Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-06-08 / 23. szám
Oj mozzanat az amerikai—vietnami tárgyalásokban A vietnami—amerikai tárgyalásokban újabb apróbb mozzanatok figyelhetők meg. Vance Washingtonból visszatért a francia fővárosba, miután referált Johnson elnöknek a tanácskozások eddigi menetéről. A Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttségét az észak-vietnami párt egyik tekintélyes vezetőjével erősítették meg, s a legközelebbi ülésen ő is bekapcsolódik az eszmecserébe. Politikai megfigyelők úgy véliik, hogy a legutóbbi üléseiken kevesebb volt a formális szónoklat, és több volt a tájékozódó beszélgetés. A tárgyalásokkal kapcsolatban meg kell említeni a moszkvai Kommuniszt cikkét, a kínai helyzettel kapcsolatban, amely megállapítja, hogy Kína mindenáron igyekszik akadályozni a vietnami háború befejezését és azt szeretné, ha a Szovjetunió és az Egyesült Államok között atomháború törne ki. Tovább tart a sztrájk Amint ismeretes, Franciaországban 8 millió dolgozó sztrájkol. A munkabeszüntetés több mint három hete bénítja meg Franciaország gazdasági életét Becslések szerint eddig megközelítőleg 2 milliárd dollár kiesést okozott a sztrájk és veszélyezteti a De Gaulle által június végére meghirdetett törvényhozási választások megtartását is. Nehézbítl a helyzetet, hogy a rádió és televízió dolgozói a sztrájk folytatása mellett szavaztak. Újabb jelentések szerint rendőregységek szállták meg a rádió és televízió épületét. Pompidou miniszterelnök felhívással fordult a dolgozókhoz, hogy a munka felvételét tartsák nemzeti kötelességnek. Azonban megfigyelőik szerint, a felhívás nem talált kellő visszhangra. A sztrájkhullám lényegesen megtépázza De Gaulle tekintélyét, akinek már úgy is elég sok „csínytevés“ van a számláján. Nemrég, amint ismeretes, nehéz helyzetbe akarta hozni a dollárt, de ez az akció bumerángként hatott és inkább a frank értékének csökkentését vonta maga után. Dörögnek az ágyúk Saigonban Megfigyelőik szerint Saigon belvárosában szakadatlanul dörögnek az ágyúk. Amerikai repülőgépek épülettömbök lerombolásával igyekszenek megakadályozni a partizánok előrenyomulását. Hírügynökségi jelentések szerint, a szabadságharcosok 122 milliméteres rakétákkal lőtték a délvietnami főváros belső kerületeit. Vasárnap egy ilyen 122 mm-es rakéta telibe találta a dél-vietnami rendőrség együk parancsnoki épületét. A robbanás következtében hat magasrangú tiszt életét vesztette és 15 megsebesült. A saigoni rendőrvezérkar szinte teljes egészében megsemmisült. A rakéta pontosan a tisztek csoportjának kellős közepén robbant fel. A robbanással kapcsolatban több verzió alakult ki. Elterjedt az a hír is, hogy eltévedt amerikai rakéta okozta a vezérkar halálát. Reformot kérnek a jugoszláv diákok Belgrádban tovább tartanak a diáktüntetések. Különböző társadalmi és politikai szervezetek zömében reálisnak minősítették az egyetemisták kívánságait, ugyanakkor figyelmeztették a diákokat, hogy a zavargások nem jelentenek megoldást, a kérdéseket demokratikus módon tanácskozások keretében kell rendezni. A tüntetők akcióit irányító bizottság újabb követelés-listát állított össze, amely elsősorban a diákok anyagi helyzetének megjavítását és a munkás-paraszt egyetemi hallgatók számarányának növelését hirdeti. Követeli, hogy a hallgatók beleszólhassanak az egyetem ügyeibe. Izrael süllyed az ingoványbán Az Izvesztyija terjedelmes cikket közöl az izraeli agresszió évfordulójáról. Megemlíti, hogy múlt év június 5-e óta a