Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-06-15 / 24. szám
Bratislava, 1968. június 15. Ara 1,— KCs XIX. évfolyam, 24. szám. A tarlóhántás jelentősége Időben kívánunk ezzel a kérdéssel foglalkozni, mert az Idei szárazság miatt a szokottnál korábbi aratás várható. Idén különös fontossággal bír majd a tarlóhántás agrotechnikai követelményeinek betartása, mert a talajok úgyszólván a holtvízig iki vannak száradva és további nedvesség-veszteség őszi megmunkálásukat is veszélyeztetheti. Különösen felhívom a figyelmet a tavaszi kalászosok tarlójára, melyek a rossz bsárnyékolás miatt kőkeménységűvé száradnak és még az őszi kalászosoknál is sokkal csak rosszabb megmunkálást tesznek lehetővé. Különösen nehéz lesz betartani az annyira kívánt szántási mélységet, mely pedig a gyom elleni védelem szempontjából elengedhetetlen. A rögös szántás feltétlenül mélyebb lesz a kelleténél, sok légüreget tartalmaz, és nem nyújt kellő környezetet a kihullott apró gyommagvak csírázására. Senkit se tévesszen meg az a tény, hogy a kelleténél mélyebb tarlúhántás esetén is kicsíráznak egyes gyommagvak. Ezek a mélyebb rétegekben éveken, esetleg évtizedeken át elfekszenek és konzerválódnak. Felszínközeibe Jutva csírázni kezdenek. Ezek között nem találhatók fel a tarlóhántással beszéntott gyommagvak. Azok csak évek során kerülnek ismét csírahelyzetbe, de talajba való leforgatásukkal hathatóan gyomosítják földjeiket. A jé tarlúhántásnak alapfeltétele az, hogy a gyommagvakat csak olyan mélyen juttassa a talajba, ahonnan azok vagy kicsíráznak, vagy csírázás nélkül áldozatul esnek a talajbaktériumok korhasztö hatásának. A sekély tartóhántás éppen ezen biológiai hatást kívánja támogatni és ezzel elejét venni annak, hogy földjeink minden évben újból és újból gyommagfertőzésnek legyenek kitéve. A nyitrai Mezőgazdasági Főiskola Földművelésügyi Tanszékén több éven ét folynak kísérletek, melyek azt vizsgálják, milyen mértékben állnak ellen a talajfelületén hosszabb ideig elfekvő gyommagvak — maghéj megvastagodás miatt — a talaj felső rétegében a baktériumok bomlasztó hatásának, továbbá, hogy a talaj különböző mélységébe beszántott gyommagvak csíranyugalma és csíramegelőzési ideje milyen összefüggésben van a talaj nappali és éjjeli hőlngadozésával és hogy mely gyomfajták azok, melyeknek magjai a nyárt forróságot és szárazságot mag formájában vészelik át, s emiatt még a legkedvezőbb csírázás! feltételek esetén sem fognak csírázásnak indulni. Tudnunk kell ugyanis azt, hogy gabonák közt fejlődő gyomnövényeink magjainak Jelentékeny része még aratás előtt beérik és magját a tarlóra hullatja. Sok gyom viszont együtt érik a gabonával és magjait aratásnál hullatja ki. Aránylag kevesebb azoknak a gabona-gyomoknak a száma, melyek csak később a levélritkulás idejében a május, Júniusi esők hatására kelnek ki és nőnek fel. Ezek az ún. nyári vagy tarlógyomok, melyek csak a tarlón virágzanak és kötnek magot. Ide tartoznak pl. a tisztesfű, ujjasmuhar stb. Hogy gyomvédelmünk helyes legyen, ehhez az szükséges, hogy győződjünk meg már a gabona fejlődése alatt, hogy milyen gyomok nőnek közte. Nagy lesz a különbség az ősszel korán vagy későn vetett gabonák gyomjai között, mivel a késő ősszel vetett gabonákban az ősszel korán kelő és áttelelő gyomok, mint pl. a pipacs, búzavirág, szarkaláb, konkoly, áldozatul esnek az őszi talajelőkészítésnek és bennük jobbára csak a tavaszi gyomok, mint pl. repcsényreteik, vadrepce stb. fognak elszaporodni, míg a korán elvetésre kerülő vetéseknél épp az áttelelő gyomok szaporodnak el és sűrűbb vetésállományuk és beárnyékoltságuk miatt a tavaszi gyomok kevésbé. A tavasziak közül hiányozni fognak az ősszel kelő és áttelelő gyomfajták, s a tavaszi gyomok mennyisége a vetés idejétől függ majd. A búza több gyomot tartalmaz mint a rozs, mert a rozs Jobb és gyorsabb