Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-04-20 / 16. szám
Vélemények, javaslatok a kooperáció és integráció célszerű kibontakozásához A szirénfalví egységes földművesszövetkezet a kisebb gazdaságok csoportjába tartozik, összmezőgazdasági területe 456 ha. Ebből a szántőterület 278 hektár. A talaj minősége szerint nagyrészben a nehéz talajokhoz tartozik. A természeti adottsága folytán nagy Iphetőség van az egységes földművesszövetkezetünkben áz öntözéses gazdálkodás kialakítására. A szántóföldeket, réteket körülvevő patakok és a Latorca folyó holtága állandó vizforrást biztosít az öntöző berendezés kihasználására. A község lakossága 1959-ben határozta el magát a közös gazdálkodásra. Azóta ötödik elnöke van az egységes földművesszövetkezetnek. Az elnöki funkció változása nem sok hasznot hozott eddig a tagságnak. Csupán a jelenlegi zootechnikus vezetése alatt évről évre Jelentős fejlődést értünk el az állattenyésztésben. Az elmúlt év folyamán átlagosan egy tehéntől 2072 liter tej volt kifejve, amely magasabb, mint a járási átlag. Napi átlagos húsgyarapodás a hízósertéseknél 54 dkg, a hízómarháknál pedig 105 dkg volt. Így a szervezett húseladást a szövetkezetünk 112 mázsával túlteljesítette. Az állattenyésztés mégsem volt gazdaságos, mivel a gazdasági állatokat vásárolt szemestakarmányon kellett meghizlalni. A másik hiba abban rejlik, hogy az állattenyésztés fejlődésével nem tudunk lépést tartani a növénytermesztésben. Ennek sokféle oka van: egyrészt az időjárás viszontagságai, másrészt szubjektív tényezők Is akadályozták a hektárhozamok emelését. A jelenlegi új elnök vezetése alatt kilátás van arra, hogy a növénytermesztésben is magasabb terméshozamot tudunk az 1968-as évben elérni. A szántóföldek alapos előkészítése, az istállótrágya leszántása, a mélyszántás elvégzése, a műtrágyázás stb. egyik záloga annak, hogy a növények gondos ápolásával nagyobb hektárhozamokra számíthatunk. A zöldségtermesztésnél nagyon fontos a korai zöldség termesztése, amely még eddig szövetkezetünkben nem sikerült, csupán Deme Lajos vezetése alatt volt biztosítva jelentős pénzbevétel a zöldségtermesztésből. Tehát ezen a téren Is van tennivaló, amely alapos intézkedést és jó szervezést Igényel a zöldségtermesztési csoport vezetőjétől. Szövetkezetünk úgymondván már elég szakemberrel rendelkezik ahhoz, hogy a termelést a kívánt színvonalra tudjuk emelni. Szövetkezetünknek két öntözőberendezése van, annak kihasználásával a szárazságot ellensúlyozni tudjuk. Ezen a téren a jövőben csak akaratra és jó szervezésre van szükség és az esetleges szárazság ellenére a növénytermesztésben jó eredményekkel dicsekedhetünk. Az eddigi gazdálkodási eredmény kilencévi közös gazdálkodás után bebizonyította, hogy mind az állattenyésztésben. mind a növénytermesztés szakaszán, gyökeres változásokat kell eszközölni szövetkezetünkben. Az állattenyésztés elemzése alapján meg volt állapítva, hogy szövetkezetünkben nem gazdaságos egyes állatfajták tenyésztése. A sertés és a baromfitenyésztés szemes terménnyel való ellátását szövetkezetünk egy évben sem tudta saját kitermeléséből biztosítani. A vásárolt szemes takarmány és a termelésre fordított további kiadások csaknem ráfizetéssel Jártak az állati termékek termelésénél. Saját termelésből szövetkezetünk a jövőben sem tudna elegendő szemes terményt biztosítani a meglévő gazdasági állatoknak, mivel nem rendelkezünk elegendő szántóterülettel és a meglévő szántóterületen eddig többféle növény termelését kellett biztosítani. Az új gazdasági irányítás és nagyobb önrendelkezési jog alapján hasznosnak ígérkező terveket akarunk megvalósítani a szakosítás gondolatában. Szövetkezetünknek olyan gazdasági állatokat kell a Jövőben tenyészteni, amelyek kevés szemestakarmányt igényelnek. Így tervezzük szövetkezetünkben az 1968. évebn a baromfiállomány