Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-06-29 / 26. szám
Napirendszerű szünidőkihasználás Üjből befejeződött az iskolaév, Itt a nyári szünidő. Nagy örömet jelent ez szülőiknek, gyermekeknek egyaránt, hiszen alkalmat ad arra, hogy tíz hőnap megfeszített munkájának gyümölcsét élvezhessék. A szülők nagy része nyári úttörőtáborban helyezi el gyermekét. Így a nyaraltatás problémája részben meg Is oldódik. A szünidő kezdete eltelik a táborozásra való felkészüléssel. Az úttörő táborokban a gyermekek napirend szerint élnek. Visszatértük után követik odahaza a megszokott napirendet. A szülőknek csak arra kell törekedniük, hogy biztosítsák a szükséges feltételeket. Azoknak a szülőiknek, akik erre az időre hagyják meg szabadságukat, nem okoz nagyobb gondot a hátralevő idő eltöltése, hiszen tulajdonképpen közös nyaralás, fürdőzés és egyéb szórakozások csak kellemessé tehetik a nyár betetőzését. Az alábbiakban azokhoz a szülőkhöz kívánunk szólni, akik főleg szövetkezetekben dolgoznak reggeltől estig s nem áll módjukban gyermekeikkel foglalkozni. Kedves Szülők! Ne fogadják a „napirend“ szót viszolygással. Hiszen naponta bizonyos napirend szerint élünk, dolgozunk, szórakozunk. A különbség éppen annyi, hogy ezt mi már észre sem vesszsük, annyira belénk ídegződött. Gondoljuk csak meg, hogy a gyermek nyári szünidejének kitöltését is bizonyos törvényszerűségek vezetik. A napirend elgondolásánál is ezekből a törvényszerűségekből induljunk ki. A gyermek felkelésének ideje, az ebéd, a vacsoraidő, és a lefekvés ideje. A közbeeső órákat igyekezzünk úgy kitölteni, hogy ne nagyon térjenek el a megszokott életmódtól, csak a foglalkoztatás óráinak az arányai változnak meg. Több időt kell hagyni a szórakozásra. A gyermekektől megkövetelhetjük a komoly segítséget a háztartásban és más munkában, de ne feledkezzünk meg a gyermek gyors fáradékonyságéról, kisebb munkabírásáról. Ezeket a szempontokat tartsuk szem előtt, amikor a gyermeket egy-egy munka befejezése után játszani küldjük azzal, hogy rövidesen felvázoljuk a még rá váró munkát és a játékra 6Zánt időt. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a nyári szünidő elsősorban a gyermek üdültetésére szolgál, ezért vigyáznunk kellene a munka és a szórakozás időarányának helyes beosztására. Még egy fontos körülmény: mivel a gyermekek nyári szórakozása első helyén a fürdőzés áll, erről szólunk pár szót. Általában a gyermekek felnőttek felügyelete nélkül járnak, az álló- és folyóvizekre fürödni, bár ez a szórakozás egyike azoknak, amelyek leginkább veszélyeztetik a gyermekek egészségét, sőt életét. Ezért azt tanácsoljuk a szülőknek, szenteljenek a gyermeknek időt és legalább első alkalommal, amikor a gyermek még csak ismerkedik a vízzel, töltsenek el velük pár órát a víz partján. Ennyi is elégséges arra, hogy a szülő megismertesse gyermekét mindazokkal a szokásokkal és szabályokkal, amelyeknek ismerete a gyermekek biztonságához feltétlenül szükségesek. Arra a természetes közlésmódra gondolunk, amely a szülő és a gyermek bensőséges viszonyából szórakozás közben adódik. Ezután a bevezetés után sem szabad elhagyni az ellenőrzést. A gyermek érezze, hogy gondoskodásunkkal állandóan követjük. Várjuk el a