Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1968-06-01 / 22. szám

Megújhodási folyamat a Csehszlovák Vadászszövetségben A Csehszlovák Vadászszövet­­ség Szlovákiai Bizottságának elnöksége 1968. március 26-i gyűlésén foglalkozott azokkal a feladatokkal, amelyek a va­dászszövetségre hárulnak a CSKP KB decemberi'és januári határozatai alapján. Jóváhagyta azt a nyilatkozatot, amelyet lapunk áprilisi vadász-mellék­letében teljes egészében lekö­zöltünk. y Ezt a nyilatkozatot megküld­te az elnökség a CSVSZ minden Járási szervezetének és a szlo­vákiai bizottság minden egyes tagjának, hogy április végéig közöljék észrevételeiket és ál­láspontjukat. Egyidejűleg Tu­­pik, Pásztor, DuraCinsky és dr. Térén elvtársak részvételével egy külön bizottságot hozott létre, amelynek feladata az akciós program tervezetének összeállítása. A külön bizottság 1968. ápri­lis 18-i gyűlésén összeállította az akciós program keretét. E szerint az akciós program g alapvető részből állana: Az első rész általános, poli­tikai jellegű volna és szervesen kapcsolódna a párt akciós pro­gramjához. Ebben leszögezik a párt viszonyát az érdekképvise­leti, társadalmi szervezetekhez. A második rész tárgyalná a vadászat általános helyzetét a Csehszlovák Szocialista Köztár­saságban és a vadászszövetség föderativ felépítését. A harmadik rész a vadász­szövetség tulajdonképpeni kül­detésével, hatáskörével, szer­veivel és tagságával foglal­kozna. Alapvető határozat a vadá­szat megszervezésében is érvé­nyesíteni a föderatív felépítést, ami azt Jelenti, hogy Szlovákiá­ban teljesen önálló vadászszö­vetség alakulna, ugyanúgy, mint a cseh országrészeikben. Egy esetleges közös szerv a csehszlovák vadászok külföldi képviseletét és a nemzetközi kapcsolatait látná el. A CSVSZ SZB elnöksége 1968. április 22-1 gyűlésén megtár­gyalta az akciós program elő­zetes tervezetét.- Konstatálta, hogy eddig a dologgal aktívan foglalkoztáik és írásbeli javas­lataikat előterjesztették a SZB szakbizottságai (az ökonómiai és a vadbefogó bizottság kivé­telével) és a járási vadászati bizottságok egy része is. Né­mely járásban Igen alaposan foglalkoznak e kérdéssel s az egész tagságtól vagy a vadász­társulatoktól, mint a CSVSZ alapszervezeteitől kértek hoz­zászólásokat és javaslatokat. A beérkezett javaslatok nagy része hasonló és egyöntetű in­tézkedéseket követel. Egysége­sek a vadászat szervezetének föderatív felépítésében, politi­kailag és gazdaságilag önálló, nemzeti vadászszövetség fölállí­tásában Szlovákiában. Javasol­ják, hogy ezt az önálló, nem­zeti szövetséget azonnal hozzák létre, minden fölösleges huza­vona nélkül. Követelik új va­dásztörvény kiadását Szlovákia területére és megerősíteni a va­dászszövetség helyzetét a Nem­zeti Front keretén belül. Ren­dezni kell a vadászszövetség és az állami szervek viszonyát. A vadászszövetségre kell átru­házni a vadászjegyek kiadásá­nak jogát, a vadászat direktív vezetését és meg kell szüntetni a vadászat igazgatásának ket­tősségét. A szövetséget részesí­teni kell a vadászatból eredő deviza behozatalból. A vadász­szövetség új alapszabályait mi­nél előbb ki kell dolgozni. Ezekből leszögezni, hogy a szö­vetség fenntarthat vadászterü­leteket és különféle, pénzügyi­leg aktív, gazdasági intézmé­nyeket. E javaslatok realizálása céljából össze kell hívni rövid időn belül a vadászszövetség szlovákiai konferenciáját. Java­solják a vadászati folyóirat ön­állósítását, szétválasztását a halászattól, sőt önálló kiadó­­vállalat létrehozását is, amely a vadászati szakirodalom egész területét felölelné. Követelik önálló, szlovákiai vadászeb­­törzslkönyv vezetését. Javasla­tok érkeztek arra is, hogy újra kezdjék el Szlovákiában a va­dásztöltények gyártását, hogy ne legyen a töltényellátásban többé fönnakadás, mint például a múlt évben. A CSVSZ SZB elnöksége ez­zel kapcsolatban megtárgyalta a CSVSZ KB titkárának, Hruby elvtársnak levelét is, amelyben 4 országos szakbizottság létre­hozását javasolja s amelyekbe a szlovákiai bizottság képvise­lőit is meghívja. E bizottságok feladata volna az akciós prog­ram összeállítása, új vadásztör­vény kidolgozása, a szövetség új alapszabálynak javaslata és a vadászat szervezeti felépíté­sének kidolgozása. A fenti javaslatok gondos mérlegelése után a CSVSZ SZB elnöksége javasolja, hogy a fenti célokat a CSVSZ KB és a SZB külön-külön vitassa meg, s a két bizottság határozatait egy közös gyűlésen hozzák összhangba. Reméli az elnök­ség, hogy ez a javaslat, mely megfelel a hazánkban végbe­menő megújhodási és demokra­­tizációs folyamatnak és a fö­deratív államrendezés eszméjé­nek, belátásra és megértésre talál a CSVSZ KB-nál is. Ezen az alapon a CSVSZ SZB elnöksége a következő ha­tározatot hozta: 1. Tudomásul veszi az akciós program előkészítéséről beter­jesztett, előzetes jelentést. 