Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-04-20 / 16. szám
A* egységes földművesszövetkezeteit februárban megtartott VII. kongreszszusa abból a szempontból Is határkőnek számít a mezőgazdaságban mert az ott jóváhagyott irányelveit értelmében meg kell alakítani a mezőgazdasági dolgozók érdekvédelmi szervezetét. E szervezet fontosságáról már régen beszélnek a mezőgazdasági üzemekben. Legtöbben ezt azért tartják fontosnak, mert társadalmunk nem becsülte meg kellőképpen a mezőgazdasági dolgozókat és állandó bizalmatlanság volt irányukban. A kongresszuson megválasztott bizottság ebből az alapvető megállapításból kiindulva úgy képzeli el, hogy olyan szervezetekre van szükség, melyek védelmükbe veszik a szövetkezetei és kifelé is képviselik a szövetkezeti parasztság érdekeit. A bizottság, amely már megkezdte a tevékenységét és- értékelte a beküldött javaslatokat két önkéntesség elvén alapuló szervezet létesítését látná jónak. Az egyikbe az EFSZ-ek és az állami gazdaságok tömörülnének, amelynek a fő feladata a szolgáltatások nyújtása, esetleg külkereskedelmi tevékenység lenne. A másik olyan szervezet volna, amelybe a földműveseink egyénileg lépnének be társadalmi és szociális érdekeik védelmére. Dél-Szlovákiában is egyre több szó esik a megalakulandó érdekvédelmi szervezetről. Természetesen a vélemények eltérők. Akadnak olyanok is, Társadalmunkban megbecsüljek a hozzátartozók nélkül maradt idős nyugdíjasokat. A kalászi szociális otthont is azért bővítették új szárnnyal, hogy minél kényelmesebben lakhassanak az öregek. A CSEMADOK barli szervezetének állásfoglalása A széleskörű gyűlésen a következő határozatot fogadták el a bartiak. 1. Egységesen támogatjuk a CSEMADOK Központi Bizottság állásfoglalását. 2. A Nemzetgyűlés, a Szlovák Nemzeti Tanács, valamint az összes kerületi, járási nemzeti bizottságok választott és végrehajtó szerveiben a nemzetiségi kulcs szerinti arány szigorú és következetesen betartását. 3. Mivel községünk előző elnevezését a helyi magyar nemzetiségi lakosság megkérdezése nélkül megválasztották és Bart nevét Bruty névre változtatták. Ez az elnevezés azonban azóta sem ment át a köztudatba, kérjük az előző elnevezés engedélyezését. b) Szükségesnek tartjuk az új népszámlálást. 4. Javasoljuk az 1960-as járások visszaállítását (azaz a párkányi járás visszaállítását). b) Létrehozni a magyar iskolaügy központi önálló irányító szervét. Égetően szükségesnek tartjuk a főiskolai hálózat magyar nyelvű kiszélesítését. 5. Állami hivatalokban a nemzetiségeknek egyenjogúaknak kell lenniük. b) Az alapiskolákon a nemzetiségi történelemnek hivatalos tanítását jav atoljuk. 6. Követeljük a Kassai Kormányprogram helytelen értelmezéséből következő a csehszlovákiai magyarságot diszkrimináló összes törvény eltörlését. b) Az Üj Szón kívül egy új napilapot kérünk. Javasoljuk a Rádió magyar adásának kibővítését és a televízió nemzetiségi adását. 7. A nemzetiségek képviselve legyenek a kulturális téren kívül politikai téren is. b) Biztosítani kell a magyar és más nemzetiségek által lakott területeken a kétnyelvűség törvényszerű alkalmazását, írásban és szóban és történelmileg kialakult helységnevek visszaállítását. 