Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-05-04 / 18. szám
Üj utakon a szőlő és gyümölcstermesztés hercegprímás Is elismeréssel nyilatkozott róla annakidején, mivel olykorolykor kadarkát rendelt az asztalára a kiadós ebédek után. A régi hagyományoktól eltekintve a puszta igazság kedvéért azonban el kell mondanunk, hogy Nagycétényben sokan megfeledkeztek a szakszerű termesztésről. Általában a gyümölcsfákat a szőlőbe ültették, a szőlőik rovására vagy kölcsönösen. Nem tartották szükségesnek a nemesebb fajták termesztését és a munkálatok, mint a metszés szakszerűségével sem sokat törődtek az emberek. Ma már elmondhatjuk, hogy a múlt hagyományait felszámolták és általában azt hagyták meg, ami jó — szakszerűen, céltudatos irányban foglalkoznak a gyümölcsfákkal és a szőlőskertekkel. Nagycétényben szervezett formát öltött a gyümölcstermelés. 1966 áprilisában alakult meg a gyümölcsészetiborászati szervezet. A kezdeti nehézségeket leküzdötték és jelenleg 45 tag végez rendszeresés kölcsönös munkát a szervezetben. Szőke Kálmán, a szervezet elnöke, mosolyogva mondja, hogy a tagság létszáma az év végéig eléri a százas számot. Hozzáértő, okleveles szakember a szervezet elnöke. Modrán végezte iskoláit, sajnos nem dolgozik a szakmában, pedig érti a mesterségét és nincs is olyan probléma a gyümölcsészet, szőlészet terén, amivel nem tudna megblr-A gyakorlati bemu a,ót ugyeieinmel kísérik az idősebbek kózni. A környékét fiatalok is. Előtérben Szőke Kálmán, a szervezet ben nincsen nagyelnöke, és Ribi József vezetőségi tag. üzemi gyümölcs-és szőlőtermesztés, a szövetkezetek, állami gazdaságok ném törődnek vele. Félnek a befektetéstől. Pedig jövedelmez a szőlő. Például Gyurién Lőrinc bácsi az 1966-os évben 47 mázsa szőlőt adott át a felvásárló üzemnek és borocska is maradt a pincéjében. A szakszerű kezelés, nemesebb fajták kiültetése nagymértékben gazdaságos. A szervezet egyik kiváló tagja Szovics Rudolf tanító elvtárs. Elmondotta, hogy a szervezeti élet jelentőségét, az egymásközti tapasztalatcserében látja. Fontosnak tartja az összejöveteleket, szakmai előadásokat és az előadásokat kővető vitákat, mert csak szervezett módon biztosítható az utánpótlás, illetve a fiatalok szakmai tudásának gyarapítása. Ottjártunkkor a szervezet bemutatót rendezett a gyümölcsfaültetésről, a szőlőmetszésről, valamint az egyes vegyszerek helyes alkalmazásáról. A gyakorlati bemutatót Huszár József járási oktató vezette, több mint száz főnyi közönség előtt. A jövőben tervezik, hogy rendeznek gyakorlati bemutatókat, mert csak így lehet tökéletes és alapos ismereteket szerezni. További terveik, hogy aktívan bekapcsolódnak a járás által szervezett akciókba, valamint borkiállítást rendeznek Nagycétényben és a győzteseket elküldik más kiállításra is. Szeretnének a régi hagyományok alapjain, de új utakon dolgozni és szeretnék, ha a gyümölcstermesztést a község minden polgára szívügyének tekintené. Munkájukhoz sok sikert kívánunk! MotMíky Árpád A SZIRTI FOGOLY (Caccabis saxatilis) Fatönk a divat Leleményességünk — határtalan. Nemcsak a nők öltözékének kombiDr. Nagy Emil egyetemi adjunktus a második Magyar Vadásznapok alkalmából a szirti fogoly mesterséges tenyésztéséről tartott előadást és ezt szfnes diafilmek vetítésével tette érdekessé. Erről a fogolyfajtáról Szlovákia vadászai bizonyára keveset hallottak, olvastak. Rykinőince határában 1930-ban alkalmam adódott megfigyelni belőlük néhány példányt. Hell Pál mérnök a nyitrai járásban fedezett fel szirti foglyot. Magas, szaggatott sziklás hegyek lakói. Magyarországon jelenleg csak elvétve fordul elő. A középhegységek sziklás részein is könnyen megtelepíthető s mivel hamar meghonosodik, továbbá elég szapora, remélhető, hogy néhány áldozatkész vadtelepítő vadász jóvoltából rövid időn belül szép számban lesz található. Telepítésre Magyarországon leginkább a Vértes- és Pilis-hegység, Szlovákiában egyaránt egészen a Havasokig, Romániában Erdély, valamint az egész Balkán félsziget havasai lennének