Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-01-20 / 3. szám
tőlük ellesni a méhészet tudományát. A szakismeret gyarapítása sokszor a késő éjszakai órákba nyúlt. Kitartó szorgalma gyümölccsé érlelődött. A Komáromi Állami Gazdaság méhésze lett, ahol kétszáz méhcsalád gondjait bízták rá. Nem volt könnyű a dolga, de igyekezett, ahogy csak tudott. Itt alkalma nyílott a méhek életének megfigyelésére és további tapasztalatszerzésre. Ez időtájt saját méhcsaládjainak száma ötvenre emelkedett. Ezek gondozását felesége és a családtagok végezték. Újításokkal is próbálkozott. Kaptárak építésével, melyeket alsó menekülőtérrel látott el. Az általa tervezett javaslatot az 1960-ban megrendezett első országos újítók találkozóján mutatták be, melyet Kráfován a méhészmesterek készítettek el. Ez a siker további Indítékot jelentett számira. Újabb kísérletezésbe kezdett. Egyidejűleg pedig beiratkozott a szaktanítói iskolába. Kitartó szorgalommal bővítette szakmai ismereteit, melyet végül siker koronázott. Megszerezte a szaktanítói képesítést. Ezután újabb és újabb kísérletezések következtek. A megtett utat elismerő oklevelek, diplomák fényjelzik. Jelenleg a Komáromi Járási Termelési Igazgatóság dolgozója. Munkája mellett minden Idejét a méheknek szenteli. De az újítások sem hagyják nyugton. Most a forgatható kaptár prototípusát készíti el. Előnye, hogy a kaptárt nem szükséges a helyéről elmozdítani, hanem csak meg kell fordítani. Ugyanis fekvőkaptárról van szó, melyet két részre osztottak. Az elmondottakhoz talán annyi kívánkozik, hogy Balogh A méhcsaládok tavaszi fejlődése és a meleg Ismert dolog, hogy a méhcsaládok fejlődését négy tényező biztosítja: méz (cukortartalmú anyagok), emészthető fehérje (virágpor, virágpor-pőtló, mint szójaliszt, SPILKA vagy más fehérjéket tartalmazó pótanyagok), víz és meleg. A hasítás legkedvezőbben 33—36 fok melegben fejlődik. Ennél alacsonyabb vagy magasabb hőmérséklet káros hatással bír a fiasításra. Ezt a hőmérsékletet a méhcsaládok igyekez nek fenntartani, vagyis a család csupán azon a területen fiasít amekkorán a szükséges meleget fenn tudja tartani. Ebbeni igyekezetükben a méhész segítséget nyújthat. Elsősorban arra kell törekedni, hogy a családban létrejött meleg minél lassab ban jusson a kaptár falain át. Ezért fontos, hogy a kaptár hőszigetelése tökéletes legyen. Ha a kaptár falai egyszerű deszkából készültek, rakjuk szorosan egymás mellé a kaptárokat. ha erre nincs mód, más hőszigetelő anyaggal vegyük körül a kaptárokat. Ez nagy mértékben gátolja a meleg távozását. A kaptár fészkének melegen tartását szűkítéssel is elősegíthetjük. A fészekben csak annyi lépet hagyunk, amennyit a család sűrűén takar. A többi lépet a jól hőszigetelt válaszfal mögé helyezzük. Igen célszerű, ha a méhek a válaszfal alatt a tartaléklépekhez juthatnak, hogy ezekből az élelmet a fészekbe hordhassák. A helyesen leszűkített fészekben a család kis erőfeszítéssel fenntartja a meleget és a fiasítás gyorsab ban fejlődhet. A szűkítés előnye az is, hogy kevesebb méh szükséges a meleg fejlesztéséhez, illetve a fiasítás takarásához, így több méh szabadul fel a külső munkára. (S. L.) László tagja a Csehszlovák Méhész Szövetség szlovákiai bizottságának. Ugyancsak tagja a Szlovákiai Újítók Tanácsának is. ASSZONY A TALPÄN Az idő rohan, estébe hajlik, de beszélgessünk nem szakad félbe. Hiába, sok a mondanivaló. Amikor pontot tennénk beszélgetésünkre, megérkezik a ház asszonya. Most aztán igazán maradni kell. Már csak azért is, mert ő is méhész és méhészeti szaktanító. Érkezése előtt egy albumot lapozgattam. Ehhez hasonlót még nem láttam. Egy nagyszerű kezdeményezés sikereit zárja magába. Bejegyzések, fényké