közel-keleti helyzet még mindig holtponton van és tovább tart az aggodalom egy újabb háború kitörése miatt. Az Izvesztyija leszögezi, hogy mivel Izrael nem hajlandó teljesíteni az ENSZ határozatait, egyre mélyebbre süllyed abban az ingoványbán, amelyet maga hozott létre agressziójával. Hozzátehetjük, hogy Izrael perspektíva nélküli politikát folytat. Az elmúlt héten a posta alkalmazottjai is sztrájkoltak Franciaországban. Képünk a sztrájkoló postásokat ábrázolja a besanconi főposta előtt Új OLASZ kormánykombináció küszöbén Húsz éves az egészségügyi világszervezet Ebben az évben ünnepli megalakulásának huszadik évét, az ENSZ Szociális és Gazdasági tanácsa által irányított Egészségügyi Világszervezet. Tagállamainak száma már a 130-hoz közeledik (tagja hazánk, Csehszlovákia is). Az évfordulót elsősorban az teszi közérdekűvé, hogy alkalmából nagynevű szakemberek Írtak tanulmányokat. A munkák főként az elkövetkező évtizedek egészségvédelmi problémáival foglalkoznak, kiindulva korunk és a jövő szociológiai, gazdasági stb. változásaiból és tényezőiből. Az egészségvédelemmel, gyógyítással összefüggő tényezők és feltételek sokfélék. 2000-ben minden valószínűség szerint 6—7 milliárd lesz a föld lakóinak száma. A nagyfokú népszaporulat új feladatokra készteti majd a jövő egészségügyi intézményeit; de nemcsak ezeket, hanem pl. a mezőgazdaságot is (a világ összélelemtermelésének 170 %-kal, az állati eredetű élelmiszerek termelésének pedig — a mai termeléshez viszonyítva — 500 %-kal keli növekedni). Az élelem kérdése azonban egészségügyi szempontból is vizsgálható; egészségesebb társadalom több húst, kenyeret, gyümölcsöt képes majd produkálni, de nemcsak élelmet, hanem több lakást, erőművet, utat, iskolát is tud építeni. Tehát az egészségvédelem fontosságát bizonyító tényezők nem is olyan jövedelmezőtlenek, mint amilyennek tűnhetnek első pillanatra. Egyes államokban a táplálék-ellátás javulásának ellenére a népesség túlzott szaporodása (ezt a szülések számának emelkedése mellett az egyre hoszabbndó átlagos életkor is okozza), megelőző módszerek kidolgozását, helyes felvilágosító munkát, korszerű családtervezési ismeretek terjesztését teszi szükségessé. Példának említhető itt Pakisztán esete, ahol a körülmények eléggé drasztikus módszer bevezetését váltoták ki: a férfiak terméketlenné tételét (kasztráció), meghatározott esetekben. Az egyre növekvő városiasodás, városba-költözés bizonyára a jövőben is tovább terjed majd világszerte. Ez a füst, a por, a szennyvíz, a hulladékeltávolítás, a nyugtalanabb életmód stb. problematikájának megoldását tételezi fel. A városiasodást leginkább az iparosítás idézi elő. Az ezzel kapcsolatos gépesítés nagymértékben kiküszöböli ugyan a jövőben a testi munkát, de sok kutató szerint a gépek hatalma az ember személyiségének háttérbe szorításához vezet és a fokozott élettempóval együtt szokatlanul terheli majd az ember alkalmazkodó képességét, ami idegmüködési zavarok elterjedéséhez vezethet (idegesség, neurózis). Ezek megelőzése napjainkban az egyre gyakrabban hallható mentahygiéne (az elme egészségének védelme) feladata lesz. Helyes életszemlélet, életfelfogás kialakításával, az „autósszív“ az igen elterjedt közérzet-zavarok, fejfájás-hajlam, magasvérnyomás-betegség stb. megelőzhetővé válik, mert észszerű hozzáállással elviselhető a nagyobb megterhelés, konfliktus ás fokozott élettempó. Candau (Az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója) szerint környezetünk hygiéniájában javulás