Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1968-04-20 / 16. szám

A* egységes földművesszövetkezeteit februárban megtartott VII. kongresz­­szusa abból a szempontból Is határ­kőnek számít a mezőgazdaságban mert az ott jóváhagyott irányelveit értelmében meg kell alakítani a me­zőgazdasági dolgozók érdekvédelmi szervezetét. E szervezet fontosságáról már ré­gen beszélnek a mezőgazdasági üze­mekben. Legtöbben ezt azért tartják fontos­nak, mert társadalmunk nem becsülte meg kellőképpen a mezőgazdasági dolgozókat és állandó bizalmatlanság volt irányukban. A kongresszuson megválasztott bi­zottság ebből az alapvető megállapí­tásból kiindulva úgy képzeli el, hogy olyan szervezetekre van szükség, me­lyek védelmükbe veszik a szövetkeze­tei és kifelé is képviselik a szövet­kezeti parasztság érdekeit. A bizottság, amely már megkezdte a tevékenységét és- értékelte a be­küldött javaslatokat két önkéntesség elvén alapuló szervezet létesítését lát­ná jónak. Az egyikbe az EFSZ-ek és az állami gazdaságok tömörülnének, amelynek a fő feladata a szolgáltatá­sok nyújtása, esetleg külkereskedelmi tevékenység lenne. A másik olyan szervezet volna, amelybe a földműve­seink egyénileg lépnének be társadal­mi és szociális érdekeik védelmére. Dél-Szlovákiában is egyre több szó esik a megalakulandó érdekvédelmi szervezetről. Természetesen a vélemé­nyek eltérők. Akadnak olyanok is, Társadalmunkban megbecsüljek a hozzátartozók nélkül maradt idős nyug­díjasokat. A kalászi szociális otthont is azért bővítették új szárnnyal, hogy minél kényelmesebben lakhassanak az öregek. A CSEMADOK barli szervezetének állásfoglalása A széleskörű gyűlésen a következő határozatot fogadták el a bartiak. 1. Egységesen támogatjuk a CSEMADOK Központi Bizottság állásfogla­lását. 2. A Nemzetgyűlés, a Szlovák Nemzeti Tanács, valamint az összes kerü­leti, járási nemzeti bizottságok választott és végrehajtó szerveiben a nem­zetiségi kulcs szerinti arány szigorú és következetesen betartását. 3. Mivel községünk előző elnevezését a helyi magyar nemzetiségi lakos­ság megkérdezése nélkül megválasztották és Bart nevét Bruty névre vál­toztatták. Ez az elnevezés azonban azóta sem ment át a köztudatba, kérjük az előző elnevezés engedélyezését. b) Szükségesnek tartjuk az új népszámlálást. 4. Javasoljuk az 1960-as járások visszaállítását (azaz a párkányi járás visszaállítását). b) Létrehozni a magyar iskolaügy központi önálló irányító szervét. Égetően szükségesnek tartjuk a főiskolai hálózat magyar nyelvű kiszéle­sítését. 5. Állami hivatalokban a nemzetiségeknek egyenjogúaknak kell lenniük. b) Az alapiskolákon a nemzetiségi történelemnek hivatalos tanítását ja­v atoljuk. 6. Követeljük a Kassai Kormányprogram helytelen értelmezéséből követ­kező a csehszlovákiai magyarságot diszkrimináló összes törvény eltörlését. b) Az Üj Szón kívül egy új napilapot kérünk. Javasoljuk a Rádió magyar adásának kibővítését és a televízió nemzetiségi adását. 7. A nemzetiségek képviselve legyenek a kulturális téren kívül politikai téren is. b) Biztosítani kell a magyar és más nemzetiségek által lakott területeken a kétnyelvűség törvényszerű alkalmazását, írásban és szóban és történel­mileg kialakult helységnevek visszaállítását. 