Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-06-08 / 23. szám
A szövetkezeti vállalkozásról * A gazdasági demokrácia csakis a mezőgazdasági üzemek teljes jogi önállóságában ölthet valóságot. Minden | önálló üzemnek ma már lehetősége van az elsődleges termelés régi vaskereteit túllépve, ipari feldolgozással \ és kereskedelemmel is foglalkozni, amennyiben ezt szükségesnek, vagy előnyösnek itéiné. Helytelennek bizo| nyúlt például a helyi munkaerő foglalkoztatást mellőző, s a nyersanyagtermelés helyétől túlságosan távoleső S élelmiszeripari üzemek működtetése, ami nyersanyagromlással és többszörös szállítási költségekkel jár. Az Sl- I lami monopolt képező kereskedelem hiányosságairól és rugalmatlanságáról mindenki meggyőződhetett. Az ezt | gyógyítani hivatott kisebb-nagyobb szövetkezeti csoportok sokrétű vállalkozásai az olyannyira szükséges, ^ egészséges szocialista konkurrencia kialakulását képviselhetik. A piac sokrétű igényeit csakis az állami nagy| vállalatok mellett működő kis és közepes nagyságrendű szocialista vállalatok űrkitöltő, áruellátó szerepével i lehet kielégíteni. Ha valóban komolyabb hiányosságok néliküli rendet kívánunk teremteni az élelmiszerellátásban, úgy a mezőgazdasági szövetkezeti vállalkozás kapuit teljesen ki kell tárni a kisebb és közepes, de esetenként a nagyobb ipari és kereskedelmi vállalkozások felé, mint egy-egy önálló üzem, mint pedig a természetes körzeteket alkotó öt-nyolc üzem, esetleg nagyobb szövetkezetcsoportok számára. A mezőgazdasági termelés, a terményfeldolgozó ipar, valamint a kereskedőim szerkezeti összetételének fejlesztésével így teret adhatunk a gazdasági versengésnek, ami elsősorban a fogyasztó javát szolgálja. SZÖVETKEZETI IPARFEJLESZTÉS Az iparilag országosan elmaradott magyarlakta vidék iparfejlesztésére az állam központi szervei még az elmúlt évben jóváhagyták a távlati elképzeléseiket. Ma még nem tudhatjuk, hogy a föderatív államjogi elrendezés következtében milyen változások állnak be a tervek végrehajtása során. Bárhogy alakuljon is a helyzet bizonyos, hogy nyolcvanezer személy részére munkalehetőséget teremteni nem kis feladat, melynek megoldása hosszú időt igényel. Ezért a szövetkezeti alapon létesített kisebb üzemek létrehozásával segíteni lehetne a helyzet megoldásában. A bényi EFSZ-ben például baromfifeldolgozó üzem létrehozásán fáradoznak. Itt dolgoznák fel a Bényben, a Kéménden, a Kőhídgyarmaton, a Kicsinden és más garammentl községekben nevelt ludakat, gyöngytyúkokat stb., mindenekelőtt exportra. A lúdmájért kilónként 270—450 korona ellenértéket fizetnek a nyugatnémetek devizában. A tollat is feldolgoznék, amit szintén jól lehet értékesíteni külföldön és belföldön egyaránt. A kibelezett gyöngytyúk kilóját 32,— koronáért veszik az osztrákok. Elképzelhető lenne a lúdtenyésztéssel összefüggésben egy májpástétom készítő üzem is, amely a ritkább konzisztenciájú libamájat konzerválná. Más körzetekben házinyúlfeldolgozó üzemet, hús és gyümölcskonzerv üzemet, tojásporkészítőt, húsfüstölőt, vágóhidat, csontlisztőrlőt lehetne üzembeállítani. A nagyobb állami lucernaszárítókon kívül, melyeik óránkénti kapacitása 12 vagy 18 mázsa lucernaliszt, kisebb, például óránként 6 mázsa teljesítményű szövetkezeti lucer' nalisztkészítő, esetleg más terményeket is, mondjuk