2. Azt a különbizottságot, amely az akciós program ja­vaslatát dolgozza ki a SZB szakbizottságainak és a CSVSZ járási szervezetein ek hozzászó­lásai alapján, kiszélesíti dr. Polacko és ing. Hanák elvtár­sakkal. Egyúttal ezt a csopor­tot az akciós program előké­szítő bizottságának nevezi ki. 3. A szlovákiai fegyelmi sze­nátust, mint a SZB jogi szak­­bizottságát — dr. Polacko elv­társ vezetésével — megbízza új vadászati törvényjavaslat ki­dolgozásával, figyelembe véve, hogy egész állami vagy pedig csak szlovákiai törvény lesz-e időszerű. 4. A vadászszövetség új alap­szabályainak kidolgozásával dr. Térén elvtársat bízza meg, aki a legközelebbi elnökségi gyű­lésen benyújtja az alapszabá­lyok kidolgozására alakítandó külön bizottság névsorát. 5. Kifejti azt a nézetét, hogy az akciós program javaslatát, új vadásztörvény és új alap­szabályok tervezetét külön­­külön cseh és szlovák bizottsá­gok dolgozzák ki. A közös ér­dekeket érintő kérdéseket vagy e bizottságok vezetői tárgyal­nák meg, vagy pedig e bizott­ságok közös gyűlésén. A végle­ges szövegezést a közös érdekű ügyekben a két elnökség (KB és SZB elnöksége) közös gyűlé­sen hagynák jóvá; 6. A javaslatok alapján a CSVSZ SZB szakbizottságainak javaslatait fogadja el, kiegé­szítve a járási bizottságok ja­vaslataival. Egyidejűleg felhív­ja az ökonómiai és a vadbefogó szakbizottságot, hogy javasla­taikat haladék nélkül terjesz­­szék elő. 7. A munkamenetet úgy ha­tározza meg, hogy a fenti ala­pokból kiindulva az akciós program tervezetét május 15-ig álítsák össze. 8. Meghatalmazza Tupík el­nök elvtársat és Pásztor titkár elvtársat, hogy 1968. május 15, vagy 16-ra hívja össze az el­nökség gyűlését azzal, hogy ezt követőleg 1968. május 25-re összehívják a CSVSZ SZB plé­numának gyűlését. 9. Meghagyja Pásztor L. tit­kár elvtársnak, hogy készíttes­sen kivonatot a már előterjesz­tett javaslatokból, úgy, hogy azt 1968 május 3-ig szétküld­­hesse a különbizottság tagjai­nak. 10. Meghagyja Pásztor L. tit­kár elvtársnak, hogy azon kí­vül, amit a „Polovníctvo a rybár­­stvo“-ban meg lehet jelentetni, biztosítsa a „Vestník CSPS“ kü­lön kiadását is, amelyben mind a három alapokmány: az akciós program, az új vadásztörvény és az új alapszabályok javas­latai is megjelennének. E nyilatkozat kiadásával és közzétételével a CSVSZ SZB el­nöksége eleget tesz a tagság és a szakbizottságok azon óha­jának, hogy a jelenlegi helyzet­ről a tagságot folyamatosan tá­jékoztassa. Ezt a kezdeménye­zést az elnökség továbbra is folytatni fogja mind a „Polov­níctvo a rybárstvo“, mind a „Vestník CSPS“ hasábjain és más, hozzáférhető eszközök­kel is. A Csehszlovák Vadász­szövetség Szlovákiai Bizottságának Elnöksége [Ford.: Kimer) Biológusok véleménye a farkasról Amíg az európai közvélemény a farkast általában közveszé­lyes, vérengző fenevadnak tartja, addig más földrészeken kissé „elnézőbbek“ vele szemben. így például Észak-Amerika renge­tegeiben éveken ít tanulmányozták a farkasok életmódját és tanulságos kísérleteket végeztek velük. A vadonban élő egyik biológus a következőket állította: — Semmiféle bizonyítékról nem tudok, amely szerint az egészséges farkas megtámadta volna az embert. Kivételt képez természetesen a kölykeit védelmező nőstény, vagy a veszett farkas. Veszettség esetén azonban nemcsak a farkas, hanem a nálánál jóval gyengébb állatok is támadásba lendülnek, így a kutya, a macska, sőt a nyúl is. Egy másik tudós kerek három évet töltött az észak-amerikai Superior tó térségében és a következőket figyelte meg: — Akárhányszor sikerült a lakmározó farkascsordát prédá­jától elkergetni, amit pedig a legtöbb házőrző kutya sem haj­landó eltűrni. Ha nem is támadja meg gazdáját, legalábbis morgással fejezi ki nemtetszését. — Megfigyeltem, hogy egy 15 tagból álló farkascsorda minden harmadik nap leterít és felfal egy kanadai rénszarvast. Mindig csak kivénhedt, el­gyengült, vagy egészen fiatal egyedeket támadtak meg, amivel hozzájárultak a rénszarvas-állomány egészségének, erőnlété­nek fenntartásához, a járványos betegségek távoltartásához. Es különben is — fejezi be cikkét a Nature and Science — vajon nem pusztítja-e a macska az egeret, az ember pedig jóformán mindent, ami útjába kerül? Feldolgozta: K. E. APRÓHIRDETÉS Törzskönyvezett Német vizsla kölyköt vásárolnék. (Ot héttől három hónapos korig.) Cím a szerkesztőségben. , VADASZ 2 HAlASZ

Next

/
Thumbnails
Contents