Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1968-06-08 / 23. szám

Oj mozzanat az amerikai—vietnami tárgyalásokban A vietnami—amerikai tárgyalások­ban újabb apróbb mozzanatok figyel­hetők meg. Vance Washingtonból visszatért a francia fővárosba, miután referált Johnson elnöknek a tanács­kozások eddigi menetéről. A Vietna­mi Demokratikus Köztársaság kül­döttségét az észak-vietnami párt egyik tekintélyes vezetőjével erősí­tették meg, s a legközelebbi ülésen ő is bekapcsolódik az eszmecserébe. Politikai megfigyelők úgy véliik, hogy a legutóbbi üléseiken kevesebb volt a formális szónoklat, és több volt a tájékozódó beszélgetés. A tárgyalá­sokkal kapcsolatban meg kell emlí­teni a moszkvai Kommuniszt cikkét, a kínai helyzettel kapcsolatban, amely megállapítja, hogy Kína mindenáron igyekszik akadályozni a vietnami há­ború befejezését és azt szeretné, ha a Szovjetunió és az Egyesült Államok között atomháború törne ki. Tovább tart a sztrájk Amint ismeretes, Franciaországban 8 millió dolgozó sztrájkol. A munka­­beszüntetés több mint három hete bé­nítja meg Franciaország gazdasági életét Becslések szerint eddig meg­közelítőleg 2 milliárd dollár kiesést okozott a sztrájk és veszélyezteti a De Gaulle által június végére meghir­detett törvényhozási választások meg­tartását is. Nehézbítl a helyzetet, hogy a rádió és televízió dolgozói a sztrájk folytatása mellett szavaztak. Újabb jelentések szerint rendőregy­ségek szállták meg a rádió és tele­vízió épületét. Pompidou miniszterel­nök felhívással fordult a dolgozók­hoz, hogy a munka felvételét tartsák nemzeti kötelességnek. Azonban meg­figyelőik szerint, a felhívás nem talált kellő visszhangra. A sztrájkhullám lényegesen megtépázza De Gaulle te­kintélyét, akinek már úgy is elég sok „csínytevés“ van a számláján. Nem­rég, amint ismeretes, nehéz helyzetbe akarta hozni a dollárt, de ez az ak­ció bumerángként hatott és inkább a frank értékének csökkentését von­ta maga után. Dörögnek az ágyúk Saigonban Megfigyelőik szerint Saigon belvá­rosában szakadatlanul dörögnek az ágyúk. Amerikai repülőgépek épület­tömbök lerombolásával igyekszenek megakadályozni a partizánok előre­nyomulását. Hírügynökségi jelentések szerint, a szabadságharcosok 122 mil­liméteres rakétákkal lőtték a dél­vietnami főváros belső kerületeit. Va­sárnap egy ilyen 122 mm-es rakéta telibe találta a dél-vietnami rendőr­ség együk parancsnoki épületét. A robbanás következtében hat magas­rangú tiszt életét vesztette és 15 meg­sebesült. A saigoni rendőrvezérkar szinte teljes egészében megsemmisült. A rakéta pontosan a tisztek csoport­jának kellős közepén robbant fel. A robbanással kapcsolatban több verzió alakult ki. Elterjedt az a hír is, hogy eltévedt amerikai rakéta okozta a vezérkar halálát. Reformot kérnek a jugoszláv diákok Belgrádban tovább tartanak a diák­­tüntetések. Különböző társadalmi és politikai szervezetek zömében reális­nak minősítették az egyetemisták kí­vánságait, ugyanakkor figyelmeztet­ték a diákokat, hogy a zavargások nem jelentenek megoldást, a kérdé­seket demokratikus módon tanácsko­zások keretében kell rendezni. A tün­tetők akcióit irányító bizottság újabb követelés-listát állított össze, amely elsősorban a diákok anyagi helyzeté­nek megjavítását és a munkás-paraszt egyetemi hallgatók számarányának növelését hirdeti. Követeli, hogy a hallgatók beleszólhassanak az egye­tem ügyeibe. Izrael süllyed az ingoványbán Az Izvesztyija terjedelmes cikket közöl az izraeli agresszió évforduló­járól. Megemlíti, hogy múlt év június 5-e óta a közel-keleti helyzet még mindig holtponton van és tovább tart az aggodalom egy újabb háború ki­törése miatt. Az Izvesztyija leszögezi, hogy mivel Izrael nem hajlandó tel­jesíteni az ENSZ határozatait, egyre mélyebbre süllyed abban az ingo­ványbán, amelyet maga hozott létre agressziójával. Hozzátehetjük, hogy Izrael perspektíva nélküli politikát folytat. Az elmúlt héten a posta alkalmazottjai is sztrájkoltak Franciaországban. Képünk a sztrájkoló postásokat ábrázolja a besanconi főposta előtt Új OLASZ kormánykombináció küszöbén Húsz éves az egészségügyi világszervezet Ebben az évben ünnepli megalakulásának huszadik évét, az ENSZ Szociális és Gazdasági tanácsa által irá­nyított Egészségügyi Világszervezet. Tagállamainak szá­ma már a 130-hoz közeledik (tagja hazánk, Csehszlová­kia is). Az évfordulót elsősorban az teszi közérdekűvé, hogy alkalmából nagynevű szakemberek Írtak tanulmá­nyokat. A munkák főként az elkövetkező évtizedek egészségvédelmi problémáival foglalkoznak, kiindulva korunk és a jövő szociológiai, gazdasági stb. változásai­ból és tényezőiből. Az egészségvédelemmel, gyógyítással összefüggő té­nyezők és feltételek sokfélék. 2000-ben minden valószí­nűség szerint 6—7 milliárd lesz a föld lakóinak száma. A nagyfokú népszaporulat új feladatokra készteti majd a jövő egészségügyi intézményeit; de nemcsak ezeket, hanem pl. a mezőgazdaságot is (a világ összélelem­­termelésének 170 %-kal, az állati eredetű élelmiszerek termelésének pedig — a mai termeléshez viszonyítva — 500 %-kal keli növekedni). Az élelem kérdése azonban egészségügyi szempontból is vizsgálható; egészségesebb társadalom több húst, kenyeret, gyümölcsöt képes majd produkálni, de nemcsak élelmet, hanem több lakást, erő­művet, utat, iskolát is tud építeni. Tehát az egészség­­védelem fontosságát bizonyító tényezők nem is olyan jövedelmezőtlenek, mint amilyennek tűnhetnek első pil­lanatra. Egyes államokban a táplálék-ellátás javulásá­nak ellenére a népesség túlzott szaporodása (ezt a szü­lések számának emelkedése mellett az egyre hoszabbndó átlagos életkor is okozza), megelőző módszerek kidol­gozását, helyes felvilágosító munkát, korszerű család­­tervezési ismeretek terjesztését teszi szükségessé. Pél­dának említhető itt Pakisztán esete, ahol a körülmények eléggé drasztikus módszer bevezetését váltoták ki: a férfiak terméketlenné tételét (kasztráció), meghatáro­zott esetekben. Az egyre növekvő városiasodás, városba-költözés bizo­nyára a jövőben is tovább terjed majd világszerte. Ez a füst, a por, a szennyvíz, a hulladékeltávolítás, a nyug­talanabb életmód stb. problematikájának megoldását té­telezi fel. A városiasodást leginkább az iparosítás idézi elő. Az ezzel kapcsolatos gépesítés nagymértékben kikü­szöböli ugyan a jövőben a testi munkát, de sok kutató szerint a gépek hatalma az ember személyiségének hát­térbe szorításához vezet és a fokozott élettempóval együtt szokatlanul terheli majd az ember alkalmazkodó képességét, ami idegmüködési zavarok elterjedéséhez vezethet (idegesség, neurózis). Ezek megelőzése nap­jainkban az egyre gyakrabban hallható mentahygiéne (az elme egészségének védelme) feladata lesz. Helyes életszemlélet, életfelfogás kialakításával, az „autós­szív“ az igen elterjedt közérzet-zavarok, fejfájás-haj­lam, magasvérnyomás-betegség stb. megelőzhetővé vá­lik, mert észszerű hozzáállással elviselhető a nagyobb megterhelés, konfliktus ás fokozott élettempó. Candau (Az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója) szerint környezetünk hygiéniájában javulás várható már a mai