8. Javasoljuk az ország föderatív jellegű rendezését. b) Javasoljuk az alkotmányban leszögezni azokat az alapelveket, melyek biztosítják a nemzetiségek nemzeti létét, helyzetét, kultúrájának önálló fejlesztését, és öntudatának elmélyítését. Hangsúlyozottan támogatjuk a CSEMADOK KB-nak dokumentumát, amely elősegíti a nemzetiségek előrehaladását a kommunizmus kiépítésében. Az érsekújváriak ezt szeretnék A CSEMADOK érsekújvári helyi szervezetének és a Kilencéves Alap­iskola Szövetségének állásfoglalása a CSKP KB és az SZLKP KB januári ha­tározatához, valamint a CSEMADOK KB, a Szlovák Írószövetség Magyar Szekciója, a CSEMADOK érsekújvári járási Bizottsága állásfoglalásához a nemzetiségi kérdés megoldásához vá­rosunkban. Mi, a CSEMADOK érsekújvári helyi szervezetének tagjai, a város magyar nemzetiségű polgárai kijelentjük, hogy teljes egészében egyetértünk a CSKP KB decemberi és januári ülésének, valamint a SZLKP KB, a Szlovák Író­szövetség Magyar Szekciója, a CSE­MADOK érsekújvári járási bizottsága az új demokratizálódási folyamatban a nemzetiségi kérdés megoldására tett javaslataival. A .m^i, a nemzetiségi kérdés megvi­tatása céljából tartott összejövetel hozzászólásai alapján a fenti javasla­tokat konkrétan városunkra vonatkoz­tatva, az alábbiakkal egészítjük ki, illetve a következőket javasoljuk: 1. Az új népszámlálás alapján a vá­ros reális nemzetiségi összetételének megfelelően az összes képviseleti és végrehajtó szervekben, a Nemzeti Front hivatalaiban a tisztségek kép­viseletének a nemzetiségi kulcs alap­ján történő megoszlását. Ezek olyan személyek legyenek, akik városunk nemzetiségeinek nyelvét ismerik és beszélik. 2. A város területén az összevont lylivel napjainkban a falvakban is rohamosan terjed a cseppfolyó­sított fűtőgáz használata a háztartá­sokban, amelyekben egyre nagyobb számban jelennek meg a gáztűzhelyek, szükséges talán ezek biztonságos hasz­nálatáról is röviden szólni. A háztartásokban, főleg a csepp­folyósított fűtőgáz, a „propán-bután“ használatos, melyet három gáz keve­réke, a propán — bután — etán alkot és melyet acélpalackokban cseppfo­lyósított állapotban kapunk. Ezek az acélpalackok különlegesen vannak megjelölve, éspedig azért, mert már manapság igen sokfajta gázt haszná­lunk és így a palack színe és a rajta levő színmegjelölésével, mindenki könnyen felismerheti, milyen gázt tar­talmaz az előtte levő gázpalack. így a háztartásokban használatos cseppfolyósított gáz palackja szürkére van mázolva — ez a palack alapszíne — és rajta két narancsszínű sáv fut egymás mellett. Ezt a megjelölését a palacknak senki sem változtathatja meg s csak ebbe a jelölésű palackba szabad ezt a háztartásokban haszná­latos gázt tölteni. Úgyszintén tilos ezt a gázt másra, mint fűtésre és világí­tásra felhasználni. Fontos tudnivaló, hogy ezen gáz nehezebb a levegőnél és a levegővel keveredve, szikrával, tűzzel érintke­zésbe jutva robban. Továbbá az általános tudnivalók közé tartozik még: 4- a cseppfolyósított fűtőgázt tartal­mazó palackokkal a lehető legóvato­­sabban kell bánni. A teli és üres pa­lackokat egyaránt mindig álló hely­zetben kell elhelyezni és szállítani: -4 a palackon levő szelepek nyílá­sát és elzárását csakis kézzel szabad végrehajtani, bármiféle fémeszköz használata nélkül. A szelepeket még a palackok kiürítése után U zárva kell tartani és az elzáró anyacsava­roknak is be kell csavarva lenniük;-4 a szabályozónak (regulátornak) a palackszelephez való hozzákapcso­lásához csakis az előírt 30 mm-es anyakulcs használható. Szigorúan ti­los e kulcs helyett fogót vagy más