Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-06-15 / 24. szám
szemle A dél-vietnami vezetők félnek a békétől Dél-Vletnamban nincsenek nagyobb csapat-megmozdulások, a partizánok továbbra Is rakétákkal lövik Saigon egyes részelt. Az amerikai csapatok védekezésre szorulnak és egyelőre nincsenek olyan Jelentések, hogy nagyobb támadásra készülnének. Az amerikai—észak-vietnami tárgyalások továbbra Is holt ponton vannak, ami viszont megfelel a dél-vletnaml vezetőknek, mert Igen erős az aggodalmuk, hogy ml történik majd akkor, ha az amerikai csapatok kivonulnak és a nép politikai, szociális követelményektől fűtve lázongani fog. Rockefeller akcióba lépett Amint már bevezetőnkben említettük, az amerikai politikai életet igen élénken foglalkoztatja, hogyan alakul majd a választási kampány Robert Kennedy szenátor halála után. Tény, hogy a választási kampányt bizonyos időre megbénította Robert Kennedy tragikus halála, azonban a legfrissebb Jelentések arról számolnak be, hogy Rockefeller máris megkezdte a kampányt, mégpedig oly módon, hogy Robert Kennedy nyomdokaiba akar lépni, hangoztatva a testvériséget, a színes bőrűek és bevándoroltak megsegítését, a szegényeik sorsának Javítását, az erőszak elleni harcot, egyszóval olyan programot hirdet, ami fokozza esélyességét az elnökválasztáson. Kampánykezdő beszédében kijelentette, hogy nem fél a következményektől, mert bár kockázatos a kiállás, de mégis mindent meg kell tenni, hogy az elavult, nyikorgó kormányzás helyett olyan új rendszer alakuljon ki, amely rugalmasabb, életképesebb lesz a mostaninál és megfelel a kor követelményeinek. Mikor adják ki King gyilkosát? Amint ismeretes, Angliában letartóztatták Martin Luther King feltételezett gyilkosát James Earl Rayt, akit egyelőre hamis útlevél használatért, valamint tiltott fegyverviselésért vettek őrizetbe és azonnyomban nyolcnapi börtönre ítélték. Újabb Jelentések szerint az angol bíróság vádat emelt ellene Martin Luther King meggyilkolása miatt Is. Az angol sajtó nagy Jelentőséget tulajdonít a feltételezett gyilkos letartóztatásának és reméli, hogy végre tisztázódik, hogy Amerikában „magányos“ gyilkosok, vagy pedig összeesküvők bérencei követík-e el a gyilkosságokat. Amint ismeretes, Ramsey Clark amerikai igazságügyiminiszter vasárnapi nyilatkozatában azt állította, hogy King esetében is egyedül cselekedett a gyilkos, éppúgy mint a két Kennedy gyilkosa. Ezzel szemben Ray testvére azt állítja, hogy bátyja csakis pénzért követhette el a gyilkosságot, ebben az esetben pedig kell hogy valakik mögötte álljanak. Több angol lap felteszi a kérdést, hogyan lehetséges az, hogy egy ember ennyi ideig orránál fogva vezette az amerikai nyomozószolgálatot. Felteszik azt a kérdést is, vajon honnan szerezte a költséges utazáshoz a gyilkos a tömérdek pénzt? A találgatásokra valószínű az elkövetkező napokban, hetekben választ kapunk. Nehézségek az olasz kormányalakítás körül A nemrég megtartott olaszországi választások óta az országban élénk diplomáciai tevékenység folyik a kormányalakítás körül. Saragat olasz köztársasági elnök Mariano Rumort, a keresztény demokrata párt főtitkárát bízta meg kormányalakítással. Az olasz lapok véleménye szerint ez a döntés várható volt az előzetes megbeszélések alapján. Olaszországi Jelentések szerint három irányzat