Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1968-06-15 / 24. szám

Az elmúlt napokban sok és Jelentős belpolitikai esemény történt. Ezek 'kö­zül kiragadunk néhányat, amelyek valószínűleg felkeltik az olvasók ér­deklődését. • Ötven új járást kérnek A Szlovák Nemzeti Tanács elnök­ségének ülésén nem kevesebb, mint 18 kérdés szerepelt. Ezek közül kettőt ragadunk 'ki. Az első a lakáskérdés. Az elnökségi üléssel 'kapcsolatban megtartót sajtó­­értekezleten megtudtuk, hogy idén Szlovákiában 12 400 új családi ház építését kezdik meg. Ezzel együtt a Jóváhagyott terv szerint 1970-ig mint­egy 157 ezer lakást kell felépítenünk. Az elnökség megállapította, hogy a lakásépítkezés elég lassan halad, fő­leg az építőanyag-hiány miatt. Ezen úgy igyekszünk enyhíteni, hogy kül­földről hozunk be építőanyagot, vala­mint hazai tartalékokat tárunk fel. A lakásépítkezéssel kapcsolatban felvetődött egy gondolat, ami igen idő­szerű. Az utóbbi években ugyanis elő­irt szabványok szerint készítettük a lakásokat és nem vettük figyelembe azok óhaját, akik esetleg jobb minő­ségű, igényesebb lakásokat akartak. Mivel a demokratizálódással párhuza­mosan számolunk az életszínvonal emelkedésével s azzal is, hogy a meg­felelő szakképzettséggel rendelkező és jó minőségű munkát végző egyének nagyobb keresethez jutnak, számol­nunk kell azzal, hogy ezek több szo­bás, esetleg luxus kivitelű lakásokat akarnak majd. Ez helyes irányelv, mert vannak olyan családok, akik pénzüket szívesen áldozzák egy igazi minden igényt kielégítő otthonra, amelyben kellemesen tölthetik idejü­ket a napi munka után. A lakásépít­kezésre tehát jellemző, hogy többet fogunk építeni és emellett jobb mi­nőségű lakásokat adunk át majd az igénylőknek. A második kérdés az új járások ala­kítása. Összesen 50 új járást kérnek Szlovákia különböző kerületeiben. A Szlovák Nemzeti Tanács elnökségének ezzel kapcsolatban az a véleménye, hogy előbb a föderációt kell létre­hozni, és csak azután kerülhet sor a járások átszervezésére. A sajtóérte­kezleten többek között szóba került a nagykürtös! járás, amelynek szüle­tése körül bizonyos problémák me­rülnek fel. Egyeseknek nem nagyon tetszett, hogy az új járás nemzetiségi összetétele úgy alakul, hogy a lakos­ság közel 40 százaléka magyar lesz. Félnek attól, hogy a százalékaránynak megfelelően sok magyar funkcioná­rius kerül a járás élére. Ezzel kap­csolatban leszögezhetjük, hogy a jövő­ben több hasonló járást akarunk és az a helyes, ha a lakosság százalék­­arányának megfelelően kerülnek majd a járási szervekbe a funkcionáriusok. Milyen idő várható júniusban? Június a meteorológiában első nyári hónapnak számit. Például 1928-ban Ögyallán jú­niusban 146 mm-es, 1932-ben csak 4 mm-es csapadékmennyiséget mérteik. Júniusban többször a me­leg is Ingadozó. A túl meleg évek­ben rendszerint nagy a csapadék ínség. Az alföldeken az évi hő­mérséklet eléri a 18 C fokot. A legnagyobb napi hőmérséklet főleg a kedvező éghajlati viszonyokkal rendelkező területeken mutatko­zik. A rekord a közelmúltban Bra­­tislavában 37,7 — Töketerebeseü 35 — Kassán pedig 34 C fok volt. A múlt évszázad felétől 1889- ben és 1930-ban volt nálunk leg­melegebb a június, s 1923-ban