Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-04-13 / 15. szám
BpasxsmacissjEi szemle Az elmúlt héten a világ közvéleményét a vietnami tárgyalások lehetősége, dr. Martin Luther King meggyilkolását kiváltó néger lázadások, Jordánia keleti partvidékén kirobbanó tüzpárbaj, a Német Demokratikus Köztársaságban tartott népszavazás az alkotmányról, valamint a lengyel események foglalkoztatták. Kedvező kilátások a vietnami—amerikai megbeszélésekre A vietnami—amerikai tárgyalások az egész világon előtérbe kerülnek a sajtó kommentárokban és a politikusok nyilatkozataiban is. U Thant az ENSZ főtitkára Amszterdamban kijelentette, az a véleménye, hogy hamarosan megtartják az Egyesült Államok és Észak-Vietnam képviselőinek első megbeszéléseit. A főtitkár úgy véli, hogy ezek után beszüntetik a VDK ellen intézett bombatámadásokat. Szerinte Genf biztosítaná a legjobb technikai feltételeket a tárgyalásokhoz. Ezzel szemben Norodom Szihanuk herceg kambodzsai államfő bejelentette, hogy Észak-Vietnam Phnom Penhet, Kambodzsa fővárosát javasolta a tárgyalások színhelyéül. Johnson Vietnammal kapcsolatos legutóbbi Intézkedéseit első lépésének nevezte a jő és realisztikus úton. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy ez a lépés még nem elegendő. Általában az a vélemény alakul ki a vietnami—amerikai megbeszélésekkel kapcsolatban, hogy a színhely nem lényeges, hanem az, hogy végre a két fél megegyezzen. Azonban az USA részéről máris olyan lépés történt, ami esetleg rossz irányban befolyásolhatja a tárgyalásokat. Csak egy nap alatt 134 bevetésben vett részt az amerikai légierő, amely a VDK területét támadta a 20. szélességi foktól délre. Ennél nagyobb támadás csak január 6-án érte Észak- Vietnamot, amikor 144 bevetésben bombáztak az amerikai gépek. Johnson és Westmoreland nem nyilatkozik Westmoreland tábornok saigoni amerikai főparancsnok két napig tanácskozott Washingtonban Johnson elnökkel a vietnami háborúról. Mindketten rövid nyilatkozatban csak anynyit mondtak, hogy a vietnami helyzettel kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. A megbeszélésekről nem közöltek részleteket. A tábornok viszont hangoztatta, hogy Vietnamban viszonylag még sohasem álltak ilyen jól az amerikai csapatok és az ellenség elvesztette kezdeményezését. Arról azonban egy szót sem szólt, hogy milyen terveket dolgoztak ki a háború folytatására. További haditanácson Johnson megvitatta az esetleges béketárgyalások lehetőségét. Amerikai részről hangoztatják, hogy a tárgyalások előtt újjá akarják szervezni a saigoni rezsim szétzilált hadseregét, hogy esetleges amerikai csapatkivonások után fel tudják venni a küzdelmet a szabadságharcosokkal. Május elseje a vietnami szolidaritás jegyében Moszkvában mintegy 70 ország szakszervezetének küldöttei elhatározták, hogy az idei május elseji ünnepségek a vietnami szolidaritás jegyében történjenek, és a világ dolgozói a jövőben még hatékonyabban segítsék a harcoló vietnami népet. Az ülés felhívással fordul a világ dolgozóihoz és szakszervezeteihez és kérte, hogy a május elseji hagyományos megmozdulások központi követelésévé a következő jelszót tegyék: „Amerikaiak, távozzatok Vietnamból — Vietnam a vietnamiaké!