ismeretek segítségével; azonban az új felfedezé­sek ezt a fejlődést lényegesen elősegíthetik mind a víru­sos, mind a bakteriális és parazitás megbetegedések te­rén. A magyar Nobel-díjas Szentgyörgyi professzor azt állítja, hogy új módszerek bevezetésével értékes felfe­dezések várhatók az orvosi kutatások során. Szerinte a biológiai kutatások jövője három periódusra osztható. Első a modern molekuláris biológia tökéletesedésének szaka, második az ún. hullámmechanika bevezetése a kutatási módszerekbe, a harmadik pedig a még ismeret­len fizikai elvek gyakorlati érvényesítése lesz. Ezek az elképzelések nem ábrándok csupán, hanem szükségszerű tudományos feltevések; hiszen az egészség­ügy harmincéves távlati tervét már a következő évtized kezdetére kell méretezni. Az említettekhez azonban csak a békés fejlődés, a kormányok, a nemzetközi testületek megértő támogatása teremthet' meg az alapot. Dr. 0RSZÄGH ERNŐ A májusi választásokból kikerült új olasz parlament szerdán tartotta első ülését, amelyen Aldo Moro miniszter­­elnök és balközép kormánya lemon­dott. Minthogy az eddigi kormány­koalíciós pártok — a baloldali elto­lódás ellenére — 366 mandátummal rendelkeznek, míg a bal- és jobboldali ellenzékük csupán 264-gyel, nagyon valószínűnek látszott, hogy továbbra is balközép kormány ül majd nyereg­ben. De ez valóban csak látszat volt. A kommunista párt további térhó­dítása, 177-re felszaporodott mandá­tuma, valamint a hozzá közelálló Pro­letár Egység Szocialista Pártjának 23 mandátuma, egyre nyilvánvalóbb hal­na tolódásról tett tanúságot. Ez a fejlődés, melyet egyébként a kifeje­zetten reakciós pártok további lemor­zsolódása csak kidomborít, nem ma­radhatott közömbös a már régebben hanyatlásnak indult Egyesült. Szocia­lista Pártra, amely jelentős mandá­­tumveszteségeivel drágán fizette meg a balközép kormány — népre nézve áldatlan — politikáját. A választások eredményeinek hatá­sa alatt még múlt szombat éjjel ülést tartott az Egyesült Szocialista Párt Központi Bizottsága és azon úgy dön­töttek, hogy nem járulnak hozzá egy újabb balközép kormány megalakítá­sához. Ez a döntés súlyos vereséget jelent Pietro Nennire, a párt elnö­kére nézve, aki egy kisebbség élén hevesen kardoskodott a vezetőségben, hogy az Egyesült Szocialista Párt to­vábbra is tartson ki a balközép kor-ÄCheson államtitkár és az ame­­” rikai hírszerző szolgálat javas­latára 1949 elején megalakították az úgynevezett Szabad Európa Bizottsá­got azzal a céllal, hogy propagandát folytasson a szocialista országok el­len, illetve, hogy értesüléseiket gyűjt­sön. A Bizottság első elnöke Allen Dulles lett. Amikor a hírszerző szol­gálat főnökévé nevezték ki, a Szabad Európa Bizottság élére S. D. Jackson került. Jacksont később V. Grittenber­­ger váltotta fel. A Szabad Európa Bizottságnak nin­csenek anyagi gondjai: az amerikai kormány, különféle szervezetek és magántársaságok pénzelik. Az úgyne­vezett Keresztény Hadjárat a Szabad­ságért szervezet évente mintegy húsz­millió dollárt utal ki részére. Emellett megkapja annak a jelentős részét is, amelyet Amerika a Szovjetunióban és a szocialista országokban folytatandó felforgató tevékenységre költ. Az amerikai hírszerző szolgálat fiókintézetének szervezete A Szabad Európa Bizottság osztá­lyokra oszlik. Az egyik fő osztály a nyugati hírügynökségektől kapott anyagot beszerzi, szervezi a/ szocia­lista országok rádióinak lehallgatását, adatokat gyűjt az emigránsoktól és a nyugati államokba látogató keleti tu­ristáktól, ügynököket küld a szocia­lista országokba hírgyűjtés céljából Az összegyűlt anyagot feldolgoz­zák; a legfontosabb adatokat a hír­szerző szolgálat kapja. A rengeteg anyagnak csak egy kis részét sugá­rozza a rádióállomás. 