Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1968-05-18 / 20. szám

Gondolatok a mezőgazdák szervezetének kialakítása kapcsán «■■■■■■■■■MaMaHnfaMiMMnMMiiPMi r-- i i ■ un n :—rrn T—— Az az évszázados, sőt évezredes jelszó, hogy „egységben az erő“ napjainkban is mint igen időszerű mondás jelentős szerephez jut. Igenám, de milyen legyen ez az egység? — vetődik fel a kérdés. Nyúljunk egy érthető magyarázathoz. Az emberi test egysége külső látszatra törzsből, végtagokból és fejből áll, de tudjuk, hogy az ember keljeiében érző szív dobog, agyában pedig építő gondolatok követik egymást. Egy vég­tag, például a kéz, a tapasztalt túlságos hideg érzetét saját idegszálán keresztül továb­bítja az agytekervények vele kapcsolatos saját zónájába. Ez az illetékes saját agyrész együttműködésben a többi agytekervényekkel és agysejtekkel intézkedik, megvédi a kezet a bajtól. Ha valaki el akarja hitetni, hogy az idegszálat nyugodtan el lehet szakí­tani, vagy az illetékes agyrész működését megszűntetni, mert a bajt közli mondjuk egy másik, jól védett végtag, amely valójában a fagyasztó hideget nem érzi, akkor ez az állítás enyhén szólva tévedés. A „BRATISLAVA BB“ elnevezés« kiállításon érdekes gépet mutattak ha a pezinoki gépállomás dolgozói. A traktor segítségével üzemeltetett készülék sűrített levegővel nyírja a fák ágait. A rudakra szerelt ollókkal a leg­magasabb gyümölcsfák is a földről visszametszhetők. Foto: -tt-Az emberi lény igazi tökéletes egy­ségét tehát az ép idegrendszerrel egészségesen és erőteljesen működő, a maguk belső és külső sokrétűségé­ben önálló felépítésű, de a többi vég­taggal központi összefüggésben lévő testrészek alkotják. Az ídegbénaság megtöri ezt a formai és valóságos egységet, s csökkenti ennek erejét. Rokkant mezőgazdasági társadal­munk minden végtagja a „pőstyéni gyógyfürdő“ után most már egészsé­gesen működhetne, ha életrevaló, tö­kéletes egységekből összetevődő or­szágos mezőgazdasági szervezeti egy­séget alakítunk ikl. Az 560 túlnyomórészt magyar lakos­ságú községből kiindulva csakis a „kéz-idegszál-agy“ összefüggéséhez hasonlóan, tehát a természetes tör­vényszerűséggel összhangban oldható meg ez a kérdés. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy bármilyen forma vagy módozat elfogadása mellett dönt Is a félezer község, szerintem mindig egyetlen főszempontot kell szem előtt tartani. Eszerint a zömében magyar községeik 900 000 hektáron gazdálko­dó földműveseit saját soraikból vá­lasztott helyi, járási, kerületi vagy más felsőbb szintű és központi szer­vek képviseljék. Előreláthatólag a ke­rületi közigazgatási szerveket a kö­zeljövőben megszüntetik, s így később az egész magyarlakta terület járásai önkórmányzatilag a szlovákiai köz­pontra kapcsolódnak. A természetes Idegszálat el lehet ugyan szakítani, vagy az illetékes agyrész működését megszüntetni, de akkor előre számol­ni kell a közelmúltból jól ismert bé­nasággal. Tehát ha valóban sikeres munkál­kodást és jó eredményeket kívánunk elérni a magyar mezőgazdasági dol­gozók érdekvédelmi szervezetében, úgy olyan szervezet kialakításán kell munkálkodni, amely központi szinten egyenrangú partnere lenne a szlová­kiai, illetőleg az országos központi szervnek, hiszen ezek sokrétűségé­ben van az igazi egészséges egység. A szövetség választott