Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1968-06-08 / 23. szám

A mexikói repülőjegyért Olimpiai válogatottunk világraszóló győzelme a legjobb szovjet csapat felett + Együttesünk sorsdöntő negyedórája 4- Csiszlenko, a szovjet táma­dósor lelke megsérült -4 Partnerünk elvesztette koncepcióját 4- Támadó­technikánkkal értük el kimagasló teljesítményünket 4 Valamennyi játé­kos kitett magáért 4" Értékes labdarúgó-tartalékkal rendelkezünk 4- Ko­sárlabda csapatunk megingása a döntő lépések előtt -4 Az olimpiai se­lejtező izgalmas utolsó találkozói. Az Ostrava! olimpiai labdarúgó-válo­gatottak mérkőzésén csapatunk világ­raszóló győzelmet aratott Európa egyik legjobb együttese felett. A hír futball-körökben minden valószínűség szerint szenzáció erejével hatott, mert Ilyen arányú eredményre nem igen számítottak. A londoni világbajnok­ság negyedik helyen végzett csapata a jelenlegi legjobb formában lévő játékosokkal állott ki erre a találko­zóra. BlaZejovsky, válogatottunk ed­zője a fiatal, törekvő játékosok közé az „A“ válogatott néhány emberét is bekombinálta. Elképzelése bevált, az otthoni felkészülési mérkőzéseken gyengébben szereplő válogatott mind Moszkvában, mind Ostraván legjobb fényében mutatkozott be. A szovjet fővárosban egy gólos vezetését so­káig megtartotta, már itt majdnem meglepetés született. Ostraván pedig kibontakozott az ötletes együttes tel­jes képessége. Gyorsasággal, lelemé­nyességgel, gólra törő győzni akarás­sal fiatal, egyelőre kevés rutinnal rendelkező játékosaink az „öreg ró­kákat“ felülmúlták. Bebizonyosodott, hogy értékes labdarúgó-tartalékkal rendelkezünk. Nem létezett elveszett labda. Meg akarták mutatni, méltók az olimpiai szereplésre. Az első félidő második negyedóráját talán sorsdön­tőnek lehetne nevezni, mert ekkor csapatunk fergeteges támadásai révén néhány percen belül két gólt ért el. Közben Csíszlenko, a szovjet támadő­­sor lelke megsérült, s csupán a part­vonal mentén statisztált. Az értékes csatár kiesése megbolygatta a szov­jetek elképzelését, támadásaik vezeté­sében nem akadt karmester, s ez ele­gendő volt arra, hogy elveszítsék koncepciójukat. Együttesünk ezt ide­jében felismerte és ügyesen kt is használta. A szovjet csapat nem nyúj­totta megszokott, erőteljes játékmo­dorát, nem tudtak kedvező gólhely­zeteket kialakítani, hiányzott jóké­pességű középpályás játékosuk. Ezen a helyen talán Szabó felelt volna meg. Csiszleruko sérülése még kihatással lehet az Olaszország elleni elődöntő kimenetelére is. Hazai pályán az ola­szok nagyon veszélyesek. Csapatunk az olimpiáig minden bi­zonnyal javítja még formáját, s akkor Mexikóban sok kellemetlen percet okozhat ellenfeleinek és a tőiktől ezüstérem újra felcsillanhat. Férfi kosárlabdázóink Szófiában az olimpiai selejtező-torna során a kez­deti kecsegtető eredmények után két váratlan vereséget szenvedtek. Az egyiket a lengyelektől, a másodikat a bolgároktól. A döntő csoport utolsó helyén állanak és Mexikóba jutásuk­hoz kevés reményt fűzhetünk. A repü­lőjegyet itt valószínűleg a jugoszláv és bolgár együttes váltja meg. A len­gyeleket passzív gőlarányuk miatt nem tartják elsőrendű esélyeseknek a továbbjutásra. H. T. A komáromi járás