Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1968-05-04 / 18. szám

Borverseny, ahol nemcsak a jó nedűt kóstolgatták A szakemberek véleményei ^ Csak támogatni lehet a karvaiak elképzelését Ne a hivatalban döntsenek, hanem alapos felül­vizsgálás után mondjanak véleményt a szakiskola kérdéséről Járási borverseny volt a kéméndi csárdában. Az újvári Járásban az el­múlt napokban már másodszor ikerült sor a legjobb borok vetélkedőjére. A borverseny érdekessége az volt, hogy a hivatalos bíráló bizottságon kívül a vetélkedésen résztvevő mezőgazda­­sági üzemek vincellérjei, agronómu­­sai, sőt még az elnökei is kóstolgatták a jó nedűt és pontozták minőségét. Persze nem az ő véleményük volt a döntő. Ettől eltekintve sokat jelentett számukra az aktív részvétel, mert ha megközelítőleg vagy hasonlóan pon­toztak, mint a bíráló bizottság, akkor örömmel nyugtázhatták, hogy ők is értenek a borokhoz. Negyvennyolc fajta bort bíráltak el a vetélkedésen. Olasz rlzling, Zöld­­szilváni, Zöldveltelínl, Müller Thur­gau, Rajnai rlzling, Leányka, Szürke­barát, Tramin, Szauvignon, Szentlő­rinci, Fehér burgundi, Cabernet, Kék­frankos és keverékborok közül kerül­tek ki a legjobbak. Legtöbb minta az Olaszrizlingből volt (10), de egy-ikét fajtát kivéve több szőlészetből szere­peltek hasonló borok a vetélkedőn. A verseny eredménye a következő volt: De a legjobbak mögött alig maradt el pontszámban a muzslai, köbölkúti, klsújfalusl szövetkezet és a Miklósi Állami Gazdaság. Az újvári járásban jelenleg mintegy 2500 hektár szőlő van. Az elkövetkező éveikben az a terv, hogy mind a ház­tájiban lévő, mind a szövetkezetek tulajdonában lévő dirökttermő szőlő­ket fokozatosan likvidálják, és helyet­te oltványt telepítenek. Emellett ter­mészetesen még néhány száz hektár­ral bővítik Is a szőlőterületet. Ez egy­ben azt is jelenti, hogy akad majd néhány mezőgazdasági üzem, ahol 100 hektár körül lesz a szőlő, örven­detes, hogy legtöbb helyütt más nö­vények termelése szempontjából gyen­ge minőségű földeikbe telepítik a sző­lővesszőt. Ennek ellenére a szőlő a jó fekvésű domboldalakon kitűnően megterem. De napjainkban nemcsak az újvári járásban jelentős a szőlőtelepítés, ha­nem Dél-Szlovákia más vidéken is. Persze a telepítés egymagában még nem jelent sokat. Nagyon fontos, hogy gyorsan fejlődjenek a szőlővesszők, s néhány év múlva maximális termést adjanak, amelyből kitűnő zamatú bort tudnak majd készíteni. Hogy ez így legyen, elsősorban Is képzett szak­emberekre van szükség. Nem véletlen, hogy Köbölkúton az elmúlt évben hektáronként 130 mázsa volt az átlagtermés, s hogy a boraik is a legjobbak közé tartoznak, a já­rási borverseny is igazolta. A jó ter­més fő tényezője Varga József, a sző­lészet és kertészet vezetője és társai sokat olvastak, tanultak önszorgalom­ból, míg lassan elsajátították a sok­oldalú mesterséget. Hosszú évtizedeken keresztül való­ban sok mindent meg lehet tanulni. Van azonban egy másik módja is a szakemberré válásnak, amely jobb és főleg gyorsabb, mint a hosszúéves tapasztalatszerzés és önképzés, a kö­zépiskolában való tanulás. Sajnos azonban szőlészeti-kertészeti szakisko­lánk nincs, pedig erre káderutánpót­lás szempontjából föltétlenül szüksé­ges lenne. Ez nem az újságíró véle­ménye, hanem a járási borversenyen résztvett szakembereké és másoké, akik szívügyüknek tartják a szőlészet és kertészet fejlesztését. íme néhány az elhangzott vélemények közül: Vajda József vin­cellér, Muzsla: — Már 46 hektár sző­lőt telepítettünk, s ezt a közeljövőben még 16-tal bővít­jük. Emellett a gyümölcstelepíté­sünk is jelentős. Ha azt akarjuk, hogy jó termést ér­jünk el, akkor nem is egy, hanem több szakemberre is van szükség, mivel a gyümölcsészetünk Is jelentős. Ezért nagyon helyes lenne, ha legrövidebb időn belül sor kerülne