8. Javasoljuk az ország föderatív jellegű rendezését. b) Javasoljuk az alkotmányban leszögezni azokat az alapelveket, melyek biztosítják a nemzetiségek nemzeti létét, helyzetét, kultúrájának önálló fejlesztését, és öntudatának elmélyítését. Hangsúlyozottan támogatjuk a CSEMADOK KB-nak dokumentumát, amely elősegíti a nemzetiségek előrehaladását a kommunizmus kiépítésében. Az érsekújváriak ezt szeretnék A CSEMADOK érsekújvári helyi szervezetének és a Kilencéves Alapiskola Szövetségének állásfoglalása a CSKP KB és az SZLKP KB januári határozatához, valamint a CSEMADOK KB, a Szlovák Írószövetség Magyar Szekciója, a CSEMADOK érsekújvári járási Bizottsága állásfoglalásához a nemzetiségi kérdés megoldásához városunkban. Mi, a CSEMADOK érsekújvári helyi szervezetének tagjai, a város magyar nemzetiségű polgárai kijelentjük, hogy teljes egészében egyetértünk a CSKP KB decemberi és januári ülésének, valamint a SZLKP KB, a Szlovák Írószövetség Magyar Szekciója, a CSEMADOK érsekújvári járási bizottsága az új demokratizálódási folyamatban a nemzetiségi kérdés megoldására tett javaslataival. A .m^i, a nemzetiségi kérdés megvitatása céljából tartott összejövetel hozzászólásai alapján a fenti javaslatokat konkrétan városunkra vonatkoztatva, az alábbiakkal egészítjük ki, illetve a következőket javasoljuk: 1. Az új népszámlálás alapján a város reális nemzetiségi összetételének megfelelően az összes képviseleti és végrehajtó szervekben, a Nemzeti Front hivatalaiban a tisztségek képviseletének a nemzetiségi kulcs alapján történő megoszlását. Ezek olyan személyek legyenek, akik városunk nemzetiségeinek nyelvét ismerik és beszélik. 2. A város területén az összevont lylivel napjainkban a falvakban is rohamosan terjed a cseppfolyósított fűtőgáz használata a háztartásokban, amelyekben egyre nagyobb számban jelennek meg a gáztűzhelyek, szükséges talán ezek biztonságos használatáról is röviden szólni. A háztartásokban, főleg a cseppfolyósított fűtőgáz, a „propán-bután“ használatos, melyet három gáz keveréke, a propán — bután — etán alkot és melyet acélpalackokban cseppfolyósított állapotban kapunk. Ezek az acélpalackok különlegesen vannak megjelölve, éspedig azért, mert már manapság igen sokfajta gázt használunk és így a palack színe és a rajta levő színmegjelölésével, mindenki könnyen felismerheti, milyen gázt tartalmaz az előtte levő gázpalack. így a háztartásokban használatos cseppfolyósított gáz palackja szürkére van mázolva — ez a palack alapszíne — és rajta két narancsszínű sáv fut egymás mellett. Ezt a megjelölését a palacknak senki sem változtathatja meg s csak ebbe a jelölésű palackba szabad ezt a háztartásokban használatos gázt tölteni. Úgyszintén tilos ezt a gázt másra, mint fűtésre és világításra felhasználni. Fontos tudnivaló, hogy ezen gáz nehezebb a levegőnél és a levegővel keveredve, szikrával, tűzzel érintkezésbe jutva robban. Továbbá az általános tudnivalók közé tartozik még: 4- a cseppfolyósított fűtőgázt tartalmazó palackokkal a lehető legóvatosabban kell bánni. A teli és üres palackokat egyaránt mindig álló helyzetben kell elhelyezni és szállítani: -4 a palackon levő szelepek nyílását és elzárását csakis kézzel szabad végrehajtani, bármiféle fémeszköz használata nélkül. A szelepeket még a palackok kiürítése után U zárva kell tartani és az elzáró anyacsavaroknak is be kell csavarva lenniük;-4 a szabályozónak (regulátornak) a palackszelephez való hozzákapcsolásához csakis az előírt 30 mm-es anyakulcs használható. Szigorúan tilos e kulcs