burgonyát, répát stb. szárító úgynevezett univerzális terményszárító üzemeket lehetne rövidlejáratú, három-négy éves visszatérü- Iési idővel létrehozni. Egy-egy körzetben tejfeldolgozó üzemet, portejkészítőt, tojásporkészítőt, sajtkészítőt lehetne szövetkezeti együttműködéssel alapítani. Mivel az állami felvásárló idényben képtelen rendszeresen elhelyezni a fírss gyümölcsöt, ezt kis költséggel felállított aszalókban lehetne tartósításra alkalmassá tenni, s az aszalt szilvát, almát, körtét, barackot műanyag zacskókba porciózva télvíz idején értékesíteni az állami, vagy a saját üzletekben. Különösen előnyös lenne a gyümölcstároló raktárak olyan hűtőberendezéssel történő felszerelése, amely a helyiség hőmérsékletét 0 C fokon tartja, mert így a körtét vagy az almát a következő nyárig is kiszáradás és rothadás nélkül lehet tárolni, és kétszeres áron értékesíteni. Ez esetben a befektetés egy éven belül is visszatérülhet. Hegyaljai körzeteikben zöldségesládakészítő üzem, gyümölcsszedő létra és hordókészítő üzem létrehozásához lennének meg a feltételek. Kender- és lenfeldolgozó állami üzemek közelében szóba jöhetne ponyvakészítő vagy zsákvarró esetleg kötélfonó üzem nyitása. Az arra megfelelő helyeken gondolkozni kellene, gépjavító, gyapjúkártoló, gereznakidolgozó vagy bőrfeldolgozó műhely nyitásán. ,Számos községben szükségesnek mutatkozik szövetkezeti malom, borpalackozás, vagy szeszfőzde üzemeltetése. Mélyreható jelentősége lenne az építőanyag előállító üzemek létesítési SZABAD FÖLDMŰVES 1968. június 8. sének. Szükség lenne minél több szövetkezeti téglagyárra, virágcserép égetőre, kőbányára, homokbányára, előregyártott cementelem készítőre. Szükség lenne néhány műanyagfeldolgozó üzemre, mint amilyet Észak- Csehországban a Cesky Dub-i EFSZ (JZD) létesített Liberec 7. kerületében (Palacikého 8.). A Pozsonyi Slovnaft n. v. már nagyban gyártja az alapanyagot az ilyen üzemek ellátására, csak időben kellene felfigyelni az adódó lehetőségekre. Ilyen üzemben felírásos táblákat, kulcsjelzőket, villanyvezeték fogantyúkat, műanyag zsákokat stb., más felszereléssel pedig hullámos poliészter tetőfedő lapokat, könnyű tartógerendákat, műanyag „üvegházakat“ stb. lehetne készíteni. Számolni kell azzal, hogy az új, nagy állami iparvállalatok létesítésével egyidejűleg szakképzett munkaerőkre lesz szükség, s ha ezeket magyar ipariskolák létesítésével és főiskolai szinten nem képeznénk ki, egyidejűleg kénytelenek lennének munkaerőt is telepíteni, s így a munkaerőfelesleg továbbra is megmaradna, sőt tovább fokozódna, mert a mezőgazdaság gépesítésével egyre kevesebben képesek elvégezni ugyanazt a munkát. SZÖVETKEZETI KERESKEDELEM A szövetkezeti kereskedelem kiépítésével munkalehetőséget is teremtünk ugyan, de még ennél is fontosabb az, hogy segítségével hatalmas értékeket mentenénk meg a társadalomnak. A minap például Tardoskedden négy vagon saláta ment tönkre, más községekben esetleg kevesebb, de Dél-Szlovákiában talán néhány vonatszerelvényt lehetett volna összeállítani a felvásárlás halogatása miatt tönkrement tavaszi fejessalátából. Ugyanakkor a hűvösebb éghajlati övezetben fekvő országrészekben, például Karvinán, Zsolnán és más városokban, de a környező községekben már végkép nem volt elegendő saláta. Ez minden évben megismétlődik a paradicsommal, a