“ Méltón temették el dr. Martin Luther Kinget Kedden közel százezres tömeg kísérte el utolsó útjára Atlantában dr. Martin Luther Kinget, az amerikai polgárjogi mozgalom kiemelkedő egyéniségét. Jelentések szerint, a temetésen résztvett Robert Kennedy szenátor, a meggyilkolt John Kennedy özvegye és más közéleti személyiségek is. A temetés nyugodt légkörben zajlott le, és nem volt szükség rendőrségi beavatkozásra. Egyébként az amerikai néger lázadások az egész országot kizökkentették nyugalmi helyzetéből, számos városban a hadsereg tagjai tartják fenn a rendet. Becslések szerint a zavargások következtében mintegy 60 millió dollár értékű kár keletkezett. Bár Washingtonban némileg enyhült a helyzet, újabb lázadásokról érkeznek hírek. Súlyos incidens Jordánia keleti partvidékén A hét elején Izrael és Jordániái fegyveres erők mintegy 45 perces tűzpárbajt vívtak a Jordán folyó keleti partvidékén Ammantól 50 km-nyire. Ammani hírforrások szerint, az izraeli fél közepes kaliberű ágyúkból tüzet nyitott a jordániai állásokra, ahonnan azt viszonozták. Egyórás csend után ismét fellángoltak a harcok és egy izraeli egység, repülőgépek fedezetével átlépte a tűzszünet! vonalat és behatolt Jordánia területére a Holt-tengertől délre. Az NDK választói az új alkotmányra szavaztak A Német Demokratikus Köztársaságban népszavazást rendeztek az új, szocialista alkotmányról. Az előzetes közlés szerint a választótok csaknem 95 százaléka adta szavazatát az új alkotmányra. Közéleti tényezők nyilatkozata szerint a választás demokratikus volt és bizonyítja, hogy a Német Demokratikus Köztársaság polgárai bíznak kormányukban és magukénak vallják a szocialista államot. Lengyelország is demokratizálódik Hírügynökségek jelentése szerint Edward Ochab a lengyel Államtanács elnöke hétfőn a Szeim elnökéhez intézett levelében megromlott egészségi állapotára hivatkozva, felmentését kérte tisztsége alól. Politikai megfigyelők Ochab lemondásához hozzáfűzik, hogy közrejátszik az egészségi állapot is, azonban távozását sürgetik az országban lejátszódó belpolitikai események is, amelyek az ország demokratizálódása irányában hatnak. Magyar-csehszlovák együttműködés ÜJABB KÉT FOLYÖSZAKASZON KEZDIK MEG AZ IDÉN AZ IPOLY SZABÁLYOZÁSÁT Magyarország és Csehszlovákia vízügyi szervezeteinek szoros együttműködésével befejeződött a balassagyarmati Ipoly-szakasz rendezése és árvízvédelmi töltéseinek kiépítése. A régi kanyart átvágták és mintegy másfél kilométerrel rövidítették ezt a folyószakaszt. Megnyitották már a forgalmat az új meder fölé emelt korszerű vasbeton hídon, és átadták a csehszlovák oldalon épített közös határállomást is: a híd és az új épület költségeit fele-fele arányban osztották meg, a vízügyi munkálatokat pedig mindkét fél saját erejéből végezte. A balassagyarmati munka csupán az első szakasza annak a távlati általános vízgazdálkodási tervnek, amelynek alapján a két ország széleskörűen, rendkívül átfogóan rendezi az Ipoly völgyét. A közös tervben a mederszabályozási és árvédelmi munkákat nemcsak az Ipolyra, hanem mellékvizeinek torkolati szakaszára is kiterjesztették, s összehangolták a belvízlevezetési, az iparvíz- és ivóvízellátást, az öntözési és az egyéb vízgazdálkodási feladatokkal. Ezenkívül egyeztették a határmenti területek regionális fejlesztési terveivel is, de természetesen elsősorban az árvízveszély elhárításával teremtik meg a terület gyors gazdasági fejlesztésének feltételeit. A két baráti országnak mintegy 800 millió forintba kerül a folyóvölgy vízügyi rendezése, amellyel 40 községet — ebből a magyar oldalon 15 települést — védenek meg a víztől, s csaknem 25 ezer holdnyi területen teszik lehetővé a belterjes gazdálkodást. A texasi állattenyésztő pulykákat osztogat Saját magádról mondta: „Nem bocsátkozom semmi olyasmibe, amelyhez nincs erőm. Az elnöki tisztséghez nincsen meg a szükséges tulajdonságom, természetem és kellő felkészültségem.