kerékpáros sportjának problémái A kerékpáros sport egyike a legnehezebb, legtöbb ki­tartást és türelmet Igénylő sportágaknak. Mindezek mel­lett e szép sportág kedvelőinek még csaknem mindenütt anyagi nehézségeket kell leküzdeniük. Ugyanis a test­nevelési egyesületek nem nagyon rajonganak a kerék-' páros szakosztályokért, mivel e szakosztályoknak bevé­telük nincs. Ezen nehézségek ellenére is akadnak azon­ban olyan sportemberek, akik azt tartják, hogy minél nehezebb körülmények között készülhetnek, sportolhat­nak, annál nagyobb az értéke az elért sikereknek. Ez az állapot jellemző a komáromi járás kerékpáros sport­jára is. "Hogy mindez így igaz, elég néhány évvel visszatekin­teni a múltba: 1956 után a járás területén nem akadt egyetlen egy olyan testnevelési egyesület sem, amelyik felkarolta volna e sportág 'rajongóit, nem volt egyetlen egy kerékpáros szakosztály sem. Aki ebben az időben sem akart lemondani kedvenc sportágáról, kénytelen volt Érsekújvárba átjárni edzésekre és Érsekújvár szí­neiben versenyezni. Ez a helyzet csak 1963-ban válto­zott, amikor a Járási Pionírotthon mellett Komáromban megalakult a Slávia testnevelési egyesület, s az új egye­sület kerékpáros szakosztályt is alapított. A szakosztály azóta váltakozó sikerrel működik. Vezetősége Németh László edzővel az élen (Németh László az elmúlt évben fejezte be versenyzői pályafutását. 20 éves versenyzői pályafutása során 91 győzelmet, 120 2-lk, Illetve 3-ik helyezést ért el Komárom és Érsekújvár színeiben), fá­radhatatlanul dolgozik a sportág népszerűsítése érdeké­ben. E cél érdekében gyakran rendez a CSTSZ Járási Bizottságával karöltve nyilvános versenyeket a járás különböző helyem, amelyeken Szlovákia legjobbjai mel­lett néha külföldiek is rajthoz állnak. Legutóbb ez év április 21-én rendezett nagyszabású országúti versenyt a járás falvain keresztül, amelyen a különböző korcso­portokban 89 versenyző állt rajthoz. A versenyt nagy örömmel fogadta falvaink lakossága. A szilasi szövetkezet vezetősége, miután tudomást szerzett a versenyről, kérte a rendezőséget, hogy Szila­­son részhajrát írjanak ki. A szövetkezet a győztesnek egy szép malacot ajándékozott. (A részhajrát a pozsonyi Dukla ZTŰ versenyzője, Glombicek nyerte.) E verseny nagy örömet hozott a komáromiaknak is: hosszú évek Után végre hazai győzelemnek is tapsolhatott a közön­ség. Ezt az örömet Bartalos Tibor szerezte a tanulók korcsoportjában. (A férfiaknál Kozaéka, Dukla Bratisla­va), idősebb serdülőiknél Spoták Sp. Trnava és a fiata­labb serdülőknél pedig Mojto J. a nyitrai Lokomotive versenyzője győzött. Az Ilyen versenyek után csaknem minden esetben gya­rapodik az új kerékpározók száma, bár be kell vallani, hogy legtöbb esetben csak amolyan fellángolásról van szó. így volt ez az elmúlt évben Űgyallán is. Egyik ilyen verseny hatására létesítettek kerékpáros szakosztályt. Sokáig azonban nem tartottak ki, s bizony a szakosztály feloszlott. Jobban sikerült ez Gútán, ahol Konec Dániel, testnevelő tanár a kilencéves alapiskola tanulóival Igyekszik megszerettetni a kerékpáros sportot. Eddig sikeresen dolgozik, s bízunk benne, hogy munkájának lesz is gyümölcse. Ha nem Is ér el egyenlőre nagy