tenyésztésére alkalmasak. A kakas és a tyúk kevésben különbözik egymástól. Mindkettő teste szürkés-barna, farka feketén szegélyezett fehér. Csőre szép piros, lába a galamb lába színéhez hasonló halványpiros. Teste valamivel nagyobb, mint a közönséges fogolyé. Párban él és dürgés idején áprilisban a rendkívül verekedő természetű, harcias kakas a házityúk kárálására emlékeztető hangot hallat. Csalogató, hívó hangja sivító „gi-gi-gig“ vagy „csacsibi csacsibi“. Ha szárnyra kap fütyülő hangot hallat, „pitcsiri-pitcsiri“. Ahol nagy számban él, dürgés idején azt hihetné az ember, baromfiudvarba tévedt. Érzékszervei nagyon kifinomultak ezért elővigyázatos szárnyas. Kitűnően meglapul, szinte belevész környezetébe. Ügyesen és gyorsan fut. Fészkét a földre rakja. Tíz-tizenöt tojást rak, 40—45 mm nagyságú halványvörös alapon sárgásbarna foltokkal és sűrűn tarkázott pontokkal. Sok az ellensége ennek a ritka madárnak. Emiatt számuk mindinkább ritkul és jelenleg csak természeti emlék, tehát ne irtsuk ki. Habrovszky János nációiban — lakásaink díszeinek felfedezésében Is! A régi mozsarak, vasalók már ismét elavultak: a szobasarkokból, polcokról lekerülteik, új hobbynak hódolunk: a lakásokban megjelentek a gyökerektől megtisztított fatönkök. Unokabátyám születése napja közeledett. Mint ilyenkor szokás, éberen lestem minden szavát, ki kell puhatolnom, mire vágyik. Sokszor beszélt a fatönkről. Valahol látott szobadíszként, arra vágyott. És panaszkodott is, nem talál megfelelőt, keresett már, de egyik sem eléggé modern-göcsörtös. Én találtam „göcsörtöst“. Nagy volt az örömöm: a szomszédos fáspince tulajdonosa őrzött ilyet. Leméretten 38 kiló volt, olcsó. Ott volt a kihordó is, örömömben egy húszast adtam neki, vigye el a megadott címre. A kihordó — ismerősöm — meghálálta a huszást. A tönköt aprítva „Törik vagy szakad, érted jövünk!" szállította. A minap Vankaremből, a Csukotka-félsziget kikötőjéből Idegfeszítő újsógrtport repült világgá: Egy derűs nap reggelén Juri Rulten, vankaremi lakos, szánba fogta kutyáit és fókavadászatra indult. A partvidék egyik részén hosszú és egy km szélességű jégsáv nyúlt messzi a tengerbe, amelyen nap mint nap sok fóka tanyázott. Juri Rulten oda igyekezett. Amikor már a jégsávon folytatta útját, váratlanul óriási vihar keletkezett. A tomboló orkán a jégsávot elszakította a szárazföldtől és a nyílt tenger irányában hajtotta. ' Juri Rulten, a sank! vadász biztos a tengerbe veszett volna, ha Vankaremben nem fújtak volna riadót s ott nem lennének lakóházak, sőt repülőtér! A rossz meteorológiai viszonyok dacára Avriefszkij, a nagy tapasztalattal rendelkező sarki pilóta, AN—2 repülőgépével elhagyta a repülőteret és a nyomaveszett vadász keresésére indult. Rövidesen azonban vissza kellett térnie, mert a félsziget partvidéke felett óránkénti száz kilométeres sebességgel dühöngött az orkán. Visszatérése után a sarki aeronautika személyzete rövid konferenciát tartott, amelyen elhatározták, hogy a nyomozást a nagy nehézségek dacára is folytatják. Az AN—2 és az IL—14 jelzésű repülőgépek hosszú ideig keresték az eltűnt jégsávot, és szemügyre vettek minden mozgó jégtáblát. Fárasztó kutatás után a személyzet egyik tagja elkiálltotta magát: — Nini! Ott vannak! — Az egyik orkánhajtotta jégtáblán apró, alig felismerhető pontok feketélettek: a vadász, a kutyák meg a szán. Amennyiben egyik repülő sem szállhatott le a jégtáblára, a pilóták élelmiszerrel telt zsákot dobtak le a veszedelmes helyzetbe került vadász közelébe a következő felhívásai: — Tarts ki! Törik, vagy szakad, érted jövünk! Félóra múlva helikopter szállott fel a repülőtérről és a két repülőgép pilótáinak irányítása mellett ereszkedett le a jégtáblára, amelyet szüntelen a tenger felé hajtott a még mindig dühöngő orkán. Kevéssel éjfél előtt adták át a szovjet pilóták a gondteljes csalódnak a kimerült, de egészséges Juri Rultent... Igen felemelő a tudat, hogy ott, ahol még nemrég egynéhány nomád sarki vadász tengette életét, ma már virágzó civilizáció van A Csukotkal félsziget Anadíri röghegységében cint, higanyt, aranyat és platinát bányásznak, a partvidéket pedig Rultenhez hasonló sarki vadászok lakják. Már nem nomád klbitkák, hanem normális házak állnak rendelkezésükre és sarki pilóták kutatnak a katasztrófával sújtott lakósok után.., (Volkstimme) A. g. (hbl) Gratulálunk „Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet“ — tartja az ismert közmondás. Aki pedig meglátogatta a Téli Stadion területén megrendezett „BRATISLAVA 68“ név alatt megnyílt virág-kertészeti- és feldolgozóipari kiállítást, felejthetetlen élménnyel gazdagodva távozott. Bevallom, jómagam is kellemesen meglepődtem a látottakon. Azt a színpompát és gyönyörűséget, amit a kiállított virágok nyújtottak, leírni nem lehet. Ezt látni kellett. A virágözön közül szinte bámulatba ejtette a látogatót az Olaszországból hűtőkocsival érkezett Strelícia. A két méternél is magasabb virág díszpompába öltözve ritkaságszámba menő látvány. Levágott virága hetekig friss marad a vázában, s belőle egyetlen szál megteszi hatását a lakásban. Érdekes, hogy a letépett virág helyén a növény új virágokat fejleszt. A külföldi kiállítók közül sokan megcsodálták a holland tulipánokat, krizantémokat, a belga azáliákat, a bolgárok rózsáit, valamint a nyugatnémetek orchideáit. A Wichmann Cellái nyugat-németországi cég lila színű orchideáinak értéke tövenként 1500 koronát képviselt. A hazai kiállítók közül a prágai rózsák, az olomouci kaktusz-kolekciók, valamint a bratlslavai hortenziák remekeltek. Az 1800 négyzetméter területet elfoglaló virágkiállítás mellett számos külföldi cég gyümölcs-, illetve zöldségművelő gépek sorozatát is bemutatta. A kis- és univerzális traktorok számos fajtáját láthattuk, amelyek hathatós segítséget nyújtanak a zöldség-, illetve gyümölcstermesztésben. Itt meg kell említenünk azt a sajnálatos tényt, hogy a SIGMA védjegyű szivattyúkat gyártó olomouci cég gyártmányaival nem vett részt a kiállításon, holott erre felszólították. Érdekes, amíg a külföldiek áruikat igyekeznek népszerűsíteni s arra vevőt keresni, addig az olomouciak nem tartották fontosnak, hogy a kertészek széles tábora megismerkedjen a legújabb öntözőberendezésekkel. Erre jobb alkalom nemegyhamar adódik. A „BRATISLAVA 88“ kiállítást első ízben rendeztük meg Szlovákiában. Ezt azonban ősszel követi egy másik, amelyet előreláthatólag a Kultúra és Pihenés Parkjában valósítanak meg. A tervek szerint 1974-re önálló kiállítási területen épült pavilonokban évenként kétszer, tavasszal és ősszel a Dunai Vásár hagyományai nyomán sor kerül a hazai és külföldi termékek, illetve gépek bemutatására. Méltán leszögezhetjük: az elsőként megrendezett kiállítás várakozáson felül sikerült. Bár térszűkében a túlzsúfoltság jelei mutatkoztak, a kiállítás megütötte az európai szintet. Gratulálunk a szervezőknek! (sándor) A vágott virág lakásunk dísze Prágai bordóvörös rózsák A brattslavalaik szegfű-csokorja Az olasz Strelícia Foto: -tt-A bratislavai virágkiállítás élelmiszeripari részlegén szebbnél szebb almát is láthattunk. Örvendetes, hogy a csallóközi szövetkezetek is küldtek almát a kiállításra. Tagadhatatlanul régi hagyományokkal rendelkezik a gyümölcsészet és szőlészet Nagycétényben. Legendák maradtak a romantikusnak mondható szőlőhegyről, sőt írott emlék a „hegyközség“ krónikája Is őrzi a múltat. A krónikát jóval az 1948-as események előtt kezdték vezetni és az adatokon olykor elszomorkodik az ember, olykor pedig akaratlanul mosolyogni kell. A „hegyközségnek“ Igen szigorú törvényei és a törvényeket védő csőszei voltak. A hivatásos csőszöknek sem volt azonban valami rózsás a helyzetük, mert hírhedt bortolvajok lakták a környéket, akik nem sajnálták a puskagolyót és lőttek a rövidcsövű karabélyokból. Lőttek a csőszök is és bizony sok szépszál ember vesztette életét a véres összecsapásokban. Híres volt a „cétényl kadarka“, megsárgult oklevelek bizonyítják, hogy borkiállításokon sok esetben szerezte meg az első helyet. Az esztergomi