gyermektől, számoljon be esténként munkájáról és szórakozásairól és foglaljunk állást helyeslésünkkel és a szükséges bírálatunkkal. Meg kell még említenünk a nyári gyakori sajnálatos tűzeseteket, amit legtöbb esetben olyan gyermekek okoznak, akik felügyelet nélkül, tétlenségben töltik napjaikat. Óriási veszteségeket okoznak népgazdaságunknak ezek a nem is ritkán előforduló esetek. A gyermekek meggondolatlan tettei következtében milliós károk keletkezhetnek, főleg faluhelyen, ahol a szövetkezetek épületeiben a betakarításkor több vagon szemestakarmány van egy helyen elraktározva. Csaknem természetesnek tartjuk, hogy a vidéken lakó szülők elsősorban az ilyen játékok megtiltására törekednek majd. Intelmeik ne csak tiltásokat tartalmazzanak, mert ez ugyan a legmegszokottabb módszere a szülői „nevelésnek“, a mi nézetünk szerint, viszont a leghatástalanabb. A gyermekeknél ez szokássá válik, és nem tudatosítják fontosságukat. Sóikkal ésszerűbb, ha gyermekeknek elmondjuk egy-egy tűz keletkezésének a történetét, okozóit és kellemetlen következményeit, elsősorban a gyermekekre, a szülőikre, de szélesebb érvényességben az egész társadalomra. Ezzel is csak arra szeretnénk rámutatni, hogy kikerülhetők a nyári kellemetlenségek akkor, ha időben és jól összeállított napirenddel szabályozzuk. Tyarháné, Fekete Mária APRÓSÁGOK AZ ÜJ BURGONYA csúnya hantára festi a kezünket amelyet semmiféle súrolószerrel nem tudunk azonnal eltávolítani. Nem fogja meg a kezünket az újburgonya, ha sós vízbe dobva tisztítjuk. Még haladósabb, gyorsabb a munka, ha darabos sóval jól meghintjük és vászon zacskóba téve sodrogatjuk le a héját. Utána bő vízben lemosva, esetleg csak a szemekben maradt héjakat kell kivagdosni. Ha már nehezen jön a burgonya héja és nem akarjuk hámozni, dobjuk pár percre forró vízbe, mert úgy könynyen lehúzhatjuk a héját. Egyébként a gyümölcsűik, például a sárgabarack nem kívánatos héját is úgy távolíthatjuk el gyorsan, szaporán, lekvár vagy dzsem készítésénél, ha szűrőkanálban pár percre forró vízbe állítjuk. A FŐZELÉKFÉLÉKET legjobb csap alatt vízsugárral kimosni, de minden esetre többször váltott bő vízben mossuk meg, hogy föld, homok és egyéb piszok ne maradjon bennük. Áztatni azonban egyetlen zöldségfélét sem szabad, különösen a feldaraboltakat nem, mert értékes tápanyagokat — ásványi sóikat, vitaminokat — oldunk ki belőlük, amelyeket az áztató vízzel elöntünk. Előbb mossuk a zöldségféléket, például a zöldbabot is és csak utána daraboljuk fel. A főzelékféléiket ezenkívül mindig sós vízben a báljuk, vagy főzzük, mert az csökkenti a tápanyagok kioldódását. A főzővizet pedig, pl. burgonyalevet sohasem öntsük el, hanem használjuk fel leves készítéséhez, vagy feleresztéséhez. A CSACSKA KISCICA Katinak volt egy koromfekete, kedves kis cicája. A szomszédnénítől kapta, aki Koromnak nevezte el. Kati boldogan vitte haza kis kosarában a cicát. Otthon puha fekvőhelyet készített neki, s langyos fejecskével megitatta. Kormi jól érezte magát Katiéknál. Naphosszat lustálkodott vagy hancúrozott. Pajkos ugrándozásával, játékos jókedvével megnevettette az egész családot. Kati egy nap kivitte magával az udvarra, hogy megismerkedjék a környékkel is. Később Kormi már a kertbe