Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-01-20 / 3. szám
(Folytatás az 1. oldalról.) 1936-ig meg 12 000-re emelkedett, persze meg kell jegyeznünk azt Is, hogy a szervezeti tagságra való tekintet nélkül összesen 27 000 egyén foglalkozott méhészkedéssel. 9 Sok panaszt hallhattunk az elmúlt években a műlép minőségére, mivel a természetes viaszkot bizonyos mennyiségű parafinnal pótolták, s a méhek az ilyeneket rendszerint nem akarták építeni. Mit tesznek a helyzet rendezése érdekében? — Ezzel a kérdéssel már 1963- ban foglalkozott a méhészeti szimpózium, mégpedig a Liptovsky Hrádok-i Méhészeti Kutatóintézet vizsgálati eredményei alapján. Azóta életbelépett az a szabály, hogy a műlépek viaszához tilos az üzemekben pótanyagokat keverni. Előfordul azonban elvétve, hogy a feldolgozásra beküldött viaszban bizonyos arányban még parafin található, de ennek százalékaránya a kiegészítés révén is fokozatosan csökken. £ Hol szerezhető be jóminőségű műlép, esetleg viaszért történő cserében, illetőleg hol vásárolható műanyaglép, amelyek állítólag Romániában, Lengyelországban és a nyugati államokban jól beváltak? — Az utóbbi két évben viaszhiány mutatkozott, ugyanis le kellett állítani a Törökországból és máshonnan behozott viasz vásárlását. A műlépek vásárlási lehetőségének kérdése összefügg tehát jelenleg a Fogyasztási Szövetkezetek Szövetsíége útján történő lépfelvásárlással. Műlépkészítéssel és eladással a Bognár és Méhészszövetkezet foglalkozik Brno, Smetanova utca 17 cím alatt. Viaszfelvásárlással ugyanennek a szövetkezetnek a részlege foglalkozik, Brno-Královo Pole, Podébradova 111 cím alatt. Viasz- és lépcserét mülépre e szövetkezet üzletében végeznek, Brno, Novobranská utca 8 szám alatti címen. A brnói cégen kívül viaszt és lépet vásárol, illetve műlépre cserél a Drevotvar Hradec Králové méhészeti szaküzeme Chlumec nad Cidlinou címen. Ez, valamint a brnói üzem szervizszolgálatot is bevezetett, s az érdeklődőkhöz kijárnak. A viaszhiány megköveteli, hogy a legközelebbi időben nálunk is sor kerüljön a műanyagból készülő műlépek gyártására, amelyeket a méhek szívesen építenek, mint azt a külföldi tapasztalatok bizonyítják. # Foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy a műanyagfeldolgozó üzemek valamelyikével a műlépkészítéssel kapcsolatban tárgyalásba kezdenek? — Ez folyamatban van, s reméljük, hogy a legközelebbi években a műszaki forradalom ezen vívmányát méhészeink is alkalmazhatják. # A mézlepény készítés terén milyen a helyzet? — A méhcsaládok serkentése tavasszal, esetleg más időszakban megkívánja a mézlepény etetését. A hagyományos mézlepényen kívül — amelyben 60 2 rcraimszázalék cukor és 40 % méz van — készítenek fehérjével dúsított mézlepényt is. Mindkét serkentőanyag elégséges menynyiségben áll rendelkezésre, s reméljük, hogy az elosztásukban tavaly mutatkozó kisebb hiányosságok idén nem fognak megismétlődni. Ö Az elmúlt évben az állam minden betelelt méhcsaládért tulajdonosának 25 korona közvetlen pénzbeli segélyt nyújtott. Milyen a kilátás ezzel kapcsolatban 1968-ban? — A méhészet fejlesztésének érdekei hazánkban az állami szervek részéről nagy megértésben részesülnek, amit más államokban nem tapasztalhatunk. Az állam, termelési szektorokra való tekintet nélkül 1966-tól minden hat kereten betelelt méhcsaládra huszonöt koronás közvetlen pénzbeni segélyt