alakult ki. A baloldali csoportok — a kommunisták, a szocialisták és függetlenek — olyan kormányt sürgetnek, amely belső reformokat hirdet és leszakad a NATO-ról. A keresztény demokraták és a köztársaságiak olyan kormányt indítványoztak, amely a korábbi kormány politikáját folytatná változatlan összetételben. A harmadik verzió szerint viszont a köztársaságiak és a szociáldemokrata párt nem akar együttműködni a keresztény demokratákkal, tehát ezen a téren is holtpontra Jutottak. A köztársasági elnök a párt főtitkárának feladatul adta, hogy puhatolődzon és további konzultációikat folytasson a válság megoldásának érdekében. Teljes erővel megindult a francia választási kampány Jelentések szerint a franciaországi zavargások már három halálos áldozatot követeltek. Ezt a helyzetet De Gaulle fel akarja használni a választási kampányban, mégpedig oly módon, hogy az országban csakis úgy marad rend, ha ő marad a poszton, mert az egyszemélyi hatalom biztosíték arra, hogy az ország belső helyzete szilárdan álljon. Az amerikai politika Franciaországban is aktívabb lett. Erre lehet következtetni Georges Bidault váratlan franciaországi felbukkanásától. Az algériai puccsok után Brazíliába emigrált szélső jobboldali politikus Jelentős washingtoni összeköttetésekkel rendelkezik, s első sajtóértekezletén az atlantista franciák táborának csapott propagandát. Bidault visszatéréséneik van még egy más vonatkozása is. A francia hatóságok beleegyezése nélkül nem térhetett volna vissza. Valószínűnek látszik, hogy a De Gaullista-tábor Bidault személyét ki akarta használni Jobboldali egységfront megteremtésére. Hírek vannak arról is, hogy több OAS generális és tiszt akar hazatérni Franciaországba. Valószínű, hogy ily módon akarják újra megerősíteni De Gaullet tisztségében. A választási kampány tehát Franciaországban megindult és a közeljövőben kemény összetűzésekre lehet számítani. -b-A fejlődő országok gondjai (Tribune) — Sajnos, jóformán közhellyé vált az a kijelentés, hogy növekedett a gazdag és a szegény országok közötti rés. Jelenleg a közgazdászok és más szakemberek egyik legnagyobb nemzetközi gyülekezete ülésezik Oj-Delhiben, hogy megvizsgálja ezt a kérdést. 132 nemzet képviseletében a műszaki szakemberek ezrei tanácskoznak az ENSZ második Kereskedelmi és Fejlesztési Értekezletén, ismertebb nevén, az UNCTAD-on. Nem kevésbé óriási feladat vár rájuk, mint az 19B4-es első értekezleten. A képviselt országok közül csak 20 tekinthető gazdaságilag fejlettnek — azok, amelyekben az egy főre eső évi jövedelem több mint 750 dollár. A legtöbb országban az egy főre eső évi jövedelem 200 dollár alatt van, Indiában és Kínában pedig — amelyek együttesen a világ lakosságának egyharmadát teszik ki —, 100 dollár alatt. Áz ENSZ 1960-ban azt javasolta, hogy dolgozzanak ki egy tízéves fejlesztési tervet, amely évi 5 százalékos gazdasági növekedést irányoz elő a fejlődő országok számára, s amely szerint a gazdaságilag fejlett országok brutto nemzeti termékük 1 százalékát segélyben folyósítják. Meglepő módon az első öt év eredményei nem nagyon maradtak el a várakozások mögött, noha a gazdaságilag fejlett országok segélye az előirányzott öszszegnek csak a kétharmadát érte el. A fejlődésnek indult országok növekedése — a tényleges össztermék alapján mérve — 4,5 