eszközt használni; 4- csak felnőtt személynek szabad a palackok kicserélését végezni, aki tisztában van ezekkel az alapismere­tekkel és teljes tudatában azoknak szabad gyufával vagy lánggal arról akarni meggyőződni, hogy valahol nincs-e gázszivárgás! Úgyszintén szi­gorúan tilos a netalán befagyott sze­lepeknek tűzzel való kiolvasztása. Ami pedig a gázpalackok elhelye­zésének módját illeti, ott a követke­zőket kell szem előtt tartani: Ha a gázpalackot udvarban, kert­ben kívánjuk elhelyezni a házfal mel­lett, akkor azt szilárd, bezárható és a ház falához szilárdan hozzáépített A gázzal csínján kell bánni a veszélyeknek, melyeket ezek be nem tartása jelent;-4 a palackokat úgyszintén szállítás közben is biztosítani kell feldőlés, leesés ellen és óvni az erős napsu­gárzás ellen. Lakóházakban oly palackokkal, me­lyeknek mindegyike 15 kg cseppfolyó­sított fűtőgázt tartalmaz, nyolc helyen lehet nyolc palack felhasználásával a gázt bekapcsolni — üzemeltetni. Ha a lakóházban több mint nyolc helyen akarnak gázt használni, ezen palac­kok felhasználásával, akkor a gázzal való ellátást közös állomással (telep­hellyel) kell megoldani. A felszerelt berendezést, értve alatta a palackot, fűtőtesteket, gáztűzhelye­ket, egyszóval az egész berendezést, üzembehelyezése előtt szorossági pró­bának kell megelőznie, melyet a fel­szerelő vállalat végezhet el. A szo­rosságot minden esetben csak szappa­nos vízzel szabad megállapítani és soha semmi körülmények között sem vagy erősített építményben (szekrény) kell elhelyezni, mely azonban semmi szín alatt sem lehet az utcai oldalon. Ezt az építményt (szekrényt) alul és fent szellőző nyílással kell ellátni, mely viszont sűrű dróthálóval van ellátva. Magára az építményre (szek­rényre) pedig lemoshatatlan festékkel fel kell írni a figyelmeztető szöveget: „Vigyázatl Gáz! Dohányozni és nyílt lángot használni tilos!“ Földszintes lakás ablaka alá a palackot elhelyez­ni szigorúan tilos. Az erkélyeken csak oly palackokat szabad elhelyez­ni, melyek csak 15 kg cseppfolyósí­tott gázt tartalmaznak. A palackokat azonban a meleg hónapokban a nap tűző sugaraival szemben alkalmas mó­don védeni kell. A palack elhelyezé­sénél figyelembe kell venni még, hogy faépülethez 5 méternél közelebb nem szabad elhelyezni. Lakóépületek bel­sejében tárolni gázpalackokat tilos. Megengedett tárolási hely esetleg az üzemben levő palack mellett a fal­bölcsődék és óvodák helyett külön önálló igazgatású magyar tannyelvű bölcsődék és óvodák nyitását. 3. A város’épülő új lakónegyedeiben magyar tannyelvű kilencéves alap­iskola létesítését önálló igazgatóság­gal, mégpedig a magyar nemzetiségű szülők gyermekei iskolába járásának megkönnyítése céljából. 4. Városunk területén a magyar tan­nyelvű tanoncképzés kedvező meg­oldását. 5. A város területén lévő általános középiskola szétválasztását külön ön­álló igazgatósággal. 6. A városban lévő magyar tannyel­vű szakközépiskolákban a szaktantár­gyak oktatása is magyar nyelven tör­ténjen. 7. A magyar nemzetiségű állampol­gárok által lakott területeken magyar közigazgatási autonómia létrehozását, melynek keretén belül a magyar tan­nyelvű iskolák irányítását magyar ‘nemzetiségű személyekből álló tan­ügyi szervek végeznék. 8. Városunkban következetesen tart­sák be a kétnyelvűséget, a feliratok, utcanevek használatában, valamint a hangos hirdetésekben és közlemé­nyekben a városban, a vasútállomá­son és az üzemekben egyaránt. 