ered­ményeiket, az nem számít. Az a fontos, hogy a fiatal kerékpározók minél több versenyen vehessenek részt. Ehhez persze anyagiakra is szükség van. Ennél a pont­nál bizony nagyon sokszor megszakad egy jól elkezdett út. Itt a felsőbb szervek segítségére van szükség. Már maga a kerékpáros felszerelése is sokba kerül. Figye­lembe kell azt is venni, hogy a fiatalok még nem keres­nek. Sokan mondják, hogy a CSTSZ Járási Bizottsága segíthetne. Csakhogy ez nem olyan egyszerű dolog. A CSTSZ Járási Bizottsága iskoláknak nem adhat anyagi segítséget, csak testnevelési egyesületeknek. Ezért aján­latos lenne, ha az iskolák mellett, ahol kerékpározókkal foglalkoznak, megalapítanák az iskola mellett működő testnevelési egyesületet. Ebben az esetben aztán nem Okoznának olyan sóik gondot a versenyeken való rész­vétel anyagi feltételei. Bizonyára e gondolatra sokan azt mondják m.ajd, nem ér meg a kerékpározás ennyi áldozatot a CSTSZ részéről. Azoknak csak azt felelhe­tem, hogy a sportág fejlesztése érdekében ezt meg kell tenni, mert törvénybe nem ütközik, ifjúságunknak pedig hasznára válik, mert sportolási lehetőséghez jut. Reméljük, a problémák a kerékpáros sporttal kapcso­latban rövidesen megoldódnak. Fejlesztése érdekében bi­zonyára tesznek majd lépéseket nagyobb bevételekkel rendelkező testnevelési egyesületek is, mint a Spartak, vagy az ógyallai Stavbár. Úgy gondolom, hogy e sportág rajongói megérdemelnék, ha többet törődnének velük, mint ezidáig. KOLOZS1 ERNŐ, Komárom „Drótidegzetűek klubfa“ Van egy játék, amelyet csak ketten játszhatnak. A „gibicekre“ rendszerint a játékosok mindig haragszanak. — Mi ez? — Bizonyosan nagyon sokan megfejtették e könnyű kérdést, mivel ez nem más, mint a — sakk. Akj a sakkal komolyan foglalkozik, és sokszor egy lépésen egy egész éjje­len keresztül el tud gyötrődni, rend­szerint „drótidegű" embernek nevezik. Tényleg drótidegűek ezek az embe­rek? — Lehet, nem tudjuk. A sakk régi múltra tekint vissza. Története 2000 éves, őshazája India. Hozzánk, Európába az arabok hozták be, akik a sakktudományt a perzsák­tól vették át. — E játék szolgálatában később több híres klub alakult, ilyen volt az 1842-ben alakult budapesti sakk-kör. Már ebben az időszakban is különböző nemzetközi versenyek is folynak, ami ma már egyáltalán nem ritkaság. A sakkhoz nagyon sok történet fű­ződik, ami rendszerint egyes uralko­dók udvaraiban játszódott le. Ehhez tartozik a sakkautomata története is. A sakkozógép fő része egy bő ruhá­ba öltöztetett, embernagyságú bábu volt, amely egy ládában ült. A bábut mely az előtte lévő sakktáblán az ellenféllel játszott, belülről mechani­kus úton mozgatták. — Az első és leghíresebb sakkauto-10 SZABAD FÖLDMŰVES 1988. június 8. matát Kempelen Farkas készítette 1769-ben. A törököt ábrázoló bábu valamennyi ellenfele felett győzedel­meskedett. Bár a gépezetet játék előtt a közönségnek megmutatták, mégis biztosra vehető, hogy a játékot egy, az asztalban ügyesen elrejtett kistér-­­mű sakkmester, Muray V. Lewis ve­zette. Sokan felvetették azt a kérdést, hogy a sakk a sporthoz tartozik-e, vagy sem. Erre az a legmegfelelőbb válasz, hogy sport ez, méghozzá a ja­vából. Ipolyságon az MMKI keretén belül működik