százalékos volt, az előirányzott 5 százalék helyett. A korábbi öt évben a növekedés átlagosan 4,6 százalékot tett ki. Az előirányzat azonban alacsony volt, a lakosság száma nagymértékben emelkedett (2,5—3 százalékkal), a növekedés pedig egyenlőtlenül oszlott meg. A legelmaradottabb országok fejlődtek a legkevésbé és a legfejlettebbek a legjobban. Ugyanakkor az utóbbiak a lakosság számának növekedésében is felülmúlták a többieket. Ezért az egy főre eső netto növekedés évente csupán 2 százalékos volt. Vannak azonban olyan baljós jelek, amelyek még ezt a nem kielégítő mérvű fejlődést is veszélyeztetik az év tized második felében. 1948 óta a nemzetközi keresekedelem egyre kedvezőtlenebbül alakul a fejlődésnek indult nemzetek számára. A szegényebb országok által exportált nyersanyagok ára csökkent, míg azoknak a gyáripari cikkeknek az ára, amelyeket importálniuk kell, emelkedett. A fejlődésnek indult országok nem tudtak lépést tartani a világkereskedelem általános expanziójával. Míg 1954-ben részesedésük a világkereskedelemben 25 százalékos volt, ez az arány nem sokkal több mint 10 év alatt alig 20 százalékra zsugorodott össze. Á múlt hét szombatján örök nyugalomra helyezett Robert Kennedy szenátor frissen hántolt sírja előtt másnap ötvenezernél is több ember vonult el az arlingtoni temetőben, hogy lerója a kegyelet adóját. A Kennedycsalád gyászában a demokrácia és a haladás hatalmas tábora osztozott. Robert Kennedy, aki közvetlenül győzelmes kaliforniai előválasztása után esett revolveres merénylet áldozatául, progresszív célkitűzésekkel indult küzdelembe. Igaz, dúsgazdag család sarjaként nem lépte túl osztályérdekeinek kereteit, de nem maradt közömbös hazája égető társadalmi problémáival szemben. Tudatában volt az Egyesült Államokban uralkodó óriási szociális ellentéteknek, melyekre jellemző például, hogy míg néhány tucat családi érdekeltség dollármilliárdokra rúgó vagyonnal rendelkezik, addig hivatalos beismerés szerint 30 milliónál több amerikai nyomorog. És ha igaz is, hogy az ínség skálája az USA-ban más, mint mondjuk Indiában vagy Afrikában, a társadalmi összkép mégis lesújtó, mivel az Egyesült Államok rendkívül fejlett gazdasággal és technikával rendelkezik. !gy nem válik az USA dicsőségére, hogy ott öt és fél millió lakásban nincs víz, fürdőszoba és elemi higiéniai berendezés. Oly politikusnak, mint amilyen Robert Kennedy volt, nem kerülhette el figyelmét az egészségügyi szolgáltatásokban és a közoktatásban mutatkozó számos hiány, az USA sok tekintetben aggasztó betegségi statisztikája, a lelki betegek viszonylag nagy száma 3 SZABAD FÖLDMŰVES 1968. június 15. sem, főképpen pedig a szegények közt is legszegényebb négerek sorsa, akik ádázán küzdenek egyenjogúságukért. Robert Kennedy élesen bírálta a társadalmi élet visszásságait. Ugyanakkor követelte, hogy az Egyesült Államok szüntesse be Észak-Vietnam bombázását, az ellene irányított harci akciókat, Dél-Vietnam hivatott képviselőjeként ismerje el a Nemzeti Felszabadítási Frontot és tárgyalás útján keresse a vietnami béke helyreállítását, illetve a konfliktus felszámolását. Bár Robert Kennedy továbbra is számolt az amerikaiak jelenlétével Dél-Vietnamban és e tekintetben sem határolta el magát a Fehér Háztól annyira, mint McCarthy, de programja — amerikai viszonylatban — mégis