a magyar nyel­vű szőlészeti-kertészeti technikum megnyitására. Varga József, a köbölkúti EFSZ fő­kertésze: — Tagadjuk, bevalljuk, el­szállnak fölöttünk az évek. Azért na­gyon jó lenne, ha már most ott dol­goznának mellettünk a szakiközép­iskolát végzett fiatalok. A köbölkúti szövetkezetben 245 hektár lesz a sző­lészet és a gyümölcsös, s így majd ebből ered a szövetkezet jövedelmé­nek jelentős része. Ezért a szorgalmas dolgozók mellett több szakemberre is szükség lesz. Cséplő László, az kisújfalusi szö­vetkezet elnöke: — A szakember ara­nyat ér. Mi már a szőlőhegy kiválasz­tásánál is tudományos talajelemzésre szorítkoztunk. Gazdaságunkban hat­van hektár lesz az ültetvény. Már ta­valy is elég szép terméseredményt értünk el (átlag 86 mázsát hektáron­ként). Ha azonban ezt fokozni akar­juk, akkor sokoldalúan képzett szak­\ ^SZABAD FÖLDMŰVES 19B8. május 4. Cséplő László emberekre lesz szükség. Természete­sen az is fontos, hogy a szakember közülünk való legyen és olyan nyel­ven tanulhasson, amelyen a legtöbbet el tud sajátítani. Rernáth András, a bácsi EFSZ vin­cellérje: — Ha holnap alakulna a magyar szőlészeti-kertészeti műszaki középiskola, már akkor is későn len­ne. Az én fiamnak minden vágya az volt, hogy a nyomdokaimat követve, szőlész legyen. Mivel azonban a szlo­vák nyelvet nem tudta jól elsajátítani, nem iratkozhatott be a modrai tech­nikumba. Én sem nagyon javasoltam neki, mert a saját bőrömön tapasztal­tam, milyen nehéz idegen nyelven tanulni. A fiam, András most az ipoly­­sági mezőgazdasági technikumban ta­nul. Bár jól érzi ott magát, mégis, ha Karván vagy másutt szőlészeti-kerté szeti technikum alakulna, akár hol nap is átlépne. A kéméndi -\kő hídgyarmati - ki­­csindi egyesült szö­vetkezet nevében a kéméndi vincellér nyilatkozott: — A szőlészetünket llü hektárra bővítjük. Mivel mind a há rom faluban van szőlő, mindenüti szükség van szak emberre, aki irá nyitja a dolgozó­kat. Ezért az a vé leményem, hogy úgy kellene a sző­lészeti-kertészeti középiskola, mint levesbe a sói Verny Ferenc, a Párkányi Borászati Üzem vezetője: — Nem akarok neve­ket említeni, de mi talán legjobban tudjuk, mit jelent a jó szakember. Főleg azoktól függ milyen hektárho­zamot érnek el. Az pedig nekünk nem mindegy, mert sok bort kell külföld­ről importálnunk. Én azért is jónak látnám a magyar nyelvű technikumot, mert Dél-Szlovákia sajátságos talaj- és természeti viszo­nyai között sajátít­hatnák el a szőlé­szet sokrétű mes­terségét! Sorolhatnám még tovább az egyenlő véleményeket. Igaz, akadnak olyanok is, akik se hideg, se meleg álláspon­tot nem foglalnak el, avagy vannak olyan járási funk­cionáriusok is, akik fölöslegesnek tartják. „Épp elég gon­dunk van a középiskolások elhelyezé­sével, még csak az hiányzik, hogy bő­vüljön a magyar műszaki középisko­lák száma“ — mondják egyesek. Ezeknek a véleményeknek nincs alapjuk és csak afféle kibúvás a fele­lősség alól. A valóság az, hogy Szlo­vákiában van hazánk szőlőtermeszté­sének döntő többsége (mintegy 20 000 hektár) és csak egy szlováknyelvű technikum van Modrán. Az is lehet­séges, hogy az ott végzett diákok el­helyezése nehézségbe ütközik. Tény azonban, hogy Modrán elenyészően kevés a magyar nemzetiségű tanuló, és az ott végzett szlovák középkáde­rek közül sokan — érthetőn, — nem akarnak magyar vidéken elhelyezked­ni, s így Dél-Szlovákiában, ahol a szőlőtelepítés nagyméretű, középkáde­­rekban hiány mutatkozik. Természetesen helyes lenne a sző­lészeti iskolát kertészettel párosítani. Közismert, hogy a gyümölcstelepítés is nagyméretű Dél-Szlovákiában. Mi­vel gyümölcsöt is nagy mennyiségben importálunk, nem mindegy, milyen hozamokat érünk el hektáronként. A korszerű nagyüzemi zöldségtermelés szempontjából is nagy Jelentősége lenne a magyarnyelvű technikumnak. Borversenyen