Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-01-20 / 3. szám
Bratislava, 19B8. január 20. Ära 1,— Kßs XIX. évfolyam, 3. szám. Szakmelléklet: Közöljük: a Csehszlovák és a Magyar Rádió és Televízió jövő heti műsorát Mezőgazdaságunk mérlege A Földművelés- és Élelmezésügyi Minisztérium dolgozóinak legutóbb Prágában megtartott sajtóértekezletén Jan Burlán mérnök, főosztályvezető a tavalyi eredményekről és az Idei feladatokról szólva megállapította, hogy a múlt év a mezőgazdaságban a háború utáni időszak legsikeresebb esztendejének tekinthető. A mezőgazdasági termelés az 196ß. évi — ugyancsak kedvező — helyzethez viszonyítva 2,5 százalékkal (ebből a növénytermesztés 3,6 és az állattenyésztés 1,4 százalékkal) emelkedett. A háború előtti helyzettel szemben ez a gyarapodás 14,2 százalékot tesz ki. Ezeknek az eredményeknek megfelelően — melyek a mezőgazdasági földek kiterjedésének 611 ezer hektárral való csökkentése ellenére is a termelés intenzitásának fokozásával voltak elérhetők — pl. a húsfogyasztás 1967- ben 250 százalékkal, a tojás és a tejfogyasztás 86, illetve 19 százalékkal volt több, mint 1936-ban. Olyan siker ez, mellyel magában véve elégedettek lehetnének a szakemberek, ha egyúttal nem látnák a fogyatékosságokat is. A kedvezőtlen jelenségek egyike a kereslet és a kínálat közötti még mindig szembetűnő és sok felesleges szóbeszédre alkalmat szolgáltató aránytalanság. Ezt a problémát igyekszik kiküszöbölni az új gazdaságirányítási rendszer elvei alapján készült, gazdaságpolitikánk programját tükröző 1968. évi terv is. A a terv legfőbb küldetése tehát hozzájárulni az egyensúly helyreállításához a népgazdaságban, valamint a mezőgazdaság és az élelmezés fejlesztésének biztosítása 1970-ig. Hogyan valósítható meg e nagyratörő célkitűzés? Természetesen több fontos intézkedéssel, mindenekelőtt a beruházások terén, melyekre az előirányzott összeg az idén sem kevesebb 10 milliárd koronánál. Ez teszi lehetővé több nagyteljesítményű tejüzem építkezési munkáinak megkezdését még ebben az évben, mint pl. Znojmoban, Jindfichűv Hradecben, Sabinovon, Luőenecen és másutt. Szárítóberendezésekkel Rimavská Sobotán és Nővé Zámkyban számolhatunk. Ceské Skalicén, Bratislavában és Mladá Boleslavban húskombinátokat fognak építeni, amelyeknek mindegyike legalább 100—150 millióba kerül. A siker feltétele persze a gyors munkaütem és a technológiai berendezések fennakadásmentes szállítása. Sok bírálat érte az utóbbi években a gombamódra szaporodó, be nem fejezett építkezéseket. Ezért a további ráfizetések megakadályozása érdekében az új építkezések megkezdésének feltételei sokkal szigorúbbak lesznek, az eddigieknél. Mi biztosítja a mezőgazdasági dolgozók anyagi ösztönzését? A többi között ezt célozza a lakásépítkezések fejlesztése is. A terv szerint 1970-ig összesen 70 ezer lakás átadására kerül sor. Ezenkívül a dolgozók jövedelmének rendezéséről is folynak már tárgyalások. A szövetkezeti tagok keresetének szintje 1970-ig eléri az ipari dolgozókét, az állami gazdaságok dolgozói pedig az ipari dolgozók fizetésének 92 százalékát kapják majd átlagosan. A dolgozók anyagi ösztönzését célozzák a megkülönböztetett pótlékokkal kapcsolatos módosítások is. A pótlék ezentúl a szerződéses mennyiségen felüli szállításokra is esedékes. Ilymódon és még sok más igényes feladat megvalósításával biztosítható az élelmiszerpiac jobb ellátása, ami