likvidálását, a következő években a sertéstenyésztést és a tehénállományt is likvidálni akarjuk. Az állattenyésztést két csoportra osztjuk: a növendéküszők nevelésére és a juhtenyésztésre. A szálastakarmányra alapozva EFSZ-ünk juhállományt szándékszik vásárolni, és a szarvasmarhatenyésztéssel foglalkozó gazdaságoktól pedig üszőborjakat vásárolunk. A növendéküszők befedeztetés után kooperációs szerződés «lapján kerülnek majd eladásra egyes gazdasági üzemekben. A juhtenyésztés azért ígérkezik gazdaságosnak, mivel a juhokkal nagyszerűen lehet legeltetni a hepehupás, zátonyos patakszéleket, amelyek kaszálása mindig nehézségekbe ütközött. A növénytermesztést ezek után három csoportra osztjuk: szálastakarmónyok, zöldség és kenyérgabona termesztésére. A talaj összetétele is megfelelő az említett növényfajták termesztésére. A talaj összetétele is megfelel Jaz említett növényfajták termesztésére. A zöldségtermesztésre a patakok mentén könnyebb talajok vannak és a lucerna termesztésére is van megfelelő talajunk. A lóhere és más pillangósok a nehezebb talajokon is megteremnek és öntözéssel nagy hektárhozamokat lehet majd elérni. A búza, rozs és az ősziárpa szintén jól megterem határunkban. Ezek termesztése népgazdasági szempontból is nagyon fontos. A zöldségtermesztésre szintén nagy súlyt fogunk fektetni, mivel ez a termelési ágazat kora tavasztól késő őszig munkát biztosít a szövetkezet dolgozóinak, aránylag kis földterületen. Reméljük a mezőgazdasági termelés szakosítása lehetővé teszi majd szövetkezetünkben a munkatermelékenység emelkedését, a földalap legmagasabb fokú kihasználását és a szövetkezet dolgozóinak kedvező pénzbeli jutalmazását. Még egy szintén hasznos ágazatot lehetne szövetkezetünkben létesíteni. A természetadta „Szikna patakot“ át lehetne építeni halastóvá, legalább 10 hektár területen és ez a részleg is hasznára lenne szövetkezetünknek a pénzügyi bevételek gyarapításában. Az integráció alapján tervezzük a szomszéd község szövetkezetével közös gépjavító műhely létrehozásét. Ogy gondoljuk mindkét szövetkezet részére ez előnyős lesz. Nagyobb lehetőség lesz a javításra szolgáló korszerű szerszámok megvásárlására és a gazdasági gépek tökéletesebb megjavítására. Az említett elgondolások még nincsenek megvalósítva, de már a cselekvés küszöbén állunk. A szövetkezet vezetősége 1970-ig szándékszik mindezt megvalósítani. Hogy e terv valósággá váljon, ahhoz nagy akaraterőre és a kooperáció elveinek szigorú betartására van szükség. Egy láncszem megszakadása megronthatja az egész gazdálkodás menetét, s egyben a kölcsönös bizalom gondolatát. A kooperáció és az integráció elve csak úgy lehet eredményes népgazdaságunkban, ha a gazdaságok vezetői kölcsönösen megértik egymást, a termelő és a felvásárló üzem között kialakul a jó kapcsolat. Ezek megvalósításában legfőbb tényező az ember, aki felelősséget kell hogy érezzen hivatásában és a mezőgazdasági dolgozók életszínvonalának emelését, mint saját önmaga érdekét tudja szem előtt tartani. Ehhez tartozik még a jó munkaszervezés mellett a munkafegyelem biztosítása a termelés minden szakaszán. Legyünk hát munkánkban igazságosak, szavahihetők, fáradhatatlanok példamutatók. Az eddigi tapasztalatok nyomán formáljuk át a termelési ágazatokat olyan irányban, amely megfelel a természeti feltételeknek és a termelés gazdaságosságát eredményezi. A bizalom és a kölcsönös megértés jegyében tudjuk majd szebbé varázsolni termelési eredményeinket, melylyel mind önmagunknak, mind társadalmunknak boldogabb és kulturáltabb életet tudunk teremteni. Jakab Sándor Egyre több korszerű klstraktort gyárt az iparunk. Ezeket főleg a szövetkezeti kertészetekben és magánszemélyek használják, mint megmunkáló és mint vontatógépeket. Román traktorok Brassóban nemrégiben ünnepelték a traktorgyár alapításának 20. évfordulóját. Ezen a napon egyben a román traktorgyártás kétévtizedes múltjára és ez idő alatt elért komoly eredményeire is visszatekinthettek. Románia felszabadítása után égetően szükségessé vált a fejlődésben visszamaradt mezőgazdaság termelőképességének gyors ütemű fokozása. Éppen ezzel kapcsolatban vetődött fel a gondolat, hogy az országnak saját traktoriparát kell kiépítenie. A brassói traktorgyár az első időben lassabban, később azonban már ugrásszerűen fejlesztette termelőmunkáját. 