helyett fogót vagy más eszközt használni; 4- csak felnőtt személynek szabad a palackok kicserélését végezni, aki tisztában van ezekkel az alapismeretekkel és teljes tudatában azoknak szabad gyufával vagy lánggal arról akarni meggyőződni, hogy valahol nincs-e gázszivárgás! Úgyszintén szigorúan tilos a netalán befagyott szelepeknek tűzzel való kiolvasztása. Ami pedig a gázpalackok elhelyezésének módját illeti, ott a következőket kell szem előtt tartani: Ha a gázpalackot udvarban, kertben kívánjuk elhelyezni a házfal mellett, akkor azt szilárd, bezárható és a ház falához szilárdan hozzáépített A gázzal csínján kell bánni a veszélyeknek, melyeket ezek be nem tartása jelent;-4 a palackokat úgyszintén szállítás közben is biztosítani kell feldőlés, leesés ellen és óvni az erős napsugárzás ellen. Lakóházakban oly palackokkal, melyeknek mindegyike 15 kg cseppfolyósított fűtőgázt tartalmaz, nyolc helyen lehet nyolc palack felhasználásával a gázt bekapcsolni — üzemeltetni. Ha a lakóházban több mint nyolc helyen akarnak gázt használni, ezen palackok felhasználásával, akkor a gázzal való ellátást közös állomással (telephellyel) kell megoldani. A felszerelt berendezést, értve alatta a palackot, fűtőtesteket, gáztűzhelyeket, egyszóval az egész berendezést, üzembehelyezése előtt szorossági próbának kell megelőznie, melyet a felszerelő vállalat végezhet el. A szorosságot minden esetben csak szappanos vízzel szabad megállapítani és soha semmi körülmények között sem vagy erősített építményben (szekrény) kell elhelyezni, mely azonban semmi szín alatt sem lehet az utcai oldalon. Ezt az építményt (szekrényt) alul és fent szellőző nyílással kell ellátni, mely viszont sűrű dróthálóval van ellátva. Magára az építményre (szekrényre) pedig lemoshatatlan festékkel fel kell írni a figyelmeztető szöveget: „Vigyázatl Gáz! Dohányozni és nyílt lángot használni tilos!“ Földszintes lakás ablaka alá a palackot elhelyezni szigorúan tilos. Az erkélyeken csak oly palackokat szabad elhelyezni, melyek csak 15 kg cseppfolyósított gázt tartalmaznak. A palackokat azonban a meleg hónapokban a nap tűző sugaraival szemben alkalmas módon védeni kell. A palack elhelyezésénél figyelembe kell venni még, hogy faépülethez 5 méternél közelebb nem szabad elhelyezni. Lakóépületek belsejében tárolni gázpalackokat tilos. Megengedett tárolási hely esetleg az üzemben levő palack mellett a falbölcsődék és óvodák helyett külön önálló igazgatású magyar tannyelvű bölcsődék és óvodák nyitását. 3. A város’épülő új lakónegyedeiben magyar tannyelvű kilencéves alapiskola létesítését önálló igazgatósággal, mégpedig a magyar nemzetiségű szülők gyermekei iskolába járásának megkönnyítése céljából. 4. Városunk területén a magyar tannyelvű tanoncképzés kedvező megoldását. 5. A város területén lévő általános középiskola szétválasztását külön önálló igazgatósággal. 6. A városban lévő magyar tannyelvű szakközépiskolákban a szaktantárgyak oktatása is magyar nyelven történjen. 7. A magyar nemzetiségű állampolgárok által lakott területeken magyar közigazgatási autonómia létrehozását, melynek keretén belül a magyar tannyelvű iskolák irányítását magyar ‘nemzetiségű személyekből álló tanügyi szervek végeznék. 8. Városunkban következetesen tartsák be a kétnyelvűséget, a feliratok, utcanevek használatában, valamint a hangos hirdetésekben és közleményekben a városban, a vasútállomáson és az üzemekben egyaránt. 