fejlődésével (úgy ősszel, mint tavasszal) elnyomja a gyomokat. A tarlóhántás időben és kellő mélységben történő elvégzésével jóformán minden fajtájú gyomot elpusztíthatunk, szaporodjon mag útján, vagy vegetatív úton. A mag útján szaporodó gyomok magjait vagy csírázásra bírjuk, vagy biológiai úton a mikroszervezetek útján bomlasztjuk szét. A mag-korhasztó, l^omlasztó hatás azonban csak akkor következik be, ha a gyommag sekélyen 6 cm-nél nem mélyebben kerül a talajba, mert itt a két réteg közti hőkülönbség (hántott és hántatlan réteg) az éjjeli és nappali egyenetlen felmelegedés és lehűlés folytán a maghéjon mikroszkóptkus vékonyságú hajszálrepedések keletkeznek, melyeken át a mikroszervezetek behatolnak a mag belsejébe és elkorhasztják annak endoszpermjét. Ha azonban a tarlóhántást nem rögtön az aratás után végezték el, a talaj felületén elfekvő és az időjárás viszontagságainak kitett magok maghéjai megvastagodnak és ezeken a hőkülönbség okozta hajszálrepedések még akkor sem fognak bekövetkezni, ha kellő mélységbe (6 cm körül) helyezzük őket, mert a megvastagodott maghéj már nem reagál a hőkülönbségre. Külön kívánok foglalkozni egyes vegetatív úton szaporodó gyomok helyzetével. A földalatti szárrészekkel vagy gyöktörzsekkel szaporodó gyomok fejlődésében két időszakot kell megkülönböztetni. Első időszakban a vegetatív úton szaporodó földalatti hajtásokban tartalékolt és tárolt tápanyagok a gyomnövény földfeletti részének táplálására szolgálnak, s ilyenkor a tartaléktápanyag a földalatti részben kimerül, azaz a vegetatív szaporodási szerv legyengül. A második időszakban, amikor a földfeletti szárrész már jobbára befejezte működését és virágot hozva a magkötés problémájával van elfoglalva, ilyenkor a földalatti szaporodó szervek ismét tartalékolni kezdik a rezerv tápanyagot, vagyis felerősödnek. Első időben a vegetatív szervet tarlóhántással vagy sekély szántással érő erőmüvl behatás — mely feldarabolásukból áll —, hamarosan azok kimerüléséhez vezet és egy mélyszántás sorsukat végleg megpecsételi — befullasztja. A második időszakban az erőművi behatás igen szívós állapotban találja a vegetatív úton szaporodó szerveket és azok kimerüléséhez többszöri szétdarabolásuk szükséges, s a megfullasztásukat megpecsétlő mélyszántás csak ezután lehet eredményes. Így van ez pl. a tarack búzával vagy tarackkal (agropyron repens). Már sokkal komplikáltabb az elmondott eljárás a mezei acattai (clrsium arvense). Itt a földfeletti szárrész levágásánál kell a vegetatív szaporodási szerv gyöngüléséhez járulni és (a tarló ismételt sarabolásával, vagy kultlvátorozásával a növényt meggyengí(Folytatás a 3. oldalon.) Nyár a lovasjátékuk időszaka is. Hogy a ló okos állat és szót fogad gazdájának, ez a kép is igazodja. A múlt hét végén Dunaszerdahelyen ülésezett a CSEMADOK Központi Bizottsága. A kétnapos tanácskozás fő beszámolóját Dr. Szabó Rezső, a CSEMADOK vezető titkára tartotta. Az elnökség beszámolója főleg a CSEMADOK KB 1988. március 12-i ülés utáni kialakult helyzettel foglalkozott, s azzal, hogy a járási, helyi szervezetek milyen állást foglaltak el a határozattal kapcsolatban és a magyar vagy vegyeslakosságú községekben általában hogyan segítik elő a megújhodási folyamatot. Mind a beszámoló, mind a vitafelszólalások pozitiven értékelték a CSEMADOK tagságának és a dél-szlovákiai magyarság hozzáállását az új helyzethez, s bátran állították, hogy a magyar dolgozók döntő többsége magáévá tette a CSKP Központi Bizottságának Akcióprogramját és elősegíti annak megvalósulását. De arról is beszéltek, hogy az egyes sajtóorgánumokban megjelent meggondolatlan soviniszta jellegű írások sokszor eltérítik a fő problémáról a figyelmet, és nemzetiségi torzsalkodást váltanak ki. Az ülésen többen foglalkoztak a Dél-Szlovákiában nemrégen megalakult Matica Slovenská klubokkal is. Hangsúlyozták, hogy