Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1968-04-13 / 15. szám

Bőrünk és a napfény Vitathatatlan a napfény áldásos hatása az élő szervezetre. Bőrünkön áthatolva fokozza a vérképzést, a csontok szabályos növekedését, előse­gíti az anyagcserében nélkülözhetet­len enzimek, valamint ellenanyagok termelését, a vegetatív idegrendszer harmonikus működését stb. A tavaszi napsugarak azonban, ha hirtelen és aránytalanul nagy mennyiségben árasztják el bőrünket, számos árta­lom előidézői lehetnek, ezért a meg­előzés szándékával röviden ezekről szeretnénk szólni. Jól ismerjük az első verőfényes na­pokon jelentkező bőrgyulladást, amely élénk pírral, viszketéssel, szúró fáj­dalommal, esetleg nedvező hólyag­képzéssel is jár és néhány nap múl­va leveles hámlással, majd fokozott pigmentképződései fejeződik be a fény érte bőrfelületeken. Ez a fajta ártalom mindenkinél jelentkezhet, mert nem az egyéni érzékenységtől, hanem a sugárhatás erősségétől és időtartamától függ. Vannak azonban emberek, akik érzékenyek, allergiá­sak a fényre, s ezeknek a bőre már kis fénymennyiségekre is bőrgyulla­dással reagál. Más esetekben vala­mely belsőleg szedett gyógyszer {egyes vérnyomáscsökkentők, altató­szerek), vagy a bőr felületén alkalma­zott vegyszerek (illóolajok, krémek, ajkruzsok) teszik túlérzékennyé a bőrt a napfénnyel szemben. Ennek a tünetei is az első napfényes tavaszi napokon szoktak jelentkezni. Előfordul, hogy a napfény csak társul más, baktériumok vagy víru­sok okozta betegségek kialakításához, s ezekben szinte kirobbantja a bőr­tüneteket. Ilyen pl. az Erythema exsu­­dativum-nak nevezett betegség, mely többnyire tavasszal jelentkezik, ki­sebb lázzal, bágyadtséggal és a fény­nek kitet bőrfelületeken kerek, érem­nagyságú piros kokárdaszerű gyulla­dásos foltokkal. Az idült erythematos­­nak nevezet bőrbetegség, amely az orrháton és orcákon lepkeszárnysze­­rűen helyezkedik el, ugyancsak ta­vasszal szokott jelentkezni, vagy fel­lángolni s kóroktanban kétséget ki­záróan nagy szerepe van a fénynek. Van néhány olyan betegség is, ame­lyekben veleszületett, (öröklött), vagy szerzett enzimzavar teszi érzékennyé a bőrt a napfénnyel szemben. Ilyen a Hydroa aestivale. Gyermekkorban tavasszal az arcon kiemelkedő vörös foltok, hegeket maguk után hagyó hólyagok jelentkeznek. A serdülő ko­rig tart, tavaszi kiújulásokkal. Az idősebb, rendszerint alkoholfogyastás következtében májbeteg férfiak Porp­hyria tardá-nak nevezett betegsége is hasonló hőlyagképződésekkel Jelent­kezik a tavaszi évszakban. Az arcon, kézháton, nyakszirten, tehát a nap­nak kitett helyeken képződnek a he­geket visszahagyó hólyagok. A pel­­largia, amelynek az emésztőcsatorna elégtelensége vagy hiányos táplálko­zás és következetes vitaminhiány az alapja — bőrtünetei a fedetlen testré­szeken jelentkeznek élénk pírral, duz­zanattal, esetleg hólyagokkal, majd később barnás elszíneződéssel, ugyan­csak a napfény hatására. A mi tájun­kon nem ritka betegség különösen a bortermő vidékeken. Megemlítjük még, hogy a szeplők és májfoltosok „birtokosainak“ főleg a koratavaszi napokon kell ővakod­­niok a napfénytől, mert ilyenkor újul­nak ki kozmetikai jelentőségű hibáik, amelyeket azután a következő télig aligha tudják eltüntetni. Végezetül: semmiképpen se zárkóz­zunk el a simogató tavaszi napok meleg sugaraitól, de tartsuk szem előtt: a jóból is megárt a sok! DR. FISL KÁROLY Kép a lakásban „Nehéz szülők“ Minden iskolában, minden osz­tályban akad néhány úgynevezett nehéz szülő. Az ilyen szülőkkel nehezebb bánni, mint a gyerme­kükkel. jóskát este elvitték névnapra a szülei. Másnap a gyerek nem jött iskolába. De az utcán