haladó irányzatú volt. Ezért rendítette meg halála a kisemberek nagy tömegeit, a társadalom kitagadottjait, főleg a négereket és a haladó értelmiség széles rétegeit, amelyek ellenzik a vietnami háborút és hevesen bírálják az amerikai életforma rút árnyoldalait. De nem kis megdöbbenést okozott Robert Kennedy meggyilkolása világviszonylatban is. Hiszen az emberiségre nézve a legkevésbé sem mindegy, vajon az Egyesült Államokban a féktelen erőszak sötét hatalmai kerekednek-e felül, vagy sikerül-e ártalmatlanná tenni a „vércséket“, a fajgyűlölet hirdetőit, a haladás konok ellenségeit. Mindeddig nyitott kérdés, kik állnak a gyilkosság hátterében, vajon ultrareakciós erők összeesküvésének eszköze-e a Jordániái eredetű 24 éves Sirhan Basra Sirhan, aki még mindig nem vallott és talán rövidesen bíróság elé kerül. Sajnos jogos a kétség, kiderül-e valaha, hogy kik nyomták a revolvert Sirhan Basra kezébe. Ismeretes, hogy annak a merényletnek a körülményei is tisztázatlanok maradtak, amelynek Robert Kennedy testvérbátyja John F. Kennedy esett áldozatul 1963-ban Dallasban. A „híres“, vagy talán inkább reklámozott Warren-bizottság, éppenséggel nem derített fényt e gyilkosság hátterére, — csak összekuszálta a szálakat.. . És kérdéses, hogy a két hónap előtt meggyilkolt Nobel-béikedíjas néger lelkész Martin Luther King tragédiáját fedő titokzatosság fátylát fellebbentik-e a Londonban minap kézre kerített hivatásos bűntettes révén. Bizonyos, hogy Robert Kennedynek amerikai jobboldali körökben sok megátalkodott ellensége volt, akik gyűlölettel és iszonyattal szállnak szembe minden csak/ valamennyire is progresszív célkitűzéssel. A fajgyűlölet, a háborús uszítás, a gátlástalan törtetés talaján és a brutális erőszak légkörében szükségszerűen tömegesen hódítanak tért a gengszteri módszerek, a gyilkos merényleteik, amelyeknek az Egyesült Államokban nem egészen hét évtized alatt hozzávetőleg 800 ezer halálos áldozata volt. A semmitől vissza sem Az erőszak világa Közel-keleti helyzetkép Egy esztendeje, 1967. Június 5-én kezdődött meg az izraeli támadás a környező arab országok ellen. A hadtörténészek azóta ezt a háborút a hatnapos háborúként emlegetik. Aligha lehet e hat nap, valamint az azóta eltelt esztendő történetét — a teljesség igényével — papírra vetni. Külön figyelmet igényel maga a háború, fejezetek születhetnének a diplomáciai útkeresésről, a megbeszélésekről, s részletes elemzést érdemel az érdekelt arab országok, különösen az Egyesült Arab Köztársaság azóta megtett útja. Tény azonban, hogy egy év óta minden jelentős nemzetközi fórumon, vezető politikusok tanácskozásain, államközi megbeszéléseken, szinte kivétel nélkül napirenden szerepel a közel-keleti válság kérdése. A békés rendezés lehetőségeinek keresése közben világszerte nagy figyelmet szenteltek Gunnar Jarring missziójának. A svéd diplomata U Thant főtitkár személyes megbízottjaként az érdekelt országokban tett utazásai, tárgyalásai során a béke és nyugalom helyreállításán fáradozott. Jarring törekvései tiszteletre méltóak, sokrétűek és szerteágazóak voltak. Eredményességük azonban egyre kétségesebb. A kairói Akhbar az évforduló alkalmából közreadott elemzése szerint: „A háború fellángolásának lehetősége növekvőben van, mert Jarring missziója Izrael magatartása miatt egy helyben topog.