Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1968-06-29 / 26. szám

A Csehszlovákiai Vadászok Szövetsége Szlovákiai Bizottságának akcióprogramja (Folytatás az 1. oldalról.) dászatnaik ezt a társadalmi egyesítő hivatását kell ma az első helyre állítani, miközben a vadászat gazdasági, hasznot hozó tevékenysége csak meg­erősíti, még jobban kidombo­rítja szükségességét és fontos­ságát. Nem lehet megengedni, hogy a dolgozók széles rétegei­nek jogos igényei és érdekei alá legyenek rendelve egyes gazdasági szerveik szűkkörű és csakis anyagias érdekeinek. A felsoroltakból következik, hogy jelenlegi, 23/1962 sz. va­dász törvény néhány meghatá­rozása ma már elavult és ezt helyettesíteni kell áj vadász­­törvénnyel, amelyben a vadá­szat helyzete és a vadászati jog gyakorlása Csehszlovákiában a következő alapelvekre épülne: a) a vadászat a szocialista társadalom különleges, kultu­rális, etikai és gazdasági érté­ke, amely a szocialista társa­dalom különleges, a föld tulaj­donjogától független tulajdont képez; b) a vadászat tehát nem csu­pán egy ágazata a mezőgazda­­sági és erdőgazdasági ősterme­lésnek. Igazgatásában részt kell vegyenek a dolgozó nép széles rétegei, falusiak és városiak egyaránt, az aktív vadászok ön­kéntes, társadalmi szervezeté­ben egyesülve, a vad tenyész­tését, nevelésiét és védelmét tűzve ki célul. A vadat, mint nemzeti vagyont ki kell vonni a gazdasági és állami szerveze­tek tevékenységének hatásköré­ből; c) a vadászat igazgatását rá kell bízni a vadászok önkéntes, társadalmi szervezetére, amely felelős a szocialista társadalom­nak, a vadászat tervszerű fej­lesztéséért a szocialista törvé­nyesség betartásáért; d) a vadászok egységes, ön­kéntes szervezete komplex fe­lelősséget vállal a vadászatért, ezért meg kell szüntetni a va­dásztársulatok igazgatásának kettősségét, amely a jelenlegi vadásztörvény következménye. A vadásztáreulatok a szervezet oszthatatlan részeivé és alap­­szervezeteivé válnak; e) az állami szervek a vadá­szat fejlődését törvényhozó munkájukkal irányítják és a nemzeti bizottságokkal együtt ellenőrzik a törvények betartá­sát, a vadászati jog gyakorlását és a természetvédelem és vad­védelem betartását; f) az összállami vadásztör­vény csak általános elveket és kérdéseket tartalmaz, míg a , VAUHOZ Z HALASZ részletes intézkedést meghagy­ja a föderatív, nemzeti törvény­hozó szerveknek. A törvényho­zási munkákban is tekintetbe kell venni az önkéntes vadász­­szervezet illetékes szervének véleményét; g) azokat az eseteket, ame­lyekben a vadászati jog gyakor­lását állami vagy közérdekből meg kell hagyni az államerdé­szet szerveinek kezében és ha­táskörében, a törvény határoz­za meg. Az új vadásztörvényben lehe­tővé kell tenni mindkét nem­zeti vadászszervezet részére, hogy pénzügyileg megokolt és aktív gazdasági és vadtenyész­tési szerveket hozhassanak lét­re. Aktuális elsősorban az élő­vad befogásának és eladásának (kivitelének) kézbevevése, « bérvadászatok szervezése, va­dászati nyerstermékek feldol­gozása (tímárműhely, prepará­lás, tömés, céltáblák, agyagko­rongok, mérgezett tojások ké­szítése), stb. III. A szlovákiai vadászok társadalmi szervezete. Abból a célból, hogy a szlo­vákiai vadászok fentebb emlí­tett problémái mielőbb megol­dásra találjanak, szükségesnek tartjuk az új államjogi rende­zést a szocialista föderáció alapján. Ebből az elvből kiin­dulva megteremtjük a Szlová­kiai vadászok szövetségének létrehozásához szükséges felté­teleket. Szlovákiában az eddigi, aszimmetrikus rendszer és köz­­pontosítás lehetetlenné tette a saját szervezetünk működésé­nek teljes kiaknázását, és ked­vezőtlen volt a vadászat továb­bi fejlődése szempontjából is. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság új, föderatív állam­jogi elrendezéséből kiindulva a vadászat terén is két egyen­értékű, politikailag és gazdasá­gilag önálló, nemzeti vadász­szövetséget kell létrehozni. Szlovákiában a vadászat köz­ponti igazgatását a nemzeti va­dászszövetség központi szerve látja el. A szövetség új alapszabályai­ban ezt biztosítani kell oly mó­don, hogy az eddigi CSSZVSZ jelenlegi elrendezésében meg­szűnik, és helyébe két önálló, és egyenértékű vadászszövetség létesül. Mindkét nemzeti szövetség közös, a vadásztörvényben le­fektetett ügyeinek intézésére, főleg nemzetközi és az egész állam vadászatát érintő ügyek intézésére létre hozzunk egy 8—10 tagú, központi csehszlo­vák vadásztanácsot