pék jelzik e szorgalmas aszszony Igyekezetét, melynek előző állomása Dunamocs volt. Miről van szó tulajdonképpen? Arról, hogy Balogh Klára és özvegy Krajcsiné Lazáry Anna szaktanítók a méz sokoldalú felhasználását népszerűsítették falvainkban. A legkülönfélébb sütemények, mézeskalácsok, babák, szívek, házikók stb. kerültek ki kezük alól. Az egyes községek méhészszervezetének asszonyaival karöltve rendeztek kiállításokat az általuk készített sütemény-figurákból, melyeket vagy kiárusítottak, vagy pedig tombolán sorsoltak ki. Bejárták a Garam alsó folyását. A bejegyzések szerint Oroszka, Szódó, Nagvölved sorakozik egymás mellé. A komáromi járásból Dunamocs, Keszegfalva és további községek. De fellelhető benne Nagymegyer és Tornaiia község, illetve város neve is. Az írásos bejegyzések az elismerés legfelsőbb fokán szólnak a kiállítás anyagáról, valamint a kiállítás megszervezéséről. Sajnálatos, hogy e kezdeményezés az utóbbi években szünetel. Balogh Klára egyébként óvónő. Felelősségteljes munkája mellett a család gondja is őrá nehezedik. Ennek ellenére mindig talál magának időt arra. hogy szakmai tudását gyarapítsa, és a méhekkel foglalkozzon. Gazdag szókincsével jó előadó benyomását keltű Kedvessége lebilincselő hatással van a hallgatóra, s ezért nem kétséges, hogy az általa előadott anyag termékeny talajba hull. A mézből készült sütemények, torták ínycsiklandozó egyvelege. Foto: A Egy szorgalmas méhész-házaspárt mutattam be, akiknek élete elválaszthatatlanul összeforrott a méhek életével. Szorgos igyekezetük hasonló a méhek igyekezetével. Tudásukat nem rejtik véka alá, hanem megosszák azt másokkal. Az egyszerű nép nevelői lettek, amikor faluról falura járva, oktatják, tanítják azokat az embereket, akik a méhek rejtett életének titkaiba akarnak hatolni. Tele élménnyel és szakmai ismeretekkel gazdagodva távoztam a Balogh portáról. A kellemesen eltöltött néhány óráért cserébe további sikereket, jó egészséget és lankadatlan szorgalmat kívánok a Balogh házaspárnak. Andriskin József I APRÓHIRDETÉS |t Vennék | jóminőségü műlépet. 'i Cím a szerkesztőségben. ,1 Méhészeti előadás az iskolások részére. Balogh László előadás közben. írásomhoz érdekes epizód fűződik. A Szabad Földműves 45. számának szakmellékletében Kubicsek Pál komáromi méhész tapasztalatairól írtam. Ottlétem alkalmával Kubicsek elvtárs megemlítette, hogy szakmai téren nagy segítséget kap Balogh bácsitól. Mivel a házigazda a „bácsi“ jelzőt használta, úgy gondoltam idős méhészről van szó. A gondolat, hogy személyesen megismerkedjem Balogh elvtárssal, nem hagyott nyugton. Kíváncsi voltam szakmai felkészültségére, tapasztalataira, s mindarra, ami a méhészettel összefügg. November utolsó napjainak egyikén csengettem a Balogh portán. Szinte gyerekes kíváncsisággal vártam a csoszogó lépteket, s magamban már képet alkottam az „öregről“. A kapu túlsó felén gyors léptek jelezték, hogy a portán gyakori a vendégjárás, mert pillanatok alatt kitárult a kovácsolt vaskapu. Fiatalember fogadott és tessékelt befelé. Az előszobában velem egykorú férfi s egy korosabb nő tartózkodott. Nagy volt a meglepetésem, amikor Balogh elvtárs közölte, ő a keresett személy. Látva megrökönyödésemet kedves közvetlenséggel elmondotta milyen jót mulattak azon, hogy az említett Írásomban bácsinak tituláltam. Közvetlensége feloldotta a feszült légkört, és baráti hangon indult a társalgás. Megtudtam, hogy Balogh László 1947-ben kezdett a méhészkedéshez. Induláskor tizennégy méhcsaládot vásárolt, erre alapozta méhészetét. A hazai és külföldi szakirodalom lett hű segítőtársa, barátja. Ezenkívül Idős, tapasztalt méhészeket látogatott meg, s iparkodott Méhész házaspár