9. Városunk területén a különböző népgyűlések, évfordulók, nyilvános ünnepségek programja és műsora szintén két nyelven történjen. 10. A fentiekben javasolt területi átszervezésnél városunk magyar jellegének figyelembevételét. melletti építményben. Lakóépületben minden egyes lakás részére, ott, ahol gázt használnak természetesen csak egy üzembehelyezett palacknak szabad lenni elhelyezve, 15 kg-ig terjedő cseppfolyósított fűtőház tartalommal. A cseppfolyósított fűtőgázt tartalmazó palackot csak olyan helyiségben szabad elhelyezni, ahol nem használnak nyílt lángot, tüzet (tehát szellős kamrában, előszobában) mint például tűzhelyet szilárd tüzelőanyag használattal, kályhát stb. A gázpalackokat gőz-, víz- vagy meleglevegő fűtéssel működő fűtőtestektől (radiátoroktól) 1 méter távolságra szabad elhelyezni vagy a fűtőtest és a gázpalack közé védő lemezt kell felállítani. Az elején azt mondtuk, hogy ezen gáz nehezebb a levegőnél. Ebből kiindulva a palackokat a környezet terepszínvonala alatti helyiségekben — mint pince, mosókonyha — nem szabad elhelyezni. Tilos a közös folyosókon, padlásokon, hálószobákban, garázsokban vagy olyan fürdőszobákban tartani, amelyekben nyíltlángú fűtőtestek, vízmelegítők vannak elhelyezve. A 20 m3-nél kisebb térfogatú konyhákban csak kétlemezes gázfőzőtűzhelyet (gáztűzhelyet) szabad használni. Azokat a gázokat, amelyek nem tűzveszélyesek, sárga sávval jelölik, mely sávba fekete betűkkel írják be elnevezését és esetleg képletét (vegyjelét) a gáznak, melyet a palack tartalmaz. A tűzveszélyes gázok palackjait — kivéve az Acetilén, Hidrogén és Ammóniákot — narancsszínnel jelölik és fekete betűkkel írják a narancsszínű sávba a nevét és vegyjelét annak a gáznak, melyet a palack tartalmaz. SL. KLUB, méghozzá nem is akármilyen Ha valaki felületesen nézne az épületre, azt hinné családi ház. De valójában nincs ez így. A ház falán egy tábláról ezt olvashatjuk: „Nyugdíjasok klubja“. Mivel érdekelt, hogy mi rejtőzik a pirosbetűs tábla mögött, megkerestem a gondnokot. — Milyen az érdeklődés az ipolysági nyugdíjasok részéről a klub iránt? — kérdeztem Lavko elvtárstól. — Eleinte kevés volt az érdeklődő. De aztán, amikor híre ment, hogy az öregek jól érzik magukat a szépen berendezett klubban, egyre szaporodott a látogatók száma. — Milyen a szórakozási lehetőség? — Három helyiség áll a nyugdíjasok rendelkezésére. Van egy tévéterem, ahol közösen nézhetik a műsort. A másik terem a társalgó, ahol beszélgetnek, társas játékkal szórakoznak az öregek. A harmadik az előadóterem, ott van a könyvtár is elhelyezve. — Milyen irányú előadásokat tartanak? — A legtöbb esetben egészségügyi megbeszéléseket tartanak. De természetesen az érdeklődés szerint más előadásokra is sor kerül. — Milyen napokon tart nyitva a klub? — Hétfő kivételével minden nap reggeltől egész este tízig ott tartózkodhatnak a nyugdíjasok. De ha a tévében valami különleges jó műsor van, akkor a végét föltétlenül megvárjuk. Tény, hogy nagyon okos, hasznos kezdeményezés volt a klub létesítése. A hasonló korúak jól megértik egymást és kellemesen, hasznosan töltik el az idejüket. Helyes lenne, ha minden nagyobb községben létesülne hasonló intézmény. Kalita Gábor • Füri Andrásnak a garamgyörgyi szövetkezet elnökének tájékoztatása szerint, az alacsony nyugdíjjal