Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1968-06-15 / 24. szám

A hőmérsékleti ingadozások hatása a tojókra Úriás postagalambok Az évszak-változások során ügyelni kell arra, hogy a tojó­házban ne változhasson ugyan­azon a napon lényegesen a hő­mérséklet. A baromfitenyésztés­ben nem a hideg a veszélyes, hanem a hőmérséklet gyors vál­tozásai. Ez — különösen, ha hirtelen következik — igénybe veszi az állati szervezetet és gyöngíti ellenállóképességét. A vírusok, a baktériumok és a különböző paraziták kihasznál-Angliában a jércék szabadon tartása ma is népszerű ják ezt az állapotot, és beteg ség keletkezik. Sokkal gazdaságosabb a meg­előző védekezés, mint a gyógyí­tás, ezért a tenyésztőnek résen kell lennie, és idejében meg kell akadályoznia a nagy hő­mérsékleti ingadozásokat. r A szellőztetést a hőmérsék­lettel megfelelő összhangban kell szabályozni — még azt megelőzően, mielőtt erre az állatok viselkedése figyelmez­tetne bennünket. A fűtést mindaddig fenn kell tartani, amíg az állatok kifo­gástalan közérzete érdekében szükséges. A jércéik zárt, kontrollált kö­rülmények között nevelésének még ma is számos ellenzője van Angliában. Ennek tulajdonítha­tó, hogy a szabadban folyó, a vándorólas nevelés ma is igen népszerű. Sokan vallják, hogy jóllehet a zárt „utőnevelőház­­ban“ kontrollált körülmények között tartható az állomány, de az épületnek évenként kétszeri kiürítése és gondos fertőtlení­tése sem elegendő ahhoz, hogy a fertőző organizmusok kipusz­tuljanak onnan. A gondos tisz­togatás eredményeképpen a fertőzőanyagok életképessége (virulenciája) letörhető ugyan olyan mértékben, hogy nem okoz nagyobb mérvű és észlel­hető fertőzést, de amint a „tiszta“ nevelőhelyet újból fel­töltik, a fertőző organizmusok szaporodása azonnal megkezdő­dik, helyesebben: folytatódik. Ez a feltöltődés nem éri el azt a telítettséget, amikor már bajt okoz, de elegendő ahhoz, hogy a tojőházba kerülő jércék már elég magas szintű rejtett fertő­zéssel érkezzenek s ez viszont kitörhet, amikor az állatok stresszhatások alá kerülnek. A szabadban nevelt jércék ezzel szemben kevésbé telítőd­nek fertőzéssel, mert a klima­tikus körülmények sem kedvez­nek úgy a baktériumoknak. En­nek folytán a jércék kisebb fo­kú alap-fertőzéssel kerülnek a tojóházba. 5—8 évvel ezelőtt, amikor a kontrollált tojótartás Angliában nagyon gyors ütemben teret hó­dított, általános volt a nézet, hogy a szabadban folyó nevelés rövidesen teljesen megszűnik. Ma a szabad-nevelés népsze­rűbb, mint valaha. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy a zárt-kontrollált nevelési mód egyszer és min­denkorra megbukott. Még sok mindent kell tisztáznunk ahhoz, hogy a teljes zárt nevelés min­den feltételét megismerjük és megvalósíthassuk. Biztos, hogy a kutatók ezeket az ismerete­ket előbb-utóbb megszerzik. Addig is az angol baromfitar­tók nagyrésze szívesebben al­kalmazza a biztonságosabb sza­badnevelési megoldásokat. Kétségtelen, hogy a zárt ne­velés gazdaságossági szempont­ból nagyon előnyös, de kedvez a fertőző organizmusok szapo­rodásának. Súlyosbítja a körül­ményt, hogy gazdaságossági in­dokokból az állatlétszámot, a sűrűséget mindenhol növelni igyekeznek s ez növeli az állat­ról állatra történő fertőzés le­hetőségét. Számos szakember állítja, hogy helytelen a tojójércéket a nevelési idő alatt optimális kö­rülmények között tartani. Meg­győződésük, hogy a jérce tojó­korában jobban termel, ha az optimális körülményeket csak a tojóházban ismeri meg: a hir­telen változás a nevelés után a jobb tojóházi körülményekre, mintegy stimulálja az állato­kat a jobb termelésre. A szabadban nevelés automa­tizálása, illetve mechanizálása nagyot fejlődött. Van olyan üzem, ahol 25 000 növendék jérce heti takarmányozásának munkaidő-szükséglete heten­ként 20 óra! Megfelelő gépi be­rendezésekkel a régi angol „fold-rendszerű“ nevelés is új virágzását éli. („Fold“ rendszer alatt a hordozható, alul padló­­zatlan zárt ólakat é_rtik, ame­lyeket rövid időközönként moz­gatnak füves területen.) Ma hidraulikus emelőberendezések­kel ellátott traktorvontatók lát­ják el azt a munkát, ami az­előtt nehéz fizikai tevékenység volt. A legtöbb szabadnevelési helyen olcsó műanyag-csövek­kel oldják meg az itatást fo­lyóvízzel. A korszerű szabad­ban nevelési eljárás sokat mó­dosult a zárt tartás hatására, mert az előbbinek a képviselői mindazokat a gazdaságos és munkaerőt megtakarító eljárá­sokat átvették, amelyek a zárt tartásnak oly nagy kezdeti si­kert biztosítottak. Poultry International Semmi esetre sem fordulhat elő, hogy a fagy következtében szüneteljen az állatok vízellá­tása. A szomjazó állat gyorsan beszünteti a takarmányfelvételt, és ez nemcsak a termelés csök­kenésével jár, hanem vedlést is kiválthat, megállíthatja a fej­lődést, s a kokcidiózis és a mi­­koplazmózis oka lehet. Az említett veszélyek elkerü­lésének egyik előfeltétele, hogy épületeink szigetelése kifogás­talan legyen. Kántor István Rodejlend Juhok legeltetése a Demanová völgyében Fotó: Scheiner Péter Ez a rodejlend fajtájú kakas öntudatos képviselője a legré­gibb tyúkbaromfi kultúrtörzs­­nek. A kosin és a vörösesbarna maláji fajta keresztezéséből ke­letkezett USA Rhode Island ál­lamában, mégpedig 1848 körüli időtájban. A rodejlendek ivara a nyuhemsirekhez hasonlóan már a napos csibék pehelytolla­­zatának színe szerint felismer­hető. Az ennek alapján történd szekszálást a nagytenyészetek­ben általánosan alkalmazzák. Kottásra való hajlamossága folytán tenyésztésre inkább a kistenyészetekben alkalmas. (Kucsera Szilárd felvétele) 8 0ÍMIWSHI3

Next

/
Thumbnails
Contents