is kibátorkodott. Tarka lepkék után futkosott, elkapott egy-egy szöcskét, meghemperedett a jó puha fűben. Mikor már nagyobbacska lett, felébredt benne a vadász-szenvedély, és egérlesre indult. Mivel nem volt gyakorlata az egérfogás mesterségében, a cincogó had bizony elszökött előle. Emiatt Kormi nagyon elkeseredett, s bánatában leheveredett a kert végében a homokbuckára, s arra gondolt, milyen rossz így egyedül, nincs kivel játszania. Már éppen szundikálni kezdett, amikor furcsa hangra lett figyelmes. Körülnézett, de senkit sem látott. Ojra behunyta a szemét, de most a hang egész közelről sziszegett. Kormi fölugrott örömében, mert azt hitte, valami játékos kiscica bújt el a közeli bokorban. Eszébe jutott, hogy játék közben ő is éppen így szokott „fflthi“ Katikára. — Miau ... miauuu ... — nyávogott Kormi. — Hol vagy cicapaitás? — kérdezte, s nagyot szökellve a sűrű bokorhoz ugrott. Nyomban elmúlt játékos kedve, BEFŐZÉS MEGGYKOMPÖT: Egy liter vízhez 1 kg cukrot és 3 kávékanál szalicilt számítva, szirupot főzünk. Négy kiló meggyet lecsumázunk, és félkilónként a lobogó szirupba vetjük. Addig hagyjuk benne, míg a szirup gyöngyözni kezd, akkor szűrőkanállal kiszedjük, üvegekbe töltjük, és végül ráöntjük a szirupot is. Tölthetjük kétliteres üvegekbe is, mert ez a befőtt télen nyitva hagyva sem romlik. Kétliteres üvegre számítva egy kis pálinkáspohárnyi szeszt, vagy rumot öntünk rá és lekötjük. MEGGYKOMPÖT NYERSEN: A megygyet kiválogatjuk, és az ép szemeket kristálycukorral rétegezve üvegekbe rakjuk. Tetejére cukor kerüljön, végül késhegyei szalicilt is adunk rá. Azonnal lekötve, végleges helyére kerüljön a kamrába, és legalább egy hónapig ne bolygassuk. MEGGYHÚS: A nyomott, de azért egészséges szemeket kimagozzuk; öt kiló gyümölcsöt, másfél kg kristálycukorral és egy deka szalicillal keverjük össze. Kisebb üvegekbe töltjük, és lekötve, végleges helyére rakjuk (ezt sem bolygatjuk egy darabig!). Kitűnő télen a meggyleves, meggymártás, gyümölcsös lepény készítésénél, de önállóan, kompótként is finom, nincs szalicil íze. RUMOS MEGGY: A hibátlan meggyszemeket lecsumázznk, és háromdecis üvegekbe töltjük. Minden üveg tetejére 10 delta kristálycukrot és fél deci rumot öntünk és kistányérral befedve a kamrába tesszük. Egy-két hét alatt ( bolygatás nélkül is — annyi levet ereszt, akár a kompót: ezután kötjük csak le. Télen kitűnő krémízesítő, leve pedig a legfinomabb meggylikőr. FNA amikor meglátta, hogy egy csúnya kígyó nyújtogatja felé hosszú nyakát, s kiöltött nyelvvel sziszegi: — Mit keresel az én homokváramon a kert végében? — É ... én csak lefeküdtem napozni egy kicsit — dadogta Kormi cica. A kígyó mitsem törődve a mentegetőzéssel, nekiugrott a cicának. De Kormi sem hagyta magát. Heves mozdulatokkal pofozni kezdte a kígyót. Erre az még dühösebben sziszegett, tekerőzött; s talán meg is marta volna a cicát, ha nem fut oda Kati papája, aki éppen a kertben dolgozott. Kormi szíve még akikor is hevesen dobogott az izgalomtól, amikor már Kati ölében ült. Ettől a naptól kezdve soha többé nem heverészett a homokbuckán, s nem is tévesztette össze a kígyósziszegést a pajkosan prüszkölő cica hangjával. Parraghy Johanna Óvakodjunk a madaraktól Hamburgban az orvosok az 1959-es karácsonyi ünnepek előtt rejtélyes megbetegedésre figyeltek fel, mely több halálos áldozatot követelt. Később megállapították: az ünnepek előtt nagy számban importált díszmadarak — főleg papagájok — okozzák a fertőzést. Valóban a papagájokkal való közelebbi barátkozás néha súlyos következményekkel járhat. A betegség kórokozója egy vírus, mely a máj, a lép és a tüdő sejtjeiben mutatható ki. A betegség a madarakon nem mutat észrevehető tüneteket. Az emberen viszont influenzaszerű állapottal kezdődik, később orrvérzéssel folytatódik, majd rendkívül súlyos lefolyású tüdőgyulladás alakul ki. A betegség ideje alatt mind az ember, mind az állat erősen fertőz. A fertőződés úgy történt, hogy a széklettel és a vizelettel távozó, majd leszáradó és elporladó, vírusokat tartalmazó váladék a levegőbe kerül, onnan pedig a tüdőbe. Nagy könnyelműséget követ el az, aki állatorvosi ellenőrzés nélkül egzotikus eredetű díszmadarakat hoz be az országba (ez egyébként tilos is!), bár ma már tudjuk, hogy ez a fertőzés nemcsak a papagáj, hanem a kanári, a galamb és bizonyos tyúkfajták közvetítésével is terjedhet. A galambokról tudnunk kell azt is, hogy az élősködőknek és kórokozóknak a galambfészkek valóságos tenyészhelyei. A madarak tollazatukban magukkal viszik e kellemetlen és veszélyes „fészekvendégeket“ és útonútfélen elhullatják azokat. Még szerencse, hogy a galambok általában nem tartoznak a dédelgetett házikedvencek közé! Apró tanácsok 0 Az elsózott ételt helyrehozhatjuk kevés szódabikarbóna hozzáadásával, mert az magába szívja a felesleges sót • Az alumínium edény hosszabb használat után megfeketedik. Ha almahéjat főzünk benne, újra visszanyeri régi fényét. Nyers krumplival vagy almával könnyen ledörzsölhetjük az alumínium edényről a kormot. • Az üveg kellemetlen szaga eltűnik, ha félig megtöltjük kávézaccal, majd vizet öntünk ró, és néhány órán át meleg helyen állni hagyjuk. 0 A férfiruha visszanyeri régi frissességét, ha sós vízbe mártott ruhán át vasaljuk. 0 A zsír fröcskölését elkerülhetjük, ha az edénybe egy szem száraz babot vagy borsót teszünk. Nyári gondok 2. FOLYADÉKHÁZTARTÁS A nyári nagy melegben, a betakarítási munkák alatt a pihenő idő folyamán, de még a lakásokban is az egyik leggyakoribb panasz az izzadás és a szomjúságérzet. — Rettenetes meleg van, szakad rólam a veríték, már étvágyam sincs, csak iszom a vizet egyik pohárral a másik után — panaszkodnak ez emberek. A nyári meleg, a szervezet túlmelegedése és hőleadása, az izzadás és a nyári szomjúság elválaszthatatlanok egymástól, élettanilag összefüggnek és együtt kell foglalkozni is velük. Kezdjük az izzadással. Az izzadás a hőleadás egyik legfontosabb módja — ahogy a múltkori tanácsadásomban említettem. — Az Izzadságot a bőr izzadságmirigyei termelik. Izzadással a szervezet hőt veszít és védi magát a túlságos felmelegedéstől, ugyanakkor csökken a szervezetben a folyadékmennyiség, a szervezet nedvei, a vér, a sejten kívüli folyadék megsűrűsödlk. Ilyenkor szomjazik meg az ember. Szomjazáskor viszont vizet vagy egyéb folyadékot iszik és minél több vizet iszik, vagy minél melegebb van, annál jobban izzad. Ez az izzadás újabb sűrűsödéshez, újabb szomjúsághoz vezet. Így válik a meleg évszak hatására a test felmelegedése, hűtése, illetve az izzadás folyadéikivás és kiszáradás — besflrűsödés — egymástfelváltó, egymásba visszatérő élettani folyamattá. A kérdés ott kezd hangsúllyá válni, — KÖZMONDÁS — VÍZSZINTES: 1. A közmondás első része. 5. Két darab. 6. Folyó Szibériában. 7. Azonos betűk. 8. Zamatja. 9. Cipész szerszám. 10. Betegség jele. 13. Pálca. FÜGGŐLEGES: 1. A közmondás befejezése. 2. Férfinév. 3. Tér peremei. 4. Fűszerez. 8. Betűt vet. 9. Hiányos láz. 11. Dákó köreoe. 12 Háziállat. TANÁCSADÓ amikor tudomásul veszi az ember, hogy izzadással a szervezet nemcsak vizet, hanem sót is veszít, de ha megszomjazik, akkor a legtöbb esetben csak vizet iszik, és ennek az lesz a következménye, hogy a sok folyadék bevitel a nedvek felhígulása és a só csökkenés fáradságérzés, étvágytalanság, gyengeség, levertség formájában jelentkezhetnek, sőt a megbillent víz és só egyensúly esetében még eszméletvesztést is okozhat. Nem követtek el tehát nagy hibát vagy túlzást azok a szerzőik, akik ilyen esetben vízmérgezésről, vízártalomról beszéltek. Az izzadás tehát a szervezet természetes hőszabályozásának egyik módja. Nem betegség. Nem szükséges és nem szabad túlzottan küzdenünk ellene. Számolni kell vele, mint a szervezet hőleadásának egyik komoly módjával, de csökkenthetjük. Ha a hőhatások kiküszöbölésével, ésszerű szellőztetéssel és ruházkodással — a hőleadás egyéb módjaival — a test hűtéséről gondoskodunk és a szervezetbe nem juttatunk felesleges folyadékot a túlzott — és bizonyos szempontból valóban kimerítő — izzadást eredményesen csökkenthetjük. Nyugodtan igyék, ha szomjas valaki, de sose sokat egy-egy alkalommal, kis adagokban kortyolva fogyassza a vizet és ne túlságosan hideget. A forró égőv orvosai, megfigyelői beszámoltak arról, hogy a tűző napon a párás meleg levegőben dolgozó munkások szomjúságát a meleg tea élvezete csökkenti. Jobban, mint a hideg víz. Élettani magyarázat is van erre: lehet, hogy az izzadást növeli, de a bőralatti erek tágításával a hőleadás egyéb módjainak lehetőségét is növeli, ezért hasznosabb, mint a hideg, a hűvös, vagy a jeges folyadék. Gondoskodjunk arról, hogy az ital kellemes, üdítő legyen. A szervezet só-szükségletének biztosításáról is gondoskodni kell. Aki rendszeresen táplálkozik, annál ez nem jelent különösebb gondot, mert a napi táplálékban a szükséges sómennyiség megvan. De aki az átlagosnál többet izzad, és még az étvágya sem kielégítő, só pótlásra szorul. Ezt Iparkodunk nedvdús táplálék, leves, főzelék, gyümölcs, tej vagy limonádé itatásával teljesíteni. Ha másképp nem sikerül, literenként egy-két gramm sőt tegyünk ez ivóvízbe, esetleg kevés citromot, ecetet, kellemes ízű italt kapunk. A mezőgazdasági munkavezetők nagyon helyesen teszik, ha intézményesen gondoskodnak a nagy melegben tűző napon dolgozó munkásaik só veszteségének pótlásáról az előbb említett módon. Még egy megjegyzésünk van a nyári folyadékháztartással kapcsolatban: az alkohol tartalmú italok a forróságérzetet és az izzadást is növelik. Tehát pálinkát, bort, de még fröccsöt vagy sört se adjunk a melegtől szenvedő, az izzadság miatt panaszkodó embereknek. DR. BUGA LÄSZLÖ SZABAD FÖLDMŰVES 9 1968. június 29. CM ií/i dí\k Ű H
