben. Különleges figyelmet érdemelnek erőfeszítései, amelyeket Csehszlovákia nemzetei és nemzetiségei testvéri kapcsolatainak és a proletár internacionalizmus elveinek megszilárdítása érdekében fejtett ki. Ez az igyekezete hozzájárult a szocialista társadalom konszolidálásához és sokoldalú fejlődéséhez a marxizmus-leninizmus elveinek szellemében. Bilak elvtárs kiváló személyi tulajdonságaival és a különféle párt- és állami funkcióban szerzett sokéves tapasztalataival megtestesítője a párt szlovákiai munkája kc'itinuitásának. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bi-~ zottsága 1968. január 22-én és 23-án Bratislavában ülést tartott. Az ülésen részt vettek: ALEXANDER DUBÖEK elvtárs, a CSKP Központi Bizottságának első titkára, DRAHOMlR KOLDER elvtárs, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára, STEFAN SÁDOVSKf és ANTONIN KÁTÉK elvtársak, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének póttagjai, a Központi Bizottság titkárai. FRANTlSEK BARBtREK miniszter elvtárs, az SZLKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Szlovák Tervbizottság elnöke bevezetőjében foglalkozott az 1968. évi gazdasági terv javaslatával. VASIL BIEAK elvtárs, az SZLKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára ismertette a CSKP Központi Bizottsága januári plénumának eredményeit és azokat a feladatokat, amelyek ebből eredően hárulnak az SZLKP Központi Bizottságára és a szlovákiai kommunistákra. Az SZLKP Központi Bizottságának plenáris ülésén ALEXANDER DUBCEK elvtárs, a CSKP Központi Bizottságának első titkára foglalkozott a pártmunka alapvető kérdéseivel és egyidejűleg köszönetét mondott minden kommunistának a támogatásért és a bizalomért. Az SZLKP Központi Bizottságának tagjai nyílt és tárgyilagos vitában fejezték ki, hogy teljes mértékben egyetértenek a CSKP Központi Bizottsága januári plénumának eredményeivel, amelyek megteremtették a pártmunkában a tökéletesebb módszerek és a lenini normák következetes érvényesítésének feltételeit. A felszólalók teljes mértékben támogatták a CSKP Központi Bizottságának határozatát az első titkári és köztársasági elnöki tisztségek megoszlásáról. A továbbiakban számos megjegyzés és javaslat hangzott el a párt, az állami gazdasági szervek tevékenységével kapcsolatban, az SZNT jogkörének jelenlegi helyzetéről, Szlovákia gazdasági fejlődéséről, az egész csehszlovákiai népgazdaság megszilárdítása szempontjából. Az SZLKP Központi Bizottságának tagjai hangsúlyozták, hogy feltétlenül szükséges a hazánk-Michal Pecho elvtárs 1923. augusztus 19-én Alekäince községben, klsparaszt gyermekeként született. Elemi iskolába szülőfalujában, polgáriba pedig Hlohovecen járt. 1941-től a bratislavai Kablo munkásaként dolgozott és közben elvégezte az esti kereskedelmi iskolát. 1943-ban bevonult, s a Banská Bystrica-i repülőiskolában teljesített tényleges katonai szolgálatot. Michal Pecho elvtárs aktívan vett részt a Szlovák Nemzeti Felkelésben. Hazánk felszabadítása után 1946-ig katonáskodott, majd 1947-lg Bratislavában az Egészségügyi Megbízotti Hivatalban dolgozott, ahol 1946-ban felvették a kommunista pártba. Később Trstenán lépett munkába. 1948-ban részt vett a trstenái járás politikai életében. 1948 februárjában s azután is a Nemzeti Front járási akcióbizottságának elnöki tisztségét töltötte be, s beválasztották a párt járási bizottságának elnökségébe. Különböző bizottságok funkcionáriusa s elnökeként sikeresen járult hozzá a járás egészségügyi és szociális problémáinak megoldásához. A Pártiskola elvégzése után 1950 óta a bratislavai Központi Pártiskolában fejtett ki tevékenységet. Az 1950—1957-es években az SZLKP ban élő népek történelmének és jelenlegi fejlődésének jobb, kölcsönös megismerése. A vita bizonyította, hogy a szlovákiai kommunisták eltökélt szándéka kihasználni az aktivitás és kezdeményezés előtt megnyílt lehetőségeket és még nagyobb lendülettel és kitartással teljesíteni a CSKP XIII. kongresszusán meghatározott