azt jelenti, hogy az eddiginél is nagyobb mennyiségű, jobb minőségű és összetételű, sőt többfajta élelmiszer áll majd a lakosság rendelkezésére. A számítások szerint 1970-ben 11,5 százalékkal, azaz 6,7 milliárd korona értékű élelmiszerrel lesz több a piacon, mint 1967-ben volt. A szakemberek azonban még ezekkel az eredményekkel sem elégszenek meg. A nyersanyagbehozatal kiküszöbölésére törekedve a mezőgazdasági árútermelést az 1967. évi helyzethez viszonyítva 1970-ig 14,1 százalékkal akarják növelni. Nagy súlyt helyeznek a takarmányalapra is, melynek növelése a mezőgazdasági üzemek fokozatos függetlenítése érdekében nem éppen könnyű feladat. A gabonatermesztés a terv szerint 1970- ben 6,9 millió tonnát fog kitenni. A hektárhozamok fokozásával 1,25 millió tonnával vagyis kb. 22 százalékkal meghaladja majd az 1934—38-as évek átlagos szintjét. Ha tehát a gabona árűtermelésnek idei színvonala nem változik, akkor megteremthetők a takarmányalap stabilitásának a feltételei az állattenyésztés fellendítése érdekében. A további terv szerint, az eddigi 3 millió tonnányi takarmánykeverék helyett 1970-ben — a takarmányipar kiépítésével — 5 millió tonnát fogunk előállítani. Mindez persze a vegyipartól is függ, mert 1970-ben hektáronként már 187 kg műtrágyával, vagyis az 1961—65. évi átlagnak több mint a kétszeresével számolunk. Milyen szerepet szántak a feladatok megvalósításában a járási mezőgazdasági társulásoknak? A lakosság jobb élelmezésének biztosítása és ezzel a termelő erők gyorsabb ütemű s hatékonyabb fejlesztése sokban függ a járási mezőgazdasági társulásoktól. A köztársaságban ma nyilvántartott 65 társulás (ebből Szlovákiában 12) legsürgősebb feladatainak egyike a tervek pontos és lelkiismeretes kidolgozásának, valamint a szállító és átvevő üzemek közötti szerződések megkötésének biztosítása. Noha a szlovákiai kerületek üzemelt ez utóbbi követelmény terén nem terheli mulasztás, a többi kerületben a mezőgazdasági üzemek nagy része még nem fejezte be a szerződések megkötésével kapcsolatos tárgyalásokat. j Kardos Márta Kedvező változások a különböző árpótlékokban Az év elejétől érvényes rendelet szerint, a mezőgazdasági Szemek újabb előnyökben részesülnek. A jövőben nemcsak a szerződéses árueladás mennyiségért kapnak különbözeti járulékot, hanem az egész eladott árumennyiségért. Továbbá módosítják a növekedési prémiumot, mégpedig a termékek csoportjai szerint. A gabonafélék, valamint a kései burgonya hároméves átlaghozamán felül minden bevételezett 100 korona után 100 korona növekedési prémiumot kap az illetékes mezőgazdasági üzem. A többi kiválasztott' növényfajtákért, például a korai és ipari burgonya, repce, len, ültetőanyag, minden 100 korona bevétel után 60 koronát kapnak a mezőgazdasági üzemek. Természetesen itt is a három éves átlaghozamon felüli mennyiségről van szó. Az állattenyésztésben továbbra is 50 korona prémium jár minden 100 korona értékű növekedés után. A sertéshús eladási árában is változások állnak be. 70—80 kg-ig, valamint a 85—115 kg-ig a hfzósertések minden kilója után a mezőgazdasági üzemek 50 fillér árpótlékot kapnak. Természetesen ez az árpótlék nem lesz figyelembe véve mini bevétel, a különbözeti pótlék összegének meghatározásakor. A hivatalos közlöny az említett intézkedések mellett a választási malacok felvásárlásához is kiegészítő magyarázatot fűz. E szerint hivatalos felvásárlási