Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1968-05-11 / 19. szám

A PERONOSZPÓRA ÉS KÁRTÉTELE Májusban megkezdődik a haj­rá a szőlőben. Halaszthatatlan munka a kapálás, kötözés, a hő­nap második felében pedig a második kapálás és peronoszpó­­ra elleni védekezés. írásunkban a szőlő peronoszpórája, Illetve ezzel összefüggő egyéb kárte­vők elleni védekezésről szólunk. A peronoszpórát minden sző­lész ismeri. Ez a szőlő legvesze­delmesebb és legelterjedtebb gombabetegsége. Károsítása má­jus közepétől egészen a szüre­tig tart. Megtámadja a szőlő leveleit és fiatal fürtjeit. A pe­­ronoszpóra elleni védekezés a szőlő rendszeres munkái közé tartozik. A peronoszpóra spórák for­májában telel át. A téli spórák tavasszal, amikor az idő fel­­melegszik, a napi középhőmér­­séklet huzamosan 13 C fok felé emelkedik, eső vagy harmatkép­­zödés után konfdimákat (szapo­rítószerveket) hoznak létre. Ezeket a levegő mozgása szét­­hocdja a levelekre, ahol rajzó spórákat képeznek. Ha ezek a levélen vízcseppbe kerülnek (ahogy ábránk mutatja), kicsí­ráznak s a levélbe hatolnak. A csírák a levélben elágazó fonállá fejlődnek s a levélből táplálkoznak. A zöld szintecs­­kéket pusztítják s ezáltal a le­vél megtámadott részei elhal­ványodnak, megsárgulnak. Ez a peronoszpóra első jellegzetes kórtünete (ún. olajfoltok). Me­leg, esős időjárásnál a foltok gyorsan növekednek, megbar­­nulnak, később összeolvadnak, majd a levelek elszáradnak. Az olajfoltok helyén a levél fonákján konídiumok képződ­nek, melyekkel a betegség to­vább terjed. A peronoszpóra a legnagyobb kárt a fürtökön okozza. A meg­támadott virágfürtön a beteg­ség konídiumai (kivirágzás) ha­sonlóan, mint az olajfoltok he­lyén a levelek fonákján porcu­korhoz hasonló bevonatban je­lenik meg. Később a virágfür­vfzcsepp Rajzospárák csírázása a vízcseppbea tök megbámulnák és leesnek, Illetve a bogyók megbámulnák és leperegnek. A védekezés sikere attól függ, hogy a permetezéseket úgy szer­vezzük, hogy a szőlő felületén mindig akkor legyen védőszer, amikor a fertőzés veszélye fennáll. A permetezést, Illetve poro­zás idejét az időjárás figyelem­­bevételével a szőlő fenológiája alapján határozzuk meg. Átla­gos években elegendő a négy­szeri permetezés, (kétszer vi­rágzás előtt, kétszer virágzás után], ung esősebb és melegebb években többször permetez­zünk. Az első permetezést 0,5 %-os Novozir N—50-nel végez­zük, amikor a hajtások a 25—30 cm-t elérték. Az oldathoz 0,3 %-nyi Sulikolt is keverhetünk. Ez előnyös azon szőlőskertek­ben, ahol lisztharmat vagy aka­­rinózis szokott előfordulni. A második permetezést virág­zás előtt végezzük, kombinált permetlével: 0,5 % Kuprikollal és 0,3 %-os Novozirral. A harmadik permetezést vi­rágzás után azon permetlével végezzük, mint a másodikat. A negyedik permetezést 1 % Kuprikol, Illetve 1,5 %-os bor­­dóilével végezzük. Szüség esetén a további per­metezést is ezzel az oldattal végezhetjük. Tartós esős időben Miroxyddal porozzunk. (Hektá­ronként 30 kg.) A szőlő permetezéséhez újabb vegyszereket is használhatunk. Például az Ortophaltan 0,3 ¥o-os töménységben jó hatást gyakorol és többszöri kezelés hatása eléri az 1 %-os Kuprikol hatását. -Előnye, hogy a növe­kedést nem gátolja és részben a lisztharmat ellen is véd. A Kaptan, Illetve Faltan szin­tén felhasználhatók az első két permetezésre. A Kuprikoltioz hasonló hatá­sú még a Coprantol, Haft Vi­­tigran, Kupritox és a Vitigram. Mivel a peronoszpóra egész szőlőtermésünket tönkreteheti, időben kezdjük meg az ellene történő védekezést. Vanek Gáspár mérnök Peronoszpóra által töokretett szőlőültetvény Peronoszpóra kártétele a levélea és fürtön

Next

/
Thumbnails
Contents