“ Becsületes őszinteség, önbírálat, vagy politikai cselfogás? Természetesen az utóbbi, mert az amerikai történelemben még nem volt elnök, akit úgy kínzott volna a hatalom utáni vágy, mint Lyndon Baynes Johnsont“ — írta róla a Saturday Evening Post. „Lyndon Johnsonnál valamennyi vita egy témában összpontosul: a hatalom körül“ — írják róla Rowland Evens és Robert Nowak amerikai publicistáik „Johnson a hatalom“ című könyvükben. „Akárhogy is cselekedett, magabiztosan vagy szerényen, tervszerűen vagy érzéktelenül, az egész pályafutást egy törekvés jellemezte — hatalomra tenni szert s élni vele. Johnson a hatalomra született ösztönnel rendelkezik. Már jóval a Fehér Házba érkezése előtt jól értette a módját: hol kell keresni az utat, hogyan érheti el célját és mindenekelőtt, hogyan kell érvényesíteni akaratát: mikor kell tartózkodóan viselkedni és mikor egészen korlátlanul. Ez a tekintélyt keltő és furfangos texaszi ember a banda vezérének borzalmas tekintetével többet tud a washingtoni politika világ hatalmi forrásairól, mint századunk akármelyik más elnöke. Ha a szükség úgy kívánja, tud gyengéd, gondoskodó lenni, akár egy édesanya, de ha kell, érzéktelen és agyafúrt, kicsinyes és botrányt okozó, hunyorgó szemű, melyekből a fenyegetődzés tükröződik. B SZABAD FÖLDMŰVES 1968. április 13. Nagy utat kellett megtennie, míg a Fehér Házba eljutott. A világban nincsen hosszabb és nehezebb út.“ 1931-ben a délnyugat Texasban levő San Marcosose-i tanítóképző intézetben szerzett oklevéllel érkezett Washingtonba a 23 éves Lyndon B. Johnson. Mint titkár kezdte politikai pályafutását. Richard Klebert, kongresszusi tag, a mesébe illő dúsgazdag Kung Rach ismert texaszi mágnás cég társának szolgálatába lépett, akit négy évig hűen szolgált. 1937-ben, 29 éves korában New Dealban Roosevelt híveihez evezik. A pótválasztásokon kongresszusi helyért küzd. Megválasztásakor, 1937 karácsonyán, feleségével a kormány tagjainak kövér texaszi pulykákat küld és megszerzi az egész Fehér Ház vezérkarának rokonszenvét. Roosevelt barátai azonban tisztában vannak politikai nézetével. Ismerik az „alkalmazkodó“ fiatalembert, akit szerfölött nem igen fűt a politikai meggyőződése. Célja: bejutni a szenátusba. Erre 1941. április 9-én adódik alkalma, amikor is Sheppard texasi szenátor halálával megüresedet székbe jelölik. De Johnsont nem választják meg. Hét hónapig a kongresszuson kívül tartózkodik, mint a haditengerészet tartalékos tisztje szolgál. 1942-ben, amikor új utat talál a gyorsan fejlődő texasi naftaiparhoz, a szenátusba választják. Itt megint kabátot cserél. — Már nem New Deal híve; a konzervatív felfogást híresztelteti magáról. Erélyesen támogatja például a munkásellenes Taft-Harley törvényt. A háború után, 1948-ban, Stevenson kormányzó ellen a szenátusba jelölik. A mexikói határ mentén fekvő 13. választási körzet eredményeinek folytán győz. Mivel a 13-ik választási körzetben olyan választók is szavaztak Johnsonra, akik már régen a temetőben pihentek, vagy a határ túlsó oldalán éltek. Stevenson azonnal panaszt nyújt be a szövetségi bíróságnak. A panasz azonban a dolgokon nem változtat, johnsont a holtak szavazataival szenátorrá választják. A szenátusban a legkonzervatívabb honatyákhoz csatlakozik. Igazolja őt az előbbi tevékenysége is. 1940-ben a képviselők szenátusában a Lynch-törvény módosítása ellen szavaz. 1942, 1943 és 1945-ben a választási adókat megszüntető törvény ellen szavaz. 1946-ban ismét az iskolai étkeztetés megkülönböztető intézkedéseinek megszüntetéséről szóló törvényt ellenzi. 1949-ben a columbiai négerek önkormányzatáról szóló kiegészítő törvényjavaslat ellen foglal állást. 1950-ben mint szenátor azon törvény ellen foglal állást, mely megszünteti a négerek elkülönítését a hadseregben. A szenátusban fokozatosan sikerül bejutnia a demokrata többségű vezéri tisztségbe. 