Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-06-08 / 23. szám
Ma már egy percig sem lehet vitás a tudományos kísérletek fontossága, szükségessége. Nélküle mezőgazdaságunk folyamatos fejlődése szinte elképzelhetetlen. Mit érne azonban a tudományos dolgozók munkája, ha a szövetkezetek és állami gazdaságok élén nem állnának szakképzett emberek, akik gyakorlati téren fejlesztik tovább a tudományos kísérletek által elér' eredményeket. Mert csakis a kölcsönös munka jelentheti a kitűzött célok elérését. A szövetkezetek és állami gazdaságok többségében ma már ceruzával a kézben számolnak, vagy pedig a „többet ésszel, mint erővel" elv alapján irányítják a munkát. Azonban mindkét módszer célja, hogy minél jobb gazdasági eredményeket érjenek el. A bátorkeszi szövetkezet zöldségkertészetének dolgozói például az elmúlt évben hektáronként 55 ezer koronás jövedelmet értek el. Ilyen eredmény elérése csapadékban szegény területen csak következetes munkával lehetséges. Bruder Dezső mezőgazdász szerint a kertészet 44 dolgozója nem órával méri az időt. Ha a szükség úgy kívánja, bármikor csatasorba állnak, mert tudják, hogy az elért eredmények nemcsak a közös javát, de össztársadalmi érdeket is szolgálnak. Elismeréssel emlékezett meg Juhász Sándorról, a kertészet vezetőjéről, aki mint mondotta: érti a szakmáját. A 30 hektáros kertészetben a karalábétól kezdve mindent termesztenek. A prímet azonban a paradicsom viszi, melyet 10 hektáros területen termesztenek, míg a többi zöldségféleséget egy-négy hektáron. Ilyen nagykiterjedésű gazdaságban nagyon sok munkáskézre van szükség, különösen csúcsmunkák idején. Néha egy-két napi késedelem jelentős veszteséggel járhat. Legnagyobb problémát a terület öntözése okozza. Öntözőberendezésük van, csupán a vízforrások nem kielégítőek. Az' öntözéshez szükséges vizet egy csatornarendszerből nyerik, melynek vízkészlete a száraz, csapadékszegény időszakban elenyésző. Ilyenkor komoly problémákkal küzdenek. Beszélgetésünk közben megérkezett Fűry Antal, a szövetkezet mérnök mezőgazdásza is. Érkezésével tartalmasabbá vált beszélgetésünk. Ugyanis egy újítási eljárásról tett említést, amelynek gyakorlati alkalmazása révén a kertészet munkaráfordítást és pénzügyi befektetést takarít meg. Mint ismeretes, a kertészetben a növénypalántákat kellő megerősödés után földkockákba pikírozzák. Ez a munkafolyamat szakértelmet igényel és munkaigényes. Nagymennyiségű cserépre, illetve tápkockára van szükség, melyek a zöldségtermesztés önköltségét növelik. Hogy kiküszöböljék az eddigi munkamódszerekben mutatkozó fogyatékosságokat, új eljárást dolgoztak ki. Erről így nyilatkozik Fűry elvtárs: — Az év elején Hollandiában jártam tapasztalatszerzés céljából. Sok olyan dolgot láttam, amelyek előttem ismeretlenek voltak. Többek között egy gépet, mely a palánták pikírozásához szükséges cserepet helyettesítő földformákat gyártotta. Nagy érdeklődéssel figyeltem a gép működését és mindjárt arra gondoltam, hogy milyen jó lenne szövetkezetünkben is alkalmazni egy ilyen gépet. Hazatérésem után sem hagyott békén a gondolat. Állandóan a megvalósítás lehetősége foglalkoztatott. Tapasztalatomat közöltem a kertészet vezetőjével, aki néhány nap múlva azzal állt elő, hagy van Itt egy kiselejtezett sárkeverőgép, melyet a téglagyártáshoz használtak, talán át lehetne alakítani. Megtekintettük a gépet és abban állapodtunk meg, hogy megbeszéljük a dolgot a gépjavítóműhely valamelyik dolgozójával. így is