1948 augusztusában került ki az üzemből az ezredik vontatógép, két évvel később a négyezredik, 12 évvel később Bolgár földeken A múlt esztendő kitűnő eredményekkel zárult a baráti Bulgária mezőgazdaságában. A munkálatok gépesítési foka elérte a 94 százalékot, a munkatermelékenység pedig az 1939. évinek a 4—5-szörösére növekedett. A búzával bevetett területeken 3000 kg-os átlagtermést takarítottak be hektáronként. Tolbuhin megyében 4640 kg volt a hektárátlag. Bulgáriában évről évre jelentős összegeket fordítanak a mezőgazdasági gépi felszerelésre. A mezőgazdaság csupán tavaly több mint 5500 traktort, 1150 gabonakombájnt, sok gyapotkombájnt és más gépi felszerelés kapott. Az állami terv ét költa százezredik és végű1!, « Jubileum alkalmával a kétszázezredik. Az IAR 22. ma már természetesen ipartörténeti emlék. Az első román traktortípust az évek során 19 újabb változat követte. Ezek közül jelenleg ötöt gyártanak sorozatszerűen. A legsúlyosabb típus az S 1300, ogy 130 lóerős, hernyótalpas vontató, amelyet főleg az Arges folyón és a Vaskapunál létesülő vízi erőművek építésénél, nagyszabású talajjavító munkálatoknál és az erdőgazdaságban használnak fel. A román traktor az utóbbi években keresett árucikk a külföldi piacokon is. A brassói gyár eddig 44 000 vontatógépet exportált, mintegy félszáz országba. RIDE ségvetés a továbbiakban mintegy 500 millió levát irányoz elő a műszakianyagi alap bővítésére. A mezőgazdasági gépgyárak és műtrágyakombájnok építésén kívül számos új objektum létesül. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek több mint 330 millió levát fordíthatnak az építkezési program végrehajtására. A nagyszabású építkezési programban szerepelnek egyebek közt új üvegház-komplexumok, Plovdiv, Plevna, Szumen, jambol és Szliven megyékben (összesen 52 hektáron), 12 ipari sertéshizlalda, 35 000 hektárnyi központosított és gépesített zöldségkertészet és 16 nagy gyümölcsraktár. Korszerűsítik a baromfitenyészeteket. A mezőgazdaság ebben az évben még 7270 traktort, 2509 kombájnt és egyéb gépet kap. Üj korszerű üzem épül Komáromban, sőt még Stúrovőban Is a bratislavai Stein sörgyár tartálykocsijaival találkozik az ember. Több mint 100 kilométerre szállítják a sört a szomjas polgároknak — de már nem soká! Őgyallán rohamosan nő egy hatalmas üzem, az új maláta- és sörgyár, amely öt járás sörellétásának Az altalajjavító ekéket többhelyütt a szövetkezetek műhelyében készítik. gondjait veszi ét. A komáromi, érsekújvári és lévai járás szükségleteit teljes mértékben, a galántai és a dunaszerdahelyi járásét pedig részben fedezni tudja majd. A malátakészítő részleg már tavaly augusztusban megkezdte próbaüzemeltetését. A tulajdonképpeni termelés október 15-én indult meg. Ez alatt ax idő alatt 4500 tonna olyan kiváló minőségű malátát állítottak elő, hogy ebből 1800 tonnát külföldi megrendelők vásároltak meg tőlük. Ez évben is a 26 800 tonna eladásra gyártott malátából 18 500 tonnát a Szovjetunióba, Kubába, Jugoszláviába, Romániába, Svédországba, Norvégiába és Olaszországba szállítanak. Gyorsan épül a sörgyár is. Az építkezésben segítenek a szomszédos szövetkezetek építőbrigádjai. Például az ímelyi szövetkezetnek közel 30 szakemberből álló építőcsoportja dolgozik az építkezésnél. Végre egy nagy, világviszonylatban is korszerű üzem épül ezen a környéken. Olyan, amely helyi nyersanyagot dolgoz fel és munkaalkalmat