1960-ban már az elnöki székre áhítozik. Los Angelesben a demokraták öszszejövetelén Kennedy ellen jelölik, de csak 409 szavazatot kap Kennedy 806 szavazatával szemben. A hívei ámulatára azonban elfogadja az ajánlatot és Kennedyvel együtt alelnöknek jelölteti magát. „Johnson tudta — írja Evens és Nowak —, hogy az egyetlen út a Fehér Házba az alelnöki tisztségen keresztül vezet.“ És odajutott. Kennedyt Dallaszban meggyilkolták, és az alelnök a repülőtéren, mint az Egyesült Államok feje, leteszi a fogadalmat. Politikai arculatát ettől az időtől kezdve cselekedetein keresztül figyeli az egész világ. Látszólag elődje nyomdokait követi, az új elnöki választásokra ő is programjával indul, de a győzelem után megkezdi ellenjelöltjének, Goldwater programjának megvalósítását. esi színvonalon álló képviselője dr. Luther Martin King, néger baptista lelkész. A BÉKE képviselőjére irányította a puska csövét, egy nagyszerű emberre, aki a béke védelmében folytatott áldozatos küzdelméért Nobel díjat kapott. Tragikus motívuma ennek a tettnek, hogy a gyilkos fegyver olyan ember életét oltotta ki, aki a szentek megszállottságával, a humánumba vetett hittel hirdette az erőszak nélküli küzdelmet és a szellem, az érvek fegyverével folytatott harcot a barbárság ellen. Dr. King hitt az ész, a meggyőzés erejében, gyűlölte a fegyveres erőszakot és ezért kellett hősi halált halnia. Főleg azért, mert mint minden vérontást, a vietnami nép ellen viselt emberirtással egyenlő háborút is elítélte. A gyilkos nem egy ember, hanem egy csak állathoz méltó elmélet, amely Amerikát és a „demokráciát“ az ellenfél kiirtásával akarja védeni. És Washington hazájában ilyen gyilkos számára még a tét sem nagy. Néger gyilkolásért nem jár villamosszék, sőt az esetek többségében még börtön sem. A gyilkos személye legtöbbször homályban marad. Ugyanaz a barbár elmélet húzta meg a ravaszt, amely John Kennedyt is leterítette. Ugyanaz, amely Hitler tömeggyilkosainak cselekedeteit is fűtötte és ugyanaz, amely ma Rhodesiában, Dél-Afrikában, Vietnamban és Dél-Amerikában is gyilkol. Elesett egy kiváló harcos, a béke rettenthetetlen katonája, és ez újabb figyelmeztetés mindenki számára: Emberek, legyetek éberek! P. E. Ezidőszerint nincs politikus, aki a Demokrata Párt részéről nagyobb eséllyel versengene az elnökjelölési cím megszerzéséért, mint Robert Kennedy. A 43-ik életévét betöltő szenátor, mint a többszörös dollármilliomosdiplomatának, John Patrick Kennedynek fia, sokoldalú főiskolai képzettséggel vetette be magát az USA politikai életébe. A híres Harwardegyetemen folytatott tanulmányai után, előbb matrózként teljesített szolgálatot, azután tengerész-tiszt lett, majd művészettörténeti téren nyert el képesítést, később pedig jogtudományi tanulmányoknak szentelte idejét. 1952-ben tevékenyen működött közre, hogy bátyja, John F. Kennedy a választásokban elnyerje a szenátor! mandátumot. Nem érdektelen, hogy Robert Kennedy tagja volt az úgynevezett amerikaellenes tevékenység felfedezésére alakult, McCARTHY-ról elnevezett szenátusi bizottságnak, de azt 1953-ban ott hagyta, mert sötét reakciós módszereivel nem értett egyet. Miután azonban MCCARTHY helyére új bizottsági elnök került, R. Kennedy újból bekapcsolódott annak munkájába. A Szovjetunióban és Közép-Ázsiában tett utazásai után, mint jogász és tanácsadó a bűnügyi üzelmek feltárásával foglalkozó bizottságban dolgozott, 1960-ban pedig minden erejével és tehetségével azon munkálkodott, hogy bátyja John F. Kennedy számára biztosítsa az elnökjelölés sikerét, amely révén az igazságügyminiszteri tárcához jutott. Egy esztendővel később