Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-05-11 / 19. szám
SÉTA A GYÜMÖLCSÖSBEN A gyümölcsösben a legtöbb kárt a sérülések és a kártevőik okozzák. Az állati kártevők legtöbbje rovar. Ezek a kártevők alig mozognak, a fák nedvét szívják. Van olyan kártevő is, mely a föld alatti részt pusztítja. A kártevők a rügyet, bimbót, virágot és a fiatal hajtásokat rágják ki. A lombot a hernyók rágják. A molyok a gyümölcsben okoznak károkat. Állati kártevők: 1. a tetvek, 2. bogarak, 3. pillék, lepkék, 4. araszolők, 5. darazsak, 6. molyok. 1. A tetvek közül a legismertebbek a pajzstetű, vértetű és a levéltetű. a) A pajzstetű: a fa kérgén apró szürke, réteges koszszerö bevonat, pajzstömegekből áll. A hajtáson, a leveleken az erek mentén és a gyümölcsön 1—2 mm átmérőjű szürkésfekete kerek pajzsocska látható, körülötte kis piros övvel. Lárváit a nyári nap pusztítja. Ezért a gyümölcsfa koronája legyen szellős, ritkítsuk ki. A pajzstetű a szélmentes, párás fekvéseket kedveli. Leghatékonyabban a téli permetezéssel védekezhetünk, azonban a permetezést előzze meg a kéreg tisztogatása, a kaparásokat égessük el. Mindig csak szélmentes időben, száraz állapotban lévő fákat permetezzünk. A permetezést mindig a fa csúcsán kezdjük és az ágakat és törzset lemosásszerűen végezzük. Rügyfakadás előtt mészkénleves permetező anyagot használjunk. Erős fertőzés esetén rügyfakadás előtt, legalább 5 *C hőmérsékleten olajos permetezést alkalmazunk. b) A vértetű az almafán, a fás részen, a hajtáson többnyire a levelek hónaljában húzódik meg, mint vattaszerű fehér bevonat. A vértetves sebeket ki kell faragni és fasebkátránnyal kell bevonni, esetleg nikotinos oldattal permetezzük vagy ecseteljük. A vízhajtásokat és tőbajtásokat távolítsuk el. c) A levéltetves fákat lombfakadás után fosfotionnal permetezzük. A levéltetves fa levelei besodródnak, sárgulnak, vörösre színeződnek, a hajtás végeken s a levelekén apró tojás-alakú tetvek szívják a nedvet. A vesszők eltorzulnak és meggörbülnek. 2. a) A bundásbogár 0,5—1 cm hosszú kerekded és szőrös bogárka, mely a virágban rág. A bundásbogár délelőtt 8—11 óra között rajzik. A rajok leülünek a lombokra, hajtásokra. Ha a rajokat hideg vízzel permetezzük, megdermednek és lerázhatjuk. Tanácsos a fa alá szalmát, vagy fűcsomőt helyezni. Éjszaka a bogarak ott húzódnak meg. A reggeli órákban a szalmát, fűcsomót összeszedjük és elégetjük. b) A bimbólukasztó bogár az szedjük s a hernyóenyves helyeket 5 %-os gyümölcsfaolajba mártott kefével lesúroljuk. Mindkét kártevő ellen a tenyészidőben Dykollal permetezünk. 5. A) A darazsak az érő, lédús gyümölcsbe széles lyukakat rágnak. Télen a darázsfészkeket el kell pusztítani. Nyáron az odvakba szénkéneget öntünk és a nyílást betömjük. A darazsak ellen úgy is védekezhetünk, hogy már tavasszal cukros vízzel félig telt befőttes üveget akasztunk a fákra. Az üveget pergamen-papírral lekötjük ésujjal egy lyukat ütünk rajta, melyen a darazsak könynyen bejuthatnak, s ott elpusztulnak. 6. a) Az almamoly a gyümölcsben okoz rágásával károkat. A hullott gyümölcsbe barna ürükékkel szennyezett lyuk található. A hernyó húsvörös (a körtében fehér). A hullott gyümölcsöt naponta össze kell gyűjteni és megsemmisíteni. Ellene pirosbimbós állapotban, majd sziromhullás után Dykollal védekezünk. Sétánk alkalmával találkozhatunk még gyümölcsösünkben egyéb növényi károkozókkal is. A betegségek a leveleken, hajtásokon és gyümölcsön egyaránt mutatkozhatnak. A leveleken főleg foltok alakjában, de a betegségi tünetek a fás részeken és gyökereken is fellelhetők. 1. A monília. Télen a rothadt gyümölcs a fán marad. A gyümölcsön többnyire körben sárgás-vörös színű rothadó folt, penészvánkos látható. A moníliás virágzó hajtásők hirtelen elszáradnak. A gyümölcsmúmiákat minden esetben szedjük le és égessük el. Az elszáradt hajtásokat, ágakat 15—20 cm egészséges részszel kell levágni és elégetni. Bordóilével vagy mészkénlével permetezünk: rügyfakadás előtt 2 °/o-os bordódé vagy téli hígítású mészkénlé, bimbós állapotban 1 %-os, sziromhullás után pedig 1 %-os Novozir N—50- nel permetezünk ellene. 2. A lisztharmat lisztszerű, fehér, könnyen letörölhető bevonat. A lisztharmatos levelek megnagyobbodnak, hullámosak lesznek, később lehullanak. A gyümölcs apró, szabálytalan, sávos, foltos (lisztharmatra igen fogékony a Jonathán, Török Bálint). A fa rendszeres metszésével a fertőzött hajtások levágásával csökkentjük a kártételt. A hullott lombot szedjük össze, égessük el. Ellene gombaölő szerekkel permetezünk. 3. Levélfodrosodás. Rügyfakadás utón a fiatal levelek hólyagosak, a rendesnél nagyobbak, húsvöröseik és törékenyek, vastagok, színükön dérszerű bevonat látható. Rügy duzzadás előtt 2 %-os bordóilével permetezhetünk. 4. Megemlíthetjük még a gyökérpenészt. A gyökereken szürke penészszerű bevonat található, némelykor a gyökéren zsinórszerű penészszálakat találunk, ősszel a fa tövében kalapos gomba, galóca jelenik meg. A beteg fát vágjuk ki és tüzeljük el. A kalapos gombát szedjük össze. A fertőzött talajba 5—6 évig ne ültessünk fát. 5. S végül, ha a csemete, de az idősebb fa is sínylődik, sárgul, a gyökéren daganatot találunk, a gyökérgolyvát. Ilyen helyre ne ültessünk fát. A golyvás csemetéket semmisítsük meg. —n. j.— Nagy Pista bácsi, a kiváló pozsonyeperjesi gyümölcsész, már betöltötte a 86. életévét, de azért még a múlt évben is ültetett barackiákat, amelyeknek meg is akarja ízlelni a termését. almafa bimbóit támadja meg. A bimbó nem nyílik ki, elbarnul s ha felnyitjuk, benne fehér kukacot, vagy bábot találunk, esetleg a bimbó oldalán levő kis lyukacska azt mutatja, hogy a bogár ott furakodott ki. A bimbólyukasztó bogár ellen rügypattanás és rügyfakadás között, amikor keskeny zöld csík látható a rügyön, permetezéssel védekezzünk. c) A szúbogarak a fa kérgét rágják. Szúvas fát ne tűrjünk a gyümölcsösben. A száraz részeket le kell vágni, ki kell faragni és 10 %-os gyümölcsfa sebolajjal kell beikenni. A kérgen látható apró, kerek sötétvörös színű lyukakból arra következtethetünk, hogy a kérget szúbogarak rágják. d) A cserebogár pajorja az 1—2 éves fák gyökereit rágja. A csemete sínylődik, elszárad. Rajzáskor a bogarakat, talajműveléskor a pajorokat szedjük össze. Rágó cserebogarak ellen idegmérges permetezést alkalmazunk. 3. a) Ha a kérgen nagyobb lyukat látunk, amiből sárgásvörös, fűrészporszerű ürülék hull ki, ott a farágőpille ütött tanyát. A súlyosan fertőzött fákat vagy ágakat ki kell vágni. A kirágott részeket kifaraghatjuk és a sebet cementtel betömjük. A hernyót dróttal megöljük vagy kipiszkáljuk. A járatba szénkénegbe vagy benzinbe mártott vattát dugjunk be mélyen s utána a nyílást tömjük be. b) A gyapjas pille sárgásbarna tojáscsomói télen a törzsön és az ágakon — taplóhoz hasonlóan — helyezkednek el. A tojásból kikelő szőrös hernyók a lombot rágják. A hernyók hátán két sorban elől kék, hátul piros szemölcsök láthatók. Ellenük Dykollal permetezünk. c) A gyűrűs pille kék fejű, szőrös, hátán fehér, barna és kéksávos hernyó. A tojások szürke színűek, gyűrű alakjában a vékonyabb vesszőkön, ágakon helyezkednek el. A tojásgyűrűs részeiket összegyűjtve, égessük el. d) A galagonya pille vörös sávozású sötétszürke szőrös hernyói tömegesen pusztítják a lombot. A kis hernyófészek 1—2 összezsugorodott száraz levél, amit szövedék erősít a fához, s a galagonya pille tojásait őrzik. A hernyófészkeket ollóval levágva össze kell gyűjteni és el kell égetni. Tenyészidőben Dykollal védekezünk ellene. e) Az amerikai fehér szövőlepke hernyói az egész fát lekopaszthatják. Kezdetben pókhálószerű szövedékben sárga testű, később hosszú szürke szőrzetű hernyók ezek. A hernyófészkeket kell megsemmisíteni. 4. Az araszolók hátukat felpúposítva mászó hernyók, melyek a levelet, rügyet és apró gyümölcsöt rágják. Nagy tömegben gyümölcshullást idézhet elő. Szeptember vége felé hernyóenyves öveiket kell felrakni, a fa tisztításakor azonban levaiamm 7
