Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-06-01 / 22. szám
KBnyvhét, kBnyvek, írók, olvasflk Hagyományok nélkül Ä csehszlovákiai magyar Irodalom fél évszázados múltjában sok minden megtalálható. A háromszori semmiből való kezdés, a semmi talajára alapozás minden gondjától a minőségi és mennyiségi változások, a kiteljesedés, a látszólagos és valós eredményeikig. Volt minden: kiállítások, Író—olvasó találkozóik, meddő és termékenyítő vitáik, de könyvhét még soha. A könyvhétnek nincsenek hagyományai. Irodalmi tudatunkban nem él, nem kapcsolódik semmihez. Ezek után szinte magétól adódik a kérdés; van-e létjogosultsága, szükséges-e? A válasz egyértelmű: igen. Szükség van rá. Sőt, nagyon nagy szükség van rá. Hogy miért? Elsősorban azért, mert van Irodalmunk — és minden szerénytelenség nélkül mondhatjuk, hogy rangos és színvonalas a csehszlovákiai magyar Irodalom —, s másodsorban azért, mert*— s ez már komolyabb ok — nincs olyan kapcsolata az Itt élő magyarsággal, amilyennek lenni kellene. S ez nem azért van így, mert nem szeretik, vagy hogy az igényeket nem elégíti ki, hanem egyszerűen azért, mert az olvasók hibája. Ha ennek az okát keressük, másfelé kell nézni. Könyvkiadásunk önállósága, helyesebben függősége volt az elsődleges oka annak, hogy nem alakulhatott ki közvetlenebb kapcsolat a könyv és az olvasók között. A függő viszonyban lévő kiadó nem fordíthatott kellő anyagi és emberi energiát a népszerűsítésre. Népszerűsítés nélkül pedig — ezt ma már mindenki Ismeri — a legjobb minőségű áru sem fogy. S a könyv is végső soron — áru. Létét is ez a viszonylagos helyzet szabja meg. A kereslet—kínálat kölcsönhatása. S bizonyos fokon ez magyarázza a lehetetlenül alacsony példányszámokat Is. Évente — a maximumot véve alapul — megjelenik 18—20 könyv hazai szerzőtől: a verseskötetek 400—800 példányban, a széppróza legfeljebb 1500—2000 példányban, összesen tehát évente legfeljebb 20 ezer kötet könyvről van szó, amelynek legalább egyharmadát átveszi Magyarország. Ez azt Jelenti, hogy a hazai könyvpiacra ebből alig 15 ezer darab Jut. Ha ezt elosztanánk az itt élő magyarok számával, olyan eredményt kapnánk, amely egyáltalán nem elégítheti ki a valóságos igényeket. Hogy ez megváltozzon, arra szolgált az első könyvhét is. Szervezés, népszerűsítés Minden akciót látható külső Jelek visznek a köztudatba. A külső jelek hatása — tömeghatás. A ml első könyvhetünket a lévai Járásban egyetlen kézzel Írott plakát jelezte — Csatán. A Járási székhelyen azonban egyetlen látható emléke sem maradt. Ezt nem megrovásnak szánom, hisz tudom hogy a CSEMADOK Járási titkárságának ezer a gondja, s mindenre nem telik az idejükből. ... Az első magyar köynvhétről van szó. Mikor a kiadóban ezzel kapcsolatban sajtóértekezletet tartottak, a Slovenská Kniha vezetője Is Jelen volt. Ennek alapján feltételezem, hogy a Slovenská Kniha üzletvezetőit értesítették a nevezett akcióról. Ennek ellenére sem Léván, sem Zsellzen, sem Ipolyságon a könyvesboltok kirakatában nem láttam csehszlovákiai magyar Író könyvét. Pedig én valahogy úgy képzeltem el, hogy az ilyen alkalommal ez a legkevesebb, amit meg kellene tenni. Ennek kapcsán egy további gondolatom is volna. Könyvesboltjainkban majdnem mindenhol külön vannak a szlovák, a cseh, az orosz stb. könyvek. Mi volna, ha a szlovákiai magyar irodalom is kapna egy külön polcot? Már csak azért is, hogy a könyvvásárlók könynyebben eligazodjanak. Ez is lehetne egyik formája a hazai kiadványok népszerűsítésének. A propagandáról, a külső érdeklődés-felébresztésről már beszéltem. A tényleges szervezésről még nem. A lévai járásban szöges