feladatokat. A vitában felszólalt DRAHOMlR KOLDER elvtárs, a CSKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára is. Kifejezte azt a meggyőződését, miszerint Szlovákia Kommunista Pártja, mint Csehszlovákia Kommunista Pártjának progresszív ereje alapvető állásfoglalásával hozzájárult pártunk élete principális kérdéseinek megoldásához és az egységet támogató állásfoglalásával a csehek és a szlovákok testvéri kapcsolatainak megerősítéséhez. ALEXANDER DUBCEK elvtárs, a CSKP Központi Bizottságának titkára ismertette az SZLKP Központi Bizottsága elnökségének javaslatát, amelynek értelmében a plénum egyhangúlag VASIL BIEAK elvtársat választotta az SZLKP Központi Bizottsága első titkárává. A plénum jóváhagyása értelmében MIROSLAV HRUSKOVlC elvtársat az SZLKP Központi Bizottsága elnökségének póttagját a Központi Bizottság elnökségének tagjává, MICHAL PECHO elvtársat, az SZLKP Központi Bizottsága póttagját a Központi Bizottság tagjává, az SZLKP Központi Bizottsága elnökségének póttagjává és a Központi Bizottság titkárává választották. ROBERT HARENCÁR elvtársat, a Központi Bizottság póttagját a plénum jóváhagyásával a Központi Bizottság tagjává, és az SZLKP Központi Bizottsága elnöksége póttagjává választották. A tanácskozás végén az SZLKP Központi Bizottsága az 1968 évi népgazdaságfejlesztési tervvel kapcsolatban határozatot fogadott el. Az SZLKP Központi Bizottsága állást foglalt a CSKP Központi Bizottsága decemberi és januári ülésének eredményeivel kapcsolatban, és határozatot fogadott el, amelynek megoldását Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának javasolta. Központi Pártiskolájának tanszékvezetője és az SZLKP Nyugat-Szlovákiai Kerületi Politikai Iskolájának Igazgatója volt. Később megválasztották az SZLKP bratislavai városi bizottságának titkárává. Az 1959—1963-as években a kerületi ideológiai titkár tisztségét töltötte be, s egyidejűleg a Nemzeti Front Nyugat-Szlovákiai Kerületi Bizottságának alelnöke volt. 1963 óta az SZLKP Központi Bizottsága ideológiai osztályának vezetője. Pecho elvtársat 1962-ben „Az országépítésben szerzett érdemekért“ éremmel, 1964-ben pedig a Szlovák Nemzeti Felkelés emlékérmével tüntették ki. 1961-ben sikeresen fejezte be tanulmányait a prágai Politikai Főiskola levelező tagozatán. Michal Pecho elvtárs 1963 óta a CSKP Központi Bizottsága és az SZLKP Központi Bizottsága ideológiai bizottságának tagja s 1966 óta az SZLKP Központi Bizottságának póttagja. Az SZLKP Központi Bizottságának 1968. január 23-i ülésén a Központi Bizottság tagjának, s egyben az SZLKP Központi Bizottsága elnökségének póttagjává, a titkárság tágjává s az SZLKP Központi Bizottságának titkárává választották. Figyelem! Figyelem! 1968. február 10-én (6. számunkban) indul a Szabad Földműves rendszeres heti kvíze, a VIZSGÁZIK az olvasó Ha figyelmesen olvassa lapunkat, könnyűszerrel választ adhat heti kérdéseinkre, amelyeket az egyes rovatokban megjelenő írások alapján állítunk össze. Tehát általában a mezőgazdaságot, kül- és belpolitikát, kulturális életet, irodalmat, sportot érintő kérdésekről lesz szó. Tanácsoljuk, hogy őrizze meg lapunk egyes számait. A feltett kérdésekre ugyanis a Szabad Földműves előző két számában megjelent cikkekben találhatja meg a pontos válaszokat. A helyes válaszok közül hetente hármat sorsolunk ki. 1. díj 100,— KEs 2. díj 60,— KEs 3. díj 40,— KEs Tehát már most biztosítsa lapunk rendszeres kézbesítését, hogy a 6. számunk 16. oldalán található „VIZSGÁZIK AZ OLVASÖ“ elnevezésű heti kvízbe majd bekapcsolódhasson. A kérdésekre adott válaszok beküldési határidejét esetenként közöljük. A Szabad Földműves szerkesztősége Michal Pecho elvtárs SZLKP KB titkára Egy fontos tanácskozás elé Pár nap múlva, pontosabban február elsején megkezdi három napig tartó munkáját az EFSZ-ek VII. kongresszusa, hogy értékelje azokat az eredményeket, amelyeket hazánk mezőgazdasága a CSKP XIII. kongresszusán és a központi bizottság márciusi ülésén elfogadott határozatokkal