Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-04-13 / 15. szám
Bőrünk és a napfény Vitathatatlan a napfény áldásos hatása az élő szervezetre. Bőrünkön áthatolva fokozza a vérképzést, a csontok szabályos növekedését, elősegíti az anyagcserében nélkülözhetetlen enzimek, valamint ellenanyagok termelését, a vegetatív idegrendszer harmonikus működését stb. A tavaszi napsugarak azonban, ha hirtelen és aránytalanul nagy mennyiségben árasztják el bőrünket, számos ártalom előidézői lehetnek, ezért a megelőzés szándékával röviden ezekről szeretnénk szólni. Jól ismerjük az első verőfényes napokon jelentkező bőrgyulladást, amely élénk pírral, viszketéssel, szúró fájdalommal, esetleg nedvező hólyagképzéssel is jár és néhány nap múlva leveles hámlással, majd fokozott pigmentképződései fejeződik be a fény érte bőrfelületeken. Ez a fajta ártalom mindenkinél jelentkezhet, mert nem az egyéni érzékenységtől, hanem a sugárhatás erősségétől és időtartamától függ. Vannak azonban emberek, akik érzékenyek, allergiásak a fényre, s ezeknek a bőre már kis fénymennyiségekre is bőrgyulladással reagál. Más esetekben valamely belsőleg szedett gyógyszer {egyes vérnyomáscsökkentők, altatószerek), vagy a bőr felületén alkalmazott vegyszerek (illóolajok, krémek, ajkruzsok) teszik túlérzékennyé a bőrt a napfénnyel szemben. Ennek a tünetei is az első napfényes tavaszi napokon szoktak jelentkezni. Előfordul, hogy a napfény csak társul más, baktériumok vagy vírusok okozta betegségek kialakításához, s ezekben szinte kirobbantja a bőrtüneteket. Ilyen pl. az Erythema exsudativum-nak nevezett betegség, mely többnyire tavasszal jelentkezik, kisebb lázzal, bágyadtséggal és a fénynek kitet bőrfelületeken kerek, éremnagyságú piros kokárdaszerű gyulladásos foltokkal. Az idült erythematosnak nevezet bőrbetegség, amely az orrháton és orcákon lepkeszárnyszerűen helyezkedik el, ugyancsak tavasszal szokott jelentkezni, vagy fellángolni s kóroktanban kétséget kizáróan nagy szerepe van a fénynek. Van néhány olyan betegség is, amelyekben veleszületett, (öröklött), vagy szerzett enzimzavar teszi érzékennyé a bőrt a napfénnyel szemben. Ilyen a Hydroa aestivale. Gyermekkorban tavasszal az arcon kiemelkedő vörös foltok, hegeket maguk után hagyó hólyagok jelentkeznek. A serdülő korig tart, tavaszi kiújulásokkal. Az idősebb, rendszerint alkoholfogyastás következtében májbeteg férfiak Porphyria tardá-nak nevezett betegsége is hasonló hőlyagképződésekkel Jelentkezik a tavaszi évszakban. Az arcon, kézháton, nyakszirten, tehát a napnak kitett helyeken képződnek a hegeket visszahagyó hólyagok. A pellargia, amelynek az emésztőcsatorna elégtelensége vagy hiányos táplálkozás és következetes vitaminhiány az alapja — bőrtünetei a fedetlen testrészeken jelentkeznek élénk pírral, duzzanattal, esetleg hólyagokkal, majd később barnás elszíneződéssel, ugyancsak a napfény hatására. A mi tájunkon nem ritka betegség különösen a bortermő vidékeken. Megemlítjük még, hogy a szeplők és májfoltosok „birtokosainak“ főleg a koratavaszi napokon kell ővakodniok a napfénytől, mert ilyenkor újulnak ki kozmetikai jelentőségű hibáik, amelyeket azután a következő télig aligha tudják eltüntetni. Végezetül: semmiképpen se zárkózzunk el a simogató tavaszi napok meleg sugaraitól, de tartsuk szem előtt: a jóból is megárt a sok! DR. FISL KÁROLY Kép a lakásban „Nehéz szülők“ Minden iskolában, minden osztályban akad néhány úgynevezett nehéz szülő. Az ilyen szülőkkel nehezebb bánni, mint a gyermekükkel. jóskát este elvitték névnapra a szülei. Másnap a gyerek nem jött iskolába. De az utcán találkoztunk: — Azért nem voltam iskolában, mert elaludtunk, és anyu azt mondta, mondjam, hogy fájt a fejem. Tavaly, az évvégi bizonyitványosztás előtt Marika édesanyja így szólított meg: — Arra a szombati cécóra fel kell menni minden gyereknek? — Igen, bizonyítványosztás lesz. — Na, de ebben a melegben csak nem tartják ott sokáig őket! Van ugyan szülői értekezlet, van családlátogatás, de az úgynevezett nehéz szülő: nem jön el! A nehéz szülő bizalmatlan. Az iskola minden üzenete vagy kérdése idegeskedést vált ki otthon: Mit akar ez (az ez: a pedagógus) mindig tőled? Mit lehet tenni? Egyszer meghívtam az osztályba tanórára a szülőket, hadd lássák az iskolai munkát belülről, hadd ismerkedjenek meg jobban saját gyermekükkel. Olykor sikerül az ilyen meggyőzés. Leghatásosabb talán az, ha az ellenőrző könyvben szereplő gyakori üzenetek helyett mindig személyesen keresi fel a nevelő az ilyen kétkedő, bizalmatlan szülőt és elbeszélget vele. Igen: ez a leghasznosabb. De jut-e vajon erre idő? A huzavonát rendszerint a gyermek sínyli meg. Zétényi Imréné A falra helyezett festmények, képnek, mint kiegészítő elemnek, szervesen bele kell illeszkednie lakásunk hangulatába. Lakásunk nem múzeum, de tárlat sem, hogy festményekkel telezsúfoljuk. Ha tehát képet vásárolunk, elsősorban azt kell mérlegelnünk, hogy az alkotás valóban művészi szinvonalú-e, amely megérdemli a lakásban a kiemelkedő helyet. Hogy mit ‘ tegyünk a falra? Egy akvarell, rajz, rézkarc vagy reprodukció is nyújthat teljesértékű művészi hatást, viszont az olajfestmények között is akad nemegyszer silány giccs, vagy kevésbé értékes mű. Ne zsúfoljunk össze sok képet a falra, mert a lakásban a képek sokasága nyomasztólag hat. Egy-egy falfelületen csak egy képet helyezünk el, így jobban kiemeljük a kép mondanivalóját. A kép keretezéséről se feledkezzünk meg. A keret lényegében csak szolid kerete legyen a képzőművészeti alkotásnak. Ezért természetes színű, vékony keretet javasolunk tölgy-, dió- vagy kőrisfából, de nagyon jól mutat egy-egy kép, rajz, reprodukció vagy rézkarc finom, vékony fekete keretben is. A képek elrendezésének módját mindig a világítás, a szabadon maradt felület határozza meg. Fényképeknek is helyük lehet a falon, de csak akkor, ha összhangban vannak a többi képpel és bútorral. Az esküvői díszben megörökített házaspár, vagy a hason fekvő meztelen gyermek képe mindenesetre inkább az albumba való, mint a falra. A személyes élményt tudató kép szintén emeli szobánk hangulatát — mint lakásunk összképének változatos színfoltja. Hímes tojások A húsvéti tojásfestés mindig kellemes szórakozás. Az egyszínű piros, kék, zöld tojások mellé egy kis ügyességgel szép hímeseket is készíthetünk a következő módon: Üres cipőpasztás doboz fedelében felolvasztunk egy darabka gyertyát és ezt a tűzhely szélén, melegen tartjuk mindaddig amíg festünk vele. Vékony ecsettel ráfestjük a mintákat az előbb megfőzött, szárazra törölt és már kihűlt tojásokra. Amikor a mintázást befejeztük a tojásokat — ugyanúgy mint az egyszinűeket — színes festékben megfestjük. A stearinnal bekent részekről a festék lepereg, s így nagyon szép, fehér mintás, hímes tojásokkal várhatjuk a legkedvesebb locsolóinkat. már Ilyenkor tavasz felé — meg a sok gyerekük. A bundájukkal még csak elmehettek volna vendégségbe, de a sok gyerekkel bizony nem. Éppen húsvét közeledett, a húsvéti tojásfestés ideje. Nem mondom a gyerekek örültek a húsvétnak, de nem úgy a nyúlpapa, akinek kisebb gondja is nagyobb volt, mint az, hogy tojásfestéssel szórakozzék. — Menjetek locsolni — szólt a nyúlgyerekekre — ha ügyesek vagytok, kaptok