találkoz­tunk: — Azért nem voltam iskolában, mert elaludtunk, és anyu azt mondta, mondjam, hogy fájt a fejem. Tavaly, az évvégi bizonyitvány­­osztás előtt Marika édesanyja így szólított meg: — Arra a szombati cécóra fel kell menni minden gyereknek? — Igen, bizonyítványosztás lesz. — Na, de ebben a melegben csak nem tartják ott sokáig őket! Van ugyan szülői értekezlet, van családlátogatás, de az úgynevezett nehéz szülő: nem jön el! A nehéz szülő bizalmatlan. Az iskola minden üzenete vagy kér­dése idegeskedést vált ki otthon: Mit akar ez (az ez: a pedagó­gus) mindig tőled? Mit lehet tenni? Egyszer meghívtam az osztályba tanórára a szülőket, hadd lássák az iskolai munkát belülről, hadd ismerkedjenek meg jobban saját gyermekükkel. Olykor sikerül az ilyen meggyő­zés. Leghatásosabb talán az, ha az ellenőrző könyvben szereplő gya­kori üzenetek helyett mindig sze­mélyesen keresi fel a nevelő az ilyen kétkedő, bizalmatlan szülőt és elbeszélget vele. Igen: ez a leghasznosabb. De jut-e vajon erre idő? A huzavonát rendszerint a gyer­mek sínyli meg. Zétényi Imréné A falra helyezett festmények, kép­nek, mint kiegészítő elemnek, szer­vesen bele kell illeszkednie lakásunk hangulatába. Lakásunk nem múzeum, de tárlat sem, hogy festményekkel telezsúfoljuk. Ha tehát képet vásáro­lunk, elsősorban azt kell mérlegel­nünk, hogy az alkotás valóban művé­szi szinvonalú-e, amely megérdemli a lakásban a kiemelkedő helyet. Hogy mit ‘ tegyünk a falra? Egy akvarell, rajz, rézkarc vagy reprodukció is nyújthat teljesértékű művészi hatást, viszont az olajfestmények között is akad nemegyszer silány giccs, vagy kevésbé értékes mű. Ne zsúfoljunk össze sok képet a falra, mert a lakásban a képek soka­sága nyomasztólag hat. Egy-egy fal­felületen csak egy képet helyezünk el, így jobban kiemeljük a kép mon­danivalóját. A kép keretezéséről se feledkez­zünk meg. A keret lényegében csak szolid kerete legyen a képzőművé­szeti alkotásnak. Ezért természetes színű, vékony keretet javasolunk tölgy-, dió- vagy kőrisfából, de na­gyon jól mutat egy-egy kép, rajz, reprodukció vagy rézkarc finom, vé­kony fekete keretben is. A képek el­rendezésének módját mindig a világí­tás, a szabadon maradt felület hatá­rozza meg. Fényképeknek is helyük lehet a falon, de csak akkor, ha összhangban vannak a többi képpel és bútorral. Az esküvői díszben megörökített há­zaspár, vagy a hason fekvő meztelen gyermek képe mindenesetre inkább az albumba való, mint a falra. A sze­mélyes élményt tudató kép szintén emeli szobánk hangulatát — mint lakásunk összképének változatos szín­foltja. Hímes tojások A húsvéti tojásfestés mindig kel­lemes szórakozás. Az egyszínű piros, kék, zöld tojások mellé egy kis ügyességgel szép hímeseket is készít­hetünk a következő módon: Üres cipőpasztás doboz fedelében felolvasztunk egy darabka gyertyát és ezt a tűzhely szélén, melegen tart­juk mindaddig amíg festünk vele. Vékony ecsettel ráfestjük a mintákat az előbb megfőzött, szárazra törölt és már kihűlt tojásokra. Amikor a mintázást befejeztük a tojásokat — ugyanúgy mint az egyszinűeket — színes festékben megfestjük. A stea­­rinnal bekent részekről a festék le­pereg, s így nagyon szép, fehér min­tás, hímes tojásokkal várhatjuk a legkedvesebb locsolóinkat. már Ilyenkor tavasz felé — meg a sok gyerekük. A bundájukkal még csak elmehettek volna vendégségbe, de a sok gyerekkel bizony nem. Éppen húsvét közeledett, a húsvéti tojásfestés ideje. Nem mondom a gyerekek örültek a húsvétnak, de nem úgy a nyúlpapa, akinek kisebb gondja is nagyobb volt, mint az, hogy tojásfestéssel szórakozzék. — Menjetek locsolni — szólt a nyúlgyerekekre — ha ügyesek vagy­tok, kaptok