rendelkező szövetkezeti tagok havi járadékát özvegyek esetében 450 koronára, házastársak esetében pedig 500 koronára emelik. (K. Gy., Alsószecse) • Aprófalván (kassai járás) 62 lakos ajándékozott díjmentesen vért. Az akció sikere különösen Dr. Seligová körzeti orvosnak és Dr. Vaskónak, a Vöröskereszt helyi csoportja elnökének köszönhető. Az utóbbi három évben már 203-an adtak önkéntesen és díjmentesen vért. (MPK, Kassa) • Kőhídgyarmaton mintegy 121 személynek emelik az alacsony nyugdíját. (Sz. L., Kőhídgyarmat) • Csábon négytagú gitáregyüttes alakult. A Balga Ferenc tanító vezetésével működő együttes máris nagy népszerűségnek örvend a faluban. (soó., Losonc) SZABAD FÖLDMŰVES J 1968. április 20. akik fölöslegesnek tartják a szervezetet, mivel szerintük a mezőgazdasági társulás védi a mezőgazdaságban dolgozók érdekeit. Az ilyen okoskodással legtöbben nem értenek egyet, mert a társulásuk ugyan érdekvédelmi szervezetek, de ugyanakkor felelősek az állam mezőgazdasági politikájának a teljesítéséért is, vagyis a járási mezőgazdasági társulás főleg szervező és összegeztető szerepet tölt be a földművelésügyi és közélelmezésügyi minisztérium által irányított vállalatok között. — Ha nem akarunk továbbra is a társadalom cselédjei lenni, — jelentette ki Cséplő László, a kisújfalusi szövetkezet elnöke —, akkor önkéntes alapon olyan szervezetet kell létrehoznunk, amely egész lentről a minisztériumig mint egyenjogú partner védené a tag s a mezőgazdasági üzem gazdasági, szociális és egyéb érdekeit. Legtöbben valójában olyan szervezetet képzelnek el, amely ahol szükséges, mindenütt védené a szövetkezeti tag és az egyénileg gazdálkodó földműves érdekeit. Sok sző esik arról is, hogy a szövetkezet tagsága kollektíván avagy egyénenként lépjen-e be a szervezetbe. Általános vélemény, hogy önkéntes alapon egyénileg lépjenek a tagok a szervezetbe, ahol egész alacsony tagdíjat fizetnének. Természetesen a szervezetnek amellett, hogy védi a tagság és a mezőgazdasági üzem érdekeit, politikai, nevelő munkát is kellene végeznie. Az is fontos, hogy járási, kerületi és országos szinten hivatalos apparátusa legyen, amely eljár a tagság mezőgazdasági üzem ügyes-bajos dolgaiban. Arról is beszélnek, hogy a magyar ifjúsági szövetséghez hasonlóan a magyar dolgozók külön a cseh és szlovák szervezetek mellett önálló nemzetiségi szervezetbe tömörüljenek. Ez azért is indokolt, mert Dél-Szlovákia az ország egyik legjelentősebb mezőgazdasági vidéke és az ott dolgozóknak megvannak a sajátságos problémái, amelyeket jobban meg tudná oldani a nemzetiségi szervezet. Bár még csak rövid idő telt el a kongresszus óta, de már lassanként tisztázódnak a nézetek és kialakulnak az új szervezet körvonalai. A mezőgazdasági dolgozók aktivitását ezen a téren még fokozta pártunk akcióprogramjának a szövetkezeti parasztság helyzetével foglalokzó része, mely többek közt leszögezi: a párt arra fog törekedni, hogy gazdasági szempontból teljesen egyenjogúvá tegye a mezőgazdaságot az iparral és felbecsülje a mezőgazdasági munka társadalmi fontosságát. Ezért támogatja az országos szövetkezeti mezőgazdasági szervezet létrehozását és segíti elő a mezőgazdasági vállalatok önálló kezdeményezését és bizalmatlanság felszámolását, amely nélkül a szövetkezeti parasztság nem képes önállóan, szocialista módon gazdálkodni. Bátran mondjunk véleményt