voltam, szőlészeti­­gyümölcsészeti szakemberekkel s a mezőgazdaság élenjáróival beszélget­tem, akik legjobban tudják, hol szorít a csizma. Az ő határozott véleményük, hogy szükség van szőlészeti-kertészeti technikumra. így hát nincs más hát­ra, mint csatlakozni a Karvai Mező­­gazdasági Szaktanintézet s az iskola tangazdasága dolgozóinak az Üj Szó­ban közzétett nyilatkozatához, ameny­­nyíben Karván megvannak az előfel­tételek, már a jövő iskolaév kezdetén kívánatos lenne a technikum megnyi­tása. Gondolom, ebben a fontos kérdés­ben nem történik bürokratikus dön­tés, mint ahogy a múltban történt. Ha hozzáértő szakemberek valójában megvizsgálják a jelenlegi helyzetet, akkor minden bizonnyal arra az állás­pontra jutnak, mint a komáromi járás irányítói, akik már az elmúlt években is minden lehetőt megtettek, hogy engedélyezzék a szőlészeti-kertészeti technikum megnyitását. Tóth Dezső A szenei szövetkezet mintegy 30—50 Arnyi területet fed le fóliával, ahol paradicsomot és paprikát hajtat. A műanyag forradalmasítja a zöldségtermesztést Április utolsó hetében Szencen ér­tékes előadáson vettem részt, ahol Somos akadémikus a Budapesti Kerté­szeti Főiskola kertészeti tanszékének vezetője a műanyag értékéről, felhasz­nálásának lehetőségeiről beszélt az egybegyűlt zöldségkertészek népes táborának. Véleménye szerint a műanyagok használata forradalmasítja a zöldség­­termesztést. Hiszen a beton, a fa, vas, üveg stb. mind pótolható műanyaggal. S mivel előállítása egyszerű, felvásár­lási ára nem lehet magas. A zöldségtermesztés területén fő­képpen a haj tatásban és a palánta­nevelésben tesz kiváló szolgálatot a folia. Használata nemcsak előnyös, de szükségszerű, ha versenyképesek aka­runk lenni a nyugati államokkal. Köz­tudomású, hogy a körülöttünk lévő nyugati országok évek során egyre nagyobb területen termelik a hajta­tott zöldséget műanyag segítségével és áruikat a közös piacon keresztül értékesítik. Nekünk a KGST-en belül kell versenyre kelni az említett álla­mokkal. Ehhez pedig fel kell használ­nunk a legújabb módszereket s alkal­maznunk a kísérletek során bevált technológiai eljárásokat. A Budapesti Kertészeti Főiskola kísérletezik, illetve kísérleteket vég­zett a műanyag használatával a zöld­ségtermesztésben. Első lépésként 60 cm magas és 60 cm széles alagsorokat építettek, egy sor paradicsom, illetve egy sor paprika számára. Ez a mód­szer nem elégítette ki az igényeket. A házikertben megfelel ugyan, de a nagyüzemi termesztésben nem. Ekkor rátértek a Holland ágyak (2,80 m széles) használatára. A hagyományos melegágyi kereteket, ablakokat, vala­mint a melegítésre szánt trágyát nél­külözték. Ellenben a melegágy bor­dáit 2 cm kemény PVC anyagból ké­szítették, s ezt egy milliméteres poli­­eténnel borították. Egy-egy ágy hosz­­sza 12—15 méter, gerincmagassága pedig 90 cm. Ettől magasabb ágy épí­tése nem ajánlatos. A kemény PVC anyag rugalmas, enged a szélnek, te­hát van mozgása, amíg a vasrudek szilárdan állnak, melynek következté­ben a szélkér nagyobb lehet. A mű­anyagból épített melegágy teljesen pótolja a kertészek által jól ismert Holland melegágyat, ugyanakkor fel­építése jóval olcsóbb. Amíg például a Holland ágy négyzetmétere (fűtés nél­kül) 300 forintba kerül, műanyagból készítve csupán 40 forintos beruházást igényel. A műanyagból készített bordák élettartama 10—12 év, míg a fólia­palást egy évig tart. Ám ez nem je­lenti azt, hogy a második éven nem használható. Ellenben a fóliába fekte­Palántanevelöházak fóliából, szintén a szenei szövalkazet kertészetéből. tett összeg egy évi használat után megtérül. Az iskola kísérleteket végzett sza­porítóházak építésével, műanyagból. Mivel a fenntemlltett 90 cm magas gerinctávolság alatt közlekedni nem lehet, viszont a palántanevelés meg­követeli, hogy