küldöttet a Nemzeti Front pártjainak és érdek­­védelmi szervezeteinek többi küldöt­teivel egyenrangúan képviselnék min­den szinten a magyar mezőgazdák érd elkelt. A magyar mezőgazdasági dolgozó­kon a sor, hogy félelem nélkül kifejt­sék saját véleményüket a nekik leg­jobban megfelelő módozatokról. Cseh és szlovák vonalon több elképzelés látott napvilágot, amelyeket három fő csoportba lehetne sorolni. Az első elképzelés ezerint az összes mező­gazdasági üzemtípusok közös gazda­sági és társadalmi érdekvédelmi szer­vezetére, a másik elképzelés szerint, csak az EFSZ-ek gazdasági érdekvé­delmi szervezetére, a harmadik el­képzelés szerint, pedig külön társa­dalmi érdekvédelmi és külön gazda­sági érdekvédelmi szervezetre lenne szükség. Ilyen vélemények vagy más néze­tek kialakításakor egyaránt abból a tényből kell kiindulni, hogy az EFSZ-ek és az állami gazdaságok ön­álló gazdasági egységek, amelyeket saját érdekükön és akaratukon kívül ma már elvből nem lehet felülről, még járási szintről sem bármilyen forma elfogadására kényszeríteni. To­vábbi alapvető tényező a nemzetek és nemzetiségek egyenjogúsága, melyet csakis önálló szervezetek kialakításá­val lehet gyakorolni. Figyelembe kell venni azt is, hogy az önálló gazdasági egységek, ha azt úgy látják jónak, nem kötelesek a régi centralisztikus recept szerint a járás területével azo­nos szervezeti keretet választani, ha­nem Joguk van erről a helyi ökonó­miai és egyéb adottságok figyelembe vételével dönteni. Bármilyen szerve­zeti formát választanak mezőgazdasá­gi üzemeink és dolgozóink, nem „föntről“ kell várni a szervezés meg­indítását, hanem „alulról“ kell an­nak kiépítését megkezdeni és eközben 4 SZABAD FÖLDMŰVES a saját jól felfogott érdekeket meg­hátrálás nélkül érvényesíteni. Adottságaink közepette többek kö­zött elképzelhető lenne olyan megol­dás, hogy egységes saját szervezetet alakítanánk ki a gazdasági, a társa­dalmi és az érdekköri jellegű érdek­­védelmi problémák intézésére. A szer­vezet neve például a nemzetközileg is érthető AGROPRODUKT lehetne. A helyi szervezeteken kívül működ­hetnének körzeti szervezetek, amelye­ket folyókról, hegyekről lehetne el­nevezni, például Dunamenti, Garam­­menti, Zobori, Sólyomhegyi, körzeti szervezetnek. Néhány körzet alkot­hatná a tájszövetséget, amelyet pél­dául csallóközi, mátyusföldl, gömöri, bodrogközi tájszövetségnek lehetne nevezni. A tájszövetségeik együttesen alkotnák azután a magyar önigazga­tást terület mezőgazdasági szövetsé­gét. A belépés önkéntesség alapján történne, amit az üzemekre vonatko­zóan a tagok, illetőleg az alkalmazot­tak többségi szavazással döntenének el, az egyének pedig saját elhatáro­zásukból. Az esetleges hármas szervezési ösz­­szetétel egymást nem zárná ki, mert a közös érdekek számos kérdésben azonosak. A csoportosítás tagozatok szerint a következő lehetne: I. A feltételezett érdekvédelmi szer­vezet első tagozata (szekciója) gaz­dasági kérdésekkel foglalkozna. Ida tartozna többek között a tagüzemek, esetleg a magángazdálkodók terme­lési munkajutalmazási, munkaerő fog­lalkoztatási, pénzügyi, adóügyi, jogi, építőanyagellátási, építésügyi, gépesí­tési, állategészségügyi, tenyészállat­beszerzési, vetőmagügyi, műtrágyabe­szerzési, tafcarmánykeverési, általános anyagellátási, feldolgozóipari, árpo­litikai, belkereskedelmi, külkereske­delmi