Robert Kennedy felemelte szavát a sérelmes faji megkülönböztetés ellen és a polgárjogi probléma megoldásán munkálkodott. Tavaly ellátogatott Londonba, Párizsba, Bonnba, Rómába, ahol felkereste VI. Pál pápát is. Még múlt év őszén úgy látszott, hogy Robert Kennedy támogatni kívánja Johnson elnök újbóli jelölését és 1972-ig, mikor már annak további jelölése a fennálló törvény szerint nem jöhet számításba, nem pályázik az elnöki szék elfoglalására. Ám MCCARTHY haladó szellemű demokrata szenátor New Hampshire-i előválasztási sikerén felbuzdulva elállt eredeti szándékától. És Kennedy most annál nagyobb bizakodással néz a maga jelölése elébe, mivel Johnson jelenlegi működési időszakán túl nem óhajt elnök lenni, amit Kennedy nyomban nagylelkű elhatározásként értékelt. Kennedy kilátásba helyezett politikájának kétségtelenül nagy a népszerűsége. Mert mit is ígér? „Békét akarok Vietnamban, de nem a behódolás útján, hanem olyan tárgyalásos megegyezés révén, amely figyelembe veszi valamennyi vietnaminak azt az igényét, hogy maguk FIATALOK! PÁLYAVÁLASZTÓK! Válasszatok olyan szakmát, amely szép, érdekes munkát és jó megélhetést biztosít. Jelentkezzetek a Viniőkei Mezőgazdasági Szakiskolába. Megtanuljátok a szőlész-, gyümölcs- és kertészszakmát. Teljes internátusi ellátás és havonta 60—120 Kős ösztöndíj. Felvételi feltételekről az iskola igazgatósága ad tájékoztatást. PoFnohospodárske odborné uőiliste Viniőky, okr. Trebiäov. .Memphisben Tennessee állam dallamos nevű fővárosában, újból dörrent a fegyver és újból emberéletet oltott iki. Olyan embert terített le a gyilkos golyó, akinek pusztulását nem lehet egyszerűen a fajgyűlölet számlájára írni. Itt többről van szó, bár a faji gyűlölet motívuma most sem hiányzik. Dr. Martin Luther King A gyilkos precíz látcsöves fegyverével nem egy egyszerű négert vett célba, csak azért, mert a bőrszíne árnyalattal sötétebb, mint az övé. Nem is emberre tüzelt a fenevad, hanem egy ember személyén keresztül egy nemes, tiszta gondolatot vett célba, a jogegyenlőség, •az emberi méltóság, a fajok és népek testvériségének gondolatát. Mert ennek a humánus eszmének volt bátor, magas eszmei és erköl-Egy igaz ember halála ROBERT KENNEDY politikai profilja döntsenek országuk jövőjéről“ — mondotta Kennedy és a filadelfiai egyetemi hallgatókhoz intézett beszédében kijelentette, hogy „az időnként irgalmatlanul, de nagy bátorsággal küzdő Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadító Front tárgyaló partnerként való elismerése nélkül nincs megoldás.“ Egyik új könyvében, a vietnami problémával kapcsolatban megállapítja, hogy az amerikai ifjúság java mindjobban elidegenedik, mert látja, hogy fecsérli el az Egyesült Államok a dollárok milliárdjait, mialatt odahaza nyomorúságot és tudatlanságot tartanak fel és még csak a kiadások századát sem fordítják arra, hogy Missisippiben, Alabámában vagy az észak ghettoiban biztosítsák a szabadságot, és elkerüljék az erőszak kirobbanását ...“ Most csakhamar olyan borzalmas belső válság szélén állhatunk, amelyte a polgárháború óta nem volt példa.“ — írja könyvének egyik fejezetében Kennedy, aki az általa oly nagyrabecsült, orvul meggyilkolt Nobel-díjas néger békeapostolt, Dr. Martin Luther Kinget hatalmas gyászoló gyülekezet közepette, Atlantában elkísérte utolsó útjára. „Most nekünk kell megvalósítanunk álmát, meg kell próbálni megszüntetni azokat az okokat, amelyek országunk népét megosztják“ — fejtette ki Kennedy minap Indiana államban elmondott választási beszédében. Jóllehet Kennedy sohasem lépi túl osztályérdekeinek kereteit, de nyilván tudatában van legalábbis bizonyos reformok szükségességének. Szírt