történt. Bottyán József gépjavító és Juhász Sándor összedugtak fejüket és az ötlet nyomán megszületett az újítás. A továbbiakat már a helyszínen beszéltük meg. Az üvegháFűry Antal mezőgazdász, kezében az új eljárással készített nöoénynevelö. Oly szilárd, hogy még a földre dobva sem megy szét. Virágcserepet is helyettesíti. Fotó: Andriskin íme az egyszerű gép, mely által ezreket takaríthatnak meg. zak szomszédságában egy provizórikus sopa áll, abban van a motormeghajtású keverőgép. Az első látásra semmi különöset sem láthatunk rajta, csak akkor értjük jelentőségét, amikor párhuzamot vonunk az eddigi és jelenlegi munkafolyamatok végzése között. Egyszerű sárkeverőgépről van szó, melynek eJőrészére különféle formájú tölcséreket készítettek. Ezen keresztül jön ki a jól elkevert szilárd föld, melyet tetszés szerinti nagyságúra vágnak. A keverőbői kinyomódó föld, szilárd rétegű, melynek formáját a gép előrészére szerelt forma adja meg. A föld formája lehet gömbölyű és négyszögletes. Átmérője három centimétertől 12 centiméterig növelhető. A négyszögletes formák gazdaságosabbak, mert a melegágyakba helyezve egészében kihasználják annak területét. Tehát az eddigi használt cserepeket helyettesítik az új módszer szerint készített tápkockákkal. Ez azt jelenti, hogy az eddigi költségeket (egy cserép ára 11 liter) egy fillérre csökkentették, ugyanakkor kiiktatták a cserepekkel való manipulációt is, melyeket össze kellett szedni és el kellett helyezni. Az új módszer előnye, hogy a kiültetésre szánt palánta, a földdel együtt kerül a szabadba. De jól felhasználható az üvegházi növények, virágok termesztésére is. Még egy előnye van, mégpedig az, hogy sokkal kevesebb palánta megy veszendőbe. Azt hiszem, nem szükséges felsorolni az eddig használt munkafolyamatokat, melyeket a növénypalánták pikírozásánál végeztek. Az új módszer lényegesen könnyebb, gyorsabb és olcsóbb, ami azt jelenti, hogy a bátorkeszi szövetkezet kertészete ez évben lényegesen olcsóbban termeszti a növényeket. Ugyanis ezzel az eljárással több százezer zöldségpalántát ülteti tek ki. Jól beváltak a virágtermesztés szakaszán is az így készített földcserepek. Fűry elvtárs még arról is tájékoztatott, hogy a zöldségkertészet idei terve igen Igényes, mert másfél millió korona értékű árut kell kitermelniük. Annak a nézetének adott kifejem zést, hogy a kitűzött feladatokat teljesíteni fogják. Továbbiak során egy érdekes gondolatot vetett fel. Azzal foglalkozik, hogy az elkövetkező évben megkísérlik a paradicsom téli termesztését. Üvegházaik fűthetők s ez lehetővé teszi a kísérletet. Az érési időt november végére, december elejére tervezik, amikor napi három-négy órán át elegendő napfényt kap a növény. Szándékukban az a cél vezérli, hogy télen is biztosítsanak vitamindús zöldséget a dolgozók számára, ugyanakkor munkalehetőséget a kertészeknek. Kísérletképpen Hollandiából hozott paradicsom palántát ültettek el. Két növénytőről van szó csupán, de kíváncsian várja, milyen a fejlődési ideje, a termés minősége és zamata. Ha beválik, termesztését intenzívebben alkalmazzák a jövőben. Fűry elvtársat a problémák egész sokasága foglalkoztatja. A növénytermesztés egész szakaszán haladó módszerek alkalmazásával igyekszik a jó eredmények elérésére. Egyedül azonban nem volna képes megbirkózni az állandó problémákkal, de Bruder Dezsőben jó segítőtársat talált. Közös erővel minden bizonnyal sikerül a kitűzött tervek megvalósítása. Andriskin József Ezreket érő újítás