9. Városunk területén a különböző népgyűlések, évfordulók, nyilvános ünnepségek programja és műsora szintén két nyelven történjen. 10. A fentiekben javasolt területi átszervezésnél városunk magyar jelle­gének figyelembevételét. melletti építményben. Lakóépületben minden egyes lakás részére, ott, ahol gázt használnak természetesen csak egy üzembehelyezett palacknak sza­bad lenni elhelyezve, 15 kg-ig terjedő cseppfolyósított fűtőház tartalommal. A cseppfolyósított fűtőgázt tartal­mazó palackot csak olyan helyiség­ben szabad elhelyezni, ahol nem hasz­nálnak nyílt lángot, tüzet (tehát szel­­lős kamrában, előszobában) mint pél­dául tűzhelyet szilárd tüzelőanyag használattal, kályhát stb. A gázpalackokat gőz-, víz- vagy meleglevegő fűtéssel működő fűtő­testektől (radiátoroktól) 1 méter tá­volságra szabad elhelyezni vagy a fű­tőtest és a gázpalack közé védő le­mezt kell felállítani. Az elején azt mondtuk, hogy ezen gáz nehezebb a levegőnél. Ebből ki­indulva a palackokat a környezet te­repszínvonala alatti helyiségekben — mint pince, mosókonyha — nem sza­bad elhelyezni. Tilos a közös folyosó­kon, padlásokon, hálószobákban, ga­rázsokban vagy olyan fürdőszobák­ban tartani, amelyekben nyíltlángú fűtőtestek, vízmelegítők vannak elhe­lyezve. A 20 m3-nél kisebb térfogatú kony­hákban csak kétlemezes gázfőzőtűz­helyet (gáztűzhelyet) szabad használ­ni. Azokat a gázokat, amelyek nem tűzveszélyesek, sárga sávval jelölik, mely sávba fekete betűkkel írják be elnevezését és esetleg képletét (vegy­­jelét) a gáznak, melyet a palack tar­talmaz. A tűzveszélyes gázok palackjait — kivéve az Acetilén, Hidrogén és Am­­móniákot — narancsszínnel jelölik és fekete betűkkel írják a narancsszínű sávba a nevét és vegyjelét annak a gáznak, melyet a palack tartalmaz. SL. KLUB, méghozzá nem is akármilyen Ha valaki felületesen nézne az épü­letre, azt hinné családi ház. De való­jában nincs ez így. A ház falán egy tábláról ezt olvashatjuk: „Nyugdíja­sok klubja“. Mivel érdekelt, hogy mi rejtőzik a pirosbetűs tábla mögött, megkerestem a gondnokot. — Milyen az érdeklődés az ipoly­­sági nyugdíjasok részéről a klub iránt? — kérdeztem Lavko elvtárstól. — Eleinte kevés volt az érdeklődő. De aztán, amikor híre ment, hogy az öregek jól érzik magukat a szépen berendezett klubban, egyre szaporo­dott a látogatók száma. — Milyen a szórakozási lehetőség? — Három helyiség áll a nyugdíja­sok rendelkezésére. Van egy tévé­terem, ahol közösen nézhetik a mű­sort. A másik terem a társalgó, ahol beszélgetnek, társas játékkal szóra­koznak az öregek. A harmadik az előadóterem, ott van a könyvtár is elhelyezve. — Milyen irányú előadásokat tarta­nak? — A legtöbb esetben egészségügyi megbeszéléseket tartanak. De termé­szetesen az érdeklődés szerint más előadásokra is sor kerül. — Milyen napokon tart nyitva a klub? — Hétfő kivételével minden nap reggeltől egész este tízig ott tartóz­kodhatnak a nyugdíjasok. De ha a tévében valami különleges jó műsor van, akkor a végét föltétlenül meg­várjuk. Tény, hogy nagyon okos, hasznos kezdeményezés volt a klub létesítése. A hasonló korúak jól megértik egy­mást és kellemesen, hasznosan töltik el az idejüket. Helyes lenne, ha minden nagyobb községben létesülne hasonló intézmény. Kalita Gábor • Füri Andrásnak a garamgyörgyi szövetkezet elnökének tájékoztatása szerint, az alacsony nyugdíjjal ren­delkező szövetkezeti tagok