várható már a mai ismeretek segítségével; azonban az új felfedezések ezt a fejlődést lényegesen elősegíthetik mind a vírusos, mind a bakteriális és parazitás megbetegedések terén. A magyar Nobel-díjas Szentgyörgyi professzor azt állítja, hogy új módszerek bevezetésével értékes felfedezések várhatók az orvosi kutatások során. Szerinte a biológiai kutatások jövője három periódusra osztható. Első a modern molekuláris biológia tökéletesedésének szaka, második az ún. hullámmechanika bevezetése a kutatási módszerekbe, a harmadik pedig a még ismeretlen fizikai elvek gyakorlati érvényesítése lesz. Ezek az elképzelések nem ábrándok csupán, hanem szükségszerű tudományos feltevések; hiszen az egészségügy harmincéves távlati tervét már a következő évtized kezdetére kell méretezni. Az említettekhez azonban csak a békés fejlődés, a kormányok, a nemzetközi testületek megértő támogatása teremthet' meg az alapot. Dr. 0RSZÄGH ERNŐ A májusi választásokból kikerült új olasz parlament szerdán tartotta első ülését, amelyen Aldo Moro miniszterelnök és balközép kormánya lemondott. Minthogy az eddigi kormánykoalíciós pártok — a baloldali eltolódás ellenére — 366 mandátummal rendelkeznek, míg a bal- és jobboldali ellenzékük csupán 264-gyel, nagyon valószínűnek látszott, hogy továbbra is balközép kormány ül majd nyeregben. De ez valóban csak látszat volt. A kommunista párt további térhódítása, 177-re felszaporodott mandátuma, valamint a hozzá közelálló Proletár Egység Szocialista Pártjának 23 mandátuma, egyre nyilvánvalóbb halna tolódásról tett tanúságot. Ez a fejlődés, melyet egyébként a kifejezetten reakciós pártok további lemorzsolódása csak kidomborít, nem maradhatott közömbös a már régebben hanyatlásnak indult Egyesült. Szocialista Pártra, amely jelentős mandátumveszteségeivel drágán fizette meg a balközép kormány — népre nézve áldatlan — politikáját. A választások eredményeinek hatása alatt még múlt szombat éjjel ülést tartott az Egyesült Szocialista Párt Központi Bizottsága és azon úgy döntöttek, hogy nem járulnak hozzá egy újabb balközép kormány megalakításához. Ez a döntés súlyos vereséget jelent Pietro Nennire, a párt elnökére nézve, aki egy kisebbség élén hevesen kardoskodott a vezetőségben, hogy az Egyesült Szocialista Párt továbbra is tartson ki a balközép kor-ÄCheson államtitkár és az ame” rikai hírszerző szolgálat javaslatára 1949 elején megalakították az úgynevezett Szabad Európa Bizottságot azzal a céllal, hogy propagandát folytasson a szocialista országok ellen, illetve, hogy értesüléseiket gyűjtsön. A Bizottság első elnöke Allen Dulles lett. Amikor a hírszerző szolgálat főnökévé nevezték ki, a Szabad Európa Bizottság élére S. D. Jackson került. Jacksont később V. Grittenberger váltotta fel. A Szabad Európa Bizottságnak nincsenek anyagi gondjai: az amerikai kormány, különféle szervezetek és magántársaságok pénzelik. Az úgynevezett Keresztény Hadjárat a Szabadságért szervezet évente mintegy húszmillió dollárt utal ki részére. Emellett megkapja annak a jelentős részét is, amelyet Amerika a Szovjetunióban és a szocialista országokban folytatandó felforgató tevékenységre költ. Az amerikai hírszerző szolgálat fiókintézetének szervezete A Szabad Európa Bizottság osztályokra oszlik. Az egyik fő osztály a nyugati hírügynökségektől kapott anyagot beszerzi, szervezi a/ szocialista országok rádióinak lehallgatását, adatokat gyűjt az emigránsoktól és a nyugati államokba látogató keleti turistáktól, ügynököket küld a szocialista országokba hírgyűjtés céljából Az összegyűlt anyagot feldolgozzák; a legfontosabb adatokat a hírszerző szolgálat kapja. A rengeteg anyagnak csak egy kis részét sugározza a rádióállomás. 