árat csak azokért a választási malacokért (12—20 kg élősúly) fizetnek, amelyek eladására az adás vételi szerződések alapján került sor. A szerződésen felüli malacok (20 kg-on felüliek) árának kialakulása az illetékes felek megegyezése alapján szabadár formájában jön létre. A sík vidéken az építkezés varázsol dombot a szánkázó gyerekeknek. Négy év eredményei Négy év aránylag rövid idő, elpereg észrevétlenül s amit hoz, részévé válik napjainknak, megszokjuk és elmegyünk mellette anélkül, hogy kérdések ébrednének bennünk; anélkül, hogy egy pillanatra megállnánk és eltöprengenénk afelett, ami valóságként egyszerűnek tűnik, mert szükséges. Tudomásul vesszük létezését, tudatunk rögzíti, de ezen túl ritkán jutunk el. Pedig minden mögött ott áll az ember, s az emberi törekvés és alkotókészség. S mindez jelentőségében méginkább megnő, ha egy járás egészét próbáljuk áttekinteni. Már pedig lassan elérkezik ennek az ideje is, hiszen az idén új választásokra készülünk, s az előző választásokon megválasztott képviselők négyéves munkáját értékeljük. S ha ezt tesszük, van rá ok: Az eredmények pontosan megmutatják, mennyit lépett előre az elmúlt négy évben nemzetgazdaságunk. S ha a dunaszerdahelyi járást nézzük, ez az előrelépés méginkább szembetűnő. S nem csupán azért, mert az elmúlt választási időszak alatt kapta meg a járás a Munkaérdemrendet, hanem azért is, mert olyan problémákkal kellett szembenézniük, amelyek sok esetben emberfeletti energiát és szorgalmat követeltek. Hogy mást ne említsek, példának talán elég az 1965-ös árvíz. Hogy milyen terveikkel indult a JNB, s hogy a tervekből mit valósítottak meg a dunaszerdahelyi járásban, arról Miklós István a járási nemzeti bizottság elnöke tájékoztatott. — A jelenlegi választási időszakra jóváhagyott programtervbe nem vettünk fel sok feladatot, hogy erőnket és lehetőségeinket ne aprózzuk el. A gazdasági tevékenység szakaszán egyetlen célt tűztünk magunk elé — a lakosságnak nyújtott szolgáltatások maximális fejlesztését. A beruházások terén arra törekedtünk, hogy minél jobban meggyorsítsuk az építkezéseket főleg az iskolaügy, s az egészségügy részére. Ezen kívül lényeges pontként szerepelt terveinkben az utak kérdésének megoldása. — Terveink megvalósításába kedvezően játszott bele az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése. Meg kell azonban mondani, hogy ez nem ment egyik napról a másikra. A nemzeti bizottságok gazdasági önállóságának növelése 1966-ban kezdődött meg azáltal, hogy a költségvetésből fennmaradt részt továbbra is saját céljaikra használhatták fel. Ezzel megszűnt a direktív irányítási módszer, amely korábban negatív eredményeket hozott a nemzeti bizottságok gazdálkodásában. A gazdasági eredmények iránti anyagi érdekeltség bevezetésével azonban létrejöttek a szükséges előfeltételek a meglévő eszközök gazdaságosabb felhasználására. Az így létrejött vagy fennmaradt anyagi többlet az illetékes nemzeti bizottság tartalék- és fejleszesi alapjába került. A nemzeti bizottságok nagyobb gazdasági önállósága a nem tervezett bevételek biztosításában is megnyilvánul. Ilyenek például az állami tulajdonban lévő lakások eladása, helyi illetékek, kis üzemegységek gazdasági eredményei stb. — Ennek eredményei a költségvetésben is megmutatkoznak. 