Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-05-11 / 19. szám
KAJSZI GYÖKEREZTETÉSE SUGARAS BUJTÁSSAL Soroksáron, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola üzemének faiskolájában a faiskolai tanszék irányításával tájékozódó kísérletet végeztünk. 1954. november 24-én 40 cm mélyen forgatott talajba, 150 cm sor- és 160 cm tőtávolságra vadka].szira szemzett, egyéves koronás, I. osztályú Korai piros, Magyar legjobb és Borsi rózsa oltványokból 50—50-et telepítettünk meghatározott kísérleti rendszerben. A növényeket a talajszinthez viszonyított körülbelül 30 fokos szögben ferdén ültettük el. 1965 március végén az anyanövényeket teljes hosszukban, a sorokban 5—6 cm mély barázdába lehajtottuk, és a korona-elágazásokat lekampóztuk, majd a föld színéig földdel takartuk le. Április közepétől a fejlődő hajtásokat több alkalommal földdel feltöltöttük. Június 8-án minden fajtából 25 növény feltöltését lebontva, a hajtásokat a rügyalapnál dróttal meggyűrűztük. Ekkor már a Korai piros 6,6, a Magyar legjobb 5,0 és a Borsi rózsa 4,5 hajtást fejlesztett átlagosan. Gyűrűzés után az összes növényt körülbelül 20 cm magasan feltöltöttülk. A gyűrfizés következtében sok hajtás elpusztult. A megmaradt gyűrűzött hajtások nem gyökeresedtek meg őszig. 1966. április 23-án a már előzőleg meggyűrűzött vesszőiket ismét meggyűrűztük — az első gyűrűzés felett —■ 1,8 mm átmérőjű dróttal. A növényenkénti átlag Korai pirosból 3,5, Magyar legjobb-ból 2,6 és Borsi rózsából 2,5 gyűrűzött hajtás volt. A terület gondozása kapálásból és a feltöltés szükség szerinti kiigazításából áll. A bujtványokat 1967 március végén termeltük le. A téli talajvízkártétel következtében fajtánként körülbelül 20—20 növényünk elpusztult. A gyűrűzés nagyón sok hajtás pusztulását idézte elő. Ez a magyarázata, hogy a gyűrűzetien parcellák hajtáshozama határozottan jobb lett. A hajtások száma fajtánként. 1. táblázat Fajta Gyűrűzetien Gyűrűzött Korai piros 60 29 Magyar legjobb 48 28 Borsi rózsa 39 9 diumai is gyökértelenek voltak. A gyűrűzetien — csak feltöltött — növények hajtás- és gyökeres bujtvány-hozamát a 2. táblázat tartalmazza. Az összes hajtásból a Korai pirosnak 89, a Magyar legjobbnak 73 és a Borsi rózsának 85 százaléka gyökeresedett meg. Az »alanynövényenkénti bujtvány-hozam átlaga az előbbi fajta-sorrendben 3,5, 2,2 és 2,3 volt. A korai piros és a Borsi rózsa gyökeresedő képessége hasonló, csak az anyanövényenkénti bujtvány-hozam volt eltérő. Letermelés után a gyökeres bujtványokat faiskolában eltelepítettük. A Korai piros egy év alatti pusztulása 22, a Magyar legjobbé 20 és a Borsi rózsáé 12 százalék volt. A megmaradt növények fejlődése kielégítő volt, átlag 3—4 db 40—60 ernes hajtás fejlődött növényenként. A bujtványnak csak a 3 éves részén fejlődtek tovább a már meglévő gyökerek, a 2 éves részen nem képződtek újabbak, pedig ez a telepítéskor, a felső 3—4 rügy kivételével a föld alá !lzú r* li I f í 9 áknol Dombvidéki nagyüzemi szőlő esőztető öntözése Amerikában A kaliforniai Almádén szőlőültetvényben (4000 hektár) egy millió dolláros összköltséggel öntözőberendezést létesítettek. A telepítés teljes egészében dombvidéki, az öntözés esőztető rendszerű, a víz továbbítása föld alá süllyesztett műanyag csöveken történik, a csöveket maga a mezőgazdasági üzem állítja elő. Egy-egy öntözési egység („modul“) 60X300 méter területű. Egy-egy modulon 100 szórófejet helyeznek el 9X18 méter távköznyire. A teljes területen 800 modul van, mindegyik vízellátása külön szelepen át történik. A szórófejek 1,5 m-re emelkednek a föld fölé, teljesítményük 11 liter (perc, modulonként 1100 liter) perc. Az öntözés révén kívánják elérni forró