annyi piros tojást, hogy csak győzzétek haza hordani. — Locsolni? — ámult el a kisebbik nyúlgyerek. — Honnét szerezzünk lo­csolóvizet? KEDVES GYEREKEK! A Szabad Földműves 14. számában megjelent kis-keresztrejtvény helyes megfejtése: Gagarin, Vosztok, Vénusz, Hold, Nap. Sorsolás útján könyvet kapnak: Bodon Lídia, Losonc, Király Éva, Ven­dégi, Tóth Károly, Nádszeg, Csurgó Adrien, Budapest, Dócé Péter, Komá­rom, Gergely Magda, Sajógömör. csak ült búslakodva a fészek sarká­ban. — Hát te miért búsulsz? — kéri dezte a nyúlpapa. A nyúlgyerek lehajtotta a fejét és nem felelt. Minél inkább kérdezték, annál inkább hallgatott. De nem csak hallgatott, titokban potyogták a köny­­nyei. Meglátta a könnyeket a nyúl­papa és csodálkozva így kiáltott fel: — Nícsak a te piros szemedből piros könny folyik! Gyorsan kerített egy tojáshéjat, hogy abba gyűjtse a könnyeket. Az­tán a bajszával megkeverte. Honnan, honnan nem, hamarjában tojás is ke­rült elő. Szép nagy, fehér tojások. Olyan nagyokat talán azóta sem toj­nak a tyúkok. Este lett mire mind megfestették a tojásokat. Húsvét másnapján aztán, amikor a locsolásnak elérkezett az ideje, nem kellett szégyenkezniük a szegénységükön. Minden locsolónak piros tojást nyomták a markába. Még a károgó fekete varjú is kapott egyet. De csak egyet! mondogatja is azóta: kár, kár, kár — hogy neki csak egy piros tojás jutott,, i KOPRB JÓZSEF ELVITTE A CICA A CUMLIT — Lon-da ci-ca, lon-da ci-ca — dünnyögi naphosszat Pétiké. — E-el-elvit­­te — panaszkodik hazatérő anyukájának, miközben haragos szeméből kövér könnycseppek gurulnak végig a pofiján. Bizony nehéz elviselni Petikének a sors első csapását, amikor cucliját először viszi el a cica. De nem is egykönnyen nyugszik bele „szivarkájá­­nak“ elvesztésébe. Igaza is van a kis károsultnak. Hisz a cicának is lehet egy kis szive és a felnőttek is megérthetik, ők is haragudnának, ha egyik napról a másikra megfosztanák őket kedvelt szivarkájuktól — az ő cumijuktól. A baba is szomorú lesz, ha elvesszük tőle azt, ami megnyugtatja. Helyetté másban keres megnyugvást. Rázza vagy üti a fejét, ringatja 'magát, rázzá az ágyát stb. Pétiké biztos abban, hogy a cica volt a rabló. Ki is lehetne más? Anyuka dugta volna el?... Ez lehetetlen, hisz tőle kapta, ő szoktatta rá. Sohasem kérte volna Pétiké ezt a bűvös dugócskát, de anyukája addig dugdosta erőszakkal kicsi szájába, míg megszokta ős megszerette. Most már nehéz tőle megválni. Tudni kellett volna a mamának, hogy ne szoktassa babáját arra, amiről később le kell szoktatni! Jobb lett volna, ha ujjacskáját szopja, ami azért is helyesebb, mert álta­lában tiszta, nem esik le a földre, önállóan is a szájába tudja tenni, s fel­ébredve éjjel nem sírja fel a házat, mert megtalálja ő maga is és már alszik is tovább. Az újszülöttek egy része születés után azonnal szopja az ujját. Ha állan­dóan szopja, az sem baj. Később úgyis leszokik róla, amikor nagyobb lesz, játékot kap, szabadon mozoghat, és érdeklődését több dolog köti le. Ekkor már ideje sincs a cumira és a kezét is lefoglalják a játékok. Ujját csak akkor szopja, ha elálmosodik, szomorú, bántja valami, vagy ha beteg. Természetesen nem tekinthető egészségesnek, ha az 1—2—3 éves gyer­mek az ujjszopáson kívül egész nap nem csinál mást. Ilyenkor forduljunk a doktor bácsihoz. Keressük meg kiegyensúlyozatlan életkéjének okát. Szeressük nagyon a babákat, de okosan, hogy azt ők is érezzék. Fog­lalkozzunk velük sokat, türelmesen. Kapjanak mindig játékot, vigyük sé­tára, tegyük színessé napjaikat. Akkor mindig kevesebbet fog ahhoz a bű­vös ujjacskához vagy cuclihoz fordulni vigasztalásért és megnyugvásért. Pétiké