Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1968-05-18 / 20. szám

Gondolatok a mezőgazdák szervezetének kialakítása kapcsán

«■■■■■■■■■MaMaHnfaMiMMnMMiiPMi r-- i i ■ un n :—rrn T——

Az az évszázados, sőt évezredes jelszó, hogy „egységben az erő“ napjainkban is mint igen időszerű mondás jelentős szerephez jut. Igenám, de milyen legyen ez az egység? — vetődik fel a kérdés. Nyúljunk egy érthető magyarázathoz. Az emberi test egysége külső látszatra törzsből, végtagokból és fejből áll, de tudjuk, hogy az ember keljeiében érző szív dobog, agyában pedig építő gondolatok követik egymást. Egy végtag, például a kéz, a tapasztalt túlságos hideg érzetét saját idegszálán keresztül továbbítja az agytekervények vele kapcsolatos saját zónájába. Ez az illetékes saját agyrész együttműködésben a többi agytekervényekkel és agysejtekkel intézkedik, megvédi a kezet a bajtól. Ha valaki el akarja hitetni, hogy az idegszálat nyugodtan el lehet szakítani, vagy az illetékes agyrész működését megszűntetni, mert a bajt közli mondjuk egy másik, jól védett végtag, amely valójában a fagyasztó hideget nem érzi, akkor ez az állítás enyhén szólva tévedés.

A „BRATISLAVA BB“ elnevezés« kiállításon érdekes gépet mutattak ha a pezinoki gépállomás dolgozói. A traktor segítségével üzemeltetett készülék sűrített levegővel nyírja a fák ágait. A rudakra szerelt ollókkal a legmagasabb gyümölcsfák is a földről visszametszhetők. Foto: -tt-Az emberi lény igazi tökéletes egységét tehát az ép idegrendszerrel egészségesen és erőteljesen működő, a maguk belső és külső sokrétűségében önálló felépítésű, de a többi végtaggal központi összefüggésben lévő testrészek alkotják. Az ídegbénaság megtöri ezt a formai és valóságos egységet, s csökkenti ennek erejét.

Rokkant mezőgazdasági társadalmunk minden végtagja a „pőstyéni gyógyfürdő“ után most már egészségesen működhetne, ha életrevaló, tökéletes egységekből összetevődő országos mezőgazdasági szervezeti egységet alakítunk ikl.

Az 560 túlnyomórészt magyar lakosságú községből kiindulva csakis a „kéz-idegszál-agy“ összefüggéséhez hasonlóan, tehát a természetes törvényszerűséggel összhangban oldható meg ez a kérdés. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy bármilyen forma vagy módozat elfogadása mellett dönt Is a félezer község, szerintem mindig egyetlen főszempontot kell szem előtt tartani. Eszerint a zömében magyar községeik 900 000 hektáron gazdálkodó földműveseit saját soraikból választott helyi, járási, kerületi vagy más felsőbb szintű és központi szervek képviseljék. Előreláthatólag a kerületi közigazgatási szerveket a közeljövőben megszüntetik, s így később az egész magyarlakta terület járásai önkórmányzatilag a szlovákiai központra kapcsolódnak. A természetes Idegszálat el lehet ugyan szakítani, vagy az illetékes agyrész működését megszüntetni, de akkor előre számolni kell a közelmúltból jól ismert bénasággal.

Tehát ha valóban sikeres munkálkodást és jó eredményeket kívánunk elérni a magyar mezőgazdasági dolgozók érdekvédelmi szervezetében, úgy olyan szervezet kialakításán kell munkálkodni, amely központi szinten egyenrangú partnere lenne a szlovákiai, illetőleg az országos központi szervnek, hiszen ezek sokrétűségében van az igazi egészséges egység. A szövetség választott küldöttet a Nemzeti Front pártjainak és érdekvédelmi szervezeteinek többi küldötteivel egyenrangúan képviselnék minden szinten a magyar mezőgazdák érd elkelt.

A magyar mezőgazdasági dolgozókon a sor, hogy félelem nélkül kifejtsék saját véleményüket a nekik legjobban megfelelő módozatokról. Cseh és szlovák vonalon több elképzelés látott napvilágot, amelyeket három fő csoportba lehetne sorolni. Az első elképzelés ezerint az összes mezőgazdasági üzemtípusok közös gazdasági és társadalmi érdekvédelmi szervezetére, a másik elképzelés szerint, csak az EFSZ-ek gazdasági érdekvédelmi szervezetére, a harmadik elképzelés szerint, pedig külön társadalmi érdekvédelmi és külön gazdasági érdekvédelmi szervezetre lenne szükség.