karalábévei, a paprikával, az uborkával és más zöldségfélékkel, de a gyorsan romlandó cseresznyével, barackkal, ringlóval és őszibarackkal is. Legjobb esetben az állami szabvány szerint I. minőségi osztályba tartozó gyümölcsöt, zöldséget „kegyelemből“ II. vagy III. minőségi árcsoportban veszik át az állami felvásárló raktárnokal. Tehát adott esetben nincs más kiút, mint a zöldség és gyümölcs eladására üzleteket nyitni, vagy standokat létesíteni a szlovákiai és a morva-sziléziai ipari központokban, valamint a truistaforgalmi helyeken. Mivel az élőállatok átvétele az állami felvásárló jóvoltából szintén szabálytalan, ugyanakkor nemcsak az északi országrész, de délszlovákiai falvaink húsellátása is teljesen hiányos, nyilvánvaló, hogy rendet csakis a szövetkezeti kereskedelem teremthet. Télen füstölt házikalbászt, sonkát, műanyagba csomagolt húst is lehetne árusítani, szezón elején libával, kacsával, pecsenyecsibével kiegészítve. Ha sikerülne megszerezni az üzemen kívül helyezett pékségeket, búzalisztből sütött ropogós házikenyér formájában lehetne árusítani a szövetkezeti malomban őrölt lisztet mégpedig a saját péküzletben. Szövetkezeti tejcsarnökok, hentesüzletek, zöldség- és gyümölcsüzletek, esetleg központi községekben élelmiszer üzletházak működhetnének. A külkereskedelmet az árufelesleg levezetésére és devizaszerzés szempontjából lenne szükséges kiépíteni, ami azonban egyúttal minimálisan 40 °/o-kal nagyobb koronabevételt is jelentene. A szállítást saját szervezett autóparkkal, később hűtőkocsikkal lehetne lebonyolítani. Például a tógazdasági halászoknak van közel harminc speciális halszállító vagonuk, amelyekkel maguk rendelkeznek, s az államvasutak aránylag csekély összeget számláznak az ezekkel történő áruszállításért. Anyagbeszerzőink munkájának megkönnyítésére egy olyan anyagminta raktárát lehetne létesíteni, amelybe a kihasználatlan anyagkészletekkel rendelkező EFSZ-ek és különféle ipari üzemek árumintát, a gépekről, motorokról pedig fényképet vagy leírást küldenének. A gépalkatrészeken, fémárun kívül, építőanyagok, bőráru, textil, gumiáru, műanyag stb. szerepelhetne a jegyzékben. Ezt az általános anyagbörzéket rendező céggel (Správa njateriálovych sluiíeb Ministerstva téfckého prűmyslu, Praha 1, Národní tfída 35, telefon 220-805, vagy pozsonyi kirendeltségükkel, Bezruíová 12, telefon 51865) történő együttműködésben lehetne megvalósítani. Ennek szervezését Strybrny igazgatóval folytatott előzetes megbeszélés szerint a cég szívesen vállalná, csupán egy közlekedési szempontból Jól hozzáférhető helyen bérfizetés ellenében felajánlott raktárra lenne szükség. Égyenlőre azt ajánljuk, hogy 5—8 község EFSZ-ének vezetői tanácskozzék meg, hogy a körzetükben mutatkozó iparfejlesztési és kereskedelmi problémákat miként lehetne megoldani, esetleg alakítsanak egy kis, mondjuk háromtagú rugalmas munkacsoportot közös ügyeik rendezésére. KUCSERA SZILÁRD Mindent lehet, csak akarni kell. A Zselízi Állami Gazdaságban • borjak tápjának a keverését is teljesen gépesítették. T. D. Csehszlovák traktorok és mezőgazdasági gépek kiállítása és sikere Magyarországon A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Budapesti Kirendeltsége, n MOTOKOV Külkereskedelmi Vállalat és a magyar AGROTROSZT szakmai bemutatókat rendezett Magyarországon