Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-06-15 / 24. szám
IV. ÉVFOLYAM • A SZABAD FÖLDMŰVES HAVI MELLÉKLETE • 1968. JÜNIUS A „friss" pénz biztos forrása A tornaijai szövetkezet baromfitelepének keltető részlegén mostanában nagy a sürgésforgás. Kelnek a kacsáik és a csibék, szüntelenül berreg a telefon, érdeklődnek az embereik, ikaphatnának-e napos kacsát vagy kirántani való csibét. Másak nem bízzák magúikat a telefonra, Inkább felkeresik a keltetőt, hátha így nagyobb szerencsével járnak. Nemcsak Tornaija környékén, hanem a tőketerebesi járás falvaiban is kedvelik az itt keltetett baromfit. Ebből is látható, hogy a szövetkezet baromfiállományáról messze vidéken híres. Szívesen vásároljak a mezőgazdasági nagyüzemek, s ugyanúgy a háztáji termelőik. A gazdaság a múlt esztendőben a gépekbe rakott tyúktojásokból közel 150 ezer csibét keltetett, s ebből a mennyiségből közel 130 ezret értékesített napos korban. A kikelt csibéknél csak 0,52 százalékos elhullást jegyeztek fel. Ha figyelembe vesszük, hogy az állami norma 1,20 százalékos elhullást engedélyez, azt mondhatjuk, hogy a keltető személyzete igen eredményes munkát végzett. Kacsákból közel 50 ezret keltették. Tojónként tehát kereken 123 tojást raktak a keltetőgépekbe, melyből a kelési eredmény 96 darab volt. Ha darabonként mondjuk 10 koronájával értékesítették a kiskacsákat, akkor egy-egy tojótól 960 koronás nyersbevételt értek el. Tavaly is eléggé magas tervvel dolgozott a baromfitelep. Nem kevesebb, mint egy millió 148 ezer korona elérését tűzték ki, de a kedvező viszonyok lehetővé tették 1 millió 557 640 korona bevételezését. A többletbevételt kiskacsákból (175 ezer), hízókaesákből (118 ezer), naposcsibéikből (82 080) és jércékből (60 850 korona) érték el. Persze a termelési költség is eléggé magas volt. Ez a tétel 1 millió 386 760 koronát tett ki. A legtekintélyesebb összeget (498 130 koronát) a vásárolt takarmányokért, munkadíjakra pedig 181370 koronát fizettek ki. A költségek leszámítása után tehát ezen a szakaszon 170 880 korona tiszta hasznot ért el a gazdaság. Idén 179 ezer csibét keltetnek, s ennek nagy részét napos korban eladják. Növelik a produkciót a kiskacsáknál is. A farm évi pénzügyi tervében 1 millió 544 300 korona nyersbevétellel számolnak. A keltető dolgozói arra törekszenek, hogy ebben az évben egy-egy tojókacsától 1000 korona nyerstermelési értéket érjenek el. Május elején jártam a farmon, akkoriban a bevétel 550 ezer korona fölött mozgott. Ez még csak a kezdet. A tekintélyesebb pénzösszeg csak ezután érkezik be. A 19 keltetőgép állandóan üzemel. Alighogy egyikből kikerülnek az új kelésö állatoik, máris ismételten „megrakják“. Havonta körülbelül 30 ezer tyúk és 20 ezer kacsatojást raknak be. Ennek körülbelül 70—80 százaléka kikel. Nem rossz üzlet, de a szakértelem mellett ez a munka nagy gondosságot is igényel. Mindent pontos program szerint kell végezni, máskülönben óriási károk keletkezhetnének. Egyszóval az a fontos, hogy a dolgozóknak helyén legyen az eszük, hiszen a munkadíjat da© A TARTALOMBÓL: + Tojástermelés kis méretekben — nagyüzemi módszerekkel + A kannibalizmussal kapcsolatos megfigyeléseim Talán Ont is érdekli + A baromfi istállók szellőztetéséről + Az Óriás magyar begyes + A túlszaporulat ellensúlyozása a madaraknál + Ügyeljünk a gyapjú tisztaságára + A gyapjűtermelő angóranyúlról + Angliában a jércék szabadon tartása ma is népszerű rabszám után kapják. Ha kár keletkezne, őket is közvetlenül érintené. Ezért mindenre ügyelnek. A gépeik ontják a napos Jószágot, de szükség is van rá, hiszen állandóan berreg a telefon. Érdeklődnek az emberek. Az ajtó előtt az ismerősebbeik helyezkednek el, várnak a friss kelésre. A tornaijai szövetkezet baromfitelepe tehát a szövetkezet és üzletfelei szempontjából egyaránt hasznos. —hai — ÉRDEKESSÉGEK Egy nyugatberlini cég a tojást olyan „családi“ csomagolásban hozza forgalomba, amelyben többféle nagyságú tojásból meghatározott számú található. Ennek előnyét azzal magyarázzák, hogy a háziasszonynak különböző célra más nagyságú tojás felel meg és így alkalma van válogatni a tojások között. Hasonló csomagolásban már korábban is hoztak forgalomba tojást Svédországban. ☆ Az utóbbi időben mind több szó esik az új gabonaféléről, a triticale ról. Ennek kanadai tenyésztésű fajtáját — mely minden bizonnyal hasonló az európai változathoz — a szakemberek takarmányozási célokra igen alkalmasnak vélik. Az új gabonaféle nemcsak nagyobb termést ad, hanem fehérjetartalma is gazdagabb és a jóslások szerint a jövőben nagy szerepet tölt majd be a takarmánykeverék előállításában. ☆ A dél-indiai baromfitartók újabban igen jó üzletet kötnek a rizstermelőkkel, akik előszeretettel vásárolnak baromfitrágyát az eddig használt trágyafélék helyett. A rizstermelők szerint a növény hozama megduplázódott, mióta baromfitrágyát használnak. A baromfitrágya értéke annyira megnövekedett ezen a vidéken, hogy egyes baromfitartók az öreg és már nem termelő tyúkjaikat is megtartják a trágyatermelés érdekében. (ÄWIIilÄ