0 SZABAD FÖLDMŰVES 1968. június 8. A sajtóosztály feladatai közé tartozik a szocialistaellenes irodalom Kelet-Európába juttatása, természetesen titkos utakon. A bizottság egyik osztálya a szocialista országok törvényhozását tanulmányozza azzal a szándékkal, hogy kompromittálja a törvények célját és tartalmát. A bizottság hatáskörébe tartozik a Szabad Európa rádióállomás, amely Münchenben székel, de több nyugatadóállomásainak ereje 2000 kilowatt. Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia számára napi 18 órán át, Bulgária és Románia számára napi 7 és fél órán át sugároznak műsort. A Szabad Európa rádiónak 1800 alkalmazottja van; ebből 1200 Münchenben, 400 Lisszabonban, 150 New Yorkban dolgozik. Ezen felül még mintegy 400 kelet-európai emigránst foglalkoztatnak. Hogyan jutnak műsoraik anyagúHétmillió titkos adat EGY ÉS MÁS A SZABAD EURÖPA RÁDIÓRÓL A Literaturnaja Gazetta című szovjet lap leleplező cikket közöl az amerikaiak által fenntartott reakciós intézményről, a Szabad Európa rádióról. európai országban van fiókszerkesztősége. A rádióállomás nemcsak a propaganda eszköze, hanem kémközpont is. John Foster Dulles egy ízben kijelentette: — A rádiót a hitetlenség, az elégedetlenség szítására akarom felhasználni a lengyelek és csehek között, s ugyanakkor meg akarom őket győzni arról, hogy országunkra mindig számíthatnak. Napi tizennyolc óra propagandaműsor A Szabad Európa rádió Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia és Csehszlovákia számára közvetít műsort, mintegy 32 kisebb-nagyobb adóállomáson. A legtöbb leadó Liszszabon környékén (19) és Münchenben van. 1964-ben Portugáliában 4, egyenként 250 kilowattos rövidhullámú adót építettek. A Szabad Európa hoz? Legális és illegális úton. A rádió mintegy 700 újságot, kiadványt járat Kelet-Európából, figyelemmel kíséri a szocialista országok 50 rádióállomásának műsorát, a hírügynökségek jelentéseit, s még vagy 200 nyugati sajtóterméket. Kilenc európai nagyvárosban vannak kirendeltségeik: Londonban, Párizsban, Brüsszelben, Bonnban, Stockholmban, Nyugat-Berlinben, Rómában, Bécsben és Athénban. A római kirendeltség tartja a kapcsolatot a Vatikánnal; külön csoport dolgozik a katolikusok számára sugárzott műsorokon. Természetesen Amerikáhan is vannak tudósítóik. Politikusok, művészek, tudósok dossziéi... A Szabad Európa rádió keretében működnek a következő osztályok: — a lengyel, a csehszlovák, a magyar, a román és a bolgár vonatkozású adatokat feldolgozó osztály; — a többi szocialista ország adatait rendező osztály; — a „szabad világnak“ a keleteurópai országok iránti érdeklődését számontartó osztály. 1967-ben egy új osztály alakult, amely a Kelet—Nyugat viszonyának tanulmányozását kapta feladatul, s amelynek az amerikaiak nagy jelentőséget tulajdonítanak. Az első helyen említett osztálynak, amelynek élén az amerikai titkosszolgálat ezredese áll, 400 kötetes könyvtára van, irattára 7 millió kartont őriz. Az irattárban tartják a szocialista országok politikusainak, művészeinek, íróinak, tudósainak dossziéit, az élet minden területéről beszerzett értesüléseket, az egyes városokra, sőt falvakra vonatkozó adatokat. Az anyagot magnószalagra veszik, beiktatják és „Szigorúan bizalmas“ jelzéssel látják el. A Szabad Európa nemzetiségi tagozatainak külön irattáraik vannak. A