pe­dig a leghűvösebb időt észlelték. A második dekádban változó felhőzettel, helyenként összefüggő felhőzettel, helyi jellegű esőkkel lehet számolni. A napi átlagos hő­mérséklet értéke 18—23, éjjel pe­dig 8—18 C fok körüli lesz. Az utolsó dekádban esetenként ziva­tarok, változó felhőzet, s a napi hőmérséklet átlagos értéke 23—28, éjjel pedig 10—16 C fok közt vál­tozik majd. ' Dr. P. Forgáö Hirdetmény talmaz, melyekben a gyűlések részt­vevői pontokba foglalva további Ja­vaslatokat terjesztenek elő. A központi bizottság megbízza az elnökséget, hogy: — e javaslatokat teljes terjedel­mükben továbbítsa a CSKP KB és az SZLKP KB-ra; — saját vonalán dolgozza fel s ér­vényesítse munkájában. Ezek az észrevételek és javaslatok százezrek véleményét tükrözték és értékes segítséget Jelentenek az újon­nan alakuló nemzetiségi szervek mun­kájában. 5. A CSEMADOK Központi Bizottsága köszönetét fejezi ki azoknak a szer­veknek, szervezeteknek, Intézmények­nek, személyeiknek, akik e gyűlések megrendezésével s aktív részvételük­kel elősegítették a demokratizálódási folyamat kibontakozását Dél-Szlová­­kiában. 6. A hazánkban végbemenő megúj­­hódási folyamat alapvetően megvál­toztatja a társadalmi szervezetek, kö­zöttük a CSEMADOK munkáját, jelen­tőségét és hatáskörét. A múlt torzítá­saitól a CSEMADOK sem volt mentes. Alapos felmérés, a tények feltárása alapján kell felszámolni az egész tár­sadalmi életben beállt deformációk­nak a CSEMADOK-ban is érezhető hatását. A szocializmus új formájának megfelelően olyan programot akarunk kidolgozni, amely a szocialista de­mokrácia minőségileg magasabb fokú, valóban humánus demokratikus szo­cialista társadalom építését és szilár­dítását segíti elő. Ezért központi bi­zottságunk úgy döntött, hogy: — a CSEMADOK egész munkájának komplex értékelésével és a demokra­tizálódás szellemének megfelelő új munkaformájának kidolgozásával meg­bízza az elnökséget. Javaslatait leg­később október végéig terjessze a KB elé. 7. A múlt hibáinak felszámolása céljából a CSEMADOK KB rehabilitá­ciós bizottságot állít fel, melynek fel­adata, hogy felülvizsgálja azoknak a CSEMADOK-tagoknak vagy a CSEMA­­DOK-ból kizártaknak panaszát, akiket az elmúlt közel 20 év alatt a CSEMA­DOK szervei részéről tényleges vagy vélt sérelem ért. A rehabilitációs bi­zottság tagjai a következők: Balázs Béla, Dobos László, Kender János, La­­bancz István, Dr. Mede István, Poszpis József, Dr. Szirmák Imre, Takács And­rás. 8. A CSEMADOK KB megbízza az elnökséget, a járási bizottságokat és a helyi szervezetek vezetőségét, hogy vegyék fel a kapcsolatot a Matica Slovenská meglévő szerveivel az együttműködés megteremtése érdeké­ben. 9. A CSEMADOK KB megbízza az elnökséget, a központi titkárságot, a járási bizottságokat és a helyi szer­vezeteket, hogy a CSEMADOK népmű­velési és népművészeti munkája, va­lamint a szervezeti élet eredményes­sége érdekében a jelenlegi időszak­ban az eddigieknél is átgondoltabb és jobb munkával biztosítsák a KB munkatervében foglalt feladatok tel­jesítését. 10. A KB megbízza a járási bizott­ságokat és a helyi szervezetéket, hogy azokban a városokban és falvakban, ahol a megalakuló Magyar Ifjúsági Szövetség klubjai létrejönnek, segít­sék elő azok ténykedését és járulja­nak hozzá a Magyar Ifjúsági Szövet­ség mielőbbi megalakulásához. 