Ilyen vélemények vagy más nézetek kialakításakor egyaránt abból a tényből kell kiindulni, hogy az EFSZ-ek és az állami gazdaságok önálló gazdasági egységek, amelyeket saját érdekükön és akaratukon kívül ma már elvből nem lehet felülről, még járási szintről sem bármilyen forma elfogadására kényszeríteni. További alapvető tényező a nemzetek és nemzetiségek egyenjogúsága, melyet csakis önálló szervezetek kialakításával lehet gyakorolni. Figyelembe kell venni azt is, hogy az önálló gazdasági egységek, ha azt úgy látják jónak, nem kötelesek a régi centralisztikus recept szerint a járás területével azonos szervezeti keretet választani, hanem Joguk van erről a helyi ökonómiai és egyéb adottságok figyelembe vételével dönteni. Bármilyen szervezeti formát választanak mezőgazdasági üzemeink és dolgozóink, nem „föntről“ kell várni a szervezés megindítását, hanem „alulról“ kell annak kiépítését megkezdeni és eközben

4 SZABAD FÖLDMŰVES

a saját jól felfogott érdekeket meghátrálás nélkül érvényesíteni.

Adottságaink közepette többek között elképzelhető lenne olyan megoldás, hogy egységes saját szervezetet alakítanánk ki a gazdasági, a társadalmi és az érdekköri jellegű érdekvédelmi problémák intézésére. A szervezet neve például a nemzetközileg is érthető AGROPRODUKT lehetne. A helyi szervezeteken kívül működhetnének körzeti szervezetek, amelyeket folyókról, hegyekről lehetne elnevezni, például Dunamenti, Garammenti, Zobori, Sólyomhegyi, körzeti szervezetnek. Néhány körzet alkothatná a tájszövetséget, amelyet például csallóközi, mátyusföldl, gömöri, bodrogközi tájszövetségnek lehetne nevezni. A tájszövetségeik együttesen alkotnák azután a magyar önigazgatást terület mezőgazdasági szövetségét. A belépés önkéntesség alapján történne, amit az üzemekre vonatkozóan a tagok, illetőleg az alkalmazottak többségi szavazással döntenének el, az egyének pedig saját elhatározásukból.

Az esetleges hármas szervezési öszszetétel egymást nem zárná ki, mert a közös érdekek számos kérdésben azonosak. A csoportosítás tagozatok szerint a következő lehetne:

I. A feltételezett érdekvédelmi szervezet első tagozata (szekciója) gazdasági kérdésekkel foglalkozna. Ida tartozna többek között a tagüzemek, esetleg a magángazdálkodók termelési munkajutalmazási, munkaerő foglalkoztatási, pénzügyi, adóügyi, jogi, építőanyagellátási, építésügyi, gépesítési, állategészségügyi, tenyészállatbeszerzési, vetőmagügyi, műtrágyabeszerzési, tafcarmánykeverési, általános anyagellátási, feldolgozóipari, árpolitikai, belkereskedelmi, külkereskedelmi és egyéb gazdasági kérdések intézése. Az egész önigazgatási terület részére szlovákiai szinten saját bankja működhetne szükség szerinti mennyiségben széthelyezett fióküzlettel, ami lehetővé tenné a szövetkezetek pénzkészleteivel történő saját manipulációt. Egyes termények eladását részben saját üzletek nyitásával lehetne megoldani más országrészekben. A külkereskedelem fellendítésének kérdését rugalmasan lehetne intézni, s a szerzett devizáikat egyébként be nem szerezhető különleges gépek vagy termelési szükségletek vásárlására felhasználni. Saját takarmányszárító, tejfeldolgozó, baromfinevelő, baromfifeldolgozó, borpalackozó, konzervipari, gyümölcsaszaló, hűtő, gépjavító, teherfuvarozási stb. üzemeket, gyümölcs- és gaboraktárakat lehetne építeni, illetőleg a meglévő üzemeket a szövetségbe bevonni. Az új ipari Jellegű üzemek építését esetleg 40 százalékos állami hozzájárulással lehetne végezni.

II. A második tagozat az egyéni tagok társadalmi és általános érdekvédelmi kérdéseivel foglalkozna. Ide

tartozna például a középiskolai és főiskolai továbbképzés, a nyugdíjkérdések intézése, a tagok jogi védelme, a társadalmi és művelődési tevékenység, beleértve a klubéletet, együttműködés más társadalmi vagy kulturális szervezetekkel, rekreáció, sportélet és egyebek. Központi szinten ide tartozna a külföldi és belföldi termelési tapasztalatok beszerzése és propagálása, a sajtóval kapcsolatos, valamint egyéb kérdéskörök.

III. A harmadik tagozat foglalkozhatna árdekköri problémákkal a kertészet, a kisállattenyésztés, a méhészet, a vadászat és a halászat szakaszán.

Az anyanyelven történő érintkezés lehetősége fellendíthetné ezeken az érdekköri szakaszokon a szervezeti munkát. Központilag kapcsolatot kellene fenntartani az illetékes szlovák és cseh nemzeti szervekkel és szövetségekkel.

Ha az első és a második tagozat munkáját a többség esetleges véleménye szerint, két önálló szervezet keretein belül lenne jobb megoldani, akkor el lehetne gondolkozni azon, hogy a második tagozat vagyis az önálló egyéni szervezet neve esetleg a Csehszlovákiai Magyar Mezőgazdák Szövetsége legyen-e, amely szlovákiai és országos szinten egyenrangú szerves része lenne az egységes szervezetnek.

Hasznos lenne, ha valamelyik járás nagyobb áttekintésü mezőgazdasági dolgozóinak csoportja más járások néhány ilyen dolgozójának bevonásával megbeszélné a tennivalókat, mert az nem vitás, hogy a jelenlegi helyzet tarthatatlan. Nyilvánvaló, hogy a „fentről“ diktált szervezetek nem váltak be, próbáljunk ezért egyszer saját alapokra épített érdekvédelmi szervezetet létesíteni.

A gép- és traktorállomások, az élelmiszeripart üzemek, a felvásárló és ellátó vállalatok, a tejfeldolgozó és más állami üzemek részéről olyan irányzat is utat tör, hogy önálló szervezeteket alakítanak. Egyes felvásárló és ellátó vállalatok olyan javaslatot terjesztettek elő, hogy gazdasági szövetkezetei létesítenének, amelybe tagként beléphetnének a mezőgazdasági üzemek.

Az idő sürget, s számos közület saját javaslattal lép elő, mely beadvány-hadjárat első menetét már április végén értékelték. Legfőbb ideje, hogy a „kéz-idegszál-agy“ összefüggés elve, a tényleges együvétartozás és az egyenjogúság alapján döntsünk sorsunkról.

KUCSERA SZILÁRD

Azért is jók az összecsukható vetőgépek, mert nem akadályozzák a közúti forgalmat.

Szöveíkezetesíteni a felvásárlást és az ellátást!

A Mezőgazdasági Terményfelvásárlási és Ellátó Vállalat komáromi fióküzeme vezetőségének bevonásával 1968. április 24-én a SZLKP üzemi pártszervezete taggyűlést, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzembizottsága pedig plenáris gyűlést rendezett, amelyen megtárgyalták a CSKP KB akciós programját, valamint a párt központi bizottságának állásfoglalását az egyes munkahelyeken elhangzott vitákhoz. Ezekből kifolyólag az SZI.KP járási bizottságának plénuma hatékony intézkedések foganatosítását javasolta a demokratizálódási folyamat feladatainak teljesítése érdekében.

Széleskörű eszmecsere bontakozott ki és olyan intézkedéseket fogadtait el, amelyeknek főleg gazdasági foganatosítása révén akarunk bekapcsolódni a megújhődási folyamatba és teljesíteni az akciós programban kitűzött feladatokat.

Teljes tudatában vagyunk annak, hogy a mezőgazdaságban lezajló megújhodási folyamat keretében elvi jelentőségű kérdéseik megoldásáról van szó, amelyek közvetlenül érintik dolgozóinkat, amiért felette sürgősnek tartjuk * a széleskörű demokratizálódási folyamat támogatását. Minden körülmények között nyíltan akarunk fellépni valamennyi olyan megnyilvánulás ellen, amelyek akadályozzák a folyamat további kibontakozását, közösen akarjuk biztosítani a mezőgazdaság demokratizálódását egészen a teljes és végleges megoldásig.

A CSKP KB akciós programjának szellemében, valamint az EFSZ-ek VII. országos kongresszusának határozatából kifolyólag a következő problémák megoldását terjesztjük elő:

1. A CSKP akciós programjában lefektetett, a gazdasági szervezés helye* fejlődését célzó elvekből kiindulva alapos eszmecsere után arra az egybehangzó végkövetkeztetésre jutottunk a járásban, hogy az eddigi Mezőgazdasági Terményfelvásárlási és Ellátó Vállalatot gazdasági szövetkezetté kellene átrendeznünk. Földműves Gazdasági Szövetkezet (FGSZ) néven. A mezőgazdasági vállalatok termelési tevékenységének széles terjedelme saját gazdasági szervezet megteremtését követeli meg, amely képes lenn» megoldani a vállalkozás ellátási, értékesítési és fejlesztési problémáit.