egy sakkor. Drótidegűek klub­ja címmel. A kör 12 tagú, az iskola tanulóiból tevődik össze. Vezetője Droblenka József, az iskola egyik ta­nára. A „drótidegűek“ minden hét szerdá­ján összeülnek és „edzenek". Hogy mi­ből áll az edzés? — Elsősorban a résztvevők egyes könyvek, vagy Drob­lenka elvtárs által ismertetett kérdé­sek alapján mattok, védekezések, kü­lönböző lépéskombinációk leginkább alkalmazott formáit sajátították el. Mivel a tagok a múltbeli tapasztala­tok folyamán ezt az alapvető tudni­valókat el is sajátították, rátérhettek egyes bonyolultabb állások megfejté­sére és ennek alkalmazására az egy­mással való mérkőzéseken. Mivel a sakk komoly játék és nagy akaratot és figyelmet igényel, általá­ban a 17—18 éves fiatalok tempera­mentumára az előbb említett jelzők nem igen jellemzők. Droblenka kar­társ az edzés szüneteiben, megbeszé­lések közben a rá amúgy is jellemző kedélyes vicces természetével felfris­síti a kimerítő mérkőzések után a sakkra jellemző feszült hangulatot. — Mi a véleménye a sakkról álta­lában? — tettem fel a kérdést. A sakk az tulajdonképpen egy na­gyon régóta űzött játék, ami rengeteg megszámlálhatatlan lépéskombináció­val rendelkezik. Szerintem minden időben voltak nagy sakkozók, minden időszaknak megvolt a maga játékstí­lusa, de legtöbbet az utóbbi időben fejlődött ez a játék. Aki valamennyire is űzi ezt a spor­tot, az életben nagyobb áttekintéssel rendelkezik. Magának az életnek is megvan a rengeteg „lépéskombiná­­ciőja“, nem árt, ha ezeket áttekinthe­tőbben és könnyebben tudjuk alkal­mazni. Az MMKI sakkozói különböző ver­senyeken is résztvesznek. Nemrég Ko­máromban a szlovákiai Iskolák elő­döntőjén vettek részt, ahol összesítés­ben a másodikok, egyéniben az elsők lettek, ami biztosította részvevősüket Martinban a Szlovákiai Középiskolák döntőjének küzdelmén. Nemrég odahaza Ipolyságon verse­nyeztek a magyar és szlovák közép­iskolával és a gépállomás alkalmazot­taival. 18:2-re fölényesen nyertek. A klub tagjainak további jó műkö­dést kívánunk s a környék többi isko­láiban is ajánljuk az ilyen kör meg­szervezését. Kalita Gábor Az újságíró-labdarúgók a nagy mérkőzés előtt A színészek nem színészkednek SZÍNÉSZEK—ŰJSÁGÍRÖK 4:3 (3:2) Kár, hogy nem közvetítette a tele­vízió. Ugyanis a budapesti Népstadion magas lelátóján ritkán látni olyan embergyűrűt, mint amilyen a múlt vasárnap eltöltött néhány órát a sport-vetélkedések fellegvárában. Már az Is különös élményszámba ment, látni a ragyogó napsütésben a sok­színű embersereget. Persze, amit a 80 ezer szempár látott, ugyanannyit hal­lott, az volt az igazi, felejthetetlen. A Jelentős eseménynek számító szí­nész-újságíró találkozót színvonalas műsor előzte meg. Már az ünnepélyes „olimpiai" felvonulás is többször tapsra késztette a nagyszámú közön­séget. Arról nem is beszélve, hogy milyen volt a tapsorkán, amikor a magyar nép legnagyobb, legközked­veltebb művészei álltak az emelvé­nyekre, s a legsikerültebb ének- és prózát számaikkal szerepeltek JMajor Tamás, Kazal László, Lehoczky Zsu­zsa, Kabos László, Rátonyiék, Arad­­szky László és sorolhatnám még so­ká). De talán mégis a labdarúgó-találko­zó tartogatta a legkellemesebb meg­lepetést. A közönség