“ Izrael magatartása egyébként — amelynek megítéléséhez csak egyetlen láncszem, hogy sorozatosan semmibe vette az ENSZ bizottsági tanácsának határozatait — még egyes olyan nyugati kormányokat is álláspontjuk revideálására kényszerített, amelyek egy évvel ezelőtt támogatták. Ékes bizonyítéka ennek, hogy Luns holland külügyminiszter, aki hétfőn Kairóban megbeszéléseket folytatott Mahmud Ríáddal, az EAK külügyminiszterével, szükségesnek tartotta kijelenteni: „Megerősíthetem, hogy kormányom megváltoztatta álláspontját a közel-keleti kérdéssel kapcsolatban. A holland kormány a múltban úgy vélte, hogy Izrael az, amely támogatásra szorul.“ Az izraeli magatartáson kívül még egy tényező befolyásolta a világ közvéleményét. Ez pedig az EAK belpolitikája, a gyors és célratörő konszolidáció volt. A tavalyi Júniusi háborúban érdekelt arab országok közül az EAK volt az első, amely feleszmélt s a tettek útjára tért, a vereség Okainak vizsgálata után nem mulasztotta el a vétkesek felelősségre vonását, tisztogatást hajtott végre a hadseregben és át is szervezte azt. Ezt az első lépést a gazdasági és politikai élet vérkeringésének felgyorsítása követte. Nasszer elnök kormánya átszervezésével, szociális intézkedéseivel megszilárdította az ország dolgozó rétegeinek, a munkásoknak, a parasztoknak a bizalmát és ennek birtokában hirdette meg nevezetes „Március 30-a“ programját, amelyre a közelmúltban az EAK népéneik szinte száz százaléka igent mondott. Mo6t már e jelentős program megvalósításán fáradoznak. Nasszer elnök beszédében világosan vázolta, hogy a megújulás sikeres folytatásához egységre, komoly politikai felvilágosító és nevelőmunkára van szükség. Nagy feladat hárul e tekintetben az Arab Szocialista Unióra, amelynek új vezetőit a forradalom 16. évfordulóján választják meg. - Az EAK — még ellenfelei szerint is — egy esztendő alatt felszámolta a vereség következményeit, ez azonban még nem elég a közel-keleti helyzet megnyugtató rendezésére. Tel Aviv vezető köreinek kell változtatniuk magatartásukon ahhoz, hogy e térség megszűnjék háborús válsággóc lenni. Elsősorban azzal, hogy Izrael végrehajtja a Biztonsági Tanács ma is érvényes határozatait, lemond annexiós törekvéseiről, kivonja csapatait az általa megszállva tartott arab területeikről. A BT határozata leszögezi azt is, hogy igazságosan rendezni kell a menekültek helyzetét. A világ békeszerető közvéleménye előtt Izrael vezetőit terheli a súlyos felelősség azért, hogy egy esztendővel a háború után változatlanul fenyeget a konfliktus veszélye. Tel Avivban mindmáig semmibe veszik a Biztonsági Tanács határozatait, amelyek végrehajtása pedig a politikai rendezés előfeltétele. Csak ezeknek az alapvető követeléseknek a teljesítése szavatolhatja valamennyi közel-keleti ország politikai függetlenségét és területi sérthetetlenségét. Thurzó Tibor Százéves a magyar gyógyszergyártás Bratislavában a Szlovák Nemzeti Múzeumban megnyitották a Medimpex magyar külkereskedelmi vállalat gyógyszer-kiállítását. A sajtóértekezleten a vállalat képviselői elmondották, hogy a magyar gyógyszergyártás éppen száz éves és ma már 15 ezer dolgozója van. Húsz év alatt a gyógy szergyártás meghatvanszoroződott. Ma már a Medimpex a termékek 70 százalékát szállítja külföldre mintegy 76 államba. Több mint 500 