0 SZABAD FÖLDMŰVES 1968. június 8. A sajtóosztály feladatai közé tarto­zik a szocialistaellenes irodalom Ke­let-Európába juttatása, természetesen titkos utakon. A bizottság egyik osztálya a szocia­lista országok törvényhozását tanul­mányozza azzal a szándékkal, hogy kompromittálja a törvények célját és tartalmát. A bizottság hatáskörébe tartozik a Szabad Európa rádióállomás, amely Münchenben székel, de több nyugat­adóállomásainak ereje 2000 kilowatt. Magyarország, Lengyelország és Cseh­szlovákia számára napi 18 órán át, Bulgária és Románia számára napi 7 és fél órán át sugároznak műsort. A Szabad Európa rádiónak 1800 alkalmazottja van; ebből 1200 Mün­chenben, 400 Lisszabonban, 150 New Yorkban dolgozik. Ezen felül még mintegy 400 kelet-európai emigránst foglalkoztatnak. Hogyan jutnak műsoraik anyagú­Hétmillió titkos adat EGY ÉS MÁS A SZABAD EURÖPA RÁDIÓRÓL A Literaturnaja Gazetta című szovjet lap leleplező cikket közöl az ame­rikaiak által fenntartott reakciós intézményről, a Szabad Európa rádióról. európai országban van fiókszerkesz­tősége. A rádióállomás nemcsak a propaganda eszköze, hanem kémköz­pont is. John Foster Dulles egy ízben kije­lentette: — A rádiót a hitetlenség, az elégedetlenség szítására akarom fel­használni a lengyelek és csehek kö­zött, s ugyanakkor meg akarom őket győzni arról, hogy országunkra min­dig számíthatnak. Napi tizennyolc óra propagandaműsor A Szabad Európa rádió Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Romá­nia és Csehszlovákia számára közvetít műsort, mintegy 32 kisebb-nagyobb adóállomáson. A legtöbb leadó Lisz­­szabon környékén (19) és München­ben van. 1964-ben Portugáliában 4, egyenként 250 kilowattos rövidhullá­mú adót építettek. A Szabad Európa hoz? Legális és illegális úton. A rá­dió mintegy 700 újságot, kiadványt járat Kelet-Európából, figyelemmel kíséri a szocialista országok 50 rá­dióállomásának műsorát, a hírügynök­ségek jelentéseit, s még vagy 200 nyugati sajtóterméket. Kilenc európai nagyvárosban van­nak kirendeltségeik: Londonban, Pá­rizsban, Brüsszelben, Bonnban, Stock­holmban, Nyugat-Berlinben, Rómában, Bécsben és Athénban. A római ki­rendeltség tartja a kapcsolatot a Va­tikánnal; külön csoport dolgozik a katolikusok számára sugárzott műso­rokon. Természetesen Amerikáhan is vannak tudósítóik. Politikusok, művészek, tudósok dossziéi... A Szabad Európa rádió keretében működnek a következő osztályok: — a lengyel, a csehszlovák, a ma­gyar, a román és a bolgár vonatko­zású adatokat feldolgozó osztály; — a többi szocialista ország adatait rendező osztály; — a „szabad világnak“ a kelet­európai országok iránti érdeklődését számontartó osztály. 1967-ben egy új osztály alakult, amely a Kelet—Nyugat viszonyának tanulmányozását kapta feladatul, s amelynek az amerikaiak nagy jelen­tőséget tulajdonítanak. Az első helyen említett osztálynak, amelynek élén az amerikai titkosszol­gálat ezredese áll, 400 kötetes könyv­tára van, irattára 7 millió kartont őriz. Az irattárban tartják a szocialista országok politikusainak, művészeinek, íróinak, tudósainak dossziéit, az élet minden területéről beszerzett értesü­léseket, az egyes városokra, sőt fal­vakra vonatkozó adatokat. Az anya­got magnószalagra veszik, beiktatják és „Szigorúan bizalmas“ jelzéssel lát­ják el. A Szabad Európa nemzetiségi tago­zatainak külön irattáraik vannak. A kartonokra minden újabb