11. A CSEMADOK KB megbízza az elnökséget, hogy a legrövidebb időn belül tegye meg a szükséges intézke­déseket a magyar nemzetiségi kérdés megoldására tett javaslataink reali­zálása érdekében. 12 Az elnökség adjon ki felhívást a KB-ban elhangzott vita alapján a CSEMADOK tagságához, mely magá­ban foglalja a CSEMADOK feladatait a demokratizációs folyamatban, a szlovák és magyar dolgozók barátsá­ga elmélyítésének szükségességét, va­lamint a központi bizottság egységes állásfoglalását a március 12-én elfo­gadott, a nemzetiségi kérdés megol­dására tett tavaslat mellett. Apróhirdetés Eladó új FIAT 600, 4500 km. Bratislava, Tel.: 671-54 SZABAD FÖLDMŰVES 1986. június 15. A karvai Mezőgazdasági Tanonciskola igazgatósága értesíti a szülőket, az alapfokú kilencéves iskolák igazgatóit, a mezőgazdasági termelési tár­sulatokat, valamint a többi mezőgazdasági üzemeket, hogy még van lehe­tőség néhány tanuló felvételére 19B8. szeptember 1-től a magyar nyelven történő oktatásra az alábbi szakokra: kovács — lakatos — hegesztő bognár — asztalos — kádár kertészeti (zöldség-, gyümölcstermesztő) szőlészeti (gyümölcstermesztő) A tanulmányi idő három év. A tanulmányi idő alatt létrejött költsé­geket az intézmény vagy a kiküldő üzem téríti. A tanulók ingyenesen kapnak kosztot, elszállásolást, tan- és segédeszközöket, munkaruhát, cipőt és zsebpénzt. Az elméleti szakoktatás mellett a tanulók részére a specializált isko­lai gazdaságon mind a zöldségtermesztés, mind a szőlő és borászati ágazatban, valamint az iskola szakműhelyeiben szakgyakorlatot biztosí­tunk. Mezőgazdasági szaktanintézet igazgatósága Kravany nad Dunajom okres Komárno Tallózás a belpolitikában élő összes nemzetiség: a magyarok, lengyelek, ukránok és németek sajá­tos nemzeti létének 'kérdéséhez. Hang­súlyozza, hogy politikai, gazdasági és kulturális egyenjogúságukat az Alkot­mányban 'kell leszögezni. Interjúban örömmel emlékszik vlsz­­sza arra az időre, amikor mint fiatal katonatiszt Ungváron szolgált, ahol kapcsolatba került a magyar nemze­tiségű katonáikkal és lakosokkal. Sok baráti kapcsolata alakult 'ki. Ott ta­nult meg magyarul és 1929-ben a bra­­tislavai egyetemen egyetemi vizsgát tett magyar nyelvből. Megemlítette, hogy a felszabadító háborúban pa­rancsnoksága alatt álló kötelékekben néhány száz magyar és német katona is harcolt és mindenütt becsületesen helytálltak. (bállá) (Folytatás az 1. oldalról.) ponti bizottság elnökségének, az or­szágos elnöknek és titkárának a meg­választására. A CSEMADOK új orszá­gos elnöke Dobos László író lett, a főtitkári funkcióba továbbra is Dr. Szabó Rezsőt választották, s a titkári funkciót is az eddigi ott tevékeny­kedő Varga János tölti be. A 16 tagú elnökségnek 9 új tagja lett. Lőrincz Gyulát, a CSEMADOK eddigi országos elnökét sokéves tevékenységének elis­meréséül diszelnökké választották. A központi bizottság megújhodott elnökségének első feladatai közé tar­tozik majd, hogy ez év novemberében összehívandó rendkívüli országos köz­gyűlést előkészítse. A szervezet rend­kívüli közgyűlését megelőzik a helyi szervezeteik