1964-ben a járási nemzeti bizottság költségvetése 92 millió 900 ezer korona volt, s ebből 69 milliót a központi költségvetésből kaptunk. Ezzel szemben az elmúlt évben már 113,4 millió koronára emelkedett járásunk költségvetése, viszont a központi dotáció 36,5 millióra csökkent. — Mindebből világos, hogy a gazdasági önállóság a nemzeti bizottság szempontjából helyes s természetesen ennek hatása minden téren kedvezően érezteti hatását. Ugyanis az utóbbi időben a szolgáltatások fejlesztése jelentősen meggyorsult. Járásunkban 32 községben van kisebb üzemrészleg, 182 szakmával, amelyek 452 állandó és 205 kisegítő dolgozót foglalkoztatnak, s az elmúlt évben 20 millió koronás forgalmat bonyolítottak le. — A CSKP XIII. kongresszusa a nemzeti bizottságok figyelmét oda irányította, hogy fokozottabb gondot fordítsanak az életkörnyezet állandó javítására, járásunkban e téren bizony sok megoldani való volt és még ma is van. Ez részben összefügg falvaink jelenlegi helyzetével. E téren egyik legfontosabb feladat, a lakásépítés. Járásunk területén 1964—67 között 2293 lakás épült. Ezzel kapcsolatban járulékos feladatok is mutatkoztak. Oj villanyhálózatok és utak építését kellett szorgalmazni. Azonban nemcsak az új utak építését kellett elvégezni; a meglévőket is portalanítani kellett, hisz e téren kerületi viszonylatban az utolsók között voltunk Ma azonban már más a helyzet. A járás területén lévő utck 74 százalékát portalanítottuk s ezt a munkát tovább folytatjuk. — A nemzeti bizottságok részt vesznek a mezőgazdasági termelés fejlesztésének biztosításában is. A munka Itt közvetett, s főleg a munkaerőelosztás kérdésének megoldásával és szervezésével foglalkozik. Fontos feladat a fiatalok megnyerése. Az utóbbi két évben e téren jelentős sikereket értünk el, ugyanis 747 fiatal került a mezőgazdasági termelésbe. Viszont komoly probléma, hogy a fiatalok nagyobbik hányada nem rendelkezik szakmai képesítéssel. — Pártunk XIII. kiyigresszusa kihangsúlyozta a nemzeti bizottságok és a társadalmi szervezetek közötti együttműködés szükségességét. Ezért 1966-ban a járási szakszervezeti tanáccsal közös tervet dolgoztunk ki s ezt tavaly is hasonló módon folytattuk. Ennek köszönhető, hogy több olyan beruházási építkezést kezdhettünk el, amelyekkel különben várni kellett volna. A nemzeti bizottságok és egyéb szervezetek közötti együttműködés területén jó eredmények mutatkoznak azokban az akciókban, amelyeket az EFSZ-ekkel együtt végeztünk. így épült fel közös erővel a dióspatonyi és felsőpatonyi kultúrház. De ide kell sorolni a nyáradi kultúrházat és a tejfalusi óvodát is. Ogy véljük, a jövőben ezt az együttműködést tovább kell fejleszteni. Az ilyen jellegű együttműködést további szervezetek felé is ki akarjuk fejleszteni. Gondolunk itt például a CSISZ-re, a CSEMADOK-ra s a testnevelési szervezetre — ez esetben főleg a kulturális és sportlétesítmények építésével kapcsolatosan. — jelentős feladat hárul a nemzeti bizottságokra a lakosság között végzendő kulturális-nevelési tevékenység kibontakoztatására, s ezen belül az iskolaügy fejlesztésére. A nemzeti bizottság nevelő-szervező tevékenysége túlnyomó részt erre a területre összpontosul. Az utóbbi időben megkülönböztetett figyelmet fordítottunk a tanítók lakásproblémájának megoldására. Tavaly 16 tanítói lakásegység építését kezdtük meg az állami lakásépítés keretén belül. Azon kívül az iskolák mellett újabb 16 lakásegység épült a beruházási építkezések keretében. (Folytatás a 2. oldalon.) méhész"