a CSEMADOK és a Matica közti együttműködésnek nincs semmi akadálya. Ha ez a két szervezet valóban összefog, virágzó kulturális tevékenység lehet a vegyes lakosú községekben, városokban. Per-Megingathatatlanul a szocialista nemzetköziség eszméje mellett A CSEMADOK Központi Bizottsága időszerű kérdésekről tanácskozott % Újjáválasztották a központi elnökséget O Dobos László fró lett a CSEMADOK országos elnöke Dobog László, a CSEMADOK országos elnöke sze Jelenleg a legtöbb helyen nincs ez így. Ez főleg abból ered, hogy az egyes újságokban megjelent (pikkek és uszító beszédek nyomán a Matica Slovenská inkább a magyaroknak ellenálló szervezettként alakul, mint a szlovák kultúra felvirágoztatásáért. Végül is az a vélemény alakult ki, hogy el kell tekinteni a közelmúltban történtekről és egyengetni kell a két szervezet együttműködésének útját. A CSEMADOK állásfoglalásával kapcsolatban az volt a vélemény, hogy eddig a központi szervek nem foglal koztak vele érdemben. Pedig a CSKP akcióprogramja leszögezi az alapelveket, amelyek szerint a szlovák központi szervek állást foglalhatnának és értékelhetnék a nemzetiségi kér-Őszintén - nyíltan dés megoldására tett javaslatot. A központi bizottság ülésén a CSEMADOK szervezet életében előfordult deformációkkal is foglalkoztak és keresték, kik voltak a felelősek a káros intézkedésekért. A felvetett kérdések nem maradtak válasz nélkül és nyíltan beszéltek arról, hogy került a sor a NÉPES feloszlatására és az iskolaüggyel és egyebekkel kapcsolatos helytelen intézkedésekre. Különben a múlt hibáinak felszámolására a központi bizottság rehabilitációs bizottságot választott, amelynek a feladata lesz a torzulások és sérelmek felülvizsgálása. Bár a tanácskozáson sokszor hangzott el a CSKP mögé való egyöntetű felzárkózás, a párt vezető szerepének megszilárdítása, mégis történt valami az ülés kezdetén, ami azt igazolta, hogy a CSEMADOK Központé Bizottság kommunistái nem szállnak síkra kellőképpen a párt vezető szerepének elismeréséért. Mi is történt valójában? A plénum ülése előtt összeült a SZLKP Központi Bizottsága által összehívott pártcsoport, hogy megvitassa az esetleges káderváltozásokat és még néhány fontos kérdést. Mivel a megbeszélésük elhúzódott, később kezdődött GYÖK JÄNOS elvtárssal, a méhi szövetkezet főkönyvelőjével valú beszélgetésünk alkalmával a mezőgazdaságra vonatkozó és orvoslásra váró több kérdés került felszínre. A főkönyvelő elsősorban az öknnómus szemével nézte a dolgokat. Kifogásolta — és ebben igaza van —, hogy míg az ipar úgymond kiváltságos helyzetben van, mert maga szabja meg termékeinek értékesítési árát, addig a mezőgazdasági üzemek a megnövekedett jogkör ellenére is gyámság alatt vannak, s termékeik árképzésébe semmiféle beleszólásuk nincs. Helyesebben mondva az arra hivatottak az árakat nem a kereslet—kínálat törvényei és a termelést befolyásoló tényezők szerint alakítják, hanem egységesen. Hibának tartja azt is, hogy a zöldségfélék esetében az árak meghatározásánál figyelmen kívül hagyják egyes területek termelési lehetőségeit, vagyis azt a valóságot, hogy míg Nyugat- Szlovákiában ugyanazt a zöldségfélét korábban, addig Közép-Szlovákiában az éghajlati viszonyok következtében jóval későbben termelhetik és értékesíthetik. így a méhi szövetkezet is bizonyos hátrányba kerül, mert az árak a nyugat-szlovákiai kerület termelési feltételei és az ottani mezőgazdasági üzemek piacképességei szerint igazodnak. javasolja, hogy a jövőben köra központi bizottság plénumának az ülése. Lehet hogy ezért, lehet hogy előre tervezve, az egyik fiatal központi bizottsági tag felszólalt, s követelte, hogy ha a párttagoknak joguk van nélkülük tanácskozni, akkor a párton kívüliek is igényt tartanak erre, és ők is összehívják az ő „pártcsoportjukat“, hogy együttes állást foglaljanak el káder és egyéb ügyekben. A