és egyéb gazdasági kérdések intézése. Az egész önigazgatási terü­let részére szlovákiai szinten saját bankja működhetne szükség szerinti mennyiségben széthelyezett fióküzlet­tel, ami lehetővé tenné a szövetkeze­tek pénzkészleteivel történő saját manipulációt. Egyes termények eladá­sát részben saját üzletek nyitásával lehetne megoldani más országrészek­ben. A külkereskedelem fellendítésé­nek kérdését rugalmasan lehetne in­tézni, s a szerzett devizáikat egyéb­ként be nem szerezhető különleges gépek vagy termelési szükségletek vásárlására felhasználni. Saját takar­mányszárító, tejfeldolgozó, baromfi­­nevelő, baromfifeldolgozó, borpalac­kozó, konzervipari, gyümölcsaszaló, hűtő, gépjavító, teherfuvarozási stb. üzemeket, gyümölcs- és gaboraktára­­kat lehetne építeni, illetőleg a meg­lévő üzemeket a szövetségbe bevonni. Az új ipari Jellegű üzemek építését esetleg 40 százalékos állami hozzá­járulással lehetne végezni. II. A második tagozat az egyéni tagok társadalmi és általános érdek­­védelmi kérdéseivel foglalkozna. Ide tartozna például a középiskolai és főiskolai továbbképzés, a nyugdíjkér­dések intézése, a tagok jogi védelme, a társadalmi és művelődési tevékeny­ség, beleértve a klubéletet, együtt­működés más társadalmi vagy kultu­rális szervezetekkel, rekreáció, sport­élet és egyebek. Központi szinten ide tartozna a külföldi és belföldi terme­lési tapasztalatok beszerzése és pro­pagálása, a sajtóval kapcsolatos, va­lamint egyéb kérdéskörök. III. A harmadik tagozat foglalkoz­hatna árdekköri problémákkal a ker­tészet, a kisállattenyésztés, a méhészet, a vadászat és a halászat szakaszán. Az anyanyelven történő érintkezés lehetősége fellendíthetné ezeken az érdekköri szakaszokon a szervezeti munkát. Központilag kapcsolatot kel­lene fenntartani az illetékes szlovák és cseh nemzeti szervekkel és szö­vetségekkel. Ha az első és a második tagozat munkáját a többség esetleges vélemé­nye szerint, két önálló szervezet ke­retein belül lenne jobb megoldani, akkor el lehetne gondolkozni azon, hogy a második tagozat vagyis az ön­álló egyéni szervezet neve esetleg a Csehszlovákiai Magyar Mezőgazdák Szövetsége legyen-e, amely szlovákiai és országos szinten egyenrangú szer­ves része lenne az egységes szerve­zetnek. Hasznos lenne, ha valamelyik járás nagyobb áttekintésü mezőgazdasági dolgozóinak csoportja más járások néhány ilyen dolgozójának bevonásá­val megbeszélné a tennivalókat, mert az nem vitás, hogy a jelenlegi hely­zet tarthatatlan. Nyilvánvaló, hogy a „fentről“ diktált szervezetek nem vál­tak be, próbáljunk ezért egyszer sa­ját alapokra épített érdekvédelmi szervezetet létesíteni. A gép- és traktorállomások, az élel­miszeripart üzemek, a felvásárló és ellátó vállalatok, a tejfeldolgozó és más állami üzemek részéről olyan irányzat is utat tör, hogy önálló szer­vezeteket alakítanak. Egyes felvásárló és ellátó vállalatok olyan javaslatot terjesztettek elő, hogy gazdasági szö­vetkezetei létesítenének, amelybe tag­ként beléphetnének a mezőgazdasági üzemek. Az idő sürget, s számos közület sa­ját javaslattal lép elő, mely bead­vány-hadjárat első menetét már ápri­lis végén értékelték. Legfőbb ideje, hogy a „kéz-idegszál-agy“ összefüg­gés elve, a tényleges együvétartozás és az egyenjogúság alapján döntsünk sorsunkról. KUCSERA