nyújt, amely csak az elmúlt évben 8 302100 korona kifizetését jelentette. Ezt a segélyt méhészeink 1968-ban is megkapják. Ezen kívül államunk közvetett segítséget is nyújt azzal, hogy a méhek atkakor betegségének laboratóriumi kivizsgálásáért nem kell fizetni. Szlovákia területe gyakorlatilag mentes e betegségtől, mert esetleges tűzfészkeit azonnal lezárjuk. % Nemrégiben az állam 10 koronát fizetett a magánméhészeknek minden méhcsaládért, amelyeket mezőgazdasági kultúrák beporzására használtak fel. Hogyan alakul ez idén a helyzet erre vonatkozóan? — Államunk kizárólag magánméhészeknek fizetett 1966-ig a beporzás! munkáért méhcsaládonként 10 koronát. Mivel a gyümölcs- és vetőmagtermesztés mennyiségi, valamint minőségi szempontból megkívánja a beporzást, helyes, ha ezért a kultúrák tulajdonosai fizetnek, mint ahogyan ezt számos fejlett kapitalista és néhány szocialista államban is bevezették. A Földművelés- és Élelmezésügyi Minisztérium 1967. november 24-én kiadott közlönyének 37. számában az összes mezőgazdasági üzemeknek szóló intézkedést hozott nyilvánosságra a beporzással kapcsolatban. E szerint minden méhcsaládért, amelyet a lucerna vagy a vöröshere beporzása végett vándoroltatnak a parcella közelébe, a virágzás idejére vonatkozóan 60 koronát fizethet a mezőgazdasági üzem. A többi virágbeporzásra szoruló mezőgazdasági kultúra esetében méhcsaládonként 50 korona fizethető. A méhek szállítási és kezelési költségeit a mezőgazdasági üzem köteles viselni. A méhészek és a mezőgazdasági üzemek közötti szerződéskötés ideje elérkezett, s ezzel teljesült méhészeink régi óhaja, melynek kiharcolása évekig tartott. 0 Miben látja a méhészet fokozottabb fejlődésének akadályát? — A méhészet még intenzívebb fejlődésének komoly akadálya a mezőgazdasági üzemek egyes vezetőinek megnemértésében rejlik. További akadályt a vegyszerek alkalmazása jelent a kultúrák virágzása idején, amit az 1963-ban megjelent 37. számú rendelet felelősség terhe mellett tilt. A nagyüzemi gazdálkodással sok mézelő gyomnövény eltűnt, a méhészek azonban megértik, hogy a fokozott kenyérgabona-termelés elsődleges fontosságú. Viszont az erdőgazdaságokban még mindig sok a kihasználatlan méhlegelő. Bár az említett rendelet kötelességévé teszi az erdőgazdaságoknak méhlegelő területeik fizetség nélküli rendelkezésre bocsájtását, ezt nem mindenütt teszik szívesen. A Bratislavai Erdőgazdasági Szakágazati Vállalat elhatározása, miszerint a méhészeti vándortanyák létrehozásáért használati díjat követelt, szerintem nem volt a legszerencsésebb, mert ezzel a negatívummal egyedül állunk a világon. Meggyőződésem, hogy a szakágazati vállalattal ezt a túlkapást 1968-ra vonatkozóan sikerül rendezni. 41 A magánméhészek 10 méhcsalád erejéig nem fizettek kereseti adót. Ez a határ 15 méhcsaládra tolódott, viszont nemrégiben olyan vélemények hangzottak el, hogy méhészkedői csak 20 családdal érdemes. Hogyan sikerült 1968-ra vonatkozóan a nézeteket összeegyeztetni? — Adó alá 1966-ig a sorrendben 10 fölötti méhcsaládok estek. A XIII. pártkongresszus határozataiból kifolyólag ez a határszám 15-re tolódott. Választmányunk az ökonómiai és a szakmai nevelési szempontok figyelembevételével úgy véli, hogy a jelenlegi állapot, amikoris Szlovákia területén általában 8—10 méhcsaláddal dolgoznak, nem kielégítő. A húsz méhcsaláddal dolgozó méhész már nagyobb