ellentétben az előbbiekkel, ezen a téren minden nagyszerűen sikerült. Négy nap alatt hét író—olvasó találkozón vettünk részt. ■ Ipolyságon és Léván kettőn— kettőn, ezen kívül Zsellzen, Csatán és Káinén találkoztunk az olvasókkal. E találkozóik légköre sok esetben meghaladta minden várakozásunkat. Csak könyv volt kevés. Sajnos. Szolgáljon ez tanulságul a jövőre. -gs-Új könyvek A TÁTRÁN MAGYAR ÜZEMÉNEK LEGÜJABB KIADVÁNYAI A MATESZ júniusi terve Június 1 Kisgéres 19,30 Őri muri „ Szilice „ Nem angyal a feleségem Június 2 Királyhelmeo „ Őri muri „ Szádalmás „ Nem angyal a feleségem Június 4 Pólyán „ Nem angyal a feleségem „ Rimaszombat „ Őri muri Június 5 Nagykapns „ Nem angyal a feleségem „ Peder , Őri muri Június 8 Pilis „ Nem angyal a feleségem „ Feled „ Őri muri Június 7 Kistárkáhy „ Nem angyal a feleségem „ Tornaija „ Őri muri Június 8 Kisgéres „ Nem angyal a feleségem „ Gömörhorka „ Őri muri Június 9 Királyhelmeo „ Nem angyal a feleségem „ Bússá „ Őri mari Június 12 Tamási „ Őri muri „ Madar „ Nem angyal a feleségem Június 13 Diószeg 11,00 Őzikék és a farkas Június 14 Komárom 19,30 Ludas Matyi Június 15 Rohovce „ Ludas Matyi Június 18 Negyed „ Őri muri „ Ipolyság „ Nem angyal a feleségem Június 17 Pozsony „ Ludas Matyi Június 21 Vágkirályfa „ Szt. Antal csodája — Május i, Izsa „ Nem angyal a feleségem Június 22 Taksony „ A bosszú „ Csúz „ Nem angyal a feleségem Június 23 Felbár „ Őri muri Június 27 Nagymegyer „ Ludas Matyi Június 28 Nagymegyer „ Ludas Matyi Június 29 Felsőpatony „ Szent Péter esernyője t Június 30 Bős „ Nem angyal a feleségem „ Gímes „ Őri muri Hagyományossá kell tenni a Daloló Ipolyvölgye dales táncünnepélyt! THOMAS MANN: „Egy szélhámos vallomásai“. — Megjelent az Európa Könyvkiadó gondozásában, a „Világirodalom Remekei“ sorozatban. Ara: 22.— korona. Ismeretlen kínai szerző regénye a XVI. század végéről. Címe: Szép asszonyok egy gazdag húsban. — A történet a Szung-dinasztla idején játszódik, Hujcung császár uralkodása alatt. A kát kötet ára: 37.50 korona. SZERB ANTAL: „A Pendragon legenda". — Varázsos walesi táj viszi el az olvasót oda, ahol a képzeletszülte kísértetvilág a kor valóságos kíséreteivel ütközik össze egy hatalmas örökségért folyó izgalmas hajsza keretében. Ara: 22.— korona. FEKETE ISTVÁN: „Barangolások“. — A természet és a múlt áhítatos szeretetével Irt, finom llrájú könyv hangulatát Ízlésesen elevenítik meg Csergezán Pál illusztrációi. Ara: 14.— korona. RÖNASZEGI MIKLÓS: „Indián halál“. — Izgalmas csatározások, erdei lopakodások, elkeseredet párbajok és derűs pillanatok váltogatják egymást ebben a regényben. Ara: 18.— korona. CHARLES-LODIS PHILIPPE: „Marie Donadieu“. — Egy szenvedélyes nő története, akinek érzelmei mindig fontosabbak előítéleteinél. Szerelmi regény. Ara: 18.— korona. GEORGES SIMEON: „Maigret és a szombati kliens“. — Izgalmas detektívregény. Ara: 14.— korona. KÜRTI ANDRÁS: „A csodálatos mukátor“. — A humort, izgalmat és a valóságot, valamint a fantasztikumot egyesítő kisregény, amely az olvasót megnevetteti és elszórakoztatja. Ara: 7.— korona. Az immár másodszor megrendezett Daloló Ipolyvölgye dal- és táncünnepélyről — amelynek lebonyolítására Ipolyszakállason került sor — két levelezőnk is beszámol. Mit tehet ilyen esetben a rovatvezető? Mindkét levélből kiragadja a leglényegesebb mondanivalót — bölcs salamoni Ítélet alapján. MOLNÄR FERENC: „A Pál utcai fiúk“. — Közismert ifjúsági regény. Ara: 9.— korona. MESÉSKÖNYVEK „A bőbeszédű teknősbéka“. — Ausztráliai, polinéziai, indonéziai, kambodzsai, burmai, kasmíri és indiai mesék. Ara: 30.