havi jára­dékát özvegyek esetében 450 koroná­ra, házastársak esetében pedig 500 koronára emelik. (K. Gy., Alsószecse) • Aprófalván (kassai járás) 62 la­kos ajándékozott díjmentesen vért. Az akció sikere különösen Dr. Seli­­gová körzeti orvosnak és Dr. Vaskó­nak, a Vöröskereszt helyi csoportja elnökének köszönhető. Az utóbbi há­rom évben már 203-an adtak önkén­tesen és díjmentesen vért. (MPK, Kassa) • Kőhídgyarmaton mintegy 121 személynek emelik az alacsony nyug­díját. (Sz. L., Kőhídgyarmat) • Csábon négytagú gitáregyüttes alakult. A Balga Ferenc tanító vezeté­sével működő együttes máris nagy népszerűségnek örvend a faluban. (soó., Losonc) SZABAD FÖLDMŰVES J 1968. április 20. akik fölöslegesnek tartják a szerveze­tet, mivel szerintük a mezőgazdasági társulás védi a mezőgazdaságban dol­gozók érdekeit. Az ilyen okoskodással legtöbben nem értenek egyet, mert a társulásuk ugyan érdekvédelmi szervezetek, de ugyanakkor felelősek az állam mezőgazdasági politikájának a teljesítéséért is, vagyis a járási me­zőgazdasági társulás főleg szervező és összegeztető szerepet tölt be a föld­művelésügyi és közélelmezésügyi mi­nisztérium által irányított vállalatok között. — Ha nem akarunk továbbra is a társadalom cselédjei lenni, — jelen­tette ki Cséplő László, a kisújfalusi szövetkezet elnöke —, akkor önkéntes alapon olyan szervezetet kell létre­hoznunk, amely egész lentről a mi­nisztériumig mint egyenjogú partner védené a tag s a mezőgazdasági üzem gazdasági, szociális és egyéb érde­keit. Legtöbben valójában olyan szerve­zetet képzelnek el, amely ahol szük­séges, mindenütt védené a szövetke­zeti tag és az egyénileg gazdálkodó földműves érdekeit. Sok sző esik arról is, hogy a szövetkezet tagsága kollek­tíván avagy egyénenként lépjen-e be a szervezetbe. Általános vélemény, hogy önkéntes alapon egyénileg lép­jenek a tagok a szervezetbe, ahol egész alacsony tagdíjat fizetnének. Természetesen a szervezetnek amel­lett, hogy védi a tagság és a mező­­gazdasági üzem érdekeit, politikai, nevelő munkát is kellene végeznie. Az is fontos, hogy járási, kerületi és országos szinten hivatalos apparátusa legyen, amely eljár a tagság mező­­gazdasági üzem ügyes-bajos dolgai­ban. Arról is beszélnek, hogy a ma­gyar ifjúsági szövetséghez hasonlóan a magyar dolgozók külön a cseh és szlovák szervezetek mellett önálló nemzetiségi szervezetbe tömörüljenek. Ez azért is indokolt, mert Dél-Szlo­­vákia az ország egyik legjelentősebb mezőgazdasági vidéke és az ott dol­gozóknak megvannak a sajátságos problémái, amelyeket jobban meg tud­ná oldani a nemzetiségi szervezet. Bár még csak rövid idő telt el a kongresszus óta, de már lassanként tisztázódnak a nézetek és kialakulnak az új szervezet körvonalai. A mező­­gazdasági dolgozók aktivitását ezen a téren még fokozta pártunk akció­­programjának a szövetkezeti paraszt­ság helyzetével foglalokzó része, mely többek közt leszögezi: a párt arra fog törekedni, hogy gazdasági szem­pontból teljesen egyenjogúvá tegye a mezőgazdaságot az iparral és fel­becsülje a mezőgazdasági munka tár­sadalmi fontosságát. Ezért támogatja az országos szövetkezeti mezőgazda­­sági szervezet létrehozását és segíti elő a mezőgazdasági vállalatok ön­álló kezdeményezését és bizalmatlan­ság felszámolását, amely nélkül a szö­vetkezeti parasztság nem képes ön­állóan, szocialista módon gazdálkodni. Bátran mondjunk véleményt

Next

/
Thumbnails
Contents