és annak titkárságát. A vadásztanács tagjai a paritás elve alapján, mindkét nemzeti szövetség el­nökségéből delegált elnökségi tagok volnának. A tanács elnö­ki székében mindkét nemzeti szövetség elnökei váltanák egy­mást. A tanács titkárságának élén kvalifikált, fizetett titkár volna, akit a tanács választ. Rendelkezésére csak minimális adminisztratív személyzet vé­gezné az ügyek intézését. A ta­nács, illetve a titkárság hatás­körét az új alapszabályzat vagy statútum szabná meg. A tanács határozatait és intézkedéseit egyhangúlag fogadják el. Mindkét nemzeti vadászszö­vetség átveszi a vadászat komp­lex irányítását a saját nemzeti területén, ami azt jelenti, hogy eddigi jog- és hatáskörükön kí­vül átveszik a munkának és ha­táskörnek jó részét is, amit eddig az állami szervek végez­tek (nemzeti bizottságok, Szlo­vák Nemzeti Tanács, miniszté­riumok), stb. Az állam szervei az új vadásztörvény értelmében csak törvényhozási és ellenőr­zési tevékenységgel foglalkoz­nának. Az előbbiek értelmében a va­dászati kinológia munkásságát is átviszik a Szlovákiai Vadá­szok Szövetségére. A vadászku­tyák törzskönyvét vissza helye­zik az SZVSZ titkárágára. Meg kell alakítani az egyes vadász­kutya-klubokat Szlovákiában és foglalkozni kell a vadászszövet­ség tulajdonát képező, ebte­nyésztő telep kialakításával Is. A vadászat komplex igazga­tásának átvételével egyidejűleg a Szlovákiai Vadászok Szövet­sége meg kell teremtse szolid pénzügyi bázisát is. Elsőrendű feladat az élővad befogásának és eladásának megszervezése, külföldi vendégek vadászaté­nak közvetítése, a szárnyas vad mesterséges tenyésztésének be­vezetése, mintavadgazdaságok szervezése a szövetség járási és központi szervei kezelésé­ben. A vadászati lövészet terén a szlovákiai vadászok szövetségé­nek fokozott igyekezetét kell kifejtenie a jó lőkészség kiala­kítása érdekében. Kidolgozza egész Szlovákia területére a lő­terek kiépítésének távlati ter­vét. Elsősorban a Pozsony-Za­­bo6i lőtér kiépítése időszerű. A Szlovákiai Vadászok Szö­vetségének Központi Bizottsága figyelemmel kíséri a vadász­­fegyverek és a vadásztöltények gyártását és elosztását. Érvé­nyesíti a vadászok ezirányű kí­vánságait és követeléseit. E cikkek szlovákiai gyártásáról tárgyal az illetékes szervekkel. Ojabb kapcsolatokat teremt a csehszlovák fegyverellenőrző szervekkel, hogy emelje a lő­fegyverek és az azokat hasz­náló személyek létbiztonságát. A szövetség rövid időn belül megteremti egy önálló vadá­szati szaklap feltételeit s annak kiadását saját kezébe v«6zi. Megbeszéli egy önálló, vadá­szati kiadóvállalat létrehozását és feltételeit is. A CSSZVSZ SZV sürgősen ki­dolgozza a szlovákiai vadászok szövetségének új alapszabályait. Ezekben leszögezi a CSKP ak­cióprogramjának demokratikus és haladő6zellemű alapelveit és a szövetség szervezetének alap­jait. Ezeket a munkákat 1968 vé­géig kell befejezni úgy, hogy a javaslatot elő lehessen ter­jeszteni a szlovákiai vadászok konferenciáján. Ha szükséges, akkor a járási és központi szervek mellett re­habilitációs bizottságokat is létesíteni kell. Feladatuk azok­nak a hibáknak helyrehozása lesz, amiket egyes polgárok szenvedtek el, a múltban, va­dásztevékenységükből kifolyó­lag. E bizottságok tagjait a já­rási vadászbizottságok, illetve a SZB plénumái választják. A CSSZVSZ SZB 1968 végéig befejezi az 1969-re összehívan­dó szlovákiai konferencia elő­készítését. A konferencia elé terjeszti a szövetség végleges akcióprogramját, a vadászat fejlesztésének távlati tervét, a nemzeti vadászszövetség új alapszabályait. A konferencia választja meg, titkos szavazás­sal a szövetség új szerveit is. Az elkövetkező hónapokban felelősségteljes és nagyigényü munka vár ránk. A feladatok elvégzésére mozgósítani kell minden vadászt és vadészbará­­tot. Ford.: Kimer Károly, mérnök. TISZA MENTI SZARKAVADÁSZAT Egyik legrafináltabb ma­darunk, a szarka, minden évben sok kárt okoz, nem­csak a háztartások csirke állományában, hanem az ap­róvad szaporulatot is irtja. Feltöri és elfogyasztja a fá­cántojásokat, elragadja a fácáncsibéket, sőt néha vak­merőségében még kisebb nyulak megtámadására is vetemedik. Szolnok megyé­ben e ravasz kártékony ma­darak nagyon elszaporodtak, s ezért a Tisza menti vadá­szok rendszeresen irtják a tarka rablókat. Vadászatuk nem könnyű. A hihetetlen éber szarkák ugyanis, ha mozgást észlelnek, már messziről menekülnek.

Next

/
Thumbnails
Contents