— korona. „Első meséskönyvem“. — Tréfás és tanulságos állatmesék, a gyermekek életével foglalkozó kis történetek és versek gazdag választéka. Ara: 22.— korona. VÄRNAI ZSENI: „Tündérkert“. — Tündérkertbe, virágbálba viszi álomvizek hátán a költő kicsi olvasóit, abba a mesevilágba, melyben minden meleg szavú és tiszta, légies és Játékos. Ara: 12.50 korona. MIKES LAJOS: „Sanyi manó könyva“. — A század eleji magyar gyermekirodalom egyik feledésbe ment értékét fedezi fel a mai fiatalok számára ez a könyv. Ara: 9.— korona. Belányi János, Deménd: A CSEMADOK lévai járási vezetősége, valamint az ipolyszakállasl szövetkezet, a helyi CSEMADOK és a többi tömegszervezet Jóvoltából került sor a Daloló Ipolyvölgye ének- és táncünnepély megrendezésére. Az AKI szabadtéri színpadára mintegy ezer kultúrára szomjas néző sereglett össze. A megjelentek szívélyesen köszöntötték Lőrincz Gyula elvtársat, aki meleg szavaival még meghittebbé tette az ünnepélyt. Az ünnepélyen jelen volt a Magyar Népköztársaság pozsonyi főkonzulja, Sztankó Pál elvtárs, valamint a Járási Pártbizottság több képviselője is. A több mint négyórás kulturális műsor keretében fellépteik a csata!, oroszkai, lévai, palásti, nagytúri és ipolyszakállasi CSEMADOK tánccsoportjai. S első ízben mutatkozott be a negyvenöttagú helyi énekkar, Marsai Ferenc tanító vezetésével. Hegedűs Béláné népdalokat adott elő. S a pozsonyi I. népdal és táncdalfesztivál országos döntőjén második A háború esküdt ellensége a harminc és egynéhány grafikus, festő és szobrász, akik a második világégésben a magyar hadsereg hősi magatartásáról, indulatairól és megpróbáltatásairól emlékeztek meg a Kultúra és Pihetlés Pánkjának előcsarnokában bemutatott, nem nagy teljesítményű, de komoly eszmei mondanivalójú tárlatán. Ilja Ehrenburg mondta, hogy a toll erősebb a hidrogénbombánál. Az író tollára gondolt. De a grafikus tolla nyomán született rajz, és a piktor ecsetével alkotott festmény, meg a szobrász-formálta plasztika is heves szenvedéllyel, átütő erővel hat tudatunkra, s irányítja akaratunkat. Képes magával ragadni és a béke mindenáron való védelmezésére ösztönözni. A magyar fekete-fehér művészet legnevesebb alkotói közül itt szerepel Hincz Gyula, aki kivételes művészi érzékenységgel, sajátos szellemi beállítottsággal reagál az élet jelenségeire, s arról való véleményét, elmélyült felfogását őszinte beleérzéssel, költői átírással fejezi ki. Nagy témájából: a Béke-sorozatból láthatunk néhány megkapóan szép lapot. — Raszler Károly is igényes hirdetője a szabadság és béke eszményének. Az 1919-es Tanácsköztársaság, és a négerekkel kapcsolatos faji problémák képezik karcai motívumát. — Reich Károly technikai és eszmei igényességgel emlékeztet a felszabadulásra. — Kass János finom tollvonásai egy szovjet katonát elevenítenek meg, kinek életteljes mozdulatai az ősi pusztai lovasok lendületét, ám a fegyelmezett harcos tudatosságát is éreztetik. — Bükkösi Gábor Hajnali támadása az anyag egyik legkiegyensúlyozottabb, legszebb rézből járhatóvá tevő katonák lázas igyekezetét. Majd borongós barna homályból két őrségen álló, minden idegszálával éberen figyelő katona képe tűnik elő. Legéndi József nagyméretű kompozíciója; a Fasizmus ellen dinamikusan, szenvedélyes ritmussal, expresszív eszközökkel vet vászonra egy fegyveres rohamot. Az Ör című képen finom palettájának színeit ragyogtatja. A felkelő nap ban fázós, merev fáik előtt egynéhány agyonfáradt katona áll, akik még alig merik elhinni, hogy vége az öldöklésnek. A kisméretű bronzszobrok egy része nagy emlékművekhez készült tanulmány, a többi pedig önálló mű. Kiss Sándor Partizán temetése szuggesztíven .fogalmazott