annyi piros tojást, hogy csak győzzétek haza hordani. — Locsolni? — ámult el a kisebbik nyúlgyerek. — Honnét szerezzünk locsolóvizet? KEDVES GYEREKEK! A Szabad Földműves 14. számában megjelent kis-keresztrejtvény helyes megfejtése: Gagarin, Vosztok, Vénusz, Hold, Nap. Sorsolás útján könyvet kapnak: Bodon Lídia, Losonc, Király Éva, Vendégi, Tóth Károly, Nádszeg, Csurgó Adrien, Budapest, Dócé Péter, Komárom, Gergely Magda, Sajógömör. csak ült búslakodva a fészek sarkában. — Hát te miért búsulsz? — kéri dezte a nyúlpapa. A nyúlgyerek lehajtotta a fejét és nem felelt. Minél inkább kérdezték, annál inkább hallgatott. De nem csak hallgatott, titokban potyogták a könynyei. Meglátta a könnyeket a nyúlpapa és csodálkozva így kiáltott fel: — Nícsak a te piros szemedből piros könny folyik! Gyorsan kerített egy tojáshéjat, hogy abba gyűjtse a könnyeket. Aztán a bajszával megkeverte. Honnan, honnan nem, hamarjában tojás is került elő. Szép nagy, fehér tojások. Olyan nagyokat talán azóta sem tojnak a tyúkok. Este lett mire mind megfestették a tojásokat. Húsvét másnapján aztán, amikor a locsolásnak elérkezett az ideje, nem kellett szégyenkezniük a szegénységükön. Minden locsolónak piros tojást nyomták a markába. Még a károgó fekete varjú is kapott egyet. De csak egyet! mondogatja is azóta: kár, kár, kár — hogy neki csak egy piros tojás jutott,, i KOPRB JÓZSEF ELVITTE A CICA A CUMLIT — Lon-da ci-ca, lon-da ci-ca — dünnyögi naphosszat Pétiké. — E-el-elvitte — panaszkodik hazatérő anyukájának, miközben haragos szeméből kövér könnycseppek gurulnak végig a pofiján. Bizony nehéz elviselni Petikének a sors első csapását, amikor cucliját először viszi el a cica. De nem is egykönnyen nyugszik bele „szivarkájának“ elvesztésébe. Igaza is van a kis károsultnak. Hisz a cicának is lehet egy kis szive és a felnőttek is megérthetik, ők is haragudnának, ha egyik napról a másikra megfosztanák őket kedvelt szivarkájuktól — az ő cumijuktól. A baba is szomorú lesz, ha elvesszük tőle azt, ami megnyugtatja. Helyetté másban keres megnyugvást. Rázza vagy üti a fejét, ringatja 'magát, rázzá az ágyát stb. Pétiké biztos abban, hogy a cica volt a rabló. Ki is lehetne más? Anyuka dugta volna el?... Ez lehetetlen, hisz tőle kapta, ő szoktatta rá. Sohasem kérte volna Pétiké ezt a bűvös dugócskát, de anyukája addig dugdosta erőszakkal kicsi szájába, míg megszokta ős megszerette. Most már nehéz tőle megválni. Tudni kellett volna a mamának, hogy ne szoktassa babáját arra, amiről később le kell szoktatni! Jobb lett volna, ha ujjacskáját szopja, ami azért is helyesebb, mert általában tiszta, nem esik le a földre, önállóan is a szájába tudja tenni, s felébredve éjjel nem sírja fel a házat, mert megtalálja ő maga is és már alszik is tovább. Az újszülöttek egy része születés után azonnal szopja az ujját. Ha állandóan szopja, az sem baj. Később úgyis leszokik róla, amikor nagyobb lesz, játékot kap, szabadon mozoghat, és érdeklődését több dolog köti le. Ekkor már ideje sincs a cumira és a kezét is lefoglalják a játékok. Ujját csak akkor szopja, ha elálmosodik, szomorú, bántja valami, vagy ha beteg. Természetesen nem tekinthető egészségesnek, ha az 1—2—3 éves gyermek az ujjszopáson kívül egész nap nem csinál mást. Ilyenkor forduljunk a doktor bácsihoz. Keressük meg kiegyensúlyozatlan életkéjének okát. Szeressük nagyon a babákat, de okosan, hogy azt ők is érezzék. Foglalkozzunk velük sokat, türelmesen. Kapjanak mindig játékot, vigyük sétára, tegyük színessé napjaikat. Akkor mindig kevesebbet fog ahhoz a bűvös ujjacskához vagy cuclihoz fordulni vigasztalásért és