mozzana­tot rávezetnek. A rádióállomás féltve őrzi adatait, nehogy a szocialista országok hatósá­gainak kezébe kerüljenek. Nagylét­számú biztonsági szervezetet alakítot­tak, amelynek főnöke egyben a sze­mélyzeti osztályt is vezeti. A szerve­zet gondoskodik a rádióállomás vé­delméről, a belépési engedélyről stb. Éjjel az épületeket reflektorokkal világítják meg. Fegyveres őrök állnak a bejáratoknál. A munkatársak cso­portokra vannak osztva. A csoportok élén „megbízható emberek“ állnak. Ha nemzetközi bonyodalom üt ki, mindenkit mozgósítanak. mány mellett. Nenni azonban annyira elszigetelődött, hogy a Központi Bi­zottságban végül senki sem kelt ál­láspontjának védelmére. Ezáltal új helyzet áll elő az olasz politikai élet­ben, amelyben számos nagy horderejű probléma vár továbbra is megoldásra. Az Egyesült Szocialista Párt ugyanis, a kereszténydemokraták uszályhordo­zójaként, nem válthatta be egykori Ígéreteit. A balközép kormány adós maradt a „mezzogiorno“ vagyis a Dél, tehát Szicília és Szardínia égető kér­déseinek megoldásával, gazdasági el­maradottságának felszámolásával. Nyi­tott kérdés a rég esedékes földre­form, a közoktatás demokratizálása, a főiskolai reform, a tömeges mun­kanélküliség, mindenekelőtt pedig az olasz dolgozók létfelételeinek feljaví­tása. Külpolitikai vonatkozásban vál­tozatlanul előtérben van a baloldali erők azon követelése, hogy Olaszor­szág nemzeti függetlensége érdeké­ben lépjen ki a NATO-ből, a béke megszilárdításának szolgálatában pe­dig járuljon hozzá az atomzár-szerző­­déshez. A követelések listájában nem hiányzik a Vietnami Demokratikus Köztársaság, a népi Kína, a Kórsai Népi Demokratikus Köztársaság, vala­mint a Német Demokratikus Köztár­saság elismerése sem. Az adott helyzetben a keresztény­demokraták esetleg a kis republiká­nus párttal alakíthatnának kisebbségi kormányt, amelyet a szocialisták csak kívülről támogatnának, ameny­­nyiben a kormány beváltaná a be­ígért reformokat. E támogatás híján a kresztény-demokrata párt úgy a kormányban, mint a parlamentben kisebbségben maradna. Ez viszont ar­ra bírhatná a kormánypártot, hogy esetleg a jobboldali, sőt kifejezetten az ultrareakciós pártok támogatását is keresse. Ám ilyen megoldás csak forrósítaná a feszültségekkel amúgyis terhes olasz társadalmipolitikai lég­kört. Az új kormány megalakítása tehát mindenképpen fogas kérdés. Olaszország égető nagy problémái oly természetűek, hogy azok csupán a baloldali pártok és az Egyesült Szo­cialista Párton belül is létező prog­resszív irányzatok aikcióegységének segítségével oldhatók meg, amely an­nál nagyobb eséllyel számíthatna egy széles demokratikus front kialakításá­ra, mivelhogy a társadalmi reformok­nak a kereszténydemokratáik táborán belül is számos híve van. Luigi Longo, az Olasz Kommunista Párt főtitkára és Tullio Vecchiettí, a szocialista Proletár-Egység Pártjának titkára, valamint Ferrucio Parri sze­nátor hétfőn megtartott római sajtó­­értekezletükön négy pontban vázolták fel azokat a célkitűzéseket, amelyék alapján a baloldali erők közös útra léphetnének. Lényegük: a dolgozók létfeltételeinek javítása, az alkot­mányban biztosított demokratikus szabadságjogok érvényre juttatása, az 1964-ben tervezett jobboldali puccsal kapcsolatos Szifar-ügy parlamenti ki­vizsgálása, az olasz iskolaügy reform­ja, a tudományos kutatás fejlesztése és a béke, valamint biztonság elő­mozdítására irányuló külpolitika. Mindez olyan követelés, amely nem lehet közömbös Olaszország széles demokratikus rétegeire nézve. Szírt

Next

/
Thumbnails
Contents