Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1968-06-29 / 26. szám

A szólásszabadság érdekében Vasárnap fejeződött be a csehszlovákiai újságtrák háromnapos rendkí­vüli kongresszusa, melyen vendégként résztvettek A. Dibüak, a CSKP KB első titkára, 0. Csrník mérnök kormányelnök, dr. G. H n s á k kormányelnök helyettes, dr. C. Cl sal1, a CSKP titkára, dr. F. Krieg el, a Nemzeti Front KB elnöke, M. Galuika kultúr- és tájékoztatásügyi miniszter, dr. B. Kuíera a Csehszlovák Szocialista Párt elnöke, egyben igazságügyminiszter, J. Pauly a Csehszlovák Néppárt központi titkára, dr. E. Goldstücker a Csehszlovák Írószövetség elnöke és más sze­mélyiségek, elfoglaltságuk engedte ideig. Üj sajtótörvényt A kongresszus számos fontos össz­társadalmi és szervezeti jelentőségű határozatot fogadott el. Ezek között szerepel a sajtótörvény megváltozta­tását és a cenzúra eltörlését követelő rezolúciő is, mert közéletünk Igazi népuralmi rendszerének megvalósítá­sa elképzelhetetlen az alkotmány-, valamint a törvényblztosította állam­polgárt szabadságjogok nélkül. A hatalom gyeplője nálunk egy 6Zűk bürokratikus réteg kezeiben összpontosult, amely ellenőrizhetet­len politikai nyomást gyakorolt köz­életünkre, miáltal a tömegtájékoztató eszközöket uniformltásba süllyesztet­ték. E réteg feladata a közvélemény olyan formálása volt, amely megfelelt A. Novotny és társai egyéni nézetei­nek és érdekeinek. Az ENSZ alapokmányának és az emberi Jogokról szóló deklarációnak értelmében a szólás- és a közléssza­badság az alapvető polgári jogok közé tartozik, ami viszont az újságírói munka szabadsága nélkül gyakorlati­lag nem érvényesíthető. A szocialista önkormányzat leltételezi a közvéle­mény teljes érvényesülését és a köl­csönös tájékoztatást a politikai veze­tés, valamint az állam polgárai kö­zött. Fontos, hogy az új törvény ki­mondja, hogy a televízió, a rádió és a sajtóiroda (CSTK) az összes állam­polgárok részére létesített állami in­tézmények, s minden állampolgár al­kotmányos és törvényes Joga ezek segítségével saját nézeteit nyilvános­ságra hozni, amennyiben ezek nincse­nek ellentétben az érvényben lévő törvényekkel és nem sértik másaik jo­gait és szabadságát. A sajtóban lehetővé kell tenni a kormány, valamint a pártszervek hi­vatalos nézeteinek és a publicisták magánnézeteinek megkülönböztetését. Csupán az előzetes sajtóellenőrzés tör­vényen kívül helyezése és jogtalan­ságának alkotmányba foglalása osz­lathatja el a bizalmatlanságot és két­kedést. Bármilyen ellenőrzésre csupán a nép választott szerve, a nemzetgyű­lés jogosult. Azért, hogy államtitkok ne kerüljenek nyilvánosságra a fele­lősség azokat terhelje, kiknek hivatali kötelessége ezek megőrzése. Az újság­írók hivatása az állampolgárok minél szélesebbkörű tájékoztatása, amihez természetszerűleg gyűjtik az adatokat. önálló szakszervezetet Az újságírók jogainak védelmére szükségesnek tartotta a kongresszus a két nemzeti újságíró szövetségből megalakítani a teljesjogú, önálló szin­dikátust, mert eddig csak olyan mun­kaadóval szembeni jogvédelmet „él­veztek“ az újságíróik, mintha a For­radalmi Szakszervezeti Mozgalom tag­jai sem lennének. A szocialista szindi­kátusok elve alapján működő önálló újságírói szakszervezet egyébként szó-' roean együttműködne az FSZM kereté­ben tevékenykedő szövetségekkel. A szabad szólás-, sajtó- és közlésszabad­ság előfeltételeként fontos megszün­tetni a munkaadó részéről megnyilvá­nuló exisztenciális nyomást. Szüksé­ges, hogy az újságírónak mint nyilvá­nos, közérdekű, alkotó politikai dol­gozónak joga legyen visszautasítani a munkaadó követelését, ha annak végrehajtása ellentétben áll újságírói lelklismeretével és erkölcsiségével. Meg kell teremteni az újságíró lét­biztonságát, hogy hivatását teljesít­hesse és nyilvános ellenőre lehessen az államhatalomnak, valamint a tár­sadalmi és gazdasági szervezetek te­vékenységéneik, hazánk állampolgárai érdekeinek védelmében. Az újságíró­­szövetség politikai küldetésén kívül — ami a Nemzeti Frontban és a nem­zetgyűlésben kifejtett munkában is megnyilvánul majd — egyben önálló szindikátussá alakul, hogy megteremt­se az újságírás szabad gyakorlásához az anyagi feltételeket, az általános jogvédelmet, valamint kollektív szer­ződéseik formájában a munkaadóval szembeni jogvédelmet, továbbá meg­oldja az orvosi kezelést és része le­gyen különféle szociális juttatások­ban. Az első föderáció A konferencián megalakult a Cseh Újságíró Szövetség és a Szlovák Új­ságíró Szövetség, mint nemzeti szö­vetség, valamint az ország történel­mében első föderatív szerv, a Cseh­szlovák Újságíróik Központja. A ma­gyar újságírók mandátumos rendszer jóváhagyását kérték, mely alapján a több mint ezerkétszáz tagot számláló szlovákiai szövetség százötven ma­gyar újságírója, saját soraiban végre­hajtott választással, arányszáma mér­tékében képviseltette volna magát, tehát a negyven tagú központi bizott­ságban jogosan öt magyar újságíró kapott volna helyet. Ezt a javaslatot a kongresszus azonban nem fogadta el, s a majorizáció érvényesülése folytán, vagyis mivel a választásokon túlsúlyban voltak a szlovák küldöttek, a magyar jelöltek közül csak két ma­gyar újságírót hagytak jóvá. Amit vi­szont jó eredményként kell elkönyvel­nünk az üj alapszabályzat jóváhagyá­sával kapcsolatban, az a tény, hogy a XIV. cikkely értelmében a nemzeti szövetségek feladatát a nemzetiségi csoportok esetében ezek szervezetei teljesítik. Ezek a sajátos problémáikat önállóan intéző, saját pénztartalékkal rendelkező szervezetek a nemzeti szö­vetség központi bizottságának fenn­hatósága alatt állnak majd. A Magyar Újságíró Szervezet megalakítása még előttünk állő feladat. A magyar újság­írók a saját szervezetben végzett te­vékenységen kívül részt kívánnak ven­ni a Szlovák Újságíró Szövetség kü­lönféle szaktagozataiban és szakklub­jaiban végzett munkában is. A konferencia teljesítette küldeté­sét, és reméljük, hogy a nemzetgyűlési 'képviselők megértéssel fogadják az újságírók részéről ajánlott sajtótör­­vénymődosító javaslatokat, ami min­den állampolgár érdeke. KUCSERA SZILÁRD A Zselízi Városi Nemzeti Bizottság igen szép eredményeket ér el a város szépítésében és fejlesztésében. Képünkön a szélesvásznú Sputnik mozi impozáns épületét láthatjuk. Bállá felv. Felelősség - előlegezett bizalom Befejeződött a csehszlovák újság­írók háromnapos rendkívüli kong­resszusa. Formára és tartalomra néz­ve valóban az új hangvétel, a minden eddiginél szabadabb megnyilvánulás jellemezte a kongresszust, de be kell vallanunk, hogy egyesek felszólalásá­ban hellyel-közzel szépséghibák is becsúsztak. Tény, hogy éveken keresztül kény­telen-kelletlen hozzászoktunk ahhoz, hogy a saját véleményt kiradírozzuk, ■ csak az úgynevezett hivatalos állás­pontot tolmácsoljuk, amely nem a többség akarata volt. Nincs más meg­oldás, meg kell tanulnunk demokra­tikusan élni és gondolkozni. Hiszen már számtalan esetben mondtuk, hogy nem akármilyen, hanem szocialista demokráciát akarunk, amiért síkra is széliünk. A kongresszuson néhányan hangsú­lyozták, hogy legalább olyan demo­kráciát, azaz sajtószabadságot kívá­nunk, mint a nyugati országokban van. Azonban akik közülünk már jár­tak ott, nem kérnek belőle, mert ott a cenzúra, a „nagy demokrácia“ elle­nére is fennáll. Semmi esetre sem a véletlen műve, hogy a sajtó, a rádió és a televízió megnyilvánulásai ott erősen megszűrt állapotban kerülnek a milliók elé. Ez­zel nem azt akarom bizonygatni, hogy itt, níiunk szükség van cenzúrára. Szú sincs róla. Csak azt akartam mon-2 SZABAD FÖLDMŰVES 1938. Június 29. dani, hogy nem mind arany, ami fény­lik. Márpedig, ha mi a nyugati demo­kráciáktól jobb, tökéletesebb, vagyis téveszthetetlenül szocialista demokrá­ciát akarunk, akkor tudnunk kell élni az előlegezett bizalommal. Ez nem azt jelenti, hogy valótlant