is saját maga fogja majd egy napon eldobni vagy a cicának adni a cumit, hogy csak vigye. S ni csak — már a cicának sem kell. kmm Tejfeles tükörtojás Minden adagra számítsunk két to­jást, süssünk belőle tükörtojást, ami­kor félig elkészült, vegyük le a tűz­helyről, tegyük egy tűzálló tálba, amelyet először zsiradékkal kiken­tünk és sonkaszeletekkel kibéleltünk. Keverjünk egy csésze tejfölbe egy kis kanál lisztet, öntsük a tojásokra, szórjuk meg bőven reszelt sajttal, süssük néhány percig a sütőben. Hússal töltött palacsinta Süssünk egy tojással kavart tésztá­ból cukor nélküli palacsintákat. Ké­szítsünk 25 dkg kockákra vágott hús­ból (lehet sertés- vagy marhahús is, esetleg húsmaradék) hagymás pör­költet. Ha kihűlt, daráljuk le, borsoz­­zuk meg, s keverjünk hozzá finomra vágott petrezselyemlevelet, egy tojást és egy evőkanál tejfölt. A megtöltött palancsintákat úgy hajtogasusk, mint a káposztatölteléket. Rakjuk egy zsír­ral kikent lábasba, tetejét kenjük meg kevés tejfellel, és pirítsuk át a sütőben. LÖKNI A DIVAT Ezen a tavaszon és nyáron „új hullám“ söpör majd végig Euró­pán: ismét divatba jön a lökni. Akár tetszik, akár nem. Mese a piros tojásokról Tapsi Lajkő jó korán, Talpon van már reggel, S késő estig festeget, Nagy szakértelemmel. S ahogy gyűl a sok tojás: Tarka, világoskék — Lajkón is, mitagadás, Egyre több a festék. TAPSI LAJKÓ Tulipiros a füle, Tengerzöld a bajsza, Sárga az orra hegye, Hupikék a farka. Alkonyatikor arra száll, Egy huncut kis szajkó, S így szól: „Melyik a tojás, És melyik a Lajkő?“ ENYEDI GYÖRGY BGY KIS F0LDRAJZ Írország Lengyelország Magyarország Bulgária USA Észtország Görögország A hét ország kezdőbetűi helyes sorrendbe rakva egy nyolcadik ország nevét adják. A TÉVÉ veszélyezteti az emberiséget Sok-sok millió ember öl napon­ta a varázsdoboz előtt, hogy meg­hallja és meglássa, mi történt a nagyvilágban. Tévét nézni szinte már életszükséglet. A pszicholó­gusokat és orvosokat azonban egy­re inkább aggasztja ez a jelenség, s mindent megtesznek, hogy az embereket visszariasszák a mér­téktelen tévénézéstől. 0 Egy New York-i pszichológus megállapította, hogy a televízió kétszer akkora hatással van az emberre, mint a rádió, és ezért (nyolcórás munka után) két-három órával előbb elfárad a tévénézés­ben mint rádióhallgatással. 0 Marshall McLuhan kanadai szociológus szerint az emberiség lassan a televízió rabjává válik, korunk ördögi szerkezete veszé­lyezteti az ember életét. 0 Nem sok jóval bíztat a brüsz­­szeli szemorvosok vizsgálatainak eredménye sem: aki egy óra hosz­­szat nézi a televíziót, annak szeme úgy elfárad, mintha nyolc órán át megállás nélkül gépelt volna. 0 A New York-i orvosi kong­resszus egy részvevője előadást tartott arról, hogy a tévébeteg­séget lassan a veszélyes és kró­nikus betegségek sorába kell ik­tatni. A képernyő különösen a gyermekek egészségét veszélyez­teti, mert varázsa fogva tartja őket, s addig nézik a műsort, míg teljesen ki nem merülnek. Nem játszanak többé a szabadban, egész napjukat zárt helyiségben töltik, pedig — a legújabb tapasztalatok szerint — nemcsak a szívnek és tüdőnek, hanem a szemnek is szüksége van oxigénre, azaz friss levegőre SZABAD FÖLDMŰVES 9 1968. április 13. WamAFfM f-M 70 — Honnét? Hát itt a Duna, van ab* ban annyi víz, hogy ezer esztendeig ezer család, ezer tagja se tudná mind kimerni. Ebben persze nyúlpapánák igaza volt. De a legnagyobbik nyúlgyerek Régen, a Nyulak szigetén élt egy nyúlcsálád. Olyan szegények voltak, hogy a téli fekete varjú is a szegénységről károgott a fán. Nem volt azoknak semmijük, csak a bún* dájuk — az is jócskán kopott volt

Next

/
Thumbnails
Contents