halottvivővel és a lepelbe burkolt merev tetemmel, megrázó kompozíció. Tar István lobogóhajú, őserejű asszonya magasra emeli a Béke fáklyáját. Mikus Sándor Székesfehérvár felszabadulását ünnepli forró lelkesedéssel egy jelképes érvényű férfi alakkal. Kocsis András klasszikus redőjfi köntöst viselő erőteljes nőalakot mintázott, a béke szép szimbólumát tartó galambbal. A magyar képzőművészek alkotásainak árnyalt és sokrétű kifejlesztésű formái, színei és vonalai mélyről feltörő érzések és gondolatok tolmácsai. Hiteles tolmácsai minden létezés alapfeltételének: a Békének. A Béke elengedhetetlen fontosságának. Minden dolog lényegének, az emberi élet értelmének. A Béke az az eszmény és eszme, amiért minden törekvésünkkel és erőnkkel harcolni kell, s harcolni érdemes. BÄRKÄNY JENÖNÉ A békéért harcoló magyar képzőművészet alkotásai Pozsonyban metszete. — Mészáros Lajos: Átkelés a Tiszán című karca a sötét és világos tónushatások ellentétességével maivá, élővé varázsolt egy már múltbeli, történeti Jelenetet. — A miskolci Jónevű Feledi László egy romos utcarészlet előtt rögzíti a szovjet és magyar katonák baráti kézfogását. Több olajfestménnyel szerepel Bükkösi Gábor. Komor felhők, kékes árnyak között szemlélteti a hídépítők fontos felelősségteljes munkáját, s a budaörsi utakat újsugárözönével szembenéző katona megfáradt vonásai szinte kisimulnak a hajnal fényében. A gyászoló anya és feleség tragikus fájdalmát Is átéléssel érezteti. S az 1945-ös év feloldódó élményeit, egy megmaradt gyermekét hevesen magához (Slelő anya képébe sűríti. Gyimesi Lajos az Éjjeli hadgyakorlatok komor feszültségét, s egy derűsebb olaj és tempera képén meg a kukoricagyűjtést veszi ecsetjére. Az 1945-ös Buda romokban heverő házal, a februári fagy-és harmadik helyen végzőket is szeretettel üdvözölhette a közönség. Pál Elemér, Zalaba: A Daloló Ipolyvölgy c. dal- és táncünnepélyen fellépő kultúrcsoportok fellépése Jó főpróbája volt a zsellzi területi, valamint a gombaszögi országos dal- és táncünnepélynek. Mindent egybevetve: a rendezéssel mind a szereplőik, mind a nézők elégedettek lehetünk. Színvonalas fellépéseket láttunk. Talán a közönség hálásabb is lehetett volna, ami az egyes műsorszámok értékelését illeti. Véleményünk szerint hagyományossá kell tenni a Daloló Ipolyvölgy dal- és táncünnepélyt. Ez a kulturális rendezvény hivatott legfőképpen az Ipoly völgyében élő magyarság kultúráját, szokásait feleleveníteni, amely már az ipolyszakállasiak Jóvoltáboól bontogatja szárnyait. Jól sikerült az Erdőszéli Találkozó Az idei nagydaróci „Erdészéit Tolól* kozó“ — a losonci járás ez évi elsó körzeti CSEMADOK ünnepélye — az elózó éveiknél is jobban stkerült. Fokozta a rendezvény iránti érdek* lódést az is, hogy elsó ízben már bu*. dapastt vendégszereplók is felléptek. Madarász Katalin, Gaál Gabriella és Dórt József magyar népdalénekesek nagy sikert arattak. De komoly sikert könyvelhetnek el a Nagydaróci Kilenc* éves Alaptskola tanulói, akik ének és táncszámaikkal kellemes perceket sze* reztek a mintegy másfélezer nézőnek. Osztatlan siker koronázta a Fülekt Palóc Népi Táncegyüttes fiatal gárdá* fának fellépését is: a Palotás tánc cal remekeltek. A műsort a losonci járási táncdal* fesztiválon is sikeresen szerepló Ander Kató, Balázs Éva, Szalag János és Ktss József énekszámát tették váltó* zatossá. A nagydaróciak példája követésre méltó, hiszen ónálló kulturális munkára késztet, szórakoztatja a falvak közönségét, az együtteseknek, egyéneknek fellépést lehetősége* biztosít és egészséges szocialista nemzeti ön* tudatra nevel. Sólyom L. SZABAD FÖLDMŰVES "J 1988. június 1.
