Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-06-15 / 24. szám
A hőmérsékleti ingadozások hatása a tojókra Úriás postagalambok Az évszak-változások során ügyelni kell arra, hogy a tojóházban ne változhasson ugyanazon a napon lényegesen a hőmérséklet. A baromfitenyésztésben nem a hideg a veszélyes, hanem a hőmérséklet gyors változásai. Ez — különösen, ha hirtelen következik — igénybe veszi az állati szervezetet és gyöngíti ellenállóképességét. A vírusok, a baktériumok és a különböző paraziták kihasznál-Angliában a jércék szabadon tartása ma is népszerű ják ezt az állapotot, és beteg ség keletkezik. Sokkal gazdaságosabb a megelőző védekezés, mint a gyógyítás, ezért a tenyésztőnek résen kell lennie, és idejében meg kell akadályoznia a nagy hőmérsékleti ingadozásokat. r A szellőztetést a hőmérséklettel megfelelő összhangban kell szabályozni — még azt megelőzően, mielőtt erre az állatok viselkedése figyelmeztetne bennünket. A fűtést mindaddig fenn kell tartani, amíg az állatok kifogástalan közérzete érdekében szükséges. A jércéik zárt, kontrollált körülmények között nevelésének még ma is számos ellenzője van Angliában. Ennek tulajdonítható, hogy a szabadban folyó, a vándorólas nevelés ma is igen népszerű. Sokan vallják, hogy jóllehet a zárt „utőnevelőházban“ kontrollált körülmények között tartható az állomány, de az épületnek évenként kétszeri kiürítése és gondos fertőtlenítése sem elegendő ahhoz, hogy a fertőző organizmusok kipusztuljanak onnan. A gondos tisztogatás eredményeképpen a fertőzőanyagok életképessége (virulenciája) letörhető ugyan olyan mértékben, hogy nem okoz nagyobb mérvű és észlelhető fertőzést, de amint a „tiszta“ nevelőhelyet újból feltöltik, a fertőző organizmusok szaporodása azonnal megkezdődik, helyesebben: folytatódik. Ez a feltöltődés nem éri el azt a telítettséget, amikor már bajt okoz, de elegendő ahhoz, hogy a tojőházba kerülő jércék már elég magas szintű rejtett fertőzéssel érkezzenek s ez viszont kitörhet, amikor az állatok stresszhatások alá kerülnek. A szabadban nevelt jércék ezzel szemben kevésbé telítődnek fertőzéssel, mert a klimatikus körülmények sem kedveznek úgy a baktériumoknak. Ennek folytán a jércék kisebb fokú alap-fertőzéssel kerülnek a tojóházba. 5—8 évvel ezelőtt, amikor a kontrollált tojótartás Angliában nagyon gyors ütemben teret hódított, általános volt a nézet, hogy a szabadban folyó nevelés rövidesen teljesen megszűnik. Ma a szabad-nevelés népszerűbb, mint valaha. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy a zárt-kontrollált nevelési mód egyszer és mindenkorra megbukott. Még sok mindent kell tisztáznunk ahhoz, hogy a teljes zárt nevelés minden feltételét megismerjük és megvalósíthassuk. Biztos, hogy a kutatók ezeket az ismereteket előbb-utóbb megszerzik. Addig is az angol baromfitartók nagyrésze szívesebben alkalmazza a biztonságosabb szabadnevelési megoldásokat. Kétségtelen, hogy a zárt nevelés gazdaságossági szempontból nagyon előnyös, de kedvez a fertőző organizmusok szaporodásának. Súlyosbítja a körülményt, hogy gazdaságossági indokokból az állatlétszámot, a sűrűséget mindenhol növelni igyekeznek s ez növeli az állatról állatra történő fertőzés lehetőségét. Számos szakember állítja, hogy helytelen a tojójércéket a nevelési idő alatt optimális körülmények között tartani. Meggyőződésük, hogy a jérce tojókorában jobban termel, ha az optimális körülményeket csak a tojóházban ismeri meg: a hirtelen változás a nevelés után a jobb tojóházi körülményekre, mintegy stimulálja az állatokat a jobb termelésre. A szabadban nevelés automatizálása, illetve mechanizálása nagyot fejlődött. Van olyan üzem, ahol 25 000 növendék jérce heti takarmányozásának munkaidő-szükséglete hetenként 20 óra! Megfelelő gépi berendezésekkel a régi angol „fold-rendszerű“ nevelés is új virágzását éli. („Fold“ rendszer alatt a hordozható, alul padlózatlan zárt ólakat é_rtik, amelyeket rövid időközönként mozgatnak füves területen.) Ma hidraulikus emelőberendezésekkel ellátott traktorvontatók látják el azt a munkát, ami azelőtt nehéz fizikai tevékenység volt. A legtöbb szabadnevelési helyen olcsó műanyag-csövekkel oldják meg az itatást folyóvízzel. A korszerű szabadban nevelési eljárás sokat módosult a zárt tartás hatására, mert az előbbinek a képviselői mindazokat a gazdaságos és munkaerőt megtakarító eljárásokat átvették, amelyek a zárt tartásnak oly nagy kezdeti sikert biztosítottak. Poultry International Semmi esetre sem fordulhat elő, hogy a fagy következtében szüneteljen az állatok vízellátása. A szomjazó állat gyorsan beszünteti a takarmányfelvételt, és ez nemcsak a termelés csökkenésével jár, hanem vedlést is kiválthat, megállíthatja a fejlődést, s a kokcidiózis és a mikoplazmózis oka lehet. Az említett veszélyek elkerülésének egyik előfeltétele, hogy épületeink szigetelése kifogástalan legyen. Kántor István Rodejlend Juhok legeltetése a Demanová völgyében Fotó: Scheiner Péter Ez a rodejlend fajtájú kakas öntudatos képviselője a legrégibb tyúkbaromfi kultúrtörzsnek. A kosin és a vörösesbarna maláji fajta keresztezéséből keletkezett USA Rhode Island államában, mégpedig 1848 körüli időtájban. A rodejlendek ivara a nyuhemsirekhez hasonlóan már a napos csibék pehelytollazatának színe szerint felismerhető. Az ennek alapján történd szekszálást a nagytenyészetekben általánosan alkalmazzák. Kottásra való hajlamossága folytán tenyésztésre inkább a kistenyészetekben alkalmas. (Kucsera Szilárd felvétele) 8 0ÍMIWSHI3