teremt a környék lakossága számára. Igaz, hogy korszerű felszerelése folytán, mivel minden lehető folyamat automatizálva és gépesítve van, nem ad lehetőséget nagy tömegek bevonására. A malátagyár ennek folytán csupán 125 embert foglalkoztat. Az épülő sörgyár azonban további 500 ember foglalkoztatásával számol, és évente 600 ezer hektoliter sörrel enyhíti a főként nyári hónapokban jelentkező sörhiányt -g-A z utóbbi időszakban a mezőgaz** riaéági termelésben is mind nagyobb teret hódítanak a gazdaságirányítás és szervezés haladó formái. Egymás után születnek az Ígéretesnél ígéretesebb, kisebb-nagyobb arányú társulások. Ez az irányzat voltaképpen helyeselhető. Elvégre az iparban és másutt a mezőgazdasági termelésben is, már évszázadok óta kartellekbe, trösztökbe, konszernekbe és monopóliumodba tömörülnek a vállalatok. ipari üzemek — valljuk be, az állami szervek hallgatólagos beleegyezésével — eléggé egyoldalú szerződésekre kényszerítették a mezőgazdasági üzemeket. Nos, ennek egyszer és mindenkorra meg kell szűnni. Ez azonban csak széles vonalakban tükrözi a társulás küldetését. Pingyúr György mérnök, a közelmúltban létesült járási mezőgazdasági társulás igazgatója még azt is elárulta róla, hogy a kombinát alapjába véve Bra-Magasabb színtű társulás A társulások révén lehetővé válik a jobb munkamegosztás, az eszközök gazdaságosabb felhasználása és a piac felosztása. Végeredményben tehát a társulás minden egyes tagjának csupán a javát szolgálja, sőt általában a piac sem jár rosszul. Ezért fogadjuk örömmel a járási mezőgazdasági társulások megalakulását és ezért tekintünk most ugyanilyen elégedettséggel a Bratislavavidéke járásban született új társulásra is. A rovinkai, misérdi, hidasi és erzsébetmajori szövetkezet, valamint a Szenei Állami Gazdaság és a Trnaván székelő Szlovák Keményítőgyár ugyanis a közelmúltban új társulást alapított, Mezőgazdasági Kombinát néven, a Bratislava közelében fekvő Rovinka székhellyel. Mi ennek az új társulásnak a célja? Mint minden ilyen vállalkozás, ez is elsősorban a társulat tagjainak gazdasági fellendítését szolgálja, azt, hogy kisebb erőfeszítéssel jövedelmezőbb termelést biztosítson. Máskülönben a társulás a feldolgozó ipar monopol helyzetének az ellensúlyozását Is szolgálja majd. Mint Ismeretes, az jár. „Aki mer, az nyer“ — mondotta. Valószínűleg Bratislava lakossága is kedvezően fogadja majd az új társulás előreláthatólag jónak és olcsónak ígérkező termékeit. A politikában és a gazdasági élet irányításában a közelmúltig fennálló elferdülések eddig minden ilyen irányú kezdeményezést elfojtottak. Éppen ezért számít a Bratislava-vidék járás említett gazdaságainak a kezdeményezése úttörő munkának, melynek követése lehetővé teszi az eszközök jobb kihasználását és az ipari termelés, illetve a mezőgazdaság között beállt elidegenedés felszámolását. Palágyi Lajos tislava burgonya-ellátását hivatott fedezni. Azon felül lehetővé teszi a keményítőipari hulladék gazdaságosabb felhasználását, mert eddig sajnos az értékesíthető anyag a szemétdombra került. Érdemes megemlíteni, hogy a burgonya ipari feldolgozása után az eredeti mennyiségnek körülbelül az egyharmada hulladék. Mármost, ha a kombinát hatáskörében kerül feldolgozásra a burgonya, semmi akadálya annak, hogy a hulladék a mezőgazdasági üzemekbe visszakerüljön. A társulás szerény becslései szerint a kezdeti időszakban körülbelül 50 vagon disznóhúst termelhetnek ki a hulladékon. De rövidesen ennek kétszeresére emelkedhet a termelés. A másik oldalon viszont hámozott, és ízléses műanyagzacskókban csomagolt egyéb burgonyakészítményeket kínálnak majd a fogyasztónak. Első pillantásra, csakúgy mint minden vállalkozás, ez is kockázatosnak tűnik. Pingyúr mérnök, a járási mezőgazdasági társulás igazgatója azonban annak a véleményének adott kifejezést, hogy a vállalkozás sikerrel
