Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-04-20 / 16. szám
A Csehszlovák Vadászszövetség Szlovákiai Választmánya elnökségének NYILATKOZATA A Csehszlovák Vadászszövetség Szlovákiai Választmányának elnöksége, teljesítve a CSVSZ Szlovákiai Választmányának határozatait, 1968. március 26-án megtartott ülésén letárgyalta azt a helyzetet és feladatokat, amelyek szövetségünkre, mint társadalmi érdekszervezetre a CSKP KB decemberi és januári plenáris üléséből hárulnak. Egyetért a CSKP KB plenáris ülésein elfogadott határozatokkal és teljes mértékben azonosítja magát azokkal az intézkedésekkel, amelyekkel szocialista társadalmunkban a demokratikus megújhodási folyamatot megindították. Meggyőződésünk, hogy a társadalmi és közéleti megújhodásra irányuló intézkedések feltételeket teremtenek szövetségünk tagjainak és funkcionáriusainak arra, hogy az eddiginél sóikkal gazdagabb kezdeményező tevékenységet fejtsenek ki. A CSVSZ-SZV-nek elnöksége megállapítja, hogy az eddigi állapot, amely az 1960-ban érvényesített „területi szervezés“ következtében alakult ki, Szlovákiában a „Vadásztársaságok Védőszövetségének“ tényleges, de törvényellenes felszámolásához vezetett, amely Szlovákiában ennek központi szerveit hatáskör nélküli szervekké változtatta és megnyirbálta anyagi alapjait is. Ezt az állapotot a demokratikus elvek és a szocialista törvényesség durva megsértésének tekintjük. Erre a tényre kezdettől fogva állandóan rámutattunk. Kijelentjük, hogy a vadászat szakaszán is a szervezeti struktúra szimmetrikus elrendezésének, valamint a nemzeti szövetségi szervek és országos szövetségi szervek megalapításának hívei vagyunk. Az 1960 előtti években ténykedésünk folyamán szerzett tapasztalataink bizonyítják, hogy az ilyen elrendezés mellett kölcsönös együttműködés, megértés és egészséges versengés irányában halad a két szövetség közötti viszony annak ellenére, hogy annakidején országos szervük nem volt. Ezekből a tapasztalatokból kiindulva támogatjuk a SZNT Csehszlovákia föderatív elrendezésére vonatkozó nyilatkozatát. A plenum munkáját, valamint a vadászat egészséges fejlődését akadályozza a vadászat eddigi törvényes helyzete, amely tartósítja a vadászatra vonatkozó egyes feudális és kapitalista nézeteket. A 23/62 Zb. számú törvényt, amely a volt úgynevezett hradeci Duris-féle vadásztörvény helyébe lépett, a minisztériumok bürokratikus apparátusa dolgozta ki és véleményezte, s ez az akkori uralkodó nézetek szellemében a társadalmi szerv legminimálisabb befolyását is lenyirbálta. A szövetség követelményeit és megjegyzéseit nem vették figyelembe. A fejlődés legnagyobb akadályának a vadászszövetség irányításában érvényesített dualizmust tekintjük. Természetellenesnek tekintjük azt a helyzetet, hogy az alapszervezetek nem képezik a szövetség szerves részét, ezeket csupán formálisan kapcsolták a szövetséghez, ugyanakkor az állami szervek irányítása és felügyelete alá tartoznak. Ezért szükségesnek tartjuk egy új vadásztörvény kidolgozását, amely tiszteletben tartaná a társadalmi fejlődés és politikai öntudat jelenlegi színvonalát, valamint az állami, gazdasági és társadalmi szervek kölcsönös kapcsolatát. Teljes mértékben be akarunk kapcsolódni a párt akciósprogramjának kidolgozásába és teljesítésébe nemcsak a mi társadalmi érdekszervezetünk működése szakaszán, hanem mindenütt, ahol erre lehetőségünk nyílik és amennyire erőnkből telik. A párt akciósprogramján alapuló saját akciósprogram kidolgozását jövő napjaink legfontosabb feladatának tekintjük. Azt akarjuk, hogy -az akciósprogram-javaslathoz minden tag véleményt nyilvánítson és hisszük, hogy teljes megértést és segítséget találunk nemcsak Szlovákiában, de Morvaország és Csehország vadászainak soraiban is. A Csehszlovák Vadászszövetség Szlovákiai Választmányának elnöksége Színvonalasabb vadgazdái kodást {Folytatás az 1. oldalról) nak megközelítően a következő kiadásai vannak: haszonbér 5 000 Kcs központi alap 2 250 „ takarmányok 2 000 „ vadőr 10 000 „ mérgezett tojás 560 „ kutyatartást pótlék 1 800 „ kártékonyok (prémium) 300 „ körvadászatok kiadásai 4 500 „ Egyéb kiadások 1 000 „ összesen: 27 410 Kős Amint látjuk nem babra megy a játék, de egy közepesnél jobb vadászterület fenntartása, illetve a vadnevelés tekintélyes összeget emészt fel. A jelenlegi árviszonyok mellett ennyi kiadás fedezéséo VADASZ z 81HAIASZ re a vadásztársaságnak 1200 lőtt nyulat kell eladnia. Igaz ugyan, hogy jelenleg még nagyon kevés vadásztársaság rendelkezik vadőrrel, fizet kutyatartási pótlékot, vagy vásárol elegendő mennyiségű takarmányt, ám mindez a vadtenyésztés rovására írható. Az elmondottakból kifolyólag felszínre kerül a nyúl élve fogásának kérdése, mondván, azért szép árat kap a vadásztársaság. Ez így igaz, ám mit csinálhatunk akkor, ha a tularémia felüti fejét és az állatorvosi szolgálat betiltja a nyúl fogását. További tény, hogy a mezőgazdasági üzemek az egerek kártétele ellen permetezik az évelő takarmányokat, a vetéseket és a vegyszer a nyulakat, sőt őzeiket is megtizedeli. Tavaly például mindkét eset fennállt, de senki sem szorgalmazta, hogy kártérítést kapjanak a vadászok. A kiadások összege ugyanakkor semmivel sem csökkent, bár a mérgezés következtében aránylag kevesebb nyúl került terítékre, míg a tularémia miatt számos vadásztársaság elesett a vad élve fogásától. A bevételek, Illetve a kiadások mérlegéről beszélnünk kell, mert egyetlen vadásztól sem kívánhatjuk, hogy zsebébe nyúljon a haszonbér vagy egyéb adósság kiegyenlítése érdekében. (Elegendő a fegyver és patron vásárlása.) Ha megvizsgáljuk azon vadásztársaságok munkáját, melyeknek anyagi helyzete évről-évre válságos, rájövünk, hogy ezeknél a vadgazdálkodás egy helyben topog, vagy csökkenő irányzatot mutat. Ez nem is csoda, hiszen az anyagi érdekeltség nemesek népgazdaságunk számtalan munkaszakaszán, de a vadászat terén is jótékonyan éreztetné hatását. Hiszem és tudom, egyetlen vadász sem akar a vadak árából autót vásárolni, de annyi bevételre szükség van, hogy általa biztosítva legyen az újratermelés, vagyis legyen pénz etetők, sózok készítésére, takarmányra, vadak vásárlására (vér felfrissítés céljából), kutyákra, patronra s minden eszköz vásárlására, ami a sikeres vadnevelés szempontjából elengedhetetlenül szükséges. A helyzet konszolidálása, Illetve a vadásztársaságok pénzügyi helyzetének megjavítása érdekében javaslom: 1. a lőtt vadak árának rendezését, 2. a haszonbér illeték arányos csökkentését, 3. a központi alap minimálisra történő csökkentését. Remélhető, hogy az önállósított Szlovákiai Központi Vadászszövetség felülvizsgálja az eddigi vadásztörvényeket, az életben lévő rendeleteket és a demokratizálódásnak illetve a vadásztársaságok követelményeinek megfelelően átdolgozza azokat. Szeretnénk, ha olyan szakemberek határoznának a rendeletek megszövegezése felett, akik a gyakorlatból ismerik a vadásztársaságok tevékenységét és problémáit. Az olyan tisztségviselők, illetve szakemberek, akik egyáltalán nem vagy passzióból vadásznak, akkor Is költségmentesen, nem hozhatnak reális, mindkét fél számára elfogadható rendelkezéseket. Márpedig egész népgazdaságunk érdeke, hogy a vadászszervezetek húszévi működése után magasabbra emeljük a vadgazdálkodás színvonalát. SÁNDOR GÁGOR