Helyesnek és szükségesnek tartjuk a mezőgazdasági ellátási és értékesítési alapnak az általuk javasolt szövetkezetté történő átrendezését, melyben a mezőgazdasági üzemek gyakorlatilag ezen szövetkezet tagjaivá válnának részt vennének nemcsak a szövetkezet irányításában, hanem a szövetkezeti szervezet keretében elért gazdasági eredményekben Is részesednének. Ez a szervezeti forma megteremtené a CSKP KB márciusi határozataiban kifejtett elvek érvényesítésének feltételeit, vagyis lehetővé tenná a szövetkezet tagjai számára, hogy mezőgazdasági termékeiket saját szövetkezeti szervezetük révén, ezen termelési vállalatok közvetlen felügyelete alatt értékesíthessék.

2. A mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom és a gazdasági szövetkezeteik törvényszerű fejlődésének respektálása érdekében olyan kereskedelmi központok létesítésiét indítványozzuk, amelyek tiszteletben tartanák az átszervezés államjogi követelményeit. Szlovákia részére Bratislavában kell ilyen kereskedelmi központot létesíteni, amelynek önálló szövetkezeti vállalat jellegével kellene rendelkeznie, nem lehetne viszont a járási szövetkezeti vállalat felettes szerve. Feladatául tűzné ki főleg az áruértékesítés kérdésének megoldását az iparral kapcsolatban éppúgy, mint a külkereskedelem terén és jogvédelmet nyújtana az ipari központokkal fennálló kapcsolatokból eredő esetleges túlkapások ellen. A beruházási építkezések terén biztosítani kell a beruházások fejlesztéséhez szükséges állami hozzájárulásokat éppúgy, mint a szállítási költségek ökonómiai kiegyensúlyozását, valamint a beruházási hézagokat feltöltő, társadalmi szempontból szükséges állami hozzájárulás folyósítását.

3. A szövetkezet feladataiból — amely a mezőgazdasági termelés oszthatatlan alkatrészét képezné — kifolyólag meg kell változtatni az eddigi, kívülről jövő utasítások és parancsolgatások rendszerét szerződéses kapcsolatok megkötésére vonatkozólag, továbbá egyes Ipari termékek, például műtrágyák, építőanyagok, gazdasági szükségletek stb. elosztásának és korlátozásának rendszerét. Mindezeket a rendszereket a termelési szükségleteikből és lehetőségekből adódó rende* pénzügyi kapcsolatok rendszerével kell helyettesíteni.

4. Közös, de önálló, a KOOSPOL-tól független vállalat létesítését javasoljuk éppúgy, mint további kiviteli szervezetek életre hívását a mezőgazdasági termékek és szükségleteik kivitelének és behozatalának biztosítására, ami egyrészt eleget tenné a földművesek jogos és indokolt követeléseinek, másrészt pedig részesedést biztosítaná számukra a devizagazdálkodásban.

5. Pénzellátás tekintetében mezőgazdasági pénzintézet létesítését indítványozzuk Járást fiókintézetekkel egyetemben, amelyek célszerűbben é* hatékonyabban érvényesíthetnék bankügyleteik lebonyolítását hitellevelek, beruházási kölcsönök stb. alakjában. Toborzás révén ezek a pénzintézetek nemcsak a mezőgazdasági szervezetek, hanem azok dolgozói soraiból 1* növelhetnék betéteményeizőik számát, ami viszont megszüntetné az állami takarékpénztár egyedintézményi jogosultságát bankbetéteik elfogadására.

6. Azon a nézeten vagyunk, hogy hasonló követelményt kellene támasztani a biztosítás terén is. Ezeknek a feladatoknak a teljesítését a szövetkezeti alapon létesített mezőgazdasági bank vállalhatná magára.

7. Kérésünk oda irányul, hogy a földműves gazdasági szövetkezet és a* egész élelmiszeripari komplexum új átrendezésének tervezetét az illetékesek tüzetesen átgondolják, legyenek tekintettel a törvényszerű ökonómiai törekvésekre, vegyék figyelembe ezen körzet gazdaság-politikai, történelmi fejlődését és hogy azok a vezető dolgozók, teoretikusok és gyakorlati szakemberek, akiken a tervezet végső szövegezése és annak jóváhagyás céljából leendő előterjesztése múlik, nagyon meggondoltan, körültekintően é* céltudatosan járjanak el.

Meggyőződésünk, hogy helytelenül járnánk el, ha egyszerűen figyelmen kívül hagynánk üzemeink anyagi-technikai alapjait és az üzemi dolgozók gazdag tapasztalatait.

De a számtalan átszervezés után mégis olyan végleges megoldást kell találnunk, amely nem rövid lejáratú és amelynek távlatain elgondolkodhatunk, vajon hogyan is folytassuk mezőgazdasági és élelmiszeripari komplexumunk kiépítését.

USB. májú» 18.

A Mezőgazdasági Termányfelvásárlási ég Ellátú Vállalat komáromi tiúkiizems