befektetést eszközöl és munkája eredményén már anyagilag jelentősen érdekelt. Méheit ilyen esetben már nem kerti dísznek tartja, s többet olvas, tanul, fejlődik, törődik az állomány egészségi állapotával. Az 1966-as évben az adóztatás 15 méhcsalád feletti Az EFSZ méhészmesterek alapfizetése lényegében hasonló és a rendelkezés kiegészítő részeivel 1964. január 1-től érvényes. Az EFSZ-ek VII. kongresszusa után, amely ez év februárjában zajlik le, valószínűleg új irányelvek lépnek életbe. A 115 méhcsaládnál nagyobb számú állománnyal állami- vagy erdőgazdaságban dolgozó méhészmesterek április elsejétől október végéig pótjutalmazásban részesülnek. E szerint ha a méhészmester 116—125 méhcsaláddal dolgozik, akkor havi alapfizetése a többlet méhcsaládokra vonatkozóan 0,7 %-kal növekszik, 126—140 méhcsalád kezelése esetén további 0,5 %-al és 14V- 160 méhcsaládnál ismét további állománynál kezdődik, azonban szövetségünk mindent elkövet, hogy sikerüljön az adóztatás határát a Magyar Népköztársasághoz hasonlóan 30 méhcsalád fölé emelni, sőt a Szovjetunióhoz hasonlóan a méhészeti tevékenységet teljesen mentesíteni az adókivetéstől. % Milyen változások várhatók ez évben a szolgáltatások és a technikai felszerelések előállítása terén? — Az utóbbi években a felszerelések gyártása nem volt kielégítő. Az illetékes előállító és ellátó üzemekkel tárgyalásokat folytatunk, hogy a hiányosságok ne ismétlődjenek meg. Sajnos, a kevésbé népszerű árkiegyenlítéssel is számolnunk kell. Igyekszünk elintézni, hogy a kiskereskedelmi árak ne változzanak és az árkülönbözetet az állami tartalékokból meríthessük. ® Milyen fizetéssel számolhatnak méhészmestereink 1968- ban? — Az alapfizetések kérdése megoldottnak tekinthető, azonban az anyagi érdekeltség szemponjából változások álltak be. Eszerint 1968-ban minden mezőgazdasági üzem saját belátása szerint rendezi a prémiumfizetés elvéit. Sajnos, egyes helyeken nagy prémiumcsökkenés tapasztalható, ami a méhészkedés jövedelmezőségének rovására menne, ezért választmányunk egységesítő javaslatot dolgozott ki, s ennek jóváhagyását szorgalmazza. Az állami- és erdőgazdaságok méhészeti dolgozóinak alapfizetése, amelyet 1962. szeptember 20-án hagytak jóvá (23240 — 235 sz. miniszteri rendelkezéssel), 1965- ben kiegészítették a kvalifikált méhészek és a területi méhészeti állomásokon dolgozó egyes alkalmazottak részére létesített VI. fizetési osztállyal. Ezek szerint a következő méhészmesteri alapfizetések érvényesek például 70 méhcsaládnál több méh kezelése esetén: Ifi jj: S m S , -g 23 £3 23 g-a«£> SÜT *"* ec • S3 KI ■ N . w n >52 *sI52 IT4 Sf? <OOT t-i O >0 >0 70—75 835,— 943,— 1056,— 76—80 893,— 1009,— 1130,— 81—85 950,— 1073,— 1200,— 86— 90 1008,— 1139,— 1275,— 91—95 1064,— 1200,— 1344,— 96—100 1122,— 1268,— 1420,— 0,3 %-al emelkedik. Több méhcsalád esetén az alapfizetés már nem fokozódik. A szabály jelenleg az, hogy e pótjutalmazás a méhészmester egészévi alapfizetésének 50 %-át nem haladhatja meg. E rendelkezés hatása a méhállomány fokozódásában jelentkezik. Kívánjuk, hogy az 1968-as méhészév legalább olyan sikeres legyen mint az előző, növekedjen a taglétszám és a méhállomány. A száz év előtti „Felvidéken" megalakított első méhészegyesület jubileuma 1969- ben zajlik le, kívánjuk, hogy már az idei előkészületek magukban hordják a sikeres ünneplés zálogát. KUCSERA SZILÁRD