napokon a hőmérséklet csökkentését, a talajnedvesség állandó szintjének megőrzését, a fagykárok megelőzését. Az öntözés tervezői szerint az öntözés valóságos „levegő-kondicionáló“ berendezésként működik. A víznyerés mély kutakból történik. Az öntözés révén elért gazdasági eredmények még nem Ismeretesek. (WFKC) Májusi teendők Május a legpompásabb köntösbe öltözteti gyümölcsöseinket, háztáji kertjeinket. A gyümölcstermesztők és kertészek átszellemülten szemlélik művüket, örülnek a színárnyalatok csodálatos szimfóniájának. Májusban már virágba borulnak az összes gyümölcsfák. virágzás után a Novozir M—50 0,8 százalékos oldatával plusz 0,3—0,4 százalékos Fosfotionnal permetezünk. Az újonnan kiültetett gyümölcsfa-csemetéket és cserjéket szárazság esetén öntözni kell. Ha valamelyik különben egészséges és nem kiszáradt facsemete nem rügyezik, megállapítjuk annak okát és igyekszünk azt eltávolítani. Ilyen esetben leginkább a csimaszra gyanakszunk, amely kikezdi a gyökérzetet. Az eperültetvény alá füvet, forgácsot vagy szecskát helyezünk, hogy a sár ne szennyezze be a termést. De különben is gyümölcsösben és ültetvényeken egyaránt ne feledkezzünk meg á tisztaság követelményeiről és irtsuk a gyomot. De a százszorszép s a virágok tövében ott settenkednek a növénybetegségek és kártevők alattomos válfajai. Veszélyt rejtenek a késői éjszakai fagyok — bár az isten sorvasztaná el őket! Leghatásosabban füstöléssel védekezünk ellenük, vagy — amennyiben ilyen berendezéssel rendelkezünk az ültetvényen — vízipermetezést is alkalmazhatunk. A hernyók ellen Dykolt permetezünk 0,4—0,6 százalékos töménységben. Varasodás, takácsatkák és levéltetvek ellen C/3 „ A gyökérzet minősége » jjj £ _ . >■ _ Fajta S jg -SS “2 «eS I. If. IH. __________________________________o a Korai piros 16 14 23 53 7 60 15 Magyar legjobb 16 14 5 35 13 48 16 Borsi rózsa 15 " 3 10 33 6 39 14 A gumós növények ültetését, mint a zellert, a nyári salátát, a spenótot stb. május 15-e körül végezzük. Ezzel szemben a paradicsomot, a paprikát és a tojásgyümölcsöt előnyösebb, ha május utolsó harmadában ültetjük. D. Pochyba I A vizsgált kajszi-fajták sugaras bujtással tehát ikét év alatt meggyökereztethetők. További vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy üzemi méretekben gazdaságosan alkalmazható legyen ez a módszer, mert anyanövényenként még alacsony a bujtványhozam. A kajszi-termesztésben jelenleg a gutaütésen kívül a vírusfertőzöttség okozza a legnagyobb gondot. Ismert, vírustól mentesnek megállapított anyafák fertőzésmentes elszaporítására — nézetünk szerint — a bujtás is jó módszer lehet, a zölddugványozáson kívül. Kulcsár Dezsőné, Kertészeti és Szőlészeti Főiskola A gyűrűzés nemcsak a hajtások pusztulását okozta, hanem rosszabb gyökeresedést is. A bujtás során nem a hajtások, hanem a lehajtott törzs gyökeresedett meg. Letermeléskor minden hajtás alapjához gyökeres idős részt kellett vágni, így a bujtványok a gyökeres kalapácsos dugványhoz hasonlóak lettek. Első osztályúnak azt a gyökeres butjványt minősítettük, melyen körkörösen helyezkedtek el a legalább 20 cm hosszú gyökerek, és a főgyökereken megfelelő mennyiségű oldalgyökér is volt. A másodosztálynak gyökereinek száma, hossza vagy elhelyezkedése eltérő volt az előbbitől. A harmadosztályú bújtványoknyak kevés és rövid gyökerei voltak (1. ábra). A bújtványok gyökereinek színe a vadkajszira jellemző vöröses barna volt. A gyökerek függőlegesen vagy a függőlegeshez viszonyított körülbelül 30—40 fokos szög alatt hatoltak a talajba. Oldal-irányban növő gyökér nagyon kevés volt. A nagyon vastag hajtások alatti törzsrészen nem fejlődtek gyökerek. Az anyanövény internőgyz v E