küldött választó értekez­letei (augusztus 15-től szeptember 15-ig], valamint a rendkívüli járási konferenciák, amelyek október 5—6- án, illetve október 12-én és 13-án tar­tanák meg. -tt-Megingathatatlanul a szocialista nemzetköziség eszméje mellett A CSEMADOK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA 1968. JÚNIUS 8-9-1 ÜLÉSÉNEK határozata Rehabilitáció a mezőgazdaságban A kormány több problémával is fog­lalkozott. Egyetértett az előzetes cen­zúra és a központi publikációs szerv megszüntetését kimondó sajtótörvény javaslattal. Jóváhagyta a szövetkezeti parasztok és az egyénileg gazdálkodó földművesek társadalom biztosítására irányuló javaslatokat Is, amelyek sze­rint a földművesek nyugdíját 1969 ja­nuár 1-től átlagosan 8 százalékkal emelik. A kormány részletesen foglalkozott a mezőgazdaságban elkövetett túlka­pásokkal és azok helyrehozásával. Felülvizsgálásra kerülnek azok az íté­letek, amelyeket 1950. augusztus 1-« és 1961. december: 31-e között hoztam a mezőgazdaság és Ipari vállalatok dolgozói ellen. Az új jogszabály sze­rint eltörölnek a vagyonelkobzást mel­lékbüntetésként kimondó intézkedést, ha az elkobzott tárgyak személyi használatban vagy személyi tulajdon­ban voltak. Ezek szerint a családi ház, a gépkocsi, a bútor és más ingóság visszajár azoknak, akiktől igazságta­lanul elkobozták. A kormány jóvá­hagyta azt a javaslatot is, amely sze­rint a bírósági rehabilitálások 1948 október 24-től 1965 július 31-ig ter­jedő időszakban hozott Ítéletekre vo­natkozzanak. A rehabilitációkat az ügy kivizsgálása után kizárólag csak bírósági határozattal lehet érvénye­síteni. „Sok baráti kapcsolat fűz a magyarokhoz“ Ludvi'k Svoboda köztársasági elnö­künk az elmúlt napokban meglátogat­ta Brno lakosságát és ez alkalommal nyilatkozatot adott a magyarországi Népszabadság szerkesztőségének. Köz­­társasági elnökünket Brnőban nagy lelkesedéssel fogadták. Beszédében hangsúlyozta, hogy Brno fontos sze­repet tölt be hazánk politikai és gaz­dasági életében. Hangsúlyozta, hogy az új irányelveknek megfelelően min­den polgárnak ki kell venni részét az építőmunkából, hogy a nagy művet méltón fejezhesse be. Az utóbbi napokban megélénkült a diplomáciai kapcsolat Csehszlovákia és Magyarország között és hamarosan csehszlovák párt- és kormányküldött­ség utazik Magyarországra. A további jó kapcsolatok kialakítása előhírnöke­iként említhetjük Ludvi'k Svoboda köz­társasági elnökünk nyilatkozatát, ami a Népszabadságban jelent meg. Köz­­társasági elnökünk részletes válaszo­kat ad a demokratizálódással kapcso­latban és ennek keretében megemlíti, hogy a csehek és szlovákok teljes egyenjogúságának biztosítása szoro­san kapcsolódik a Csehszlovákiában A CSEMADOK Központi Bizottsága V. ülésén megtárgyalta a CSEMADOK KB elnökségének jelenlegi helyze­téről és a jövő feladatairól, valamint a CSEMADOK KB 1968. március 12-i IV. ülésén elfogadott határozatának hatásáról és eredményeiről szóló be­számolóját: — a beszámolóval és az abban fog­lalt következtetésekkel egyetért; — 1968 november végéig összehívja a CSEMADOK rendkívüli X. országos közgyűlését; — 1968. augusztus 15-től szeptem­ber 15-ig a helyi szervezetek küldött­­választó