Írjunk, in­kább azt, hogy szem előtt tartsuk a célt. Az újságírónak manapság hatá­rozott feladata s nagy felelőssége van. Tevékenysége január utántöl egy­re jobban politikai tevékenységgé vált. Nálunk az újságíró küldetése, hogy résztvegyen az ország politikájának formálásában. Ez mindannyiunktól ön­fegyelmet kíván. Nem a véletlen műve, hogy Alexan­der D u b ö e k elvtárs, pártunk első titkára eljött a kongresszusra, ahol értékes beszédében hangsúlyozta, hogy a január utáni kibontakozás nagyban annak köszönhető, hogy a sajtó, televízió, rádió dolgozói min­den tekintetben támogatták a CSKP KB progresszív szárnyának a szocia­lista demokrácia elmélyítésére való törekvését. Sajnálatos, hogy a sajtó az értékes, több mint félórás beszéd­ből csupán néhány gondolatot raga­dott ki s tálalt a tömegek alá. De így, utólag sem árt megemlékez­ni Duböek elvtárs fellépéséről, mely­ből kitűnt, hogy pártunk bízik ben­nünk, s számít további támogatásunk­ra. Ez azt jelenti, hogy mind a párt, mind pedig Duböek elvtárs — a sajtó­­ellenőrzés megszüntetése után — elő­legezett bizalommal ruházott fel ben­nünket. Most arról van szó, hogy a bizalmat megtartsak. -hsi-Mennyi termést ad a gabona? (Folytatás az 1. oldalról.) nek lesznek a hektárhozamok. A nyu­gat-szlovákiai kerületben a földmű­vesek 38 250 vagon gabonával keve­sebbet várnak, mint az elmúlt évben. A búza hektárhozama 8 mázsával lesz kevesebb a múlt évinél. Szak­emberek úgy becsllk, hogy a sörárpa hektárhozama 10 mázsával lesz keve­sebb, ami 16 ezer vagon kiesést je­lent. Szlovákia másik két kerületében viszont jobb hefctárhozamot várnak, mint az elmúlt években. Tehát az aratás végeredménye még nem biztos, lehet hogy érnek még kellemes meg­lepetések. Természetesen nagyobb le­het majd az idei kenyér úgy is, hogy ha gondosan gyűjtjük be a gabonát. Erre megvan minden lehetőség, a gé­pek készen állnak, és gondoltunk a rossz időjárásra is. A felvásárló szer­vek rendelkezésére 355 gabonaszárltő és 210 előtisztító gép áll. Nyolc őrá alatt több mint 1000 vagon gabonát tudunk megszárítani és kétszer any­­nyit tisztíthatunk ki. Az elmúlt évek­ben nagyon sok panasz volt a raktá­rozással kapcsolatban. Örömmel vet­hetjük papírra, hogy Szlovákiában több új koreszerű gabonasziló épült és így 5017 vagonnal többet raktároz­hatunk el megfelelő raktárakba, mint a múlt évben. A tervek szerint, a fel­vásárló szervek 131 528 vagon gabo­nát vásárolhatnak me. Habár egyes részeken alacsonyabb is lesz a hek­tárhozam, az idei aratás is sok mun­kát ad a földműveseknek. KÁRT OKOZ A LEFOLYÓ VlZ Révay Pál rimaszécsi olvasónk levelében írja, hogy szomszédja nem akar­ja megengedni, hogy házaik, illetve telkeik között beton vízlefolyó csa­tornát készíthessen és ezáltal megakadályozhassa a lefolyó víz felszívó­dását lakása falaiba. A HNB nem tudta kettejük vitáját megoldani és a bírósághoz eddig azért nem fordult, mert nem tudta vállalni az ezzel kap­csolatos költségeket (350 korona nyugdíjat kap). A polgári törvényikönyv 417. paragrafusának 2. bekezdése értelmében a bíróság annak érdekében, hogy ne keletkezzék jelentősebb kár, köte­lezheti az ön szomszédját is arra, hogy eltűrje az ön áltól említett beton vízlevezető csatorna készítését, amely a szomszéd javát Is szolgálná. Az említett előírás a szomszéd jogos érdekében (sőt közérdekből is) bizo­nyos korlátozást ír elő a szomszéd telek tulajdonosának és használójának. A bíróság ilyen értelemben hozott döntését végrehajtás útján 'ki lehet kény­szeríteni, ha azt a szomszéd nem lenne hajlandó betartani. Ajánlatos lenne, ha ügyvédet bízna meg képviseletével. Anyagi helyze­tére való tekintettel az ügyvédi tanácsadó iroda költségmentességet vagy jelentős kedvezményt engedélyez és a bíróság pedig Illetékmentességet. Dr. F. J. \ Lesz elég szántói ásványvíz A mezőgazdaságban dolgozók sok­szor aratás idején nem jutottak ele­gendő üdítő italhoz. A sör iránt min­dig nagy volt a kereslet, de ha sör nem volt, jól jött volna a szódavíz, vagy a közismert „Santovka“ ásvány­víz. A Szántói Nyugat-Szlovákiai Ás­ványvíz Vállalat igazgatóságához tar­tozik Szalatnya, Poltár, Márton és a szántói palackozott ásványvíz. Krnác igazgató beszélgetésünk alkalmával elmondotta, hogy az idei nyárra is gondoltak. Az üzletbe naponta 40 000 db palackozott üveg ásványvízzel ke­rül több, mint tavaly. Ezt úgy sikerült elérni, hogy Szalatnyán május else­jén üzembe helyezték a korszerű ás­ványvíztöltőt. Két műszak alatt 80 000 db. Üveget tölt meg Itt 60 alkalma­zott. Az itt dolgozó nők többsége a szomszédbeli községekből került az üzemhez. Lakónegyed, kulturális léte­sítmény, modern gépek, új autóbusz­­járat, ez mind vonzza a fiatalokat. Ám még május hónapban 15 nőt kel­lett toborozni a környéken. Hiába, az egyre jobban növekvő szövetkezetek is csábítják a haza! asszonyokat és lányokat. Krnáő János igazgató a „Santovka“ ásványvízről beszélt bővebben. Meg­tudtam tőle, hogy a szántói víz már több mint 500 éve ismert hazánkban, Magyarországon és Ausztriában. Az emberek hordókban és korsókban hordták a forrásvizet. A krónikás többek közt feljegyezte, hogy 1838- ban szabad ég alatt töltötték az üve­geket. A földrész, ahol a vízforrást feltalálták, egyházi uradalomhoz, a magyarországi Zírszk-apátsághoz tar­tozott és Toldi nevezetű haszonbérlő tulajdonában volt. A gyógyvíz hatá­sával a gyomorra és általában az egész szervezetre Konkoly Thégé Sán­dor, az akkori miniszter veje kezdett komolyabban foglalkozni. A vizet úgy nyerték az 1860-as években, hogy a ládákba helyezett üvegeket a kútba engedték kötélen, majd kézzel zárták le. 1858-ban először vetették alá ké­miai vizsgálatnak. A gyomorfekélye­­sek, gyomorsavas, májbetegek stb. előírt orvossága lett, kitűnően előse­gítette az emésztést. 1889-ben épült fel az első töltőház, később a máso­dik. A víznyerés már könnyebb volt, mert csövön folyt, télen pedig az embernek szalma volt készítve a kéz­­melegítéshez. A szántői vízről elisme­rően nyilatkoztak már a múlt szá­zadban szerte egész Európában, hi­szen 1873-tól 1911-ig 13 elismerő ok­levél érkezett Szántóra például Pá­rizsból, Bécsből, Londonból, Berlin­ből, hogy csak néhányat említsünk a sok közül, amelyek az igazgatóságon díszlenek. Egészen a második világ­háborúig a vizet lovasszekéren hord­ták szét. Néha 5—6 nap alatt tették meg az utat a lovak, de így í6 kifize­tődő volt, hiszen több mint 2,5 millió darabot hordtak szét egy évben. Az államhatárok változása után egy idő­re ugyan csökkent a víz eladása, mert a főpiac Budapest volt, de csak­hamar elérte a régi mennyiséget. A második világháború és a villa­mosítást követő évek után felszerel­ték az első szalagszerű gépberende­zést, majd 1958-ban a másodikat, 1938-hoz viszonyítva megnövekedett a napi töltés nyolcszorosára, azaz két műszak alatt 60 000 üveget töltenek meg. A „Santovka“ ásványvizet fo­gyasztják majdnem egész hazánk­ban, legtöbbet Szlovákiában, Osztrava vidékén, Brünn vidékén és részben Prágában is. Külföldre ismeretlen okokból nem szállítottunk ásványvi­zet, ámbár a kereslet nagy volt, kü­lönösen a háború után. Lehetséges azonban, hogy hamarosan sor kerül az egyezmény megkötésére. A forrás vize nem gyengül. Négy évvel ezelőtt végeztek fúrásokat. Nem sikerült ugyan javítani a víz erején, de min­den bizonnyal a következő években sikerül megtalálni azt a vízeret, amely még erősebb hatású vizet szolgál, mint a mostani. Ugyanis 1971-ig kell a mostani gépfölszerelést kicserélni. 1971-től 100 000 db üveget szeretné­nek naponta Szántőn megtölteni. A jövőben tehát további kapacitásnöve­léssel számolnak Szántón. Vízhiány nem lesz, ezt bizonyára mindenki örömmel fogadja. Bniányl János Az utóbbi években Vágsellye is rohamosan épül. Képünk az egyik új, korszerű lakónegyedben készült. Bállá felv. A földműves válaszol s

Next

/
Thumbnails
Contents