a nevelőházban járni lehessen, így a nevelőházak szélessé­gét 3—4 méterben, magasságát 1,80— 2 méterben állapították meg. A rámá­ikat 4 cm vastag üres műanyagból ké­szítették. A bordákat egy, egy és fél, sőt két méteres közökben helyezték el. A növényház takarására jól bevált a PVC műanyag. A fólia használata feltétlenül új technológiai eljárásokat követel, tehát a figyelmet nemcsak a műanyag-sát­rak készítésére fektessük, de a ter­melés eddigi technológiájának meg­változtatása is elsőrendű feladat. A siker elengedhetetlen követelménye, hogy a legrövidebb tenyészidejű nö­vényeket válasszuk hajtatás céljára. Ebből eredően következik, hogy az elkészített fóliasátor egy-egy idény alatt nemcsak egyfajta, de két-három fajta növénnyel felhasználható. Ezt az alábbiak szerint valósíthatjuk meg: Márciusban a kevés meleget igénylő növényeket takarjuk: salátát, karalá­bét, retket stb. Áprilisban, amikor a saláta, retek, karalábé eléri a kívánt fejlettségét, a fólia átkerülhet a pa­radicsomra, paprikára, majd májusban az első menetben termesztett karalá­bé és saláta helyére ültetett uborkára, ahol addig marad, amíg az optimális hőmérséklet átlagosan 20—25 fokra emelkedik. Igaz ugyan, hogy napköz­ben a hőmérő híganyszála már má­jusban is 20 fok fölé emelkedik, de az éjszakai lehűlés nagyon árt a meleget kedvelő növényeknek. A fólia alkalmazásakor le kell szö­geznünk, hogy azt valóban hajtatásra és nem palántanevelésre használjuk. Tehát a négy „vasárnap“ elteltével a fólia alatt hajtatott palántának egy­két napon belül ki kell kerülnie. Ez pedig csak úgy oldható meg, ha a palántát tápkockában neveljük. Ehhez viszont palántanevelő-házra van szük­ség. Tehát a fólia használata minden­képpen megköveteli a palántanevelő­házakat, ahol a konatavaszi idő vi­szontagságai között is végezhetőik a palánta neveléssel járó munkák. Az eddigi tapasztalatok szerint ezer m2 területű palántanevelőhöz 6000 m2 fó­lia szükséges a zöldségek, illetve pa­lánták hajtatásához. Ha a palánta nincs tápkockáikban, a fóliasátor alatt legkevesebb egy hetet stagnál. Ez három növényfajta terme­lésekor nem kevesebb, mint három hét kiesést jelent. Hogy ez az időszak mit jelent a primőrzöldségek értéke­sítésénél, erről nem kell külön be­szélni. A fóliával történő zöldségter­mesztés tehát szinte ij>ari fegyelmet követel, illetve e módszer alkalmazá­sa iparszerűvé teszi a termelést. Az elmondottak alapján nem fér két­ség ahhoz, hogy az elkövetkezendő időszakban a műanyag egyre nagyobb tért hódít a zöldségtermesztésben. Példaként említjük, hogy Japánban régebben 5000 hektáron termeltek hajtatott zöldséget a hagyományos módon, addig most 26 ezer hektáron termesztik műanyag segítségével. Nem kell külön hangsúlyoznunk, hogy a kapitalista államokban csak akkor al­kalmaznak új termelési módszereket, ha az számukra kifizetődik. Példáju­kat tehát követnünk kell. Ez azonban megköveteli a kertészet átszervezését, mert toldozással-foltozással nem ér­hetünk el átütő eredményeket A fólia minden bizonnyal legyőzi az eddigi termelési módszereket, de ezért harcolni kell. Az ügyesebb ker­tészeknek vállalniuk kell a „pionír“ szerepét s nem szabad megtorpan­niuk, ha akadnak kákán csomót kere­sők, akadnak varjak, akik károgni fognak, ha a szél felborít egy-egy fólia ágyat. Aki fényt akar, az a nap­pal szembenézni ne féljen. Szükség van egy magyarnyelvű szőlészeti és kertészeti műszaki középiskolára-sándor-Mezögazdaságt üzem A lehetséges 100 pontból ezek a fajták kapták a legtöbbet: 1. Párkányi Állami Gazdaság Tramini 87,8 2. Párkányi Állami Gazdaság Sauvignon 84,8 8. Verebélyi Borfeldolgózó Üzem Fehér burgundi 84,1 4. Párkányi Állami Gazdaság Kékfrankos 83,5 5. Párkányi Borászati Üzem Tramini 83,3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents