Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-05-11 / 19. szám
A PERONOSZPÓRA ÉS KÁRTÉTELE Májusban megkezdődik a hajrá a szőlőben. Halaszthatatlan munka a kapálás, kötözés, a hőnap második felében pedig a második kapálás és peronoszpóra elleni védekezés. írásunkban a szőlő peronoszpórája, Illetve ezzel összefüggő egyéb kártevők elleni védekezésről szólunk. A peronoszpórát minden szőlész ismeri. Ez a szőlő legveszedelmesebb és legelterjedtebb gombabetegsége. Károsítása május közepétől egészen a szüretig tart. Megtámadja a szőlő leveleit és fiatal fürtjeit. A peronoszpóra elleni védekezés a szőlő rendszeres munkái közé tartozik. A peronoszpóra spórák formájában telel át. A téli spórák tavasszal, amikor az idő felmelegszik, a napi középhőmérséklet huzamosan 13 C fok felé emelkedik, eső vagy harmatképzödés után konfdimákat (szaporítószerveket) hoznak létre. Ezeket a levegő mozgása széthocdja a levelekre, ahol rajzó spórákat képeznek. Ha ezek a levélen vízcseppbe kerülnek (ahogy ábránk mutatja), kicsíráznak s a levélbe hatolnak. A csírák a levélben elágazó fonállá fejlődnek s a levélből táplálkoznak. A zöld szintecskéket pusztítják s ezáltal a levél megtámadott részei elhalványodnak, megsárgulnak. Ez a peronoszpóra első jellegzetes kórtünete (ún. olajfoltok). Meleg, esős időjárásnál a foltok gyorsan növekednek, megbarnulnak, később összeolvadnak, majd a levelek elszáradnak. Az olajfoltok helyén a levél fonákján konídiumok képződnek, melyekkel a betegség tovább terjed. A peronoszpóra a legnagyobb kárt a fürtökön okozza. A megtámadott virágfürtön a betegség konídiumai (kivirágzás) hasonlóan, mint az olajfoltok helyén a levelek fonákján porcukorhoz hasonló bevonatban jelenik meg. Később a virágfürvfzcsepp Rajzospárák csírázása a vízcseppbea tök megbámulnák és leesnek, Illetve a bogyók megbámulnák és leperegnek. A védekezés sikere attól függ, hogy a permetezéseket úgy szervezzük, hogy a szőlő felületén mindig akkor legyen védőszer, amikor a fertőzés veszélye fennáll. A permetezést, Illetve porozás idejét az időjárás figyelembevételével a szőlő fenológiája alapján határozzuk meg. Átlagos években elegendő a négyszeri permetezés, (kétszer virágzás előtt, kétszer virágzás után], ung esősebb és melegebb években többször permetezzünk. Az első permetezést 0,5 %-os Novozir N—50-nel végezzük, amikor a hajtások a 25—30 cm-t elérték. Az oldathoz 0,3 %-nyi Sulikolt is keverhetünk. Ez előnyös azon szőlőskertekben, ahol lisztharmat vagy akarinózis szokott előfordulni. A második permetezést virágzás előtt végezzük, kombinált permetlével: 0,5 % Kuprikollal és 0,3 %-os Novozirral. A harmadik permetezést virágzás után azon permetlével végezzük, mint a másodikat. A negyedik permetezést 1 % Kuprikol, Illetve 1,5 %-os bordóilével végezzük. Szüség esetén a további permetezést is ezzel az oldattal végezhetjük. Tartós esős időben Miroxyddal porozzunk. (Hektáronként 30 kg.) A szőlő permetezéséhez újabb vegyszereket is használhatunk. Például az Ortophaltan 0,3 ¥o-os töménységben jó hatást gyakorol és többszöri kezelés hatása eléri az 1 %-os Kuprikol hatását. -Előnye, hogy a növekedést nem gátolja és részben a lisztharmat ellen is véd. A Kaptan, Illetve Faltan szintén felhasználhatók az első két permetezésre. A Kuprikoltioz hasonló hatású még a Coprantol, Haft Vitigran, Kupritox és a Vitigram. Mivel a peronoszpóra egész szőlőtermésünket tönkreteheti, időben kezdjük meg az ellene történő védekezést. Vanek Gáspár mérnök Peronoszpóra által töokretett szőlőültetvény Peronoszpóra kártétele a levélea és fürtön