fiatalokat, akik ezt kezdeményezték, helytelen lenne elítélni. De azt már igen, hogy nem akadt a központi bizottságban lévő kommunisták között egy sem, aki megmagyarázta volna a párt vezető szerepét és megmondta volna, hogy a párton kívüli párt egyelőre nem alakult meg, s így a tevékenységüknek sincs jogi alapja. De talán mégis az volt a legszomorúbb, hogy az elhangzott kéréshez hozzászóló SZLKP Központi Bizottságának az egyik dolgozója helyeselte a fiatalok követelését. Ehhez még csak annyit, helyes és okos dolog, ha a demokratizálódási folyamatban vendégeket Is meghívnak a Központi Bizottság tanácskozására. De azok necsak a fiatalok közül legyenek, hanem Dél-Szlovákia olyan községeiből is hívjanak meg egyese két, akik jelentős funkciókat töltenek be és jó kapcsolatuk van a CSEMA DOK-kal, avagy aktívan tevékenykednek a Járási vagy helyi vezetőségben. Különösen gondolok itt a mezőgazdaságban tevékenykedő értelmiségiekre, akik alig vannak képviselve a CSE MADOK legfelsőbb szervében. Pedig közismert, hogy a CSEMADOK tagsá gának nagy része a szövetkezetek dolgozói közül került ki. A kétnapos ülésen sor került a köz(Folytatás a 2. oldalon.) zetenként vegyék figyelembe a piacra termelés lehetőségeit s aszerint szabják meg az árakat is. Magától értetődő, hogy a méhi szövetkezet is az értékesítés kedvezőbb lehetőségeit kereste s a zöldségféléket nem Közép-Szlovákiában, hanem a számára nagyobb árat biztosító Kelet-Szlovákiában értékesíti. A könyvelő véleménye szerint éppen azért lenne szükség a szövetkezetek gazdasági-érdekvédelmi szervezetének megalakítására, hogy végre legyen egy szerv, mely képviselné a szövetkezeteket. Fölöslegesnek véli a közvetítő szerveket s érettnek tartja a mezőgazdasági üzemeket a feldolgozó iparral, ez üzlethálózattal és a fogyasztókkal való egyenes kereskedelmi kapcsolat fölvételére. ■4 Tény, hogy a mezőgazdaság vonalán eddig minden tekintetben csak fél megoldásra futotta. A termelő mezőgazdasági üzemek ugyan már megszabadultak az áldatlan adminisztratív-centralista irányítási módszerektől s ma már szabadabb légkörben termelhetnek, de bizonyos, hogy még ma is akadnak visszahúzó, a kezeket gúzsbakötő, sokszor mondhatni diszkrimináló intézkedések és rendeletek. Komoly hiba. hogy a felsőbb szervek egy-egy vitára okot adható rendelkezés kiadását megelőzően nem tárgyalnak azokkal, akiket a gyakorlatban érinteni fognak a rendelkezések. A legérdekesebb benne az, hogy a termelőktől még el is várják, hogy a nélkülük, róluk szóló, részükre nem éppen kedvező rendelkezéseket ujongással fogadják. Ilyen népszerűtlen rendelkezés volt legutóbb a szabadon vásárolt ahraktakarmány árának emelése is, melyet bizony lent nem segíteniakarásnak, hanem az utóbbi években kiadott legnépszerfitlenebb rendelkezésnek nyilvánítanak. S hasonlóan jellemezhetnénk manapság — bár nem rendelet szüleménye — a hiányos műtrágya ellátást Is. Ha előre tudták, hogy képtelenek a szükséglet időterv szerinti kielégítésére, miért nem figyelmeztették az illetékeseket külföldi behozatal szükségességére? Azt hiszem valahol ott feljebb vegyipari berkekben komoly hibát követtek el s ennek keserű levét ismételten a mezőgazdasági üzemek dolgozói isszák meg. -hai-NYITRÁN DŐL EL Közismert, hogy két koncepció van a mezőgazdasági dolgozók érdekvédelmi szervezetének megalakításával kapcsolatban. A szlovák előkészítő bizottság szerint egy társadalmi-gazdasági szervezet létesítésére van szükség. Csehországban két szervezet létesítését tervezik. Az elsőt, mint a szövetkezeti dolgozók és egyénileg gazdálkodók tömeg- és érdekvédelmi szervezetét, a másikat pedig, mint a mezőgazdasági üzemek gazdasági érdekvédelmi szövetségét. Hogy milyen szervezet vagy szervezetek létesülnek, erre végleges választ a július 2-a és 5-e között Nyitrán összehívott országos konferencia ad majd. SL. iimii»