legtöbbje azt Jitt­te, hogy afféle cirkuszt lát majd a Népstadion zöld pázsitján. Hát nem így történt. A színészek nem színész* kedtek, az újságírók nem kényelmes­­kedtek. Jó futballt láttunk — állapí­totta meg a közönség a mérkőzés végén. Valójában az .volt. Amikor Papp La* ci elörevágta a labdát, s arra ráraj* toltak a színész csatárok, már gólve* szély fenyegette az újságírók kapuját. De így volt ez fordítva is. Különösen a második félidőben az újságírók is bebizonyították, hogy nemcsak bírál­ni tudják a labdarúgást, hanem a pá­lyán is megállják a helyüket. Persze a nagyszerű találkozó után sok megjegyzés hangzott el a közön­­ség soraiban. „A magyar válogatott csatársora to­vábbra is csak \zínészkedik és sta­tisztál a pályán, nem lenne-e szeren­csésebb, — a színészekből és az új­ságírókból összeállítani a nemzeti ti­zenegyet. „mivel tőlük futballt láttak, no meg néhány korszerű akciót is", — mondogatták félig-meddig komolyan, féllg-meddig tréfásan. Lehet, van valami az elhangzott véleményekben. Erre már többször is okot adtak a magyar válogatott „szU nészei". TÓTH DEZSŐ ebesztbejtyEhy VADÁSZAT VÍZSZINTES: 1. A sertésféléknek, a házi sertésnél erő­teljesebb faja. 9. December 21-től március 21-ig tart. 10. Latyak. 12. Jó­kedvű. 15. A ház része, ford. 17. Por­ció. 18. Mekkában van! 20. Göngyö­legsúly. 21. D. R. Z. 22: Folyó Erdély­ben. 24. Kopasz. 25. Francia névelő. 27. Gyümölcs. 29. Kék szélei. 30. Kihalt germán törzs. 32. Katonai alakulat. 33. Helyrag. 35. Fo­gadási összeg. 37. Férfinév (ford.) 38. Sétesl 39. Nagy ma­­;yar forradalmi köl­tő. 41. Nincs bátor­sága (ford.) 43. Za­mat. 44. Mindkettő — szlovákul. 46. Fogával ' szétmor­zsol. 47. Község a lévai járásban. 50. Lom ikerszava. 51. Az igavonó állat. 52. Közlekedési vo­nal. 54. Málnában van! 56. Dísz. 57. Ilyen szó Is van. 59. Járat. 60. Becé­zett Ilona. 61. Női név. 64. Kérdőszó. 65. Madárfajta. 66. Ásvány. FÜGGŐLEGES: 2. Fél atom. 3. Csa­padék. 4. Dél szélei. 5. Azonos más­salhangzók. 6. Csuk. 7. Numero röv. 8. Menyétféle emlősállat. 11. Ideigle­nes faépület. 12. Szárnyas állat. 13. Gyom. 14. Tülkösszarvú emlős állat, mely a kecskére emlékeztet. 15. Sze­mével észlel. 1B. A kutyafélék család­jának egyik faja. 18. E napon-e? 19. Sétány. 23. Csapat. 26. A Lengyel Légi­­forgalmi Társaság röv. 28. Visszales! 31. Évszak. 34. Állami illeték. 36. Tá­gas közlekedési hely. 38. Hiányos szám. 40. ... Miklós, a múlt század neves magyar építőművésze. 42. Tyúk­­atakú madár, pompás tollazattal. 43. Söntés. 45. Dallam — franciául (AIR). 47. Folyó Erdélyben. 48. Ravasz állat. 49. Szlovákia legnagyobb vadmadara. 53. Hozzáfűz. 54. Testrész. 55...........• cavallo Ruggiero, olasz zeneszerző. 56. Ilyen kamra is van. 58. K. G. 60. tk! 62. Ékezettel: ütőkártya. 64. Ki­csinyítő képző. Beküldendő a vízsz. 1, 65, a függ. 12, 14, 16, 42, 48, 49. számú sorok megfejtése. A Szabad Földműves 21. számában megjelent keresztrejtvény megfejtése a következő: „A saját problémáinkat magunk akarjuk megoldani“. Könyvjutalomban részesülnek: Budai József, Múlyad Gróf Mária, Muzsla Tóth Pál, Kassa Schmids Lenke, Madar Rácz Kornélia, Nagyabony

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents