Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1968-06-29 / 26. szám

Bratislava, 19B8. Június 29. An 1,— Kit XIX. évfolyam, 28. szám. Formálódik az Egységes Parasztszövetség Szak- VADASZ mllikUt. W Közöljük: a Csehszlovák és a Magyar Rádió és Televízió jövő heti műsorát MAGYAR SZEKPIÖRA VAJON NEM LENNE SZÜKSÉG? vek készítésénél, figyelemmel kíséri a mezőgazdasági üzemek jövedelmé­nek alakulását és következtetesen fel­lép a szövetkezeti és az EGF egyéni jövedelmének arányos növekedése ér­dekében, illetve azért, hogy azok egyéni jövedelme összhangban legyen a lakosság más rétegeinek jövedelmé­vel; • befolyását latba veti azoknak az ökonómiai szabályoknak kidolgo­zásakor, amelyeket az állam a ter­melés szabályozása érdekében létesít, főleg az állam szubvenciós politiká­jának és az adórendszer kialakításá­nak alkalmából; 0 a tagdíjakból és egyéb bevételi forrásokból központi alapot létesít, amit szükség szerint felhasznál; • hozzájárul a falu kulturális éle­tének fejlesztéséhez olyformán, hogy hatást gyakorol az állami szervekre és más kulturális intézményekre; 0 gondoskodik a szövetkezeti ta­gok érdekeinek tisztetetbentartásáról a szociális biztosítás és a nyugdíja­zás területén. Kezdeményezőként lép fel a szövetkezeti tagok szociális kö­rülményeinek javítása céljából; • rendszeresen foglalkozik a mun­kabiztonsági intézkedések fejleszté­sével, hogy azok mindenkor össz­hangban legyenek a dolgozók sajátos érdekeivel; • az érvényes előírásokkal össz­hangban megoldja a szövetkezeti ta­gok javadalmazásának kérdését az anyagi érdekeltség elvének szellemé­ben; 0 szervezi a mezőgazdasági dolgo­zóik fcül- és belföldi társas kirándulá­sait és üdültetését és hatékonyan se­gíti a falusi egészségügyi Intézmé­nyek hálózatának fejlesztését; 0 fejleszti a felvilágosító munkát és a tanácsadó szolgálatot, a sport­(Folytatás a 3. old.) Lapunk olvasóit már több esetben tájékoztattuk arról, hogy a szlovákiai előkészítő bizottság milyen jellegű szövetség megalakítását Javasolja. Lényegében az eredeti javaslat azzal számolt, hogy a mezőgazdasági-élelmi­szeripari komplexumon belül egy úgy­nevezett egységes szövetség jön létre, mint az érdekelt üzemek gazdasági és társadalmi érdekvédelmi szerveze­te. Ez a javaslat tehát feltételezte, hogy az állami gazdaságok, az élelmi­­szeripari üzemek, a felvásárló és el­látó vállalatok stb., nem létesítenek önálló szövetségeket, hanem részükre majd szekciók alakulnak az egységes mezőgazdaság! szövetségen belül. Az utóbbi hetekben azonban a hely­zet lényegesen módosult, amihez nagyban hozzájárult az állami gazda­ságok május 6—7-i értekezlete, mely alkalomból — az állami gazdaságok sajátos helyzetére való hivatkozással — az önálló szövetség megalakítása mellett foglaltak állást. Ezt követően a Szlovák Nemzeti Tanács Földműve­lés- és Élelmezésügyi Megbízotti Hi­vatala megbeszélést tartott a szlová­kiai állami gazdaságok kerületi kép­viselőivel, akik hangsúlyozták, hogy bár elismerik a szövetkezetek és az állami gazdaságok termelése össze­hangolásának szükségességét és azt is, hogy az állami gazdaságoknak já­rási szinten együtt kell működniük a mezőgazdasági-élelmiszeripari kom­plexum további részlegeivel is, ennek ellenére ragaszkodnak a gottwaidovi határozatukhoz, vagyis az állami gaz­daságok részére önálló szövetséget létesítenek. Ezek után szükségszerűvé vált az eredeti elképzelések bizonyos módo­sítása, melynek értelmében a szlová­kiai előkészítő bizottság javasolja, hogy a szövetkezeti és az egyénileg gazdálkodó földművesek részére ön­álló szövetség alakuljon, amely védel­mezi majd mind a társadalmi, mind pedig a gazdasági érdekeiket! A megalakuló szövetségnek lénye­gében kettős1 küldetése lesz. Egyrészt, mint a Nemzeti Front tagja, a pa­rasztság politikai képviseleti szerve­zetét képezi, másrészt pedig méltó partnere lesz az állami szerveknek, valamint a feldolgozó és ellátó válla­latok érdekvédelmi szövetségeinek. Lényegében tehát és magyarul mond­va — egy Egységes Parasztszövetség megalakításáról van szó, amely első­sorban társadalmi, de ugyanakkor gazdasági funkciót tölt majd be. A szervezet felépítése összhangban lesz hazánk föderatív rendszerével. Tehát megalakul a Cseh Parasztszö­vetség és az önálló Szlovák Paraszt­szövetség és a két szövetségnek egy közös központi vezetősége. Előzetes feltételezések szerint a szö­vetség egyéni tagságra épül. Persze ez nem követeli meg, hogy a szövet­kezeti és az egyénileg gazdálkodó földművesek belépési nyilatkozatot töltsenek ki, s hogy a tagdíjakat egyé­nileg fizessék. Ugyanis a Parasztszö­vetség alapszervezeteit az egységes földmfivesszövetkezetek és az egyéni­leg gazdálkodó földművesek helyi jel­legű érdekvédelmi szervezetei. (Ezek minden olyan faluban megalakulnak, ahol EFSZ nem létezik.) képezik, amennyiben ezeknek tagsága az Egy­séges Parasztszövetségbe való belépés mellett szavaz. S így a tagság nyil­vántartása és a tagsági díjaik rende­zése is feladataik közé tartozik. A működéssel kapcsolatos elképzelések A Földművesszövetkezetek és az Egyénileg Gazdálkodó Földművesek Szlovákiai Szövetsége — az említett két fő működési területen belül — az alábbi tevékenységet fejti ki: 0 gondoskodik arról, hogy a szö­vetkezeti tagok és az EGF — az alkot­mány és egyéb törvények által bizto­sított jogok szellemében bekapcsolód­hassanak a közéleti és közigazgatási szervek munkájába; 0 befolyásolja azoknak a törvé­nyeknek és jogi előírásoknak a for­málását, amelyek a mezőgazdasági üzemek vállalkozói tevékenységét sza­bályozó eddigi intézkedések módosítá­sát szolgálják; 0 közreműködik a fejlesztési ter-Munkában a növényvédelmi csoport (Foto: NKIJ Mennyi termést ad a gabona? A nyugat-szlovákiai kerületben ala­csonyabb hektárhozamot várnak, mint tavaly 0 Szlovákiában egy év alatt 5017 vagonnal emelkedett a raktárak befogadóképessége 0 A gabonatisz­títók és a szárítók készen állnak. A rendkívül meleg időjárás meg­gyorsította a repce és az árpa érését és ezért két héttel előbb került sor begyűjtésükre, mint más években. Az utóbbi napok esős Időjárása viszont kicsit késleltette a búza aratását. Te­hát az aratás majd csak az elkövet­kező napokban Indul teljes ütemben. Aratás előtt sokan felteszik a kér­dést, mennyit terem a gabona, milye­­(Folytatás a 2. oldalon.) GOMBASZOGON TALÁLKOZUNK A műtrágya-termelés jelenlegi helyzete Ez év márciusa óta bírálatok jelennek meg a sajtóban ás a rádióban, valamint az élen­járó mezőgazdasági funkcionáriusok nyilatkozataiban a műtrágya-szükséglet nem kielégítő biztosításáról 1968 első felére. 1966-ban kormányrendelettel bizto­sították a mezőgazdaság műtrágya­ellátását az 1966—1970-es évekre. Egyidejűleg lehetőséget teremtettek a műtrágya-behozatal engedélyezésére az említett évek szükségleteihez ké­pest és — természetesen népgazda­ságunk deviza-készleteinek kereté­ben —, ami viszont szervesen össze­függött mezőgazdasági termelésünk beütemezett és feltételezett tervtelje­sítésével. Azonfelül már 1966 júniusá­ban megállapodás jött létre vegyipa­runk minisztere, és a Központi Felvá­sárlási Igazgatóság elnöke között a műtrágyafélék választékára és szállí­tásának mennyiségére vonatkozólag 1970-ig. Ez a megállapodás lényegé­ben mindmáig érvényben maradt. Ezen okiratok alapján és az 1968. évi termelőiképességre való tekintettel ugyancsak megállapodás jött létre a Mezőgazdasági Terményértékesítő Vál­lalat szakágazatai Igazgatójával — mégpedig már 1967 szeptember 27-én — mennyi műtrágyát szállítanak a mezőgazdaságnak 1968 minden egyes negyedévében kűlön-külön. Eszerint tehát az Is Ismeretes volt, mennyi műtrágyát kell kapnia a mezőgazda Ságnak a vegyipartól 1968 első felé­re. Sőt a műtrágyatermelésnek jófor­mán egyenletes menete folytán az Is ismeretes, hogy nem lehet az egyik hónapban többet, a másikban meg kevesebbet szállítani. A helyzetet még bonyolultabbá tet­te az a körülmény, hogy például az Észak-Csehországi Vegyi Üzemekben Lovosicén, a vágsellyei Dusló-ban és a kénsavas ammoniákot gyártó válla­latban Spolané—Neratóvlcében nem tudtak megbirkózni az újfajta kombi­nált trágyafélék kapacitásának tech­nológiájával és termelési módszeré­vel. Fékezőleg hatott ugyancsak a fő­ként belföldi gyártmányú termelő­berendezések, a gépeik nagyarányú üzemzavara. A termelőüzemek 20 000 tonna nitrogén, 14 000 tonna P2O5 és 18 000 tonna K2O vegyjelű anyag ter­meléscsökkenését Jelentették. Március végén a Vegyipari Minisz­térium megtárgyalta a műtrágyák döntő fontosságú termékeit gyártó vállalatok igazgatóival a termelés­­csökkenés pótlását egyéb választékok helyettesítésével. Május végéig azon­ban nem sikerült a nitrogén tartalmú trágyák szállítását többel mint 3—4 ezer tonnával emelni, ami a vegyipar által az I. félévre vállalt kötelezett­ségeknek csupán 2,5—3,3 százalékát teszi ki. A hiányzó mennyiség pótlá­sára vegyiparunk 3000 tonnát rendelt Ausztriától f. é. június 20-ig szállí­tásra. Ez a kisegítés hozzájárul a fennakadás áthidalásához a termelés­ben, és főleg Szlovákiában biztosítja az ellátást a kedvezőtlen éghajlati viszonyok folytán előállott helyzet kiegyensúlyozására. A Lengyel Népköztársaságba mész­tartalmú ammőnsalétromot exportá­lunk. 1968 első felében 5858 tonnát tett ki ez a mennyiség a nemzetközi hosszú lejáratú szerződés szerint. Ezenfelül különböző csereüzletet Is lebonyolítunk a mezőgazdaság köve­telményeinek megfelelően így Bulgá riába szemcsézett szuperfoszfátot szállítunk ammóniumnitrátért. A Né met Demokratikus Köztársaságból kénsavas ammóniumot kapunk mész tartalmú ammónsalétromért, a Len­gyel Népköztársaságból pedig mész­­nitrogént. Minőséghitelesítés és poli­tikai-gazdasági kapcsolatok felvétele érdekében mésztartalmú ammónsalét­­romot szállítottunk "Belgiumba. A lovosicei Észak-Csehországi Ve­gyi Üzemek és a vágsellyei Dusló például a kombinált műtrágyafélék termelési tervének nem teljesítése folytán komoly gazdasági nehézsé­gekkel küzd, amelyeket csak a mű­trágyagyártás tökéletes elsajátításá­val tudnak kiküszöbölni. A termelési és műszaki hiányok felszámolásához szakemberek munkacsoportjának se­gítségét kell igénybe venni. A vegyipari termelés lehetőségei és a mezőgazdasági üzemek szükségletei közötti különbség egyéb ágazatok ter­melése és kiegészítő behozatal által egyenlítődik ki. Valamennyi szállítás koordinálásáról a Mezőgazdasági Ter­ményértékesítő Vállalat igazgatósága gondoskodik a mezőgazdasági üze­mekkel kötött szerződéseit alapján. Ugyanakkor meghatározza az egyes termelőüzemekre vonatkozó szállítási rendelkezéseket. A mezőgazdasági üzemekkel kötött szerződések fede­zése tehát kizárólag az említett vál­lalat szakágazati igazgatóságának jog­körébe tartozik. A műtrágya-szükséglet biztosításá­nak további fontos tényezőjét képezte az idei év első felére az a körülmény, hogy az 1967-es év második felének folyamán átvétel tekintetében pan­­gási tüneteik mutatkoztak a mezőgaz­dasági üzemek és a kereskedelmi szervezetek részéről Az áruátvételí készség csökkenése mindenekelőtt a kelet-csehországi és a kelet-szlová­kiai kerületben volt szembeszökő. A műtrágya-termelés kapacitásának újabb bővítése során, amelynek ter­melőrészlegei szakadatlanul dolgoz­­(Folytatás a 3. old.)

Next

/
Thumbnails
Contents