csehszlovák gyártmányú traktorokból és különböző mezőgazdasági gépekből. Magyarországon nagyon elterjedtek a csehszlovák gépek. Állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink agrármérnökei, valamint traktorosai jól ismerik ezeket a gépeket és szívesen is alkalmazzák őket. A március közepén kezdődő és április közepén befejeződött bemutató célja az volt, hogy a MOTOKOV az eddiginél is fejlettebb mezőgazdasági technikai berendezéseit, gépeit ismertesse a látogatókkal. Ez sikerült is. A helyszínen megjelent szakemberek a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak a látottakról és szívesen vásároltak volna a kiállított gépekből. Erre később sor kerülhet a kölcsönös kereskedelmi kapcsolatok alapján. A kiállításra SUkkösd, Szekszárd és Zalaegerszeg városokban, illetve legutoljára a Győr-Sopron megyei Nagyszentjánosi Állami Gazdaságban került sor. Valamennyi bemutatón igen nagy volt az érdeklődés. A bemutatók első napján a sajtónak, a mezőgazdasági üzemek — állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, kísérleti gazdaságok — vezetőinek, párt- és államigazgatási vezetőknek tartottak tájékoztatót. Ez alkalommal került sor a kiállított gépek szemléjére, valamint üzemeltetés során való megfigyelésére. Rendszerint szakmai tapasztalatcserével fejeződött be valamennyi bemutató. A megjelent szakemberek elmondhatták véleményüket a Magyarországon használatos csehszlovák gyártmányú mezőgazdasági gépeket illetően. A nagyközönség számára mindig a második napon került lehetőség a kiállítást megtekinteni. Valamennyi szakember a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott a látottak alapján. A Nagyszentjánosi Állami Gazdaságban pl. 24 munkagépet és 14 erőgépet láthattak munka közben a megjelentek, amelyek nagyban hozzájárulnak a termelés növeléséhez, valamint az emberi munkaerő kíméléséhez. Ezen a bemutatón részt vett a csehszlovák külkereskedelem attaséja Tornái Navrat elvtárs is. Valamennyi bemutató a csehszlovák—magyar barátság jegyében került megrendezésre és az új, korszerű gépek bemutatója még közelebb hozta egymáshoz a két szomszédos népet. A kiállításon megjelent szakemberek további sikereket kívánnak a csehszlovák üzemekben dolgozóknak, hogy még több traktor kerülhessen Magyarországra. LÁSZLÓ LÁSZLÓ, agrármérnök Az elmúlt év folyamán naponta ** átlagban 21 esetben fordult elő tűz, és átlagban egy órára eső tűzkár 23 333 koronát tett ki. A keletkezett tűzeseteknél meghalt 139 személy, köztük 21 gyermek és 698 személy szenvedett súlyos sérüléseket. A legtöbb tűzeset (1932) a mezőgazdaságban fordult elő. Gyakorlatban a tűz keletkezését teL jes egészében nem tudjuk meggátolni, de kellő megelőző rendszabályok érvényesítésével a minimumra tudjuk csökkenteni. Ezért fontos most, amikor még van reá mód és lehetőség, megfontolás tárgyává tenni és megvalósítani mind azt, amit esetleg elmulasztottunk. Talán nem lesz felesleges pár szóban megemlíteni mind azt, ami fontos tudnivaló az aratásnál. Elsősorban figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy a kombájnok üzemeltetése bizonyos mértékben bonyolult művelet, mely megköveteli, hogy minden egyes gépen szakember dolgozzon, aki ismeri működési folyamatát, szerkezetét, és tisztában van azzal, hogy a forró, kiszáradt gabonatáblákon hol és milyen