összhangban elért. A kongresszus munkája természetesen kiterjed az Irányítás tökéletesített rendszerének értékelésére és elmélyítésére, továbbá a tudomány és a gyakorlat összhangjának, a gépesítés és a kemízálás, a beruházási építkezések, az irányítás demokratizálódási folyamata, az egységes földművesszövetkezetek ökonómiai és társadalmi helyzete és tekintélye, valamint a szövetkezeti demokrácia színvonalának elemzésére is. A nyilvánosságra hozott vitaanyag korlátlan lehetőségeket nyújtott ahhoz, hogy szövetkezeti parasztságunk — már a kongresszust megelőző időszakban — megismerkedhessen mezőgazdaságunk fejlődésének sajátos és időszerű problémáival, illetve a megoldásra váró kérdések egész sorával, tehát, hogy részt vegyen e nagy jelentőségű kongresszus előkészítésében. Az új gondolatok és elképzelések, amelyek a mezőgazdaságunk sokrétű és gyorsütemű fejlődését hivatottak szolgálni, felkeltették a szövetkezeti tagok széles rétegeinek érdeklődését. Ezzel magyarázható, hogy szövetkezeteink többsége nemcsak elvileg foglalt állást a megoldásra váró feladatokhoz, hanem gyakorlati téren is megkezdte azoknak a progresszív elképzeléseknek a megvalósítását, amelyeket feltételezhetően az EFSZ-ek VII. kongresszusa is magáévá tesz. Nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy ilyen felelősségteljesen és önállóan soha nem foglalkoztak egységes földművesszövetkezeteink a termelésük szakosításával, főleg a növénytermesztés struktúrájának ésszerű kialakításával, mint fejlődésünk Jelenlegi szakaszában. S persze bíztató jelenség az is, hogy az említett intézkedésekkel egyidőben — szövetkezeteink többsége — megteremtette a búzatermesztésünk eredményesebbé válásának és a jobb minőségű takarmányalap létrejöttének előfeltételeit. Tehát tanújelét adta annak, hogy a termelés színvonalának szüntelen emelése által igyekszik eleget tenni felelősségteljes társadalmi küldetésének. A szövetkezeti tagok túlnyomó többsége üdvözölte azokat az intézkedéseket is, amelyek kifejezésre juttatják a mezőgazdasági dolgozók tekintélyének növekedését, illetve azt, hogy a párt és az államhatalmi szerveink, s persze az egész dolgozó társadalmunk, érettnek és alkalmasnak tartja a föld művelőit arra, hogy járási méretekben a mezőgazdasági termelés irányítását a saját kezükbe vegyék. Ez kifejezésre jut abban is, hogy a járási mezőgazdasági társulások megalakításét szorgalmazó javaslatok a legtöbb szövetkezetben a tagok támogatására találtak. Kibontakozásnak indult az integrációs kapcsolatok létrehozását és fejlesztését szolgáló mozgalom is. Gomba módra alakulnak az üzemközi vállalkozások, amelyek sok helyütt a tojás- vagy a hústermelés, míg más helyeken az áruértékesítés, vagy a szolgáltatások minőségi és gazdaságossági színvonalának emelkedését hivatottak szolgálni. Elmondhatjuk tehát, hogy a kedvező jelenségek egész sora bizonyítja: egységes földművesszövetkezeteink lelkiismeretesen — az országos tanácskozás jelentőségéhez méltóan — felkészültek a VII. kongresszusukra, s hogy a szövetkezeti tagok bizalmát élvező küldöttek érdemleges megbeszélést folytathatnak majd mezőgazdasági termelésünk fejlesztésének időszerű kérdéseiről. J Mezőgazdasági ifjúság találkozója Az ország összes kerületeiből negyedik hagyományos találkozójukra jöttek össze a mezőgazdasági fiatalok Prágába. összesen 400 fiú és lány vett részt a CSISZ Központi Bizottsága, a Mező- és Élelmezési Minisztérium, valamint más szervezetek által rendezett találkozón. A mezőgazdasági fiatalok fővárosunkban tanácskoztak közéleti képviselőinkkel, élenjáró sportolókkal. Értékelték a falun működő ifjúsági szervezetek munkáját. Megvitatták a CSISZ állásfoglalását a mezőgazdasági üzemek VII. országos kongresszusával kapcsolatban. Az élénken vitázó fiatalok nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a földművesek VII. kongresszusán a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség küldötte érdemben szólhasson hozzá majd a vitához.