rendkívüli közgyűlését; — 1968. Október 5—6, 12—13-ra a járási szervezetek rendkívüli konfe­renciáját; — titkos szavazással megválasztot­ta a CSEMADOK KB új elnökségét, vezető titkárát és titkárát; a beszámoló és a vita alapján a kö­vetkező határozatot hozta: 1. A CSEMADOK Központi Bizottsá­ga egyértelműen és világosan le­szögezi, hogy szervezetünk Csehszlo­vákia Kommunista Pártja megújult politikájának platformján áll, s min­den tevékenységünk arra irányul, hogy a párt politikáját, a CSKP Akció­­programjában leszögezett elveket szervezetünk életében érvényre jut­tassuk. A CSEMADOK Központi Bi­zottsága munkájának kiinduló pontja és eszmei alapja a marxizmus-leniniz­­mus, mely meghatározza elméleti s gyakorlati ténykedésünket. A CSE­MADOK fennállása óta, jelenleg és a jövőben is a Csehszlovák Szocialista Köztársaság államiságának és egysé­gének alapján áll. A csehszlovákiai magyarságot, mint nemzetiséget, e köztársaság szerves részének, épí­tőjének és védelmezőjének tekintjük. Megingathatatlanul állunk a szocia­lista nemzetköziség eszméje, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság né­peivel való együvétartozás, a szocia­lista hazafiság és a nemzeti öntudat alapján. Munkánk céljának az embe­rek szocialista szellemben való neve­lését tartjuk. A CSEMADOK-ot, mint a Nemzeti Front tagszervezetét Dél- Szlovákia társadalmi élete további ki­bontakozásának, az egészséges szo­cialista demokratizálódási folyamat egyik alakítójának tekintjük. A társa­dalmi problémák kenetében a kom­munista párt programja alapján és annak szellemében Csehszlovákia ma­gyarsága érdekeit szem előtt tartva elősegítjük a nemzetiségi kérdés marxista-leninista megoldáást. Ezek azok az alapvető elvek, me­lyekből március 12-i központi bizott­sági ülésünk „Állásfoglalása“ is ki­indult. 2. A CSEMADOK Központi Bizottsága a március 12-i ülésén elfogadott „Ál­lásfoglalását“ továbbra is helyesnek, a marxizmus alapján állónak, az egész köztársaság, a magyar nemzeti­ség és a kommunista párt politikája érdekeit és céljait szolgálónak tartja. Ezért az elnökséget továbbra is meg­bízza az „Állásfoglalásból“ eredő fel­adatok teljesítésével. 3. A CSEMADOK Központi Bizottsága a leghatározottabban visszautasítja mindazokat a vádakat és rágalmakat, melyeik az „Állásfoglalásunk“ megje­lenése óta különböző főrumokon és az egyes lapok hasábjain, szerveiktől vagy magánszemélyektől, a CSEMA­DOK-ot, mint szervezetet, és Lőrincz Gyula elvtársat, mint a CSEMADOK Központi Bizottságának elnökét ér­ték, s nacionalizmussal, sovinizmus­sal, irredentizmussal, a köztársaság felforgatásával, pártellenességgel stb. bélyegeztek meg bennünket. Ezzel egyidőben a központi bizottság és a CSEMADOK mint a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsé­ge elhatárolja magát mindazoktól a személyektől, akik a magyarság sorai­ban nemzetiségi gyűlöletet szítanak, nacionalista befolyást akarnak gyako­rolni vagy a köztársaság és a párt alapjaival és eszméivel fordulnak szembe. A központi bizottság nézete szerint ezek azok az elvek, melyek a jövőben Is meg kell hogy szabják szerveze­tünk egész ténykedését, s melyeknek megtartása és érvényesítése biztosít­hatja szervezetünk létét, munkájának eredményességét és hasznosságát, nem utolsó sorban központi bizottságunk egységét. 