kartonokra minden újabb mozzanatot rávezetnek. A rádióállomás féltve őrzi adatait, nehogy a szocialista országok hatóságainak kezébe kerüljenek. Nagylétszámú biztonsági szervezetet alakítottak, amelynek főnöke egyben a személyzeti osztályt is vezeti. A szervezet gondoskodik a rádióállomás védelméről, a belépési engedélyről stb. Éjjel az épületeket reflektorokkal világítják meg. Fegyveres őrök állnak a bejáratoknál. A munkatársak csoportokra vannak osztva. A csoportok élén „megbízható emberek“ állnak. Ha nemzetközi bonyodalom üt ki, mindenkit mozgósítanak. mány mellett. Nenni azonban annyira elszigetelődött, hogy a Központi Bizottságban végül senki sem kelt álláspontjának védelmére. Ezáltal új helyzet áll elő az olasz politikai életben, amelyben számos nagy horderejű probléma vár továbbra is megoldásra. Az Egyesült Szocialista Párt ugyanis, a kereszténydemokraták uszályhordozójaként, nem válthatta be egykori Ígéreteit. A balközép kormány adós maradt a „mezzogiorno“ vagyis a Dél, tehát Szicília és Szardínia égető kérdéseinek megoldásával, gazdasági elmaradottságának felszámolásával. Nyitott kérdés a rég esedékes földreform, a közoktatás demokratizálása, a főiskolai reform, a tömeges munkanélküliség, mindenekelőtt pedig az olasz dolgozók létfelételeinek feljavítása. Külpolitikai vonatkozásban változatlanul előtérben van a baloldali erők azon követelése, hogy Olaszország nemzeti függetlensége érdekében lépjen ki a NATO-ből, a béke megszilárdításának szolgálatában pedig járuljon hozzá az atomzár-szerződéshez. A követelések listájában nem hiányzik a Vietnami Demokratikus Köztársaság, a népi Kína, a Kórsai Népi Demokratikus Köztársaság, valamint a Német Demokratikus Köztársaság elismerése sem. Az adott helyzetben a kereszténydemokraták esetleg a kis republikánus párttal alakíthatnának kisebbségi kormányt, amelyet a szocialisták csak kívülről támogatnának, amenynyiben a kormány beváltaná a beígért reformokat. E támogatás híján a kresztény-demokrata párt úgy a kormányban, mint a parlamentben kisebbségben maradna. Ez viszont arra bírhatná a kormánypártot, hogy esetleg a jobboldali, sőt kifejezetten az ultrareakciós pártok támogatását is keresse. Ám ilyen megoldás csak forrósítaná a feszültségekkel amúgyis terhes olasz társadalmipolitikai légkört. Az új kormány megalakítása tehát mindenképpen fogas kérdés. Olaszország égető nagy problémái oly természetűek, hogy azok csupán a baloldali pártok és az Egyesült Szocialista Párton belül is létező progresszív irányzatok aikcióegységének segítségével oldhatók meg, amely annál nagyobb eséllyel számíthatna egy széles demokratikus front kialakítására, mivelhogy a társadalmi reformoknak a kereszténydemokratáik táborán belül is számos híve van. Luigi Longo, az Olasz Kommunista Párt főtitkára és Tullio Vecchiettí, a szocialista Proletár-Egység Pártjának titkára, valamint Ferrucio Parri szenátor hétfőn megtartott római sajtóértekezletükön négy pontban vázolták fel azokat a célkitűzéseket, amelyék alapján a baloldali erők közös útra léphetnének. Lényegük: a dolgozók létfeltételeinek javítása, az alkotmányban biztosított demokratikus szabadságjogok érvényre juttatása, az 1964-ben tervezett jobboldali puccsal kapcsolatos Szifar-ügy parlamenti kivizsgálása, az olasz iskolaügy reformja, a tudományos kutatás fejlesztése és a béke, valamint biztonság előmozdítására irányuló külpolitika. Mindez olyan követelés, amely nem lehet közömbös Olaszország széles demokratikus rétegeire nézve. Szírt
