Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1968-06-15 / 24. szám

IV. ÉVFOLYAM • A SZABAD FÖLDMŰVES HAVI MELLÉKLETE • 1968. JÜNIUS A „friss" pénz biztos forrása A tornaijai szövetkezet ba­romfitelepének keltető részle­gén mostanában nagy a sürgés­forgás. Kelnek a kacsáik és a csibék, szüntelenül berreg a telefon, érdeklődnek az embe­reik, ikaphatnának-e napos ka­csát vagy kirántani való csibét. Másak nem bízzák magúikat a telefonra, Inkább felkeresik a keltetőt, hátha így nagyobb szerencsével járnak. Nemcsak Tornaija környékén, hanem a tőketerebesi járás falvaiban is kedvelik az itt keltetett ba­romfit. Ebből is látható, hogy a szö­vetkezet baromfiállományáról messze vidéken híres. Szívesen vásároljak a mezőgazdasági nagyüzemek, s ugyanúgy a ház­táji termelőik. A gazdaság a múlt esztendőben a gépekbe ra­kott tyúktojásokból közel 150 ezer csibét keltetett, s ebből a mennyiségből közel 130 ezret értékesített napos korban. A kikelt csibéknél csak 0,52 szá­zalékos elhullást jegyeztek fel. Ha figyelembe vesszük, hogy az állami norma 1,20 százalékos elhullást engedélyez, azt mond­hatjuk, hogy a keltető személy­zete igen eredményes munkát végzett. Kacsákból közel 50 ezret kel­tették. Tojónként tehát kereken 123 tojást raktak a keltetőgé­pekbe, melyből a kelési ered­mény 96 darab volt. Ha dara­bonként mondjuk 10 koronájá­val értékesítették a kiskacsá­kat, akkor egy-egy tojótól 960 koronás nyersbevételt értek el. Tavaly is eléggé magas terv­vel dolgozott a baromfitelep. Nem kevesebb, mint egy millió 148 ezer korona elérését tűzték ki, de a kedvező viszonyok le­hetővé tették 1 millió 557 640 korona bevételezését. A több­letbevételt kiskacsákból (175 ezer), hízókaesákből (118 ezer), naposcsibéikből (82 080) és jér­cékből (60 850 korona) érték el. Persze a termelési költség is eléggé magas volt. Ez a tétel 1 millió 386 760 koronát tett ki. A legtekintélyesebb összeget (498 130 koronát) a vásárolt takarmányokért, munkadíjakra pedig 181370 koronát fizettek ki. A költségek leszámítása után tehát ezen a szakaszon 170 880 korona tiszta hasznot ért el a gazdaság. Idén 179 ezer csibét keltet­nek, s ennek nagy részét napos korban eladják. Növelik a pro­dukciót a kiskacsáknál is. A farm évi pénzügyi tervében 1 millió 544 300 korona nyers­bevétellel számolnak. A keltető dolgozói arra tö­rekszenek, hogy ebben az év­ben egy-egy tojókacsától 1000 korona nyerstermelési értéket érjenek el. Május elején jártam a farmon, akkoriban a bevétel 550 ezer korona fölött mozgott. Ez még csak a kezdet. A tekin­télyesebb pénzösszeg csak ez­után érkezik be. A 19 keltető­gép állandóan üzemel. Alighogy egyikből kikerülnek az új ke­­lésö állatoik, máris ismételten „megrakják“. Havonta körülbe­lül 30 ezer tyúk és 20 ezer ka­csatojást raknak be. Ennek körülbelül 70—80 százaléka ki­kel. Nem rossz üzlet, de a szak­értelem mellett ez a munka nagy gondosságot is igényel. Mindent pontos program sze­rint kell végezni, máskülönben óriási károk keletkezhetnének. Egyszóval az a fontos, hogy a dolgozóknak helyén legyen az eszük, hiszen a munkadíjat da­© A TARTALOMBÓL: + Tojástermelés kis méretekben — nagyüzemi módszerekkel + A kannibalizmussal kapcsolatos megfigyeléseim Talán Ont is érdekli + A baromfi istállók szellőztetéséről + Az Óriás magyar begyes + A túlszaporulat ellensúlyozása a madaraknál + Ügyeljünk a gyapjú tisztaságára + A gyapjűtermelő angóranyúlról + Angliában a jércék szabadon tartása ma is népszerű rabszám után kapják. Ha kár keletkezne, őket is közvetlenül érintené. Ezért mindenre ügyel­nek. A gépeik ontják a napos Jó­szágot, de szükség is van rá, hiszen állandóan berreg a tele­fon. Érdeklődnek az emberek. Az ajtó előtt az ismerősebbeik helyezkednek el, várnak a friss kelésre. A tornaijai szövetkezet baromfitelepe tehát a szövet­kezet és üzletfelei szempontjá­ból egyaránt hasznos. —hai — ÉRDEKESSÉGEK Egy nyugatberlini cég a tojást olyan „családi“ csomagolás­ban hozza forgalomba, amelyben többféle nagyságú tojásból meghatározott számú található. Ennek előnyét azzal magya­rázzák, hogy a háziasszonynak különböző célra más nagyságú tojás felel meg és így alkalma van válogatni a tojások között. Hasonló csomagolásban már korábban is hoztak forgalomba tojást Svédországban. ☆ Az utóbbi időben mind több szó esik az új gabonaféléről, a triticale ról. Ennek kanadai tenyésztésű fajtáját — mely minden bizonnyal hasonló az európai változathoz — a szak­emberek takarmányozási célokra igen alkalmasnak vélik. Az új gabonaféle nemcsak nagyobb termést ad, hanem fehérje­­tartalma is gazdagabb és a jóslások szerint a jövőben nagy szerepet tölt majd be a takarmánykeverék előállításában. ☆ A dél-indiai baromfitartók újabban igen jó üzletet kötnek a rizstermelőkkel, akik előszeretettel vásárolnak baromfitrá­gyát az eddig használt trágyafélék helyett. A rizstermelők szerint a növény hozama megduplázódott, mióta baromfitrágyát használnak. A baromfitrágya értéke annyira megnövekedett ezen a vidéken, hogy egyes baromfitartók az öreg és már nem termelő tyúkjaikat is megtartják a trágyatermelés érdekében. (ÄWIIilÄ

Next

/
Thumbnails
Contents