4. A CSEMADOK Központi Bizottsága pozitívan értékeli azokat a gyűlése­iket, amelyeket legutóbbi központi bizottsági ülésünk óta tartottak. E gyűlések és az azokon elfogadott ha­tározatok igazolják, hogy a CSEMA­DOK tagjai s az ezeken résztvevő tíz­ezrek őszintén támogatják Csehszlo­vákia Kommunista Pártjának új vona­lát, egyértelműen kiállnak hazánk, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, annak egysége, a szocialista társadal­mi rendszer és a demokratizálódási folyamat mellett. A nemzetek kérdé­sének megoldásában, és a csehek és szlovákok föderatív államrendezését helyesnek tartják. Ugyanakkor szük­ségesnek tartjuk, hogy ezzel egyidő­ben a nemzetiségi kérdés is a teljes egyenjogúság és az önigazgatás elve alapján oldódjon meg. A CSEMADOK Központi Bizottsága címére érkezett határozatok és levelek nagy része az egyetértés s a CSEMADOK KB javas­latával való teljes azonosulás kifeje­zésén kívül olyan részleteket ie tar­AMINEK AZ ÉPÍTKEZŐK ÖRÜLNEK nem kell visszafizetniük. A hitelnyúj­tás egyetlen feltétele, hogy ezek a polgárok hivatalosan kijelölt vidéki községben vagy városiján építkezze­nek. A kijelölt vidéki községek jelle­gét a kerületi nemzeti bizottság ha­tározza meg. Akik társadalmilag kívánatos, ef­fektiv módon építkeznek (sor- vagy tipusházaikat), 5000 koronáig terjedő további kölcsönre tarthatnak igényt a nemzeti bizottságtól. Indokolt ese­tekben tehát összesen 15 000 koronát kitevő kölcsönt nyújthat a nemzeti bizottság. Sőt, aki az említett effektiv módon építi fel családi házát, annak is 5000 korona kölcsönt nyújthat a nemzeti bizottság, ha munikadójától már megkapta a 25 000 koronás sta­bilizációs kölcsönt. Eképpen tehát összesen 30 000 koronára tehet szert az építkező. Aki családi házat szándékszik épí­teni, bizonyára örömmel üdvözli a különböző kedvezmények széles ská­láját. (ík) Falvainikban egyre nagyobb mére­teket ölt a családi házak építése. En- 1 nek ellenére az építkezés aránya még ] mindig nem elégíti ki polgáraink 1 szükségleteit. Ennek okát több ténye- i zőben kell keresnünk. Egyik az épít- ; kezők anyagi eszközeinek hiánya, jől- i lehet ezen a té>ren is már lényeges javulás észlelhető. 1 A családi házak építői idén már j kölcsönt vehetnek fel az anyagi ér- . dekeltségre alapított vállalatoktól, [ amennyiben azoknak alkalmazottjai. f A 25 000 koronáig terjedő kölcsönt nem kell visszafizetni, akár társadal­mi munkában épiti-e fel házát az al­kalmazott, akár adásvételi alapon. Az . egyetlen feltétel, hogy elegendő anya- I gi eszközökkel rendelkezzen a kői­­csőm nyújtó vállalat. Az említett vállalatok dolgozói az • anyagi eszközökön kivül egyéb segít­séget is kaphatnak családi ház építé­séhez: gépi vagy szállítóeszközöket vehetnek igénybe, amiért csupán a készkiadásokat tartoznak megtéríteni, sőt a vállalat technikai segítséget (háztervezést stb.) is nyújthat az épít­kezőiknek. A nem termelési szinten működő vállalatok dolgozói és más polgárok (például nyugdíjasok) ugyancsak kap­hatnak 10 000 koronáig terjedő köl­csönt a nemzeti bizottságtól, amelyet 2

Next

/
Thumbnails
Contents