megnyugvásért. Pétiké is saját maga fogja majd egy napon eldobni vagy a cicának adni a cumit, hogy csak vigye. S ni csak — már a cicának sem kell. kmm Tejfeles tükörtojás Minden adagra számítsunk két tojást, süssünk belőle tükörtojást, amikor félig elkészült, vegyük le a tűzhelyről, tegyük egy tűzálló tálba, amelyet először zsiradékkal kikentünk és sonkaszeletekkel kibéleltünk. Keverjünk egy csésze tejfölbe egy kis kanál lisztet, öntsük a tojásokra, szórjuk meg bőven reszelt sajttal, süssük néhány percig a sütőben. Hússal töltött palacsinta Süssünk egy tojással kavart tésztából cukor nélküli palacsintákat. Készítsünk 25 dkg kockákra vágott húsból (lehet sertés- vagy marhahús is, esetleg húsmaradék) hagymás pörköltet. Ha kihűlt, daráljuk le, borsozzuk meg, s keverjünk hozzá finomra vágott petrezselyemlevelet, egy tojást és egy evőkanál tejfölt. A megtöltött palancsintákat úgy hajtogasusk, mint a káposztatölteléket. Rakjuk egy zsírral kikent lábasba, tetejét kenjük meg kevés tejfellel, és pirítsuk át a sütőben. LÖKNI A DIVAT Ezen a tavaszon és nyáron „új hullám“ söpör majd végig Európán: ismét divatba jön a lökni. Akár tetszik, akár nem. Mese a piros tojásokról Tapsi Lajkő jó korán, Talpon van már reggel, S késő estig festeget, Nagy szakértelemmel. S ahogy gyűl a sok tojás: Tarka, világoskék — Lajkón is, mitagadás, Egyre több a festék. TAPSI LAJKÓ Tulipiros a füle, Tengerzöld a bajsza, Sárga az orra hegye, Hupikék a farka. Alkonyatikor arra száll, Egy huncut kis szajkó, S így szól: „Melyik a tojás, És melyik a Lajkő?“ ENYEDI GYÖRGY BGY KIS F0LDRAJZ Írország Lengyelország Magyarország Bulgária USA Észtország Görögország A hét ország kezdőbetűi helyes sorrendbe rakva egy nyolcadik ország nevét adják. A TÉVÉ veszélyezteti az emberiséget Sok-sok millió ember öl naponta a varázsdoboz előtt, hogy meghallja és meglássa, mi történt a nagyvilágban. Tévét nézni szinte már életszükséglet. A pszichológusokat és orvosokat azonban egyre inkább aggasztja ez a jelenség, s mindent megtesznek, hogy az embereket visszariasszák a mértéktelen tévénézéstől. 0 Egy New York-i pszichológus megállapította, hogy a televízió kétszer akkora hatással van az emberre, mint a rádió, és ezért (nyolcórás munka után) két-három órával előbb elfárad a tévénézésben mint rádióhallgatással. 0 Marshall McLuhan kanadai szociológus szerint az emberiség lassan a televízió rabjává válik, korunk ördögi szerkezete veszélyezteti az ember életét. 0 Nem sok jóval bíztat a brüszszeli szemorvosok vizsgálatainak eredménye sem: aki egy óra hoszszat nézi a televíziót, annak szeme úgy elfárad, mintha nyolc órán át megállás nélkül gépelt volna. 0 A New York-i orvosi kongresszus egy részvevője előadást tartott arról, hogy a tévébetegséget lassan a veszélyes és krónikus betegségek sorába kell iktatni. A képernyő különösen a gyermekek egészségét veszélyezteti, mert varázsa fogva tartja őket, s addig nézik a műsort, míg teljesen ki nem merülnek. Nem játszanak többé a szabadban, egész napjukat zárt helyiségben töltik, pedig — a legújabb tapasztalatok szerint — nemcsak a szívnek és tüdőnek, hanem a szemnek is szüksége van oxigénre, azaz friss levegőre SZABAD FÖLDMŰVES 9 1968. április 13. WamAFfM f-M 70 — Honnét? Hát itt a Duna, van ab* ban annyi víz, hogy ezer esztendeig ezer család, ezer tagja se tudná mind kimerni. Ebben persze nyúlpapánák igaza volt. De a legnagyobbik nyúlgyerek Régen, a Nyulak szigetén élt egy nyúlcsálád. Olyan szegények voltak, hogy a téli fekete varjú is a szegénységről károgott a fán. Nem volt azoknak semmijük, csak a bún* dájuk — az is jócskán kopott volt