alapgyógyszert gyártanak és mintegy 1000 különlegességet. A csehszlovák gyógyszer gyártással elég Jó a kapcsolat és mindkét részről mintegy 20—30 féle orvosságot próbálnak ki. A magyar gyógyszerek közül kiemelhetők a különböző idegnyugtatók, valamint daganat elleni gyógyszerek. Többek között megemlíthető a koszorúértágító Corontin, a gyomor- és vastagbél-fekélyt sikeresen gyógyító Neopepopulsan, valamint a Noxyron elnevezésű kiváló altatószer. Az idegnyugtató szerek közül még megemlíthetjük a Frenolont, amit súlyosabb idegbetegfeknek ajánlanak. A párizsi előkészítő tárgyalásokról „Az a mód, ahogyan ezeket a tárgyalásokat folytatjuk, azzal járhat, hogy szükségtelen diplomáciai vereséget szenvedünk. Álláspontunk defenzív, falatonként teszünk engedményeket ... Természetesen vannak nehézségei annak, hogy a pozitív diplomácia útjára lépjünk. Az egyik az, hogy ez felfordulást keltene Saigon politikai köreiben. Mert az az egyszerű igazság, hogy a dél-vtetnami politikusoknak kevés, vagy semmi jövőjük sincs Vietnamban, és biztosan távozniuk kell, ha Amerika visszavonja onnan erőit... A másik nehézsége a pozitív diplomáciai stratégiának Johnson elnök megrögzött politikai szokása, hogy azzal igyekszik megszerezni a hazai közegyetértést, hogy mindenkinek juttat egy keveset. így azután nem hagy fel a bombázással, hanem csökkenti azt, remélvén, hogy egyaránt kedvében jár a galamboknak és a héjáknak. Lehet, hogy ez a legjobb módja a belpolitikának, de nem a legjobb módja a hadviselésnek vagy a diplomáciai tárgyalásoknak. Nem bölcs dolog a háborúban csoppenként elvesztegetni a bevetni szánt erőket; nem jé diplomácia engedni, hogy az ellenfél kényszerítse ki belőlük azt, amit úgyis meg akarunk adni.“ (Walter Lippmanna Newsweek-ben] riadó szélsőséges reakciónak tehát könnyű megtalálni a maga figuráit. Robert Kennedy meggyilkolása újból feltárta, mily veszéllyel néz szembe az USA-ban olyan közéleti személyiség, amely valamelyest mélyre hatóbb reform útján egy igazságosabb társadalmi struktúráért, az elnyomott négerek polgári Jogaiért, továbbá a legszegényebbek ügyének támogatásáért küzd és felemeli szavát az esztelen hadviselés ellen. Nem titok, hogy maga Johnson elnök sem táplált éppen rokonszenvet Robert Kennedy iránt, aki — mint amerikai fogalmak szerint is nagy vagyonú politikus — bizonyos mértékig függetleníthette magát a Demokrata Párt vezetőit mozgató monopóliumoktól. Washingtoni politikai megfigyelők továbbra is találgatják, vállalja-e a mindössze 36 esztendős Edward Kennedy szenátor meggyilkolt két bátyja politikai' küzdelmének folytatását, Vagy felhagy-e a politikával. Mind valószínűbbnek látszik, hogy Edward Kennedy beveti magát a politikába. Amennyiben Johnson elnök favoritja Hubert Humphrey mellé állna, az amerikai közvélemény talán abban reménykedhetne, hogy valamennyire sikerül áthidalni a Johnson-szárny és a Kennedy-tábor közti ellentéteket. Ha azonban Edward Kennedy — az alelnöki tisztség elnyerése érdekében, McCarthy támogatása mellett döntene, egyértelműbben juttatná kifejezésre, hogy új úton akar járni, illetve tragikusan elhunyt testvérbátyjainak nyomdokain kíván haladni. Bármint is alakul a helyzet, biztosra vehető, hogy a Kennedy-fivérek drámája nem marad kihatás nélkül a hevesnek ígérkező elnökválasztási kampányra. Szírt