tűzveszélyeket rejt magában és ami fő, ezeket nem kicsinyli, nem becsüli le, és szakértelmével a gép gondos szakszerű kezelésével ezeket meg Is tudja előzni. Másodsorban munkafegyelem betartása a fontos, mely megköveteli a kombajnlstától az állandó tűzbiztonság érdekében, hogy aratás közben is rendszeresen tisztogassa a kombájn motorját a reá üllepedett portól, pelyvától, szalmatörmeléktől és minden reárakodott piszoktól. Rendkívül fontos rendbetartani a kipufogócsövet és közvetlen környezetét az ott lerakódon portól, piszoktól, olajfoltoktól, mivel a kipufogőcső alsó könyöke munka közben felmelegszik és eléri a 550 C fokot is. A kombájnoknál rendszeresen kell lyet, ahol a szalma felcsavarodása előfordulhat, megfelelő védőberendezéssel — védőburkolattal ellátni. Ezeket a helyeket a kombájn minden üzemszüneteltetésével, megállításánál (tízórai, ebéd, uzsonnaszünet) rendszeresen ellenőrizni kell és megtisztítani az esetleges felcsavarodott szalmától. A robbanómotoroknál további tűzveszélyt az üzemanyag rejti magában s ezért az üzemanyagvezető csöveknek nemégő anyagból kell lenniök. Napon-A tűzveszély elhárításáról tisztogatni a kipufogó csövet is a koromtól, karbontól. Le kell ellenőrizni a kipufogó csőbe vezető könyököt is, megtisztítani a karbontól és nem szabad megtűrni, hogy a kapcsolásoknál a tömítésben valahol Is a legkisebb hézag, lyuk Is előforduljon. A túlhevülést előidéző hibákat ßtdig haladéktalanul el kell távolítani. Igen gyakori tűzkeletkezési ok a kombájoknál a szalmának a forgótengelyekre való felcsavarodása. Ennek megakadályozása érdekében félté' énül szükséges minden olyan beta ellenőrizni kell az üzemanyag vezetékeket, a tartályt, karburátort, olajhűtőt, olajszűrőt s a legfontosabb a kötési helyeket, hogy nem fordul-e elő üzemanyagszivárgás, mely hibát azonnal el kell távolítani. Igen gyakori tűzkeletkezési ok a múltban a hibás elektromos-berendezés volt. Ezért rendkívül fontos naponta leellenőrizni a villamosvezetékeket a kombájn elektromos berendezéseit. Nem szabad megtűrni a megkopott izolációt, megtört villamosvezetékeket, a villamosvezetékeknek laza reákapcsolását az akkumulátorra s magának az akkumulátornak hanyag, nem az előírásoknak megfelelő elhelyezését a kombájnon. Ha a kombájnt leállítjuk s a vezetője el is hagyja, feltétlen szükséges kikapcsolni az áramkört, ki kell húzni a kapcsolóból a kulcsot, hogy a villamosberendezés ne maradjon áram alatt. A kombájnnak üzemanyaggal való feltöltését nem szabad a gabonatáblán végezni, csakis leállított motornál lehet a tartályt üzemanyaggal feltölteni és azt is csak felhántott tarlón, vagy úton, de sohasem szalmán, tarlón. Úgyszintén a kombájnon a javítási munkát a gabonától legalább 30 méter távolságban (főképp vonatkozik ez az üzemanyagtartály javítására) a tűzbiztonsági rendszabályok betartása mellett kell elvégezni. A kombájnokat az aratási munkálatok idejére feltétlenül fel kell szerelni az alábbi eszközökkel: 2 db TETRA kézi oltókészülék (Tetra 6 literes), 2 db lapát, 1 db vesszősöprű, 1 db vizes ponyvadarab, 2 m2 nagyságban. Úgyszintén tilos a kombájnon dohányozni, és az már természetes, hogy minden esti munkabeszüntetés alkalmával, illetve munkakezdés előtt a kombájnokat rendesen meg kell tisztogatni, portól, szalmától, piszoktól és olajtól. (SLj;