SZILÁRD Azért is jók az összecsukható vetőgépek, mert nem akadályozzák a közúti forgalmat. Szöveíkezetesíteni a felvásárlást és az ellátást! A Mezőgazdasági Terményfelvásárlási és Ellátó Vállalat komáromi fiók­üzeme vezetőségének bevonásával 1968. április 24-én a SZLKP üzemi párt­­szervezete taggyűlést, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzembizott­sága pedig plenáris gyűlést rendezett, amelyen megtárgyalták a CSKP KB akciós programját, valamint a párt központi bizottságának állásfoglalását az egyes munkahelyeken elhangzott vitákhoz. Ezekből kifolyólag az SZI.KP járási bizottságának plénuma hatékony intézkedések foganatosítását java­solta a demokratizálódási folyamat feladatainak teljesítése érdekében. Széleskörű eszmecsere bontakozott ki és olyan intézkedéseket fogadtait el, amelyeknek főleg gazdasági foganatosítása révén akarunk bekapcso­lódni a megújhődási folyamatba és teljesíteni az akciós programban ki­tűzött feladatokat. Teljes tudatában vagyunk annak, hogy a mezőgazdaságban lezajló meg­újhodási folyamat keretében elvi jelentőségű kérdéseik megoldásáról van szó, amelyek közvetlenül érintik dolgozóinkat, amiért felette sürgősnek tartjuk * a széleskörű demokratizálódási folyamat támogatását. Minden körülmények között nyíltan akarunk fellépni valamennyi olyan megnyil­vánulás ellen, amelyek akadályozzák a folyamat további kibontakozását, közösen akarjuk biztosítani a mezőgazdaság demokratizálódását egészen a teljes és végleges megoldásig. A CSKP KB akciós programjának szellemében, valamint az EFSZ-ek VII. országos kongresszusának határozatából kifolyólag a következő problémák megoldását terjesztjük elő: 1. A CSKP akciós programjában lefektetett, a gazdasági szervezés helye* fejlődését célzó elvekből kiindulva alapos eszmecsere után arra az egybe­hangzó végkövetkeztetésre jutottunk a járásban, hogy az eddigi Mező­­gazdasági Terményfelvásárlási és Ellátó Vállalatot gazdasági szövetkezetté kellene átrendeznünk. Földműves Gazdasági Szövetkezet (FGSZ) néven. A mezőgazdasági vállalatok termelési tevékenységének széles terjedelme saját gazdasági szervezet megteremtését követeli meg, amely képes lenn» megoldani a vállalkozás ellátási, értékesítési és fejlesztési problémáit. Helyesnek és szükségesnek tartjuk a mezőgazdasági ellátási és értéke­sítési alapnak az általuk javasolt szövetkezetté történő átrendezését, mely­ben a mezőgazdasági üzemek gyakorlatilag ezen szövetkezet tagjaivá vál­nának részt vennének nemcsak a szövetkezet irányításában, hanem a szö­vetkezeti szervezet keretében elért gazdasági eredményekben Is részesed­nének. Ez a szervezeti forma megteremtené a CSKP KB márciusi határo­zataiban kifejtett elvek érvényesítésének feltételeit, vagyis lehetővé tenná a szövetkezet tagjai számára, hogy mezőgazdasági termékeiket saját szö­vetkezeti szervezetük révén, ezen termelési vállalatok közvetlen felügyelete alatt értékesíthessék. 2. A mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom és a gazdasági szövetkezeteik törvényszerű fejlődésének respektálása érdekében olyan kereskedelmi köz­pontok létesítésiét indítványozzuk, amelyek tiszteletben tartanák az átszer­vezés államjogi követelményeit. Szlovákia részére Bratislavában kell ilyen kereskedelmi központot létesíteni, amelynek önálló szövetkezeti vállalat jellegével kellene rendelkeznie, nem lehetne viszont a járási szövetkezeti vállalat felettes szerve. Feladatául tűzné ki főleg az áruértékesítés kér­désének megoldását az iparral kapcsolatban éppúgy, mint a külkereske­delem terén és jogvédelmet nyújtana az ipari központokkal fennálló kap­csolatokból eredő esetleges túlkapások ellen. A beruházási építkezések terén biztosítani kell a beruházások fejlesztéséhez szükséges állami hozzá­járulásokat éppúgy, mint a szállítási költségek ökonómiai kiegyensúlyozá­sát, valamint a beruházási hézagokat feltöltő, társadalmi szempontból szükséges állami hozzájárulás folyósítását. 3. A szövetkezet feladataiból — amely a mezőgazdasági termelés oszt­hatatlan alkatrészét képezné — kifolyólag meg kell változtatni az eddigi, kívülről jövő utasítások és parancsolgatások rendszerét szerződéses kap­csolatok megkötésére vonatkozólag, továbbá egyes Ipari termékek, például műtrágyák, építőanyagok, gazdasági szükségletek stb. elosztásának és kor­látozásának rendszerét. Mindezeket a rendszereket a termelési szükségle­teikből és lehetőségekből adódó rende* pénzügyi kapcsolatok rendszerével kell helyettesíteni. 4. Közös, de önálló, a KOOSPOL-tól független vállalat létesítését javasol­juk éppúgy, mint további kiviteli szervezetek életre hívását a mezőgazda­sági termékek és szükségleteik kivitelének és behozatalának biztosítására, ami egyrészt eleget tenné a földművesek jogos és indokolt követeléseinek, másrészt pedig részesedést biztosítaná számukra a devizagazdálkodásban. 5. Pénzellátás tekintetében mezőgazdasági pénzintézet létesítését indít­ványozzuk Járást fiókintézetekkel egyetemben, amelyek célszerűbben é* hatékonyabban érvényesíthetnék bankügyleteik lebonyolítását hitellevelek, beruházási kölcsönök stb. alakjában. Toborzás révén ezek a pénzintézetek nemcsak a mezőgazdasági szervezetek, hanem azok dolgozói soraiból 1* növelhetnék betéteményeizőik számát, ami viszont megszüntetné az állami takarékpénztár egyedintézményi jogosultságát bankbetéteik elfogadására. 6. Azon a nézeten vagyunk, hogy hasonló követelményt kellene támasz­tani a biztosítás terén is. Ezeknek a feladatoknak a teljesítését a szövet­kezeti alapon létesített mezőgazdasági bank vállalhatná magára. 7. Kérésünk oda irányul, hogy a földműves gazdasági szövetkezet és a* egész élelmiszeripari komplexum új átrendezésének tervezetét az illetéke­sek tüzetesen átgondolják, legyenek tekintettel a törvényszerű ökonómiai törekvésekre, vegyék figyelembe ezen körzet gazdaság-politikai, történelmi fejlődését és hogy azok a vezető dolgozók, teoretikusok és gyakorlati szak­emberek, akiken a tervezet végső szövegezése és annak jóváhagyás céljá­ból leendő előterjesztése múlik, nagyon meggondoltan, körültekintően é* céltudatosan járjanak el. Meggyőződésünk, hogy helytelenül járnánk el, ha egyszerűen figyelmen kívül hagynánk üzemeink anyagi-technikai alapjait és az üzemi dolgozók gazdag tapasztalatait. De a számtalan átszervezés után mégis olyan végleges megoldást kell találnunk, amely nem rövid lejáratú és amelynek távlatain elgondolkod­hatunk, vajon hogyan is folytassuk mezőgazdasági és élelmiszeripari komplexumunk kiépítését. USB. májú» 18. A